Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-07 / 6. szám

8 uj Dunántúli napló Riport 1995. január 7., szombat Csendélet Boda főutcáján Löffler Gábor felvételei BARANYAI BARANGOLÁSOK Boda Az idős asszony olyan, mintha festményből került volna elő: a dimbes-dombos Boda egyik hófoltos utcácská­ján, rőzsével a hátán előredőlve lépked felfelé, haját, homlokát fekete kendő takarja, vastag ka­bátja szintén fekete, lábán bun- dás cipő. Kozma Jánosné hazafelé tart, ám amit rőzsének láttam az ve­nyige, azaz szőlővessző.- Kint voltam a szőlőben ezért a venyigéért. Tudja mire jó ez? Hát begyújtani a tűz­helybe! Ha jól kiszárad, akkor könnyen lángra lobban, kiváló gyújtás. A 72 éves asszony a nála egy évvel idősebb főijével születése pillanatától Bodán él. Ma már kettesben, a fiúk, a családjával Pécsett lakik.-Mit csinálnak a téli hóna­pokban?- Csendes kis falu ez té- len-nyáron, de télen nagyon be van zárva az ember. Nem lehet a kertben, a szőlőben dolgozni, így amit a házban, a ház körül meg tudunk csinálni, azt meg­csináljuk, én főzők, takarítok, s az uram is tesz-vesz.- Úgy hallottam, régebben Bodán szinte mindenki tartott jószágot.-Hát nekünk is volt lovunk, tehenünk, de most már nem na­gyon bírnánk. Meg aztán le­gyünk őszinték, nem is nagyon éri meg. Boda az átlagos baranyai fal­vaktól eltérően sok utcás telepü­lés. Több érdekességet, ellenté­tet tartogat a látogató számára. A község elején ragyogóan kar­bantartott sportpálya, újszerű öltöző van, a közelében gémes- kút ágaskodik, sok az új ház, de akad olyan, amelynek alapozása szemmel láthatóan jóideje fél­bemaradt, s olyan is, amelyik az összedőlés határán van. S hogy a kép teljesebb le- .gyen, ehhez ifj. Hopp István és felesége van segítségemre, akikkel a férfi szüleinél disznó­vágás közben beszélgettem.- Sokat fejlődött a falu az el­múlt négy évben, például vala­mennyi út szilárd burkolatú lett, faluház épült, vezetékes ivóvíz létesült - mondja a magánvál­lalkozásban karosszéria-laka­tosként dolgozó fiatalember. Felesége hozzáteszi.-Ellenben nincs orvosunk a faluban, a gyerekeknek, így a miénknek is, Bicsérdre kell isko­lába járni, a nyilvános telefon nagyon gyakran rossz ■ ■ ■ Mit jelent Pécs közelsége? Ma már nem meghatározó az emberek életében: korábban Boda munkaképes lakóinak nagy része Pécsre járt dolgozni, ez már a múlté. A faluban sok a munkanél­küli, a megyeszékhelyen csak kevesek találnak munkát, e ke­vesek közé tartozik Hoppné, aki a Dália C+C áruházba jár be minden nap.- Milyen falun élni?- Itt mindig dolgozni kell, té­len, nyáron, mindig van munka - válaszol az asszony, de rög­vest hozzáteszi. - Gondoltunk már arra, hogy Pécsre költöz­zünk, mert a városi életnek nyil­ván vannak előnyei, de marad­tunk. Tudja milyen szép tavasz­tól ez a vidék!-Egy időben sok városi ki­költözött a kőhajításnyira lévő községekbe. Gondolom Bodára is jöttek.- Jöttek, jöttek, persze, hogy jöttek! - kiált ki a nyári konyhá­ból az idősebb Hopp. - A több­ség azonban el is ment, mert fa­luhelyen nincs megállás, tenni­való van bőven, főleg, ha bol­dogulni is akar az ember. S so­kan ezt nem akarták. Csordás István 12 esztendeje vett családi házat Bodán, ma is van üres épület. Egy szép ház­hoz már 450-500 000 forintért hozzá lehet jutni, ő annak ide­jén 250 000 forintért vásárolt egyet.- Megszoktam, jól érzem ma­gam ebben a faluban. A golfpá­lyán dolgozom, ilyenkor télen éjjeliőrként, tavasztól pálya­munkásként. Autószerelő a szakmám, a szabadidőmben ja­vítgatom az ismerősök kocsijait, úgyhogy nem igen unatkozom.- Ha most azt mondanák, költözzön vissza Pécsre, meg­tenné?-Egészen biztosan nem. A két fiam velünk lakik, a lányom Királyegyházára ment férjhez, unoka is van, szóval eszünk ágában sincs elmenni. Falvakban is egyre gyakrab­ban hallani, hogy az emberek elhidegülnek egymástól, nő az irigység, a kivagyiság. Csordás Istvánnak más a vé­leménye:- Bodán ilyet nem tapasztal az ember, segítünk egymásnak, ahol csak tudunk. Az azonban biztos, az a szeretet, ami régeb­ben volt, megszűnőben van. Roszprim Nándor Szépen karbantartott a falu sportpályája MAGYARUL MAGYARAN * Árnyalatok Berlini fal Egy német bírósági döntés szerint jogilag megalapozott volt a berlini fal felépítése 1961-ben. A berlini bírósági határozat abban a perben szü­letett, amelyben a fal építésére az NDK által igénybevett tel­kek tulajdonosai próbálnak maguknak jóvátételt szerezni. A több mint 1500 egykori in­gatlantulajdonos a szocialista német államtól rendkívül cse­kély összeget kapott az ingat­lanokért. Most szeretnék visz- szakapni jórészt nagy értéket képviselő belvárosi telkeiket, vagy a jelenlegi forgalmi érték megfizetését követelik a szö­vetségi kormánytól. Hirtelen csecsemőhalál Úgy tűnik, hogy Nagy-Bri- tanniában eredményt hozott az úgynevezett hirtelen csecse­mőhalál szindrómával kapcso­latos felvilágosító kampány: miután a szülőknek ország­szerte azt a tanácsot adták, hogy az újszülötteket hátukra fektessék; az esetek száma kevesebb mint egyharmadára csökkent. A „Back to Sleep Campaign” - amelyet 1991-ben hirdettek meg - be­vezetése óta a hirtelen cse­csemőhalál következtében el­hunyt csecsemők száma 1469-ről 442-e esett. Bár a szindróma pontos oka to­vábbra is rejtély, megfigyel­ték, hogy a hátukon alvó ki­csik kevésbé esnek áldozatául. Ezen alapult az országos tisz­tifőorvos által meghirdetett kampány, amelyhez neves té­vés személyiségek is csatla­koztak. így a nyilvánosság a televízión keresztül is értesül­hetett a megelőzés módjáról. A nyelvi igényesség fontos megnyilvánulási formája az árnyalat kifejezésre, közlésre való törekvés. Ennek leghatá­sosabb eszköze a rokonértel- műség, a szavak, kifejezések közötti válogatás képessége. Nem viszi sokra beszédével, írásával az, aki nem érzi a kü­lönbséget például a koros hölgy, idős asszony, öreg néni, vén banya stb. jelzős szerkeze­tek között. Vagy nem tudja, hogy az öreg mást jelent az ember jelzőjeként, mint ha ugyanezt templomról mond­juk. írhatok az aggok otthonában élő idős bácsikákról, koros asz- szonyokról, de stílustörés nél­kül már nem beszélhetek a vé­nek kéglijéről, amelyben ósdi bácsikák, avult asszonyok ülik körül az agg kandallót. Borászati iskolázottság nél­kül is tudni kell, hogy az óbor nem azonos az öreg borral, az ókrumpli az öregkrumplival. Egyszóval: Öregember nem vénember. Ennek az árnyalatokat tük­röző erőnek köszönhető, hogy az inasból tanonc, majd szak­munkás tanuló lett. A cselédből háztartási alkalmazott, az isko­laszolgából hivatalsegéd. Ugyanez az erő munkál akkor, amikor a borbélyműhely fod­rászszalonná válik, legújabban pedig hajstúdióvá magasztosul. Az idegen szavak egy részé­nek a használatát is stílusérté­kükkel magyarázzuk, magya­rázhatjuk. A hérosz hős helyett, a géniusz szellem, nagyság ér­telemben, a monumentális ha­talmas, nagyszabású jelentés­ben az ünnepélyesség, a pátosz teremtésének eszközei. A skribler, a vigéc, a náció, a suszter, a bakter viszont éppen ellenkező hatást keltenek. Ha valaki ezt olvassa: Mo­gorva egerek és marcona ürgék poroszkálnak a gabonafölde­ken - s nem húzódik legalább enyhe mosolyra a szája, annak írhatunk ennél furcsábbakat, is, pl. azt, hogy borzas verebek cammogtak vagy dübörögtek az itatóvályú peremén. Bizonyára szokatlannak ta­lálná mindenki, ha a szom­szédasszonya így panasz­kodna: Tyúkjaim a tavasszal mind elhulltanak - vagy más alkalommal: Még nem zárha­tom be a tyúkólat, mert a csir­kék nem ültének el. A régies­ség, az archaizmus viszont máskor ódái, eposzi magas­ságba emel: „elhulltanak leg­jobbjaink” - „Századok ülté­nek el...” - írta Vörösmarty. A rokonértelműségről eddig mondottakat egy Kosztolányi idézettel zárom: „Aki anya­nyelve teljes birtokában nő fel, azt a tulajdonságot, amit a gyenge melléknév fejez ki, csakhamar szegényesnek érzi, s kis festéktálcájáról minden esetben új szint keres. Az erőt­len karó gyenge, a tavaszi levél azonban zsenge, a könnyű ru­hácska vagy a szellő lenge, a tengődő fa csenevész, a düle- dező régi ház rozoga-, az üveg­pohár törékeny, a beteges gyermek vézna vagy satnya vagy mazna, a tévedő ember- gyarló, az erőtlen táplálék si­lány vagy hitvány vagy gyatra”. Rónai Béla L $ A VICC POÉNJA. ELSŐ RÉSZ ÉNE­KES­NŐNK. SYLVIA ÉRC. BERLIN­BEN GYAPJÚ­SZÖVET NOBEL­DUAS JAPÁN FIZIKUS (LEO) PETÖFI­FIGURA (PÁL) AUTÓS­ISKOLA A VICC POÉNJA. 2. RÉSZ VÁLTÓ­JÁTÉ KOS HELYE V > V V V V V V V SPANYOL HEGE­DŰS V. (PABLO DE) > Yé\ / if RADIO­AKTÍV ELEM > HIMFY NÉV, BETŰI > ILDIKÉ, BEC. > NÉVELŐ > EGYETE­Ml VÁROS AZ USA- BAN OL.-I BAJNOK JUGO­SZLÁV TORNÁSZ NAGY­MAMA. BECÉZ­VE fRANCIA ÍRÓ V. (ALAIN - RENÉ) BENN­SZÜ­LÖTT AF­RIKAI E3? NAGYON ÖREG EGYEI > ANIKÓ. BEC. >y NÉMET ORVOS VOLT V > \) PORCI­ÓZÓ FAMIN­BARA­NYAI KÖZSÉG > UNIVER­ZÁLIS MI­HELYT > ADY ÁL­NEVE VOLT > NEMES­GÁZ > U ETIÓP HERCEG > ALMA, TÁJSZÓ­VAL ‘KA2ET­MÁRKA RICHARD STRAUSS OPERÁ­JA > népdal > LAKÁS RÉSZEI > NÉVUTÓ RITKA FFINÉV GALLY > IR. SZ.: 6343 ARANY. BÉCS- BEN ' > V SOKBA KERÜL SZÖKÉS­BEN VANI > V AMERI­KAI REN DEZÖ (JOSHUA) > FOLY­-sas­SASÁ­> V PÁRIZSI METRÓ ELEM­ZÉS > MARSI > ANKARA LAKÓJA FINN­UGOR > KAOLIN­DARAB! SZELLŐ­RÓZSA ,MT > FRANCIA SEGÉD ÍRÓ­ESZKÖZ > V KARCOL. BE­METSZ korT SZERŰ > NŐI NÉV CSODÁK CSODÁJA V > —V— PARÁ­NYI RÉSZ AMPER ÉRME AZ USA BAN IfStT > V ÖVEZET > ■v RÓMAI >­Va. sőt FAL VAN ILYENI EZ A SZÓ KÖ­KISSÉ VAKSI! > V­APÓÉN .3-RÉSZE ZÖLDES SZÍNÁR­NYALAT ► LAMAR­TINE VERSE > V A HAZA BÖLCSE s FARMER­MÁRKA > FŰZŐ SOMO GYI VAROS > SZEREP, NÉME­TÜL > V MATATÓ 3$ > V INDIAI LÉGI­TÁRSA­SÁG NÉMET VÁROS LAKÓJA ' 1 V LATIN EGÉSZ­SÉG OLASZ ‘ > ...v— $ V FENE­VAD > Beküldendő a helyes megfejtés január 16-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐ­LAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szer­kesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A december 24-i lapban közölt rejtvény meg­fejtése: „Ha nem állsz nyugodtan, nem tudom megcsinálni a portrédat.” Utalványt nyertek: Forgács Tamás, Véménd, Szabadság tér 9., Komlódi Zsuzsanna, Pécs, Illyés Gy. u. 32., Papp Irma, Pécs, Vasvári P. u. 2., Petz Éva, Mohács, Előhegy u. 30., Szombati Sándor, Mágocs, Árpád u. 50. Az utalványokat postán küldjük el. +! k A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom