Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-02 / 32. szám

I _____________________________________________________________________(. „ ;^ii­Családias szülészet Pécsett Befejeződött a megyei kórházi rekonstrukció első szakasza (11. oldal) Ma ülést tart Pécs Közgyűlése Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése ma 9 órai kezdettel ülést tart a városháza nagytermében. A tes­tületi ülés előzetes napirendjén szerepel az önkormányzat új szervezeti és működési szabály­zatának megalkotása, az idei önkormányzati költségvetés koncepciója, a távhőellátásról, illetve az autóbusz viteldíjakról szóló rendeletek módosítása, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának átala­kítása, vezetői megbízások a közoktatási intézményekben, a Horvát Színház igazgatói állá­sára kiírt pályázat értékelése. Az ülés nyilvános, azon bár­mely állampolgár jelen lehet. Újságíró-olvasó találkozó Mohácson Az Új Dunántúli Napló szer­kesztőség újságíró-olvasó ta­lálkozót rendez február 3-án, pénteken délután 4 órai kezdet­tel Mohácson, a Rittlinger ven­déglőben. A találkozón részt vesznek a szerkesztőség, a kiadó és a lap- terjesztés munkatársai. A talál­kozó előtt, délután 3 órakor in­gyenes jogi tanácsadással szol­gálunk. Minden érdeklődőt szeretet­tel várunk, s vár Rittlinger úr, a tulajdonos, aki kóstolót ad Lánycsókon főzött házi söréből és sörkorcsolyáiból. Magyar idegenforgalmi delegáció Japánban Magyar idegenforgalmi szakemberekből álló küldöttség utazott Japánba szerda reggel Schagrin Tamásnak, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal el­nökének a vezetésével. A kül­döttség a magyar-japán turista- forgalom bővítésének lehetősé­geiről tárgyal. A tervek szerint Schagrin Tamás találkozik a Magyarország iránt érdeklődő japán tartományok kormányzó­ival is, és előadást tart a tokiói magyar nagykövetségen, hogy felkeltse a japán befektetők és utaztatók érdeklődését hazánk iránt. Baranyai mezőgazdászbál A husszúhetényi népi együttes nyitótáncával veszi majd kezdetét a tervek szerint a Baranya megyei mezőgazdász­bál, mely február 11-én 20 óra­kor kezdődik a pécsi Palatínus Szálló dísztermében. A ren­dező, a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület megyei szerve­zete, s jelentkezni Csigi György főrendezőnél lehet (445-981), vagy a hotel halijában. KÖZÉLETI NAPILAP Dunántúli napló VI. évfolyam, 32. szám 1995. február 2., csütörtök Ára: 19,50 Ft Hatpárti tárgyalás a privatizációról Horn Gyula miniszterelnök kezdeményezésére szerdán a hat parlamenti párt elnökei és frakcióvezetői - az SZDSZ-t Gál Gyula, a frakcióvezetőség tagja képviselte - csaknem két­órás megbeszélést folytattak a privatizációról. Az MSZP kép­viseletében - a miniszterel­nök-pártelnökön kívül - Szeke­res Imre frakcióvezető vett részt. Az MDF, a KDNP és a Fidesz pártelnökével és frak­cióvezetőjével képviseltette magát. Jelen volt Für Lajos, Szabó Iván (MDF), Giczy György és Füzessy Tibor (KDNP), Orbán Viktor és Sz.á- jer József (Fidesz). Az FKGP elnök-frakcióvezetőjét, Tor- gyán Józsefet és Győriványi Sándor helyettes frakcióvezetőt küldte a megbeszélésre. A zárt ajtók mögött folyó tárgyaláson részt vett Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke is. A tárgyalás után Horn Gyula miniszterelnök azzal hárította el a sajtó érdeklődését, hogy az MSZP nevében Szekeres Imre frakcióvezető nyilatkozik. Az MSZP politikusa - a kormányfő szavait idézve - elmondta: a kormány és a koalíciós pártok elhatározott szándéka a privati­zációs törvény mielőbbi or­szággyűlési elfogadása. Szeke­res Imre úgy fogalmazott: (Folytatás a 2. oldalon) Közmeghallgatás Komlón közmegelégedés nélkül Míg a hasonló helyzetű és nagyságú városok többségében mindenütt kivetették a helyi adókat, a komlóiak korábban megspórolták ezt a kényelmet­len döntést. A tovább már nem odázható határozathozatal - a február 9-iki testületi ülés előtt - tegnap közmeghallgatásra ke­rült sor a városházán. A költségvetés irányelveit tárgyaló legutóbbi ülésen a kommunális, iparűzési, idegen- forgalmi adó bevezetéséről már határozott a testület - módját, mértékét nagyban formálhatják a lakossági vélemények is. A tegnapi közmeghallgatáson zsú­folásig megtelt e városháza nagyterme, ahol Szarka Elemér polgármester a város költségve­tési helyzetét összegezte az ada­tok tükrében. A költségvetés ki­adásainak rovatában 1 milliárd 230 milliót szerepel, 176 mil­liós a hitelállomány, amelyből az idén 74 milliót kell visszaté­ríteni. A város aligha behajtható kintlévősége 82 millió forint, 235 milliós bevétellel, amely­hez a különböző adónemek 39 millióval járulnának. 113 millió a tervezett hiány. A hozzászólások egyszerre tükröztek aggódást, nyugtalan­ságot és beletörődést: de egy-két felszólalástól eltekintve valamennyi felsorolt probléma - gond a város közvilágítástól a lakástámogatási formákra tett javaslatokig - a komlóiak fel­elős gondolkodásáról árulko­dott. Csermely György többek közt az idős lakók nyugalmát zavaró körülményekre, Iván- csics János a helyi munkaerő- piac és a szakképzés összehan­golására hívta fel figyelmet, öt­letet adtak vállalkozóknak nyújtható kedvezményekre, dif­ferenciált lakástámogatási for­mákra, és kérték a különbségté­tel és a méltányosság elvének érvényesítését a különböző adó­fajták kivetésénél is. Például a házadónál, melynek éves ösz- szege maximum 3000 forint le­het majd. A közmeghallgatás - a vá­rosvezetés és a lakók higgadt párbeszéde - olyan emberek gyülekezetét tükrözte, akik ugyan messze nem lehetnek elégedettek sorsukkal, de ha szükséges, képesek is tenni va­lamit városukért. B. R. Horn Gyula Belgiumba és Luxemburgba látogat Horn Gyula, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Jean-Luc Dehaene belga mi­niszterelnök és Jean-Claude Juncker luxemburgi minisz­terelnök meghívására február 8-11. között hivatalos látoga­tást tesz a Belga Királyságban és a Luxemburgi Nagyherceg­ségben. Brüsszelben a minisz­terelnököt fogadja II. Albert belga király, majd tárgyaláso­kat folytat Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnökkel, Ro­bert Collignon-nal, a Vallon Régió és Luc Van den Brande-val, a Flamand Kö­zösség miniszterelnökével, ta­lálkozik a belga gazdasági és pénzügyi élet vezető képvise­lőivel. A magyar miniszterel­nök Brüsszelben megbeszélé­seket folytat a Nyugat-európai Unió főtitkárával, a NYEU soros elnökével, az Európa Parlament elnökével, az Eu­rópai Unió Bizottsága elnöké­vel, a NATO főtitkárával, és találkozik az Európa Parla­ment, valamint a NATO más vezető tisztségviselőivel. Te is tehetsz! Immár hagyományossá vált a Dél-dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség felsőtago­zatos iskolásoknak megrende­zett egészséges életszemléletre nevelő foglalkozása. A tegnap, a pécsi Papnövelde utcai szék­házukban levetített gondola­tébresztő videofilm után a már szokásos kötetlen beszélgetés alakult ki a résztvevők között. A tizen alig túli gyerekekből záporoztak a kérdések - szinte hihetetlen, hogy milyen érzé­kenységről tettek tanúbizony­ságot környezetük iránt. Erde- mes-e komposztálással próbál­kozni egy apró panelben?, Van-e országunkban is újra­hasznosító üzem?, Igaz-e, hogy a már eddig felgyülemlett freon gáz lebomlásához 10 000 év kellene, stb. Talán felnö­vekvőben van egy józanul gondolkodó, nálunk felelőseb­ben gondolkodó nemzedék . .. A sátorhelyi gyerekek környezetvédelmi tárgyú kérdéseire Kamarásné Buchberger Edit (jobbról) adta meg a válaszokat Fotó: Tóth László Vlastimir Kusik, eszéki művészettörténész professzor a kiállí­tott alkotásokról nyilatkozik Fotó: Tóth László A háborúban sem hallgattak a múzsák A XIV. Szlavón Biennálé-anyag Pécsett Eszék és Pécs képzőművé­szeti életének kölcsönös bemu­tatása gazdag hagyományú. Pinczehelyi Sándor visszaemlé­kezése szerint az 1979-es pécsi vendégkiállítás óta folyamatos és élő kapcsolatban álltak a ba­ranyai és szlavón művészek, amit egyéni és csoportos kiállí­tások fémjeleztek, illetve a mű­vésztelepeken való együtt-dol- gozás. A mostani, háború utáni újjáéledést dokumentálja ihle- tetten a XIV. Szlavón Biennálé, melynek válogatott anyagából, százkét művész alkotásaiból nyílik ma kiállítás a Széchenyi téri Pécsi Galériában. Vlastimir Kusik, az Eszéki Galéria művészettörténésze ar­ról számolt be, hogy bár a szla­vón művészek - cáfolva az ősi mondást, miszerint „a háború­ban hallgatnak a múzsák” - fo­lyamatosan dolgoztak és állítot­tak ki (!) a háború alatt, a művé­szeti élet talán csak a tavaly, 1994-es Biennáléval tért vissza a régi kerékvágásba. A kiállítás alapelveit megha­tározta, hogy a klasszikus kife­jezésmódok, a festészet, a szob­rászat, a grafika mellett fontos szerepet kapott az architektúra is, mely egyébként csak minden második Biennáién szerepel. A legfontosabb azonban mindenképpen az, hogy a szla­vón festők, szobrászok, építé­szek újból bemutatkozhattak - immár békében. A kiállítást Páva Zsolt, Pécs polgármestere nyitja meg ma 17 órakor. Méhes K. Felső-Bácska egyelőre nem óhajt válni A Duna-Tisza köze déli ré­szének lakosságát az utóbbi időkben élénken foglalkoztató témát, az önálló megye alakítá­sának gondolatát is megvitatta szerdán Mélykúton tartott ülé­sén a Felső-Bácskai Szövetség vezetősége. A 32 települést tömörítő kis­térségi szerveződés elnöke, Kiscsepregi Ákos a történteket összegezve az MTI munkatár­sának elmondta, hogy e kérdés­ben a végső szót a szövetség közgyűlése hivatott kimondani. Megítélése szerint azonban aligha lehet kétséges a várha­tóan február harmadik hetében összehívandó közgyűlés dön­tése. Eddigi értesülései szerint ugyanis a felső-bácskai falvak többsége nem fogja támogatni a Bács-Kiskuntól való elszaka­dást, hiszen egy olyan térségfej­lesztési program indult be a Felső-Bácskában, amelynek végigviteléhez a pályázatokon elnyert és elnyerhető Phare-tá- mogatás mellett a jelenlegi me­gye anyagi, szellemi illetve egyéb segítségére is számíta­nak. Kiscsepregi Ákos szólt arról is, hogy az elszakadást Éber András, volt bajai polgármester indítványozta, s feltehetőleg akad olyan település, amely a felvetést - bár nem a szövetség tagjától származik - támogatja, de hogy mennyi, az a szövetség közgyűlésén fog kiderülni. Ami már most bizonyos, az az, hogy a Felső-Bácskai Szövetség ve­zetősége a térségben felröppent híresztelésekkel szemben egyál­talán nem kezdeményezte önálló megye alakítását. Energiatakarékossági program a kormány előtt Csütörtökön a tervek szerint a kormány foglalkozik az Ipari és Kereskedlemi Minisztérium által készített energiatakarékos­sági program tervezetével. A program többféle finanszírozási módra is javaslatot tesz - tájé­koztatta az MTI-t Pál László ipari és kereskedelmi miniszter. A rövid távra szóló elképze­lés szerint különböző alapok­ból, a gazdaságfejlesztési, a műszaki fejlesztési alapból, va­lamint a Phare-segélyből terem­tenék elő a szükséges pénzt. DE hosszú távon stabil forrásra van szükség, ezt biztosítaná az úgy­nevezett energiafillér beveze­tése, ami a villanyáram és más energiahordozók árából elkülö­nítve egy alapba folyna be. A pénzt a Magyar Energia Hivatal osztaná szét, az elképzelések szerint pályázat útján. « * * 1 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom