Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-10 / 40. szám
1995. február 10., péntek A mai nap uj Dunántúli napló 3 Lesz-e a Mecsekből nukleáris szeméttároló? A szakemberek megalapozatlannak és meggondolatlannak tartják a nyilatkozatot (Folytatás az 1■ oldalról) közepes hatékonyságú radioaktív hulladékok elhelyezésének legbiztonságosabb térségeit hivatott kiválasztani, de a legtöbb alkalmas földtani képződményt már megtalálták a Balaton - Duna közti részen, zömmel Tolna megyében és Fejér déli sávjában, egy 5 ezer négyzetkilométeres területen. Ugyanakkor közismert, hogy jó ideje folynak munkálatok az úgynevezett bodai agyagkőben egy kutatólaboratórium kialakítására, ahol azt vizsgálnák, al- kalmas-e ez a kőzet az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek végleges tárolására. Mi hát a pillanatnyi helyzet? Mi a távlati cél és hol tartanak a kutatások? - erről kérdeztük meg a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezetőjét, Benkovics Istvánt:- Nemzeti projektet hoztak létre 1992-ben a kis- és közepes radioaktív hulladékok hazai elhelyezésére és tárolására. Ugyanakkor a nagy aktivitású hulladékok tárolásának gondolata csak egy évvel később merült fel, és a PART rögtön szerződést kötött a MÉV-vel, hogy a nyugat-mecseki agyagkőben föld alatti kutatólaboratórium kialakítására végezzünk vizsgálatokat. Egy hónap múlva zárul le a két éves munka, s 50 millió forintért 300 méternyi vágat (100 méternyi az aleurolitban halad), valamint egy kilométernyi fúrás készült el, kőzetmechanikai, hidrogeológiai, stb. dokumentációkkal. Eközben a Pécsi Zöld Kör közreműködésével mindenkor tájékoztatták a munkálatok szű- kebb értelemben érintett környezetét. Az eddigi tevékenységet elsősorban azért végezték, hogy bebizonyosodjon, érdemes-e egyáltalán kutatólaboratóriumot létesíteni a 150 négyzetkilométeres kiterjedésű agyagkőben. Nos, a formáció alkalmas lehet a szakemberek szerint erre a célra, de teljes egészében még nem bizonyított ez a lehetőség. Az elkövetkező 3 évben mintegy 250- 300 millió forint értékben kell még további külszíni és föld alatti munkálatokat elvégezni, hogy kockázatmentesen dönthessenek a kutatólaboratórium létéről és végleges helyéről. Elképzelhető, hogy a későbbiekben aknát is kell majd itt mélyíteni, de a részletes vizsgálatok számára kialakítandó föld alatti üregrendszer is mélyművelésű szakembereket igényel, így ha minden jól megy, akkor 100- 150 bányász valóban munkához juthat itt néhány év múlva. Dehogy az atomtemető idekerüljön, ahhoz nem elegendő az elhatározás, a kész laboratórium működésének 5-10 évében válhat az elképzelés valósággá. Kovács Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. sajtóirodájának vezetője egyúttal az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz. Az atomeró'művi radioaktív hulladékok elhelyezésének teljeskörű és végső megoldására az Országos Atomenergia Bizottság összefogásában tárcaközi célprogram indult 1992-ben. A sikeres megvalósítás érdekében együttműködési megállapodást írt alá az ipari, a környezetvédelmi, és a népjóléti tárca, az OMFB., a privatizációért felelős miniszter, az MVM RT. és a PART. A tervek szerint a nemzeti projekt első szakaszában 1996-ig kidolgozzák a komplett stratégiát, megalapozzák a végső elhelyezésre szolgáló telephely kiválasztásának döntését. Geológiai szakirodalmi feltáró tevékenység keretében az egész ország területét vizsgálják. Az eddigi eredményekről a Célprogram Irányító Testület 1995. január 17-én sajtótájékoztatót tartott, melyről csaknem minden hazai írott és elektromos média tárgyilagosan tudósított. Az itt elhangzottakat a Paksi Atomerőmű Rt. továbbra is érvényesnek tekinti. Mészáros B. Endre Új, kétszázhúsz férőhelyes előadótermet vehettek birtokba tegnap Pécsett, a JPTE Állam- és Jogtudományi Karának előadói és hallgatói. Az „Auditorium Maximum" egy régi előadó és egy nyelvi labor helyén lett kialakítva, a Rákóczi úti épület harmadik szintjén. A kivitelező a Pécsi Általános Építőipari Rt. szakgárdája volt, akik két hónap alatt végeztek a munkákkal, a belső falak bontásától kezdődően, az új tanterem teljes berendezéséig. A nyitó előadást dr. Ádám Antal alkotmánybíró, egyetemi tanár tartotta Fotó: Läufer László Ki, mi, melyik? Francia műveltségi vetélkedő\ III. forduló 1. Ki alapította a XX. század i balettje társulatot? Brüsszel hí- ; rés balettiskolát szervezett. Mi ; az iskola neve? ] 2. Ki játszotta Trisztánt az • Örök visszatérésben? Camille Claudelt a Ca- J mille-ban? Julien Soréit a Vörös és fe- j ketében? Rodint a Camille c. filrn- S ben? 3. Mi a címe és ki az írója I annak a híres francia regény- í nek, amely abból a megállapításból indul ki, hogy az ember * után a delfin a legintelligen- | sebb élőlény? 4. Melyik darabot játszották ; Párizsban a legtöbbször? Ki a I szerzője? Hogy hívják azt a színházat, amelynek állandóan a műsorán j van a darab? 5. Mahlfer 10. szimfóniájá- 5 nak hangjaira nyílt meg az utóbbi hetekben ez az épületegyüttes. Egyik nevezetessége a hatalmas modulszerű koncertterem. Mi ez? Hol található? 6. Három zseniális felfedezés atyját keressük: Megállapította a víz, a levegő és a szénsav összetételét. - Kimutatta az elektromos áram mágneses hatásait. - Kimutatta, hogy a ferromágnesség bizonyos hőmérséklet alatt megszűnik. - Feltalálta a korai fényképtechnikát. 7. Melyik „ország” jelszava ez: Je me souviens. (Emlékszem) 8. Hány lyuk van a francia biliárdasztalon? 9. Melyik ország jelszava ez: Egységben az erő. (L’union fait la force.)? 10. Mely személyekhez tartoznak a következő álnevek: Le Professeur, Le prof - Fran- cois-Marie Arouet - L’Aiglon- Jean-Baptiste Poquelin? 11. A XI. sz.-ban eretnek- mozgalom bontakozik ki Franciaország délnyugati részén. Sok filozófust, írót, költőt megihletett. Köztük Illyés Gyulát is. Melyik művét írta erről? 12. Kinek tulajdonítják a következő mondásokat: Az állam én vagyok! - Utánam a vízözön! - Párizs megér egy misét. - Tapossuk el a gyalázatost! 13. Egy földrajzi név a megfejtése a következő kérdéseknek: Melyik az Alpok 2. legmagasabb csúcsa? Hol volt az 1958-as világkiállítás? - Melyik országban a legnagyobb a népsűrűség a világon? Melyik városban jár a Matra cég által gyártott automatikus metró? Itt vezették be először! A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból A szombat délelőtt 9-től 11-ig tartó „Jó pihenést!” című magazinműsort ezúttal So- mogyvári Valéria szerkeszti a Pécsi Rádióban és a következő témakínálattal ajánlja az újságolvasó rádióhallgatók figyelmébe. A magyar filmekre figyelt az ország azon része az elmúlt napokban, akit érdekel ez a művészeti ág. Feltűnt a képernyőn Kovács András rendező is, akinek Nehéz emberek című alkotása annak idején megrengette a közvéleményt. Három ügy kapcsán kemény falakba ütköztek az ügybuzgó szereplők, akik nem adták fel, szembeszálltak a „hatalmasokkal”. Az egyik „nehéz” ember éppen Pécsett él, a Kertvárosban és mesél a múltról műsorunkban és elmondja, hogyan látja a jelent, mi történne manapság a nehéz emberekkel. A filmnél maradva - nagy sikerrel vetítette a televízió annakidején a „Jó estét nyár, jó estét szerelem!” című alkotást, melynek színházi változatát láthatja a pécsi közönség nemsokára. A tragikus sorsú „kis görög” szerepét Fillár István formálja meg, vele is beszélgetünk. A szombati magazinműsorban természetesen információkat is mondunk, jegyzet is elhangzik és egy belvárosi pécsi félkész épület hányatott sorsának további kilátástalanságáról is szó esik. Autós üldözés pofonokkal - azaz milyenek a magyar „közúti” állapotaink? Erről a témáról is beszámol a 100-as Faktor a következő adásban. A fiatal lánynak „női ököl”-nagyságú daganatot fedeztek fel á tüdejében. 1992 óta sugárkezelésnek és kemoterápiának vetették alá, úgy tűnik sikerrel. A veszély azonban tovább kísért, a betegség bármikor ismét kitörhet rajta. Hogyan képes valaki megbirkózni ezzel a hatalmas teherrel? Erről is beszámolunk a szombaton délután 3-tól 4-ig tartó műsorban - ígéri a két szerkesztő: Laci és Robi. A BIT nem a 60-as években megjelenő modem zenei irányzatot jelenti 1995-ben, hanem egy olyan mozgalomé, mely baloldali és ifjúsági. Mik a célkitűzései a csoportnak és egyáltalán népszerű dolog-e manapság baloldaliságról beszélni? Erre is választ kaphatunk egy riportban. Természetesen nem maradhatnak el a szokásos műsorelemek sem a „Faktor”-ból, a Kandi mikrofon és a „Kamaszkorom legszebb nyara”, amiről György Péter színművész - talán ismertebb nevén Balogh Máté nyomozó a „Kis- város”-ból - mesél majd. A vasárnap a kívánságműsoroké a Pécsi Rádióban: délelőtt fél 9-től 10-ig Gungl László várja a hallgatókat a telefon- és a rádiókészülékek mellé, míg délután 3-tól 4-ig a Tuczai Jó- zsef-Zilahi Lajos zenei szerkesztő-műsorvezető páros. A KÖZTARSASAGI ELNÖKHÖZ FORDULNAK A HIRDIEK Részönállóság - törvényi gúzsban Majdnem minden hirdi családi ház homlokzatán parabolaantenna van, a helyiek nyitnak a világra, ezt a megoldást gazdaságosabbnak tekintik, mint a kábelrendszert Fotó: Läufer László Civil kezdeményezés nyomán fogalmazódott meg, s tört ki a minapi faluösszejövetelen elemi erővel az emberekből: elegük van a hirdieknek Pécsből. Ezt a valaha önálló községet a megyeszékhely földuzzasztásának keretében csatolták Pécshez, sok más, városkörnyéki községgel, ugyanis a megyei jogú várossá való nyilvánításához emígyen sikeredett Hirdről, Vasasról, Somogyról, máshonnan sok-sok élő lelket megkaparintani. E kisközségek lakóitól akkoron senki sem kérdezte meg: akamak-e egy tollvonás nyomán, falusi emberből városi polgárrá lenni. Aztán, ahogy tel- tek-múltak az évek, kiderült: a városháza ablakából e peremvidékekig - Hirdig - nem igen lehet ellátni: s már a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy mikor fordítottak valamit is a közpénzekből rájuk. Fejlesztésre, útra, másra. Pedig éppen úgy fizetik az adót, mint másutt, éppen úgy szeretik szűkebb pátriájukat, mint máshol. A helybéli Török Dezső nyugdíjas szerint, az elmúlt tíz évben csak ártottak e település- résznek. Ezt fogalmazta meg a helyi érdekek kovászolója, Pataki Ferenc is, aki elmondotta, hogy Pécsett a „vagyonkezelők” mindent eladtak már a lakók feje fölött abból, ami korábban önálló községi tulajdon volt. Községházát, kultúrházat, sportpályát, mást. Ha nincs a kenderfonó igazgatójának jóindulata, még azt a falugyűlést sem tudták volna megtartani, amelyen az önállósodás-önrendelkezés felé vezető úton az első lépéseket megtették. Megannyi példa bizonyítja: a fene nagy demokrácia okán minden hivatal packázik a hir- diekkel, s olyan fölhalmozott gondjaik is akadnak, ami jószerével országosan is nevetség tárgyává lehet. Hogy például, olcsóbb a Pécsről Hirdre való hazajutás akkor, ha távolsági buszra ülve, a távolabbi Már- tonfáig, avagy a hetényi első megállóig kér jegyet a polgár. Vagy ami még szomorúbb: Pécs építési hatósága egykoron olyan hirdi területekre kénysze- rített mély-garázsos, mély-pin- cés építési módot, ahol minden helybéli öreg tudta: időnként magosán áll a talajvíz. Az eredmény siralmas: a száraz esztendők után megjöttek a csapadékosok, s időnként elönti a büdös lé a portákat, deré- kig-egészen vízbe kerül a kazánház, veszélybe kerül a fűtés a község házainak egyharmadá- ban. (A feltörő talajvíz másrészt szétrobbantotta az emésztőgödrök betonalját is: a szennyvíz a talajvízzel együtt mozog!) A megoldás a településrész megfelelő alagút-csatomázása, „meliorációja”, amire volt is pénz, még most is van valamennyi, mégse történt évek óta semmi. Azaz, hogy többször is megfuttatták különféle nyilatkozatok és aláírások gyűjtésével a hivatalok íróasztalkánál ülő urak az érintetteket, a szervezőket. Ma már ha valaki bekopogtat valamelyik hirdi portára csatornázási, talajvíz-elvezetési ügyben, arra kutyát uszítanak. Nos: civil kezdeményezés nyomán Hirden községszépítő egyesület alakult, helyi újság szerkesztése kezdődött. Közé- letiséget fölvállaló tisztességes emberek megfogalmazták: hiába van a településrésznek képviselője a pécsi önkormányzatban, ma már nem bíznak csak magukban. A sors fintora: vasasi illetőségű a hirdi képviselő, az volt az első demokratikus választások után, s az lett a második után is. Ugyanis egyazon választói körzetbe került Vasas, Somogy és Hird. S mivel Vasason laknak a három egykori kisközségből a legtöbben, amíg a világ-világ, mindig vasasi ember jut e három-község képviselői mandátumához. S bár a hirdieknek az illető személye ellen semmi kifogásuk, megfogalmazták: részönkormányzatot fognak létrehozni és kezükbe veszik sorsuk, jövőjük formálását. A Pécstől való elszakadás - ami most már a több évtizedes együttélés eredményeképpen hátrányos lenne -, és a vasasi képviselőhöz való kilincselés helyett a saját döntés jogát követelve. Össze.is jöttek a falugyűlésen a minap, ahol jelölteket szerettek volna állítani a leendő 3 tagú részönkormányzatba. A kedélyeket azonban lehűtötte dr. Farkas Károly, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője, aki ismertette a részönkormányzat megalakítására vonatkozó törvényeket. S ebben az is ott áll, hogy a részönkormányzat vezetője csak a helyileg megválasztott képviselő lehet, tehát a már korábban megválasztott, s e térségre illetékes vasasi képviselő. Ezt egyébként az összejövetel szervezői is ismerték, de arra gondolva, hogy a törvényi tétel értelmezésénél lehet kiskaput találni, érthető módon saját embert szerettek volna állítani a részönkormányzat élére. Hiszen minden törekvésük mozgatórugója: végre ne vasasi képviselje őket, hanem hirdi. A falugyűlés hosszan és keservesen folyt, végül is megannyi csalódott ember távozott dolgavégezetlenül a kenderfonóból. Szidták a rendszert, szidták a demokráciát, szidták a törvényt. (Utóbbit talán jogosan.) Ugyanis a törvényt megalkotók megfeledkeztek olyan sajátos esetekről, mint ami Hird, Vasas és Somogy esetében felmerült, s felmerülhet egyéb olyan esetben, ahol a városkörnyék egykor kisközségi-településrésze lélekszám- ban gyengébb, mint a hozzáka- nyarított választói körzet másik fele. Az ilyen, gyenge település- részeken nem elég, hogy soha nem lehetnek önálló döntési pozícióban az ott élők, még olyan képviselőt sem választhatnak, akiben - mivel helybéli -, megbíznak. Hirden ma még kevesen tudják, hogy mi lesz a folytatás. Egy biztos csupán: nem hagyják annyiban a dolgot. A részönkormányzat megalakításának kezdeményezői a belügyminiszterhez illetőleg a köztársasági elnökhöz fordulnak valós sérelmük orvoslására. Kimondták: ha nem jó a törvény, módosítani kell. Hiszen a törvényeket nem az emberek és az emberi szándékok ellenére, hanem azokért hozzák a demokráciákban. S ebben a hirdieknek alighanem igazuk van. Kozma Ferenc
