Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-07 / 37. szám

1995. február 7„ kedd Gazdaság uj Dunántúli napló 9 A parketták nedvességtartalma az élettartamuk egyik meghatározója Fotó. Tóth L. A PÉCSI ÉMI LABOR ÉS AZ EURÓPAI SZABVÁNY Az építőanyagok minőségellenőrei Helyben kiadhatók a magasabb szintű tanúsítványok Befektetési terv elmaradott régióknak Tatabányai kotrók kikötők építéséhez Tengeri kikötők építéséhez szükséges kotrófejek gyátására rendezkedett be a Tatabányai Bányák FA-tól levált és azóta önállóan gazdálkodó ASG Gépgyártó Kft. A társaság a gépkereskedő holland Varenco cég révén jutott az üzlethez. Az egyenként 8-12 tonna súlyú, csőalakú berendezéseket a meg­rendelők olyan kotróhajókra szerelik fel, amelyeket a kikö­tők építésénél a tengerfenék mé­lyítésénél használnak. A Tata­bányán gyártott kotrófejek első, 8 tonnás, hárommillió forint ér­tékű szállítmányának végcélja Szingapúr. A kft. két évvel ez­előtt küldött hegesztett alkatré­szeket Hollandiába, s azok jó minőségének köszönheti az új megrendeléseket. Tovább csökken az állatállomány Tovább csökken a hazai álla­tállomány. A KSH felméréséből kiderül, hogy 1994. december 31-én az országban 910 ezer szarvasmarhát tartottak, 33 ezerrel kevesebbet, mint három hónappal korábban. A tehénál­lomány 415 ezerre csökkent, 2%-kal - 10 ezer darabbal - fo­gyott. A sertésállomány 16%-kal apadt, összesen alig tett ki 4 millió 356 ezret. Az anyakoca-állomány ugyancsak 7%-kal volt kevesebb, mint 1994. szeptember 30-án. A ju­hállomány 9%-kal, a tyúkfélék száma 21%-kal csökkent. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1995. febr. 6. Pénznem vételi közép eladási Angol font 172,67 174,41 176,15 Ausztrál dollár 83,44 84,24 85,04 Belga frank (1Ö0) 351,87 355,33 358,79 Dán korona 18,37 18,55 18,73 Finn márka 23,41 23,64 23,87 Francia frank 20,89 21,10 21,31 Gór. drachma (100) 46,39 46,85 47,31 Holland forint 64,63 65,26 65,89 fr font 170,93 172,66 174,39 Japán yen (100) 111,13 112,23 113,33 Kanadai dollár 78,98 79,77 80,56 Kuvaiti dinár 369,98 373,60 377,22 Német márka 72,43 73,14 73,85 Norvég korona 16,54 16,70 16,86 Olasz líra (1000) 68,60 69,30 70,00 Osztrák sch. 10,29 10,39 10,49 Portugál esc. (100) 70,08 70,78 71,48 Spanyol pes. (100) 83,31 84,17 85,03 Svájci frank 85,47 86,32 87,17 Svéd korona 14,80 14,95 15,10 USA dollár 110,71 111,78 112,85 ECU (Közös Piac) 136,52 137,8? 139,24 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Az Építésügyi Minőségel­lenőrző Intézet (ÉMI) Pécsi Állomása a hét hazai ÉMI ál­lomás közül elsőként kapta meg a Magyar Szabványügyi Hivatal 501/0046 számú akk­reditálási okiratát, mely azt ismeri el, hogy a pécsi labora­tórium megfelel az MSZ EN 45001 európai szabvány köve­telményeinek. * A Boszorkány utcai, immár akkreditált vizsgálólaborató­rium vezetője, Nagy Sándor mutatja be, hol, miként, milyen eszközökkel, gépekkel és mű­szerekkel végzik a különféle építőanyagok, az égetett agyag, mészhomok, azbesztcement, beton, vasbeton és feszített vas­beton, betonadalékok, habar­csok, parketták, fémek, kerámia burkolólapok és építési kőanya­gok vizsgálatát, valamint fa­anyagok nedvességtartalmának meghatározását. A vizes- és po­ros laborban és a nagygépte­remben a hitelesített 50-3000 kN teljesítményű húzó-, nyomó- és hajlítógépek, a kü­lönféle műszerek, valamint a fagyállóságot vizsgáló teljesen automatizált klímakamra, a kő­vizsgálathoz, betonmagfúrás­hoz és -vágáshoz szükséges gé­pek és HILTI eszközök segítik munkájukat.- Ezek nélkül sose lett volna esélyünk, hogy megfeleljünk az európai szabvány követelmé­nyeinek - mondja az állomás­vezető. Az építőanyagokkal szemben támasztott követelmények (me­chanikai szilárdság és állékony­ság, a tűzvédelmi, higiéniai, egészségi, környezeti, zaj elleni védelmi, energiatakarékossági és hővédelmi elvárások, a hasz­nálatuk során megkövetelt biz­tonság) kötik a gyártók kezét, ugyanakkor védik a felhaszná­lók érdekeit. Ezeket ugyanúgy komolyan kell venni, mint az értékesítésnél és a beépítésnél a garanciát, a szavatosságot, a kártérítési igényt, a termékfele­lősséget és a tíz évre szóló tar­tós termékfelelősséget. A nyolc szakembert foglal­koztató pécsi állomásnak fo­lyamatosan ad munkát az anyagvizsgálat, s ha a bevizsgá­landó anyag mindazt tudja, ami az MSZ szerint tőle elvárható, a gyártó megkapja a vizsgálati jegyzőkönyvet, amire már ki­adhatja a minőségi tanúsítást. Feladatuk a szervezetek és bíró­ságok által kért szakvélemé­nyek elkészítése, és esetenként az alkalmassági vizsgálatokban való részvétel Baranya, So­mogy és Tolna megyékben, de az ország távolabbi helyein is. Az ÉMI-nek a nukleáris léte­sítményeknél különleges hatás­köre van a tervezéstől az átadá­sig, ott, illetve oda csak a leg­magasabb minősítéssel rendel­kező cégek dolgozhatnak.- Ha nem akarjuk magunkat végképp kizárni az európai pi­acról, alkalmazkodnunk kell minőségi követelményeikhez az építőanyagok terén is - mondja Nagy Sándor. - Külföldről be­hozott bármiféle építési anyagot csak úgy lehet forgalomba hozni, azt idehaza felhasználni, beépíteni, ha megkapja rá az EMI-től az Építőipari Alkal­massági Bizonyítványt (ÉAB). A hazai gyártású és idehaza fel­használt építőanyagok minőség- tanúsítása kötelező, azoknak meg kell felelniük az MSZ-nek, az EAB-nak, illetve a műszaki előírásoknak. A minőséggel tehát nem lehet játszadozni. Ugyan a 42/1994. (III. 25.) kormányrendeletben az a kitétel, miszerint „A nem­zeti szabvány alkalmazása e rendelet hatálybalépésétől ön­kéntes, kivéve ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja” kissé ellentmondá­sos. Erre a minisztériumok saját hatáskörben kiadták az öt évig kötelezően alkalmazandó szab­ványok jegyzékét. Most dol­gozzák ki a megfelelőség-igazo­lási kötelezettséget az újfajta építési termékek és műszaki megoldások egységes engedé­lyezéséről szóló kormányrende­letet. Az EMI Pécsi Minőségellen­őrző Állomása a minap megka­pott akkreditálási okirattal ma­gasabb osztályba lépett az euró­pai szabványok követelményei­ben. B. M. L. A vállalkozások élénkítését, a befektetési lehetőségek feltá­rását segítő tanulmánytervet ké­szített Fejér megye foglalkozta­tási gondokkal küzdő, elmara­dott térségeinek fejlesztésére a Fejér Megyei Regionális Vál­lalkozási Alapítvány. Elsőként Sárbogárdon és környékén vet­ték számba a lehetőségeket, ahol 19,2 százalék a munkanél­küliek aránya. A csaknem két­ezer regisztrált állástalannak ebben a régióban mindössze 49 munkahelyet kínáltak az elmúlt időszakban. A tanulmány szerint a térség­ben főként az élelmiszerfeldol­gozással és az idegenforga­lommal foglalkozó cégek talál­nának kedvező befektetési lehe­tőséget. Cecén például a telepü­Számítógéppel vezérelt ta­karmánykeverő- és granuláló berendezést állított munkába a Székesfehérvár határában gaz­dálkodó Kisfalud Aranybulla Mezőgazdasági Rt. A 30 millió forintért megvásárolt gépsor naponta 5 tonna takarmányt ké­pes tökéletes minőségben, s a kívánt összetételben elegyíteni. A berendezés által kevert tá­lés, valamint környéke országos hírű fűszerpaprika termeszté­sére alapozva paprikaőrlő és élelmiszerfeldolgozó üzembe helyezése lenne célszerű. A be­fektetési költségekhez mintegy egy harmad részben hozzájá­rulna a helyi önkormányzat, s támogatást nyújtana a Munkaü­gyi Minisztérium is. A beruhá­zás mintegy 150 millió forintba kerülne, amiből 100 millió fo­rint körüli összeg terhelné a jö­vendő befektetőket. A térség lehetőséget kínál az idegenforgalom fejlesztésére is, mindenekelőtt a vajtai termálvi­zes fürdő köré telepítendő üdü­lőfalu révén. A környék termé­szeti adottságai kedveznek a lo­vasturizmusnak és a falusi ven­déglátásnak is. pok egy részét saját állattartó te­lepein használja fel a gazdaság, de évente mintegy 22 ezer tonna jut más nagyüzemeknek is. Bár a statisztikák szerint az állatál­lomány csökkenése még mindig nem állt meg, a modem techno­lógiát alkalmazó számítógépes takarmánykeverő csaknem tel­jes kapacitását lekötötték a kör­nyező állattartó telepek. Immár öt éve alakult az Elegant Rt. Komló a valamikori Május 1. Ruhagyárból. A cég jelenleg 310 főnek - főleg komlóiaknak - ad munkalehetőséget. Főprofiljuk a minőségi férfikabát, mely­ből havi 7-10 000-et is gyártanak az amerikai és brit piacra. Felvételünk a gyár „befejezősorán” készült Fotó: Tóth Takarmány komputerrel MIRE KÉPES A TŐKESZÁMLA? A kisbefektetői részvényvásárlás változásairól Az elmúlt év végén kihirde­tett jogszabályok alaposan megváltoztatták a kisbefekte­tői részvényjegyzés, kötvény- vásárlás feltételeit. Az egyik legfontosabb változás az úgy­nevezett tőkeszámla megjele­nése, amellyel pontosan nyo- monkövethető a befektetési portfolió napi állása, megál­lapítható adóköteles hozama. A következőkben a kisbefek­tetők számára hasznos útmu­tatót kívánunk nyújtani az új fogalmak magyarázatával. Kijátszható szabályok Tavaly az elsődleges kibocsá­tású részvények és befektetési jegyek, valamint az államköt­vények vásárlására fordított készpénz összegével csökkent­hető volt az adóalap, annak 30 százalékáig. Az ennek alapján járó adókedvezményhez három évig kell birtokában tartania a papírt a befektetőnek. Ez a szabály többpontos is „kijátszható” volt. A bankok például nagy arányú hitelt nyúj­tottak ügyfeleiknek az állam- kötvények, a befektetési jegyek és a részvények jegyzéséhez. A hitelért cserébe három év múlva hozzájutnak az értékpapírhoz és hozamhoz, a magánbefektető önrészéért cserébe az adóvissza­térítést kapja. Aki ebben az esetben a valódi értékpapír-be­fektetést végezte, az nem az a magánszemély volt, aki hozzá­jutott adókedvezményhez, ha­nem a bank. A kárpótlásijegy-hasznosító részvénytársaságok először készpénzért magas árfolyamon megvásárolták a kárpótlási je­gyet, majd a pénzt visszavették, és részvényüket adták cserébe, így a részvényvásárlás közvet­lenül készpénzért történt, ezért idén tavasszal adókedvezményt lehet igénybe venni, amely ma­gasabb, mint a kárpótlási jegy árfolyama volt a jegyzés idején. Újdonság: az adóhitel 1995-ben ezek a lehetőségek megszűntek. A befektetési adó- kedvezmény helyébe a befekte­tési adóhitel lépett. A változta­tás lényege, hogy az adóked­vezmény a magánszemély tu­lajdonában lévő értékpa­pír-mennyiség növekménye után jár, és ha ez az állomány csökken, vissza kell fizetni - ezért nevezik adóhitelnek. Ez arra ösztönzi a magánszemélyt, hogy a végétért futamidejű ér­tékpapírokból származó jöve­delmét azonnal újra befektesse, mert így kerülheti el, hogy a már elnyert adókedvezményt vissza kelljen fizetnie. Érdekelt az értékpapír-állomány állandó növelésében is, mert ez újabb és újabb adóhitelhez juttathatja. Nagy változás, hogy a ked­vezmény segítségével nem az adóalapot lehet csökkenteni, hanem az adót, mégpedig leg­feljebb az éves értékpapír-nö­vekmény 30 százalékával. A korábbiakban a kedvezmény az adósáv nagyságával párhuza­mosan nőhetett, az egységes harminc százalék így „igazság­osabbnak” nevezhető. Az ösz- szes kedvezmény azonban nem haladhatja meg az összjövede­lem utáni adó felét. Ezt növel­heti még az osztalék, és a nem tőkeszámlán tartott értékpapír árfolyamnyereségének 10 szá­zalékos adójára fordítandó ösz- szeg. Adóhitelt csak tőkeszámlával Mindezek mellett a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvény 1995-ben élete lépett módosítása szerint az adóhitelt csak azok után az ér­tékpapírok után lehet igényelni, melyeket az ún. tőkeszámláján vagy tőkeszámláin helyez el a befektető. A tőkeszámla olyan nyilvántartás, amely tartal­mazza a tőkeszámlát tartó ma­gánszemély nevét és- adóazono­sító számát, tovább azt, hogy mikor, milyen értékpapírt vett és adott el, és milyen áron. Tő­keszámlát az értékpapírforgal­mazásra jogosult társaságok - brókercégek - és letétkezelésre jogosult pénzintézetek vezet­hetnek. A tőkeszámla megnyi­tójának bele kell egyeznie, hogy az adóhatóság betekintést nyer­hessen a számla tartalmába. Az értékpapírok tőkeszám­lára helyezésére az is sarkall­hatja a befektetőt, hogy a rájuk képződött árfolyamnyereség után nem kell megfizetni a tíz százalékos adót. Persze tőke­számlára nem lehet bármit he­lyezni az adóhitel reményében. Tőkeszámlára helyezhetők a nyilvános forgalombahozatal vagy tőzsdei üzletkötés során készpénzért vásárolt részvé­nyek és befektetési jegyek, ha az adásvétel brókercég közre­működésével történt. Változások a tőzsdén és azon kívül Ez annyiban jelent változást, hogy a tőzsdei értékpapírvásár­lás mindeddig nem volt alkal­mas befektetési adókedvez­mény igénybevételére. A tőke­számlák megjelenésével egy- időben tehát egyszerre a tőzsdei papírok potenciális vásárlójává válik egy olyan „tőkeerős” be­fektető réteg, amely eddig csu­pán azért vásárolt tőzsdén kívüli papírokat, mert ezek után járt az adókedvezmény. A tőkeszámla bevezetésével viszont javulnak a tőzsdei papírok értékesítési esélyei. A tőkeszámla eleven, rend­szeresen megújuló kapcsolatot jelent a tőzsde vérkeringését mozgásba tartó brókercégekkel. Attól is függ, hogy sikerül-e a tőzsdézésbe újabb, széles kört bevonni: a brókerek e réteg megnyerésére úgy alakítják-e díjaikat, hogy az adókedvez­ményhez képest ne legyen eleve rajtavesztés tőzsdei értékpapí­rokat vásárolni. Akárhogy is, ez nyilván nem lesz gyors folya­mat, hiszen a tapasztalatokkal nem rendelkező magánemberek számára nagyobb biztonságot nyújtanak a gombamód szapo­rodni kezdett részvényekbe fek­tető alapok. Az eddigi gyakor­lattól eltérően ezek valószínűleg nemcsak ez év végén, hanem év közben folyamatosan fognak alakulni, állandó kínálatot te­remtve az új kibocsátású befek­tetési jegyek piacán. Í ' á í * >

Next

/
Oldalképek
Tartalom