Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-12 / 42. szám

MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából LÍVIA, LÍDIA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 6.53 nyugszik órakor 17.05 Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 18 óráig a 215-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: CSERI LÁSZLÓ A kékszínű és a líd nő A Lívia a római Livius nem­zetségnév származéka, jelentése a lividus latin szó után: kék­színű. A Lídia a mai Törökor­szág egy részét képező ókori ál­lam, a Lídia nevéből származik. Később a rómaiak az itteni lá­nyokat rabszolganőnek hurcol­ták el, akiknek neve csak líd nő lett. Lottószámok Ötös lottó: 47, 56, 62, 67, 70 Hatos lottó: 14, 17, 35, 37, 41, 45 Pótszám: 29 Jokerszám: 366941 Időjárás Változékony, időnként erő­sen felhős lesz az ég, délutántól várható szórványosan kisebb eső, záporeső. A délnyugati szél napközben helyenként élénk, néhol erős lesz. Vízállás: Mohács 409 cm, áradó, vízhő 5,0 fok, Őrtilos - 60 cm, apadó, 2,0, Barcs -30 cm, áradó, 3.1, Drávaszabolcs 77 cm, áradó, 3.1. Apám volt a siklósi mozis- emlékszik vissza az életmű-díjas Gábor Miklós Gábor Miklós 76 éves színmű­vész kapta az idei, 26. Magyar Filmszemle életműdíját. Ha a Filmszemle még mindig Pécsett lenne, mint hajdanán, akkor személyesen találkozhattunk volna vele, így csak telefonon kértünk tőle rövid interjút.- Milyen érzésekkel tölti el ez a kitüntetés?- Mit gondol? - nevet Gábor Miklós. - Természetesen na­gyon örülök, ugyanakkor me­gint rá kell döbbenjek, hogy megöregedtem. Amúgy meg . .. ők tudják!- De talán mégis ön tudja a legjobban: hogyan emlékszik vissza filmes pályájára?- Azzal kezdem, hogy amióta a mozit kitalálták, az én csalá­dom beleszeretett a moziba. Mozis, afféle vándor mozis volt a nagyapám, az apám is - ha jól emlékszem egy ideig ő üzemel­tette a siklósi mozit is. Annyi bizonyos, hogy Zalaegerszegen, ahol születtem, én egész nap moziban ültem, jóformán ott nőttem fel, a néma cowboy-fil- meken. Aztán később, színész­ként, persze, megváltozott ez a mozihoz való romantikus vi­szonyom. Elvégre a film a ren­dező művészete, minden neki van alárendelve, a színész ugyanúgy, mint a kellékes. Ezért a 70-es évek második fe­létől sokkal jobban kezdett ér­dekelni színház, annak ellenére, hogy nagyon sok szép és sikeres filmben játszottam; említhet­ném a Valahol Európában-t, a Mágnás Miskát, az Apát vagy a Budapesti tavaszt.- Manapság néz filmeket, jár moziba?- Nem nagyon. Úgy látom, az egész világ filmgyártása ne­héz helyzetben van, nem csak a magyar - bár a problémák egé­szen más természetűek Ameri­kában, mint nálunk. Inkább fes- tegetek, írok ...- Színdarabokat?- Dehogy. Minek is nevez­zem? Nagyjából szépirodalmat, elbeszéléséket. De egyelőre ezek nem publikusak, színész- embernek vigyáznia kell, mi­kor, mivel lép - hogy úgy mondjam: - a színre! Méhes Károly Gábor Miklós színművész - mostanában elbeszéléseket ír Mindennapi bosszúság. Jogszabály ide, jogszabály oda - kit nem esz meg a méreg, ha autóját a lopókocsi elszállítja? Müller Andrea felvétele Autólopók és parkolók Azt mondja a pórul járt autós, nem volt jogos elszállítani a személygépkocsiját, mert ugyan tilosban parkolt, de az új Kresz előírása szerint a közlekedési hatóságnak kötelessége lett volna táblával jelezni, ha vala­mely területről „lopókocsival” elszállítják a járművet. Nem kötelező táblákat ki­rakni - mondja viszont a közle­kedési szakember -, a szabály­zat ilyet nem ír elő, s ha az el­szállítás ellen valakinek kifo­gása van, az sokkal inkább azon gondolkozzon el, miért parkolt tilosban, járművével miért aka­dályozta a forgalmat. Mert csak ebben az esetben jogos az előí­rás érvényesítése, rendszerint csak büntetést kell fizetnie a ti­losban parkolónak. Egyébként a Pécsi Közüzemi Rt. például a szabálytalan parkolóktól „leg­fertőzöttebb” belvárosban már mindenütt elhelyezte az elszállí­tást jelző táblákat. A parkolókkal egyébként is sok gond van. Nemcsak a vál­lalkozók, de az új otthont kiala­kítók is azért háborognak, mert az építési szabályzat előírása szerint parkolókat kell kialakí­taniuk. Magyarán (s erről ko­rábban már részletesen is ír­tunk), ha egy vállalkozó például a Kertvárosban a lakóépület földszintjén vegyesboltot akar nyitni, előírják számára a par­koló létesítését. Ugyanezt kell betartani az új otthonok létesíté­sénél is, az emelet-ráépítéseknél ezt a szabályzatot már alkal­mazni kellett, más kérdés az, hogy - legalábbis dr. Vránics Éva, a Pécsi Közüzemi Rt. jog­tanácsosa szerint - eddig arra nem volt példa, hogy az építke­zést kérvényezők emiatt nem kaptak volna engedélyt. Ugyanis a parkolóhelyeket meg lehet váltani. A városi ön- kormányzat pontosan azért hozta tavaly azt a rendeletet, amelynek alapján mind az újonnan vállalkozók, mind a la­kást építők parkolóhely hiányá­ban is megkaphatják az enge­délyt az építkezésre. A várost négy övezetre osztották, a meg­váltási díj e szerint alakul 400 ezertől egymillió forintig. A megállapodásban az áll, az önkormányzat ezt a pénzt arra használja fel, hogy öt éven belül az építmény közelében, vagy 500 méteres körzetében parko­lóhelyet biztosít. Vannak tervek parkolóházak létesítésére, ám ezek igen nagy befektetést igé­nyelnének. Hogy erre a város­nak mikor lesz pénze, azt a jog­tanácsos sem tudta megmon­dani. Mindenesetre, ha a megálla­podásban foglaltakat az önkor­mányzat nem tudja teljesíteni, a befizetett összeget a jegybanki kamattal együtt vissza kell fi­zetnie. B. G. Az öregkor biztos, a csodaszerek nem Pécsi szakértő a francia találmányról Az utóbbi hetekben egyre többet olvasni-hallani - már-már szenzáció szinten - a francia Etienne-Emile Baulieu orvosprofesszor felfedezéséről (ami egyébként épp 35 éve, 1960-ban indult!). Eszerint a bonyolult nevű dehydroepiand- roszteron (DHEA) hormon szintje testünkben az öregséggel csökken. Ha előrehaladott kor­ban kapszulás vagy tablettás formában szedjük a hormont, fájdalmaink, betegségeink esé­lye mérséklődik, és látványos közérzetjavulást érhetünk el. Kaliforniában és Párizsban tesz­telték a gyógyszert, melyről mindenki siet kijelenteni, hogy nem az örök ifjúság elixírje, mégis majdnem minden cikk­ben egyszer előfordul a „csoda­szer” minősítés. Dr. Nemes János, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem I. Bel­klinikájának docense, endokri- nológus a témával kapcsolatban azt tartotta fontosnak hangsú­lyozni, hogy az öregkori leépü­lés nem egy tényezőn múlik, épp ezért nem túl valószínű, hogy egyetlen hormon - legyen az a DHEA vagy más - adago­lásával minden gond megold­ható. Az öregkor esetében ugyanis nem egy tüszős mandu­lagyulladásról van szó, mely egy az egyben kúrálható a jól bevált aszpirinnel. A DHEA hormon a mellék­vesekéregben termelődik, még­pedig fiatal korban sok, idősen egyre kevesebb (az ifjúkori ma­ximum alig 10 százaléka). A mellékvesekéreg termelte hor­monok szabályozzák a fehérje-, a zsír-, a szénhidrát- és a vízfor­galom anyagcseréjét - ennek a bonyolult szabályozási folya­matnak fontos, de csak egyik láncszeme a DHEA hormon. Ennek a Baulieu professzor ál­tal kitalált visszapótlása termé­szetesen lehetséges, adott eset­ben eredménnyel is járhat, azonban nem várhatjuk tőle, hogy önmagában vissza is for­dítja a kóros folyamatokat. Rá­adásul abban sem lehet biztos az orvos, hogy a kívánt primér hatáshoz nem társul-e valami­lyen káros hatás is. Összességé­ben tehát a DHEA-nak nagy szerepe lehet a fájdalmak, izom- és csontpanaszok csök­kentésében, azonban ez a szerep eltörpül a sok egyéb szabályzó hormon hatása mellett. A hormon-visszapótlás ve­szélyeire jó példa, hogy napja­inkban gyakori, hogy a nőknél klimax idején mesterségesen, ösztrogén hormonnal tartják fenn a ciklust. Ennek köszönhe­tően sokan még akár 70 évesen is menstruálnak Amerikában (azaz távolítják maguktól az öregedést!), ám ennek követ­keztében sokszorosára nő az esélyük az emlőrákra!- Orvosi szempontból az a fontos - mondja Nemes János - hogy ne ártsunk, vagyis meg kell határozni, hogy adott klini­kai tünetek mellett valóban csökkent-e a DHEA-szint, és pont erre van-e szüksége a be­tegnek? De még egyszer hang­súlyozni kell, hogy az örege­déssel minden gyengül, kopik, elhasználódik, kifáradnak a sej­tek. Szervezetünkben minden mindennel összefügg, egymásra utalt, s ezért nehéz és értelmet­len kiragadni egyes fontos és kevésbé fontos elemeket. Végül hangsúlyoznám, hogy elenged­hetetlen a korrekt felvilágosítás és az illúziók elkerülése. M. K. Rádió mellett... Torgyán úr - a francia bűnügyi történelem hírhedt főrendőréhez, a hajdani Fouchéhoz - hasonlí­totta Kuncze Gábor magyar bel­ügyminisztert a közelmúlt parla­menti ülésén, természetesen szo­kásához hűen, napirenden kívül. És persze ... sikert aratva, nagy tapsokat kiváltva egészen szűk torgyáni körben. Kuncze viszont­válaszában megemlítette, nem kí­ván reagálni a főkisgazda táma­dására, tekintettel arra, hogy nem akar keszonbetegséget kapni. Torgyán - talán másnap - a tévé­ben azt nyilatkozta: utána nézett, mi is az a keszonbetegség - aztán csak mondta, nevetgélve, a ma­gáét, amelyből számára kiderült, hogy Kunczének ismét nincs igaza. Pedig Kuncze nagyon is tudta 4 Új VDN miért említette a keszonbetegsé­get: nem akar olyan mélységbe bocsátkozni, ahol vélhetően a ke­szonbetegség már érzékelhető, és ebből mindenki értette a finom célzást, már ami a mélységet - ahol ugye, többnyire sötétség van - illeti. Csak Torgyán nem értette. Amikor a tévériporter megkér­dezte tőle, mire volt jó ez a nyil­vánvaló és ismételt kötözködés (nem szó szerint idézem), akkor Torgyán azt válaszolta: ez egy szellemiségében stílszerű tor­gyáni vélemény volt. Mondotta önmagáról Torgyán József dr., ügyvéd és képviselő. De Torgyánnak mindegy, nála a lényeg az, hogy mindig hallas­son magáról, hogy mindig foglal­kozzanak vele az újságírók, hogy minden ülés előtt nyújtózkodjék a padban, mint stréber az iskolában, aki mindig tudja a leckét, aki mindig készül, aki minél többet tanul, annál... okosabb ... És mindig akad környezetében va­laki, vagy akadnak valakik, akik ujjonganak, tapsolnak: ők szeretik a humort, nekik az is humor, ha valaki alól kirántják a széket, mi­előtt leülne és a földnek veri ma­ház belső ügyeiről tárgyalt a szín­ház igazgatójával. Ezt vette szí­vére Sík Ferenc. Szabó Iván és még néhány politikus szerint. A koalíció elleni örökös támadásba, gyanúsítgatásba ez is belefér. Szégyellhetnék magukat. A durvaság, a hazugság, a de­magógia elárasztja az egész köz­életet. A rossz példa lefelé is hat. hét, értelmetlen is. Annyi biztos, hogy ha ilyesmi történt volna bármelyik állami vagy szövetke­zeti boltban, de még magánkeres­kedésben is az elmúlt néhány év­tizedben, hát a boltost és fiát úgy kivágják a munkahelyéről, hogy csak úgy zörög. Ma viszont... Amint a példa mutatja, minden különösebb következmény nélkül Ilyen világot élünk ... gát. Cirkusz. És így megy évek óta. A kisgazdapárt és a nép ne­vében. Rájuk hivatkozik. Azono­sítja magát velük. Pedig ő sem a párt, sem a nép. Hálaistennek. Szabó Ivánról nem tételeztem volna fel. Ha nem a saját fülem­mel hallom, talán el sem hiszem. Sík Ferenc főrendező halálát „... ha nem is közvetlenül, de köz­vetve ...” Fodor Gábor miniszter szándékával hozta kapcsolatba, mert a miniszter a Nemzeti Szín­Egy asszony - kisgyermekével - betér egy üzletbe, mert a tulajdo­nos a korábbi adósság fejében - amelyet ugyan már kifizettek - még kamatot kér, követel - utó­lag. A tulajdonosnő kizavarja a boltból, ám az asszony csak kiáll az igazáért, erre előkerül a tulaj fia, aki pofon üti az ügyfelet, de úgy, hogy fölreped a füle, aztán kivágja az utcára. Ennyi a rövid történet. Ami persze folytatható, de le­megtehető. A kereskedő azt csinál az árujával és a vásárlójával, amit akar. A közelmúltban mázsaszám ásták el Pest környékén a szemét­dombon a csokoládés szaloncuk­rokat. Magánkereskedő a tulajdo­nos, azt csinál, amit akar. Állító­lag törvény van, vagy lesz arra, hogy a boltokban előnyben kell részesíteni a hazai és olcsóbb termékeket a külföldiekkel szem­ben. Semmi eredmény. Az ÁBC-üzletekben a polcok roska­doznak a nyugati árukkal, hazai­nak nyoma sincs, legalábbis a nyi­tás után már néhány órával. Hallom, sok kisiparos úgy sze- gődtet magához tanulót, ha a ta­nuló fizet. Mondjuk több tízezer forintot. Kenőpénzt. Amikor hir­telen fölugrott a burgonya ára és híre eljutott az Országházba, azonnal intézkedtek: létrehoztak egy burgonya-bizottságot. Azóta megy az idő. A krumpli ára ma­radt, illetve, inkább emelkedik még. De a krumpli-bizottság számolgat, és már jelzik, hogy ha behoznak külföldről egy-egy szál­lítmányt, nem biztos, hogy ol­csóbb lesz. Én biztos leszek ab­ban, hogy drágább lesz. Közben azon folyik a vita, el­lenzéki, illetve koalíciós körök­ben, hogy hírünk a nagyvilág­ban javult, vagy rosszabbo- dott-e? Rohadt egy világ ez. 1995. FEBRUAR 12., VASARNAP i « I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom