Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-08 / 38. szám

1995. február 8., szerda A mai nap új Dunántúli napló 5 • • Onpusztítás MŰVELŐDÉSI KÖZPONTOK TALÁLKOZÓJA Közművelődés és megye Az ország majd minden me­gyéjéből érkeztek vendégek arra a tanácskozásra, mely teg­nap kezdődött meg a Baranya megyei Művelődési Központ szervezésében Pécsett. A Me­gyei Művelődési Központok és Regionális Közművelődési Szerveződések Országos Szö­vetsége tagjai ezúttal az előre-látás és előre gondolkodás jegyében az 1990-es önkor­mányzati törvény tavaly őszi módosításának várható hatásai­ról beszéltek, mert bár ezzel a közművelődés területén a me­gye feladatai nőttek, anyagi mozgástere jelentősen nem mó­dosult. Előadások hangzottak el a kistérségek, a megyék és a ré­giók kapcsolatáról, s hogy mi­képpen részesülnek a felada­tokban ,és a javakban. E tár­gyakban a belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetője, dr. Frücht Pál, illetve az MTA Regionális Kutatások Központja munkatársa, Pálné Kovács Ilona megyei tanácsnok mondta el nézeteit. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviseletében Gelencsér Mária a képzés kér­Az édesanyja, Fodor Mi- hályné 27 éves rokkant nyugdí­jas tervezte meg a vasárnap Dombegyházán eltűnt, és ked­den délben megkerült nyolc éves Fodor Nikolett látszólagos eltün­tetését. Fodor Mihályné, miután a lottón nagyobb összeget nyert szomszédjától ellopott egymil­lió-háromszázezer forintot - a gyanú elterelése végett - felgyúj­totta a saját házát, álarcos betö­rőkről mesélt mindenkinek a fa­luban, akik kirabolták, s minden déseit vetette fel, míg a nonpro­fit szervezetekről dr. Pavluska Valéria, a JPTE szakembere szólt. A szokványos megnyi­tóknál többet mondott el a Ba­ranya megyei közgyűlés elnöke, Werner József is akkor, amikor többek között kiemelte, hogy nem az intézményrendszerek mechanikus működtetése a cél, hanem az, hogy „a megye helyi társadalma a romló gazda­sági-szociális körülmények el­lenére hozzájuthasson az alap­vető kulturális javakhoz, teret és segítséget kapjon közösségi életéhez. ” A két napos tanácskozáson a cél a műhely-jelleggel folyó disputa, ahogy a szervezők ne­vében, és a szövetség elnöke­ként Bokor Béla elmondta.- A közművelődési intézmé­nyek, művelődési otthonok és a kapcsolódó civil szerveződések munkájának segítésére szerve­zünk ilyen szakmai fórumokat, mert biztonságos működésük, integráló, menedzselő, szer­vező, informáló munkájuk érde­kében ismerniük és értelmez­niük kell a törvények szabta le­hetőségeiket. H. I. Gy. módon igyekezett rossz hírét kel­teni a szomszédjának. Leányát eszközként használva, a gyer­mek látszólagos eltűnésével is azt akarta elérni, hogy a falu és a hatóságok előtt lejárassa a „lot­tómilliomos” szomszédot, aki el­len már lincshangulat alakult ki a békés-csanádi településen. A rendőrök kedden, otthonától nem túl messze találták meg Ni­kolettet, akit - az édesanya terve alapján - egy idős asszony rejte­getett. Érzékeny, de roppant idő­szerű témáról, az önpusztító magatartásmódokról tartott előadást dr. Ozsváth Károly pszichiátriai orvosprofesszor a pécsi Honvéd Hagyományőrző Egyesület keddi rendezvé­nyén. Hazánk polgárai közis­merten előkelő helyet értek el az öngyilkosság, az alkoholfo­gyasztás és a túlhajszoltság (korai halálozás) mutatóinak nemzetközi ranglistáján. Bár az öngyilkosság gyakorisága most magas szinten megállt, az utóbbi két tünet áldozatainak száma tovább nő. Kialakulásá­ban az egyén, a kollégák és a barátok felelőssége vitathatat­lan, ám a később visszafordít­hatatlannak tűnő krízisállapo­tok forrása alighanem a családi fészekben keresendő.- Ezek a problémák a gye­rekkorban alapozódnak meg - mutat rá dr. Ozsváth Károly -, s a később a felnőtt kiszolgál­tatottá válik. Mindezt a bizton­ságot és melegséget nyújtó anya és apa előzheti meg, ha életcélokkal és megfelelő ítélő­képességgel bíró gyereket ne­vel. A fő beavatkozási pont a család, de nálunk mindez kul­turálisan is meghatározott. Iszom örömömben, iszom bá­natomban - s ezt ma elnézik.- A túlhajszolt életmód va­jon minden esetben kártékony?- Hozzáállás kérdése. Aki nem feszültséggel, örömmel végzi a munkáját, annak nem.- Napjainkra bővült a meg­előzés eszköztára?- Nincs új a nap alatt. Sok­szor elmondjuk, de hiába.- Miként változott az egész­ségügy hatékonysága?- Romlott a pszichiátria helyzete is. Kevéssé gazdasá­gos ágazat - nem támogatják. Tröszt É. Az anya rejtegette az eltűnt kislányt Kovács Mihályné a kitüntetéssel (középen) dr. Révész Mária alpolgármester és dr. Tóth Béla városházi irodavezető társaságában a tegnap délelőtti ünnepségen Fotó: Läufer László s Átadták az Arany Katedra-díjat Kovács Mihályné kapta meg az elismerést- Úgy gondolom, a kitüntetés méltó helyre került - dr. Révész Mária, Pécs Város alpolgármes­tere ezekkel a szavakkal adta át tegnap a Városházán Kovács Mihálynénak, a pécsi Kodály Zoltán úti középiskolai lánykol­légium igazgatójának az Arany Katedra-díjat.- Meglepetéssel, és a szívem mélyén örömmel fogadom ezt az elismerést - hangsúlyozta az igazgatónő. - Egykori tanáraim jutnak eszembe, akik a példa­képeim voltak. Vajon az ő munkájukat elismerték-e ha­sonló módon akkoriban? A kitüntetést az önkormány­zati testület közoktatási bizott­ságának javaslatai alapján a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium vezetője, Fodor Gá­bor miniszter ítélte oda. Kovács Mihályné pedagó­gusi pályafutását a siklósi Tán­csics Mihály Gimnáziumban kezdte, majd az egykori Kun Béla Gimnáziumban tanított Komlón. 1980-ban került a Ko­dály kollégiumba. Akkor úgy gondolta, hogy csak átmeneti időre, egy évre. Tovább maradt, és az 1991-ben a megüresedett igazgatói széket pályázat útján el is nyerte.- A kollégium különleges szerepet tölt be a tanulók életé­ben. A pedagógus felelőssége, hogy a gyerekek személyiségét még ebben az életkorban is ala­kítsa - számolt be a kollégium munkájáról lapunknak. - Ezért tartom fontosnak, hogy esztéti­kai és erkölcsi nevelésben ré­szesedjenek diákjaink. A gye­rekeket csak úgy lehet meg­fogni, ha ehhez megfelelő a légkör, ha sajátjukénak érzik az intézményt, ahol laknak. Ezért arra törekedtünk, hogy maguk alakítsák, szépítsék környeze­tüket. Szerencsére olyan diák­önkormányzat működik nálunk, melynek tagjai saját példájukkal közvetítik társaiknak a köve­tendő erkölcsi normákat. A kollégiumban a leányok érdeklődésének megfelelő ön­képző körök működnek. Idén az egészség megőrzése áll a neve­lőmunka középpontjában, külö­nös tekintettel a fiatalokra le­selkedő veszélyekre. U. G. A FIATALOK FOTÓMŰVÉSZETI STÚDIÓJA KIÁLLÍTÁSA PÉCSETT Aktok és karcok A pécsi Művészetek Háza Kísérleti Galériájának bemuta­tói mindig nagy sokaságot von­zanak; a közönség nagy része többnyire csak a megnyitó el­hangzása után, némi tolakodás­sal kerülhet a kiállított anyag közelébe. így volt ez tegnap délután is, miután Körtvélyesi László fo­tóművész megnyitotta a Fiata­lok Fotóművészeti Stúdiója négy tagjának kiállítását. Rövid időszakon belül ez már a máso­dik tárlata a fiatal fotóművészek stúdiójának, s néhány hét múlva harmadszor is bemutatkozik egy újabb csoportjuk, amely után közel teljes képet kapha­tunk az 1977-ben alakult stúdió jelenlegi 22 tagjának munkás­ságáról. A stúdióból, eddigi fennállása óta egy sor olyan fo­tóművész került már ki, akik az­tán meghatározó egyéniségei lettek a mai magyar fotóművé­szetnek. A tegnap nyílt kiállítás négy fotográfusa közül hárman - Csoszó Gabriella, Kalmár La­jos és Keresztes Zoltán - pé­csiek, Harmos Csilla pedig ta­tabányai. A négy fotós különböző irányzatokat képvisel. Csoszó Gabriellának már korábbi pécsi tárlatokon megcsodálhattuk rendkívül igényes, miniatűr fo­tográfiáit. A tegnapi kiállításon bemutatott, üvegablakra elhe­lyezett apróságok különössége, hogy más és más részletek, tó­nusok derengenek föl akkor, ha átsüt rajtuk a nap és más akkor, ha a kiállítóhelyiség megszokott világításában szemléljük őket. Harmos Csilla képei nagy mesterségbeli felkészültségről árulkodó, igazi profi fotók, rendkívüli precizitással elké­szítve, talán nincs is bennük sokkal több a technikai bravúr­nál. A legvegyesebb, legváltoza­tosabb anyag Kalmár Lajosé, bár ő feszegeti leginkább a fotó A pécsi Keresztes Zoltán alkotása a kiállításon határait, sikeresen át-átlendülve némely esetben a képzőművé­szet területére. Keresztes Zoltán izgalmas, kissé megbillentett, megviselt, karcos utca- és szoborképei olyanok, mintha a fotográfia őskorából, a képrögzítés kezde­teiből előásott emlékek lenné­nek, amelyekben nem csupán arról van szó, amit a felvétel áb­rázol, hanem magáért a kép puszta létéért folyó rendkívüli küzdelemről is. Cs. L. LEBUKTAK A PROSTIK PÉCSI KERÍTŐI - EGYIKÜK LESZERELT RENDŐR Hamis ezrest leltek egy komlói ékszerboltban (Folytatás az 1. oldalról) Az ismertté vált bűncselek­mények száma megyénkben tavaly meghaladta a 12 ezret, ám a rendőrök ismét eredmé­nyesen vették fel a harcot a bű­nözőkkel. A bűncselekmények 72 százalékában ismertté vált az elkövetők személye. Az életellenes bűncselekmé­nyek közül a négy ismeretlenes emberölési ügyből egyet siker­rel lezártak a nyomozók, két ügyben a gyanúsítottak ismere­tében folytatódik nyomozás, egy ügy eddig megoldatlan. Aktualitás, hogy jelenleg védelmi zsarolás ügyében is nyomoznak a baranyai rend­őrök. Miután (január 5-én) egy pécsi férfi, P. B. László kisza­badult rablás miatti letartózta­tásából, úgy döntött, hogy a vá­sártéren „Itt a piros, hol a pi­ros?” játékot űzők megfélemlí­tésével tesz szert rendszeres jövedelemre. Ajánlata úgy szólt, hogy a bevétel 20 száza­lékáért védelmet biztosít szá­munkra a rájuk leselkedő ve­szélyek ellen. Miután az egyik fizetni nem szándékozó, ügyes kezű pirosozót jól elagyabu- gyálta a P. B. László féle vé­delmi csapat (önmaguktól nem tudták megvédeni ügyfelü­ket .. .),márnemkerülhettékela rendőrök figyelmét. Két nyilvánosház felszámo­lásáról is tájékoztatást kaptunk a rendőröktől. Eszerint az Éva panzió, valamint a Czinderi ut­cai Madam Pompadour alkal­mazott „fekete munkásként” külföldi lányokat, mint prosti­tuáltakat, ügyfelekként 1 500 forintot kasszírozva tőlük. Az ügybe három kerítő legény is belebukott, akiknek egyikét, egy obsitos századost korábban a rendőrségtől bocsátottak el egyéb kényes ügye miatt. Az Éva panzióban razziázó rendőrök még egy telefonos megrendelést is felvettek ott lé­tük alatt. El lehet képzelni azoknak a duhaj uraknak a meglepetését, akik a telefonon megrendelt hölgy helyett né­hány perc múlva a rendőröknek nyitottak ajtót lakásukon. A sajtótájékoztatót követően tudtuk meg, hogy Komlón, a Borostyán Kft. ékszerüzletében egy vevő, maga sem tudva róla, hamis ezer forintossal fizetett, s hogy felbukkant egy hamis ez­res az egyik komlói pénzinté­zeti kirendeltségen is. A nyo­mozást megkezdték. Balog Nándor A TMG nyílt napja Sikeresnek bizonyult tegnap délelőtt a siklósi Táncsics Mi­hály Gimnázium 6 osztályos ta­gozatának nyílt napja. A dél­előttöt nagy várakozás előzte meg, hiszen amióta a gimnázi­umban elindult a tagozat, sok 6. osztályt végző jó képességű ál­talános iskolások számára nem kis dilemmát jelent, hogy „át­igazoljon-e” az új, magasabb szintű intézménybe vagy ma­radjon a régi iskolában. Reggel 8 órakor Szujkó Mar­git, a tagozat vezetője tájékoz­tatta a megjelent diákokat, taná­rokat, szülőket a 6 osztályos képzésről, majd óralátogatások következtek. Éatin, magyar, an­gol, földrajz, ének, matematika és fizika órára mehettek be az érdeklődők. Nemcsak Siklósról, de a környékbeli községekből is érkeztek általános iskolások, hisz a tagozatra már most jel­lemző, hogy egyik évfolyamán kevesebb a vidéki, másutt pedig ők vannak többségben. Egy siklósi diáklány, Edina édesanyja mondja: valóban ér­deklődni jöttek, mivel lánya na­gyon jó matematikából és fizi­kából, s nehéz eldönteniük, hogy egy tagozatos iskolában folytassa-e 8. után tanulmá­nyait, vagy inkább már most próbálja meg a gimnáziumot. Az óralátogatásokat után a vendégek tették fel kérdéseiket a pedagógusoknak. Sz. A. Alapítvány „A Pécsi Nyomdászokért” Az elmúlt években mind több esetben szereztünk tudomást ar­ról, hogy volt munkatársaink 40-45 évi munkaviszony után - amikor nyugdíjasként élik nap­jaikat - létminimum alá kerül­nek. A Nyomdászegylet meg­alakulása után született az az elhatározás, hogy alapítványt létesítsünk „A Pécsi Nyomdá­szokért”. Néhány vállalkozó (Dominó Balázs, Hotter József Várszegi Ferenc) alapító okiratot készí­tett, melyet a cégbíróság be­jegyzéssel elfogadott és műkö­dését engedélyezte. Ezt köve­tően jártunk el az APEH megyei igazgatóságon, hogy az alapít­ványt támogatók részére a jöve­delemadóból csökkentő ked­vezményt kaphassanak. Az ala­pító okiratban foglaltakat figye­lembe véve az érvényben lévő rendeletek alapján az APEH helyt adott kérelmünknek. Számos nyomdavezetőt, il­letve vállalkozót személyesen kerestünk meg és kértük támogatásukat. Többen máris befizették a felajánlott összeget. A szociális támogatáson kí­vül célja alapítványuknak az ok­tatási és kulturális célok segí­tése, az arra érdemesnek tartott fiatal nyomdász szakmai tovább képzésének biztosítása. Ehhez azonban szükség van további támogatókra. ígéretet kaptunk a Nyomdaipari Dolgozók Szak- szervezete elnökétől is, hogy támogatják alapítványunkat. Bízunk abban, hogy a megyé­ben lévő közel 40 nyomdaipari tevékenységet folytató kft., bt. és egyéni vállalkozó közül mind többen fogják még gyarapítani alapítványunkat a nemes célok érdekében. A Nyomdaegylet vezetője 85« Fi 'lITIItAKI J Tavaszi pamutvásár j azaz minden textil Valamint: gabardin szövetek 399 Ft/m bükié stíl szövetek 350 Ft/m ^ és érdekességek 250-299 Ft/m-ig j S/AUTA Diszkont és Kagyker ^Pécs, Teréz u. 6^ J k %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom