Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-13 / 43. szám

8 új Dunántúli napló Közélet 1995. február 13., hétfő POZITÍVABB VISSZAJELZÉSEK Mégis jó szelünk van? HORN GYULA NYILATKOZATA A BILDBEN Egyesült Európa és nemzeti szuverenitás A magyar csatlakozás idő­pontja ezen a héten sem vált konkrétabbá sem az Európai Unió, sem a NATO esetében, úgy tűnik, mégis előbbre jutot­tunk. Horn Gyula kormányfő mos­tani belgiumi, illetve luxem­burgi útjától természetesen nem is lehetett reálisan azt várni, hogy áttöréshez vezet ezen a té­ren. De önmagában örvendetes, hogy a miniszterelnök - akár­csak Olaszországban Göncz Ár­pád államfő és skandináv kőrút­ján Kovács László külügymi­niszter - a vártnál pozitívabb visszajelzéseket kapott integrá­ciós törekvésünk változatlan támogatottságáról. Az elmúlt néhány hét bizonytalansága után tehát mégis csak segítő „hátszelet” érezhetünk Nyugat felől - fogalmaztak egyes, a kormányfő kíséretében lévő új­ságírók. Előbb az Európai Unió és az­tán a NATO? Vagy épp for­dítva? Melyik szervezet felvé­teli követelményeit könnyebb teljesíteni? Megkezdődhetnek-e a konkrét csatlakozási tárgyalá­sok az általunk javasolt időben (1997), s csakugyan van-e esély, hogy az ezredfordulóra be is fejeződjön a más államok esetében néha hosszú évekig tartó folyamat? Elfogadják-e partnereink azt a magyar alap­elvet, hogy a kibővülés ne „csomagterv”-alapon, hanem az egyéni teljesítmény alapján tör­ténjen? Jó pár ilyen és hasonló kérdés maradt nyitott a mostani brüsszeli vizit után is. Mi az, ami mégis minden ko­rábbinál világosabbá válhatott? Az, hogy remélhetjük: európai partnereink a jövőben nem egy-egy kiragadott elemét vizs- gálgatják majd politikánknak és gazdaságunknak, hanem egé­szében elemzik Magyarország helyzetét. S ilyen körülmények között különösképpen fontos, hogy tudjuk, merről és milyen erővel fúj a szél. Szegő Gábor Horn Gyula miniszterelnök három pontban összegezte a Bild című német napilap pénteki számának adott interjújában, mire számít Magyarország a Nyugattól? Ezek: mindenekelőtt ismeretek, ezt kapunk; másod­szor be kell jutnunk a nyugati pi­acra, ami akadozik; harmadszor pedig tőke kell, ez csörgedezik, de még mindig túl kevés. Né­metország kivételt képez, mivel a német ipar hosszútávra szólóan dolgozik nálunk, ami igen fontos Magyarország belső átépítése szempontjából. Megjegyezte: Németország az egyetlen nyu­gati állam, amely - az egykori NDK által - közvetlen kelet-eu­rópai tapasztalatokkal rendelke­zik. Ez fontos feltétele annak, hogy jól értse e térség mai prob­lémáit. „Vízióm egy olyan egyesült Európa, amelyben nincsenek ha­tárok, a pénz, a tőke és a munka­erő szabadon áramolhat, az árak kiegyenlítődnek, közös a valuta, s jelentős dolgokban természete­sen közös politika is érvényesül” - mondotta Hóm Gyula, s hozzá­tette: unokáink számára sem tudja elképzelni, hogy megszűn­jenek a földrészen a nemzeti kormányok. Teljesen függetle­nül attól, milyen mélységekig jut el majd az integráció, Európa egyes elemei, vagyis például Dánia vagy Magyarország min­dig megőrzik a maguk saját nemzeti arculatát és szuvereni­tását. Hóm Gyula szerint Európa ke­leti fele éppen azért különleges régiója a földrésznek, mivel más, mint a Nyugat: ez a fajok és né­pek nagy otthona, ami rendkívül színes kultúrát és nagyon válto­zatos életvitelt jelent. Ez persze új, veszélyes nacionalizmust is hordozhat magában. Arra a kérdésre, fenyeget­heti-e újból Oroszország Euró­pát, kijelentette: ha tovább des- tabilizálódik, igen. „Nem tartok attól, hogy Oroszországban hata­lomra juthatnak a fasiszták. Zsi- rinovszkij veszélyes ugyan, de mégsem kellene túlbecsülni. Oroszország inkább kormány- ozhatatlanná, ellenőrizheteüenné válhat, s hasonló veszély támad­hat Ukrajnában is”. - Abból pe­dig sokminden következhet, gondoljunk csak a maffia-bűnö­zésre, a fegyverekre, az atome­rőművekre - folytatta Hóm Gyula, s hozzáfűzte: szerinte Jelcint támogatni kell, mert va­lóban reformerként gondolkozik, s tényleg piacot, működő piac- gazdaságot akar teremteni.„Pil­lanatnyilag nem látok más alter­natívát, mint Jelcint.”- mon­dotta. A csecsen válság gondokat okoz Magyarországnak is, s mi­közben elfogadhataüannak tart­juk, hogy megkérdőjeleződjék Oroszország területi integritása, semmi sem jogosíthatja fel Oroszországot, hogy ilyen mér­tékben megsértse a nemzeti jo­gokat. Hóm Gyula végül kijelen­tette: úgy véli, hogy Németor­szág, Magyarországgal együtt egyfajta közvetítő szerepet tölt­het be a Kelet és Nyugat között. ENSZ-adósok Az ENSZ tagállamai ösz- szesen 3,6 milliárd dollárral voltak adósak a szervezetnek január végén. A ki nem fize- ' tett hozzájárulás az idei költ­ségvetéshez 1,4 milliárd dol­lárt tett ki, az ENSZ béke- fenntartó tevékenységéhez szükséges befizetések eseté­ben a hátralék 2,2 milliárd dollárra rúgott - jelentette a Reuter és az AP. Az ENSZ 185 tagállama közül csupán 19 fizette ki az esedékes hoz­zájárulását teljes egészében, és 10 ország tett részben ele­get 1995. évi fizetési kötele­zettségeinek. A befizetési ha­táridő január 31. volt. Az AP szerint a legnagyobb összeg­gel az Egyesült Államok és Oroszország adósak: az USA 550 millió dollárt, mint költ­ségvetési és 220 millió dol­lárt, mint a békefennntartó tevékenység finanszírozásá­hoz történő hozzájárulást nem utalt át. Oroszország hátraléka 62 millió dollár ille­tőleg 507 millió dollár. MSZOSZ-állásfoglalás Úgy tűnik, meglepte a szak- szervezeteket a kormány múlt­heti bejelentése, miszerint nincs értelme folytatni a társa­dalmi-gazdasági megállapo­dásra irányuló tárgyalásokat. A MSZOSZ ügyvivő testü­leté megvitatta a kialakult hely­zetet, és sajnálatos ténynek mi­nősítette, hogy az elmúlt fél év­ben valóban nem sikerült meg­találni a kompromisszumokat, nem lehetett megállapodni a szociális partnerek mozgásteré­ben. Áttekinthetetlenné vált, hogy a kötelezettségekért cse­rébe ki, mit vállalna, hiszen nem készültek el a kormány kö­zéptávú gazdasági elképzelései, amelyek e paktum alapját ké­pezhetnék. A munkavállalók érdekkép­viselői úgy érzik, ennek elle­nére kár volna veszni hagyni az eddig elért eredményeket. Foly­tatódjék a párbeszéd, s marad­janak meg a megegyezés elvi lehetőségei. Ehhez az első lé­pést a kormányzatnak kell meg­tenni, mert minden megállapo­dás csak a középtávú moderni­zációs programra épülhet. A zsákutcába jutott tárgyalá­sokat nem követhetik konfliktu­sok, ezért a szakszervezetek mind az országos, mind a helyi érdekegyeztetés javítását szor­galmazzák. Véleményük szerint ehhez ki kell alakítani az érdek- egyeztetés középszintű fóru­mait, hatékonyabbá kell tenni például a megyei munkaerő-pi­aci bizottságok munkáját. Mindhárom oldal érdekeinek figyelembe vételével módosí­tani kell a Munka Törvény- könyve egyes paragrafusait, újra kell gondolni többek között a kollektív szerződéseket, a szakszervezetek működési fel­tételeit, a munkaügyi konfliktu­sok kezelésének módszereit is. „Energiafillérek”? Poós Miklós, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium illeté­kese elmondta, hogy amennyi­ben az IKM által kidolgozott energiatakarékossági programot az érintett tárcák elfogadják, március elején a kormány elé kerülhet az „energiafillér” akció jogszabály-tervezete. Az elképzelések szerint a fo­gyasztói ár maximum 0,5 száza­lékát kitevő „filléreket” a villa­mosenergia- és gázszolgáltató vállalatoknak egy elkülönített alapba kellene befizetniük. Ez a villamosenergia esetében kilo­wattóránként 3, a földgáz eseté­ben köbméterenként 5 fillér többlet terhet jelentene a szol­gáltatóknak. Áz „energiafillé­rek” azonban nem emelnék a fogyasztói árat, mert a tervezet kidolgozói arra számítanak, hogy ezt a pénzt a szolgáltatók saját eredményük terhére ki­gazdálkodjék majd. Az „energiafillérekből” évente 2 milliárd forint is ösz- szegyűlhet, amelyet az utolsó fillérig takarékossági ötletek fi­nanszírozására fordítanának. Ebből az alapból támogatnák például többek között az ún. kapcsolt hő- és villamosenergia termelés.elterjedését és az ener­giatakarékossági akciókat. IASSMANN /havonta/ mindig kétszer hirdet! Még titok, hogy 2 hét múlva melyik ASSMANN-bútorcsaládunkat kínáljuk árengedménnyel. Játsszon velünk, és tippeljen - a helyes megfejtők között 10 db ASSMANN-faliórát sorsolunk ki! □ OrgNorm ProfilASS OrgEI-C QuintASS Megfejtését központunk elmére küldje! ASSMANN]8 IRODABÚTOR ASSMANN® Irodabútor Kereskedelmi Kft. Központ: 9024 Győr, Bartók Béla u. 5. Te./fax: (06 96) 316-413 Képviseletek: 1065 Budapest, Lázár u. 7. T.: 111-6453 Te./Fax: 111-6260 7623 Pécs, Petőfi S. u. 29/1. Te./Fax: (06 72) 311-370 2 hét múlva árengedmény-akció ! Figyelje ! Néha Ön is kikapcsolja rádiótelefonját, hiszen senki sem szereti, ha színházban, étteremben vagy alvás közben zavarják. De előfordul, hogy más okból nem elérhető. Nos, általában ilyenkor keresik Önt a legtöbben, a legfontosabb ügyekben. És mostanáig nem is találták meg. Vegye igénybe a Westel Hangposta szolgáltatását, és akkor is elérhető lesz, amikor nemi A Hangposta akkor is felveszi üzeneteit, amikor kikapcsolja telefonját, és aki hívja Önt, nyugodt lehet, mert üzenete biztosan eljut Önhöz. A Westel Hangposta olcsóbb és kényelmesebb, mint a hagyományos üzenetrögzítő: egyidőben több üzenetet is fogad; értesíti Önt, amikor üzenete érkezik; és sohasem fogy ki belőle a hangszalag. Három programcsomagunk - Üzenettár, Postafiók, Fax-plusz - közül az egyik biztosan megfelel az Ön igényeinek! (((«)]! WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT üzlet A Westel Hangposta olyan gördülékeny üzletmenetet biztosít Önnek, mintha felvett volna egy titkárnőt. S mindezt legfeljebb havi ezer forintért! A Hangposta havi előfizetési díja: Üzenettár: 540 Ft + Áfa Postafiók: 640 Ft + Áfa Fax-plusz: 740 Ft + Áfa Mozgásban az Részletes információért hívja a Hangposta központi hívószámait: 265-8148, 265-8149 NMT mobiltelefonról: 308-148,308-149 Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8340 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. Westel iroda: 7621 Pécs, Rákóczi u. 19., Tel.: 72 225-111, 60 327-900, 901, 902, Fax: 60 327-905 Westel forgalmazó: SZÉKI BT., 7700 Mohács, Szabadság u. 36., Rádiótelefon: 60 360-625

Next

/
Oldalképek
Tartalom