Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-05 / 4. szám

1995. január 5., csütörtök Honismeret új Dunántúli napló 11 Diéta perpetua EJTŐERNYŐS UGRÁS AZ EGYETEM TORNYÁBÓL A huszas évek pécsi aviatikája Repülőjárat Budapest-Pécs-Kaposvár között Az ország első motoros repülőiskolája Pécsett A Nemzeti Hadsereg egysé­gei bádoki Soós Károly tábor­nok vezetésével 1921 augusztu­sában vonultak be Pécsre, pár nappal később hálaadó istentisz­teletet tartottak a leendő repülő­téren, hatalmas tömeg jelenlé­tében, melyet Zadravecz István tábori püspök celebrált. A több mint két és féléves szerb meg­szállás véget ért, lehetővé vált, hogy a város és a megye társa­dalma bekapcsolódhasson a magyar repülés újjászervezé­sébe. Idegizgató esemény volt Ennek első lépéseként 1922. április 23-án megalakult a Ma­gyar Aero Szövetség pécsi osz­tálya a városháza közgyűlési termében. Gróf Zichy Gyula megyés­püspök és Soós altábornagy let­tek a díszelnökök, dr. Keresz- tes-Fischer Ferenc főispánt el­nöknek, dr. Nendtvich Andor polgármestert társelnökké vá­lasztották. A repülés híveinek toborzá­sára előadásokat szerveztek. Tauszig Aladár pécsi szárma­zású repülőőrnagy vetített ké­pekkel illusztrálta a repülés fej­lődését az Apolló moziban, Kara Jenő légiforgalmi főfelü­gyelő pedig bejelentette, hogy a kereskedelmi légiforgalom megteremtésében Pécsnek nagy szerepet szánnak. A Dunántúl 1924. november 9-én hírül adta, hogy ejtőernyős ugrás lesz az egyetem tornyá­ból. Ez érthető izgalmat keltett a polgárság körében. Egy volt repülőtiszt, Korányi Leonard Zoltán járta az országot és ma­gas tornyokról ugrott le ejtőer­nyővel, bizonyítván azt, hogy tűz esetén felhőkarcolókról ez a legbiztonságosabb módja a me­nekülésnek. A nagy érdeklődésre való te­kintettel jegyek a helyszínen válthatók, felnőtteknek tízezer, gyermekeknek ötezer korona. November 10-én az attrakció elmaradt, a tömeg türelmetlen­kedett. Másnap azonban negyed öt után Korányi ismét megjelent a toronyban, készülődését egye­temisták segítették. A lap ezt írta: „Idegizgató volt, amikor a torony korlátján átlépve a pár- kányzaton készülődött, majd elugrott. Az ugrás következté­ben a létrán kitolt fehér selyem- ernyő elszakadt a létrától, azon­nal kinyílt és Korányi közvetle­nül a főbejárat előtt sértetlenül földet ért. A közönség megtap­solta az ugrót, az orvosok és a mentők - dolguk nem lévén - elvonultak. 1925. augusztus 10., az első repülőnap a háború után. Dél­előtt 9 óra tájban tűnt fel az Aero Express négyüléses Jun­kers gépe a város felett. Simán landolt, a gépből Újváry László főhadnagy-pilóta és Mérey sze­relő szálltak ki. A kölcsönös üdvözlések után Pécs-Baja- Mohács-Siklós-Pécs útvonal berepülésére indultak, hogy röplapok szórásával propagál­ják a „Pécsi Napló”-t. A gépben helyet foglalt Osgyán Jenő a Chmura cég vezetője, Battyán Béla a „Pécsi Napló”, és Stenc- zer Emil a „Dunántúl” részéről. Az utat 80 perc alatt tették meg 300-350 méter magasan. Mind­két újság beszámolt a repülés­ről. Délután hatalmas tömeg előtt utasrepülésekre került sor. A kis gép szorgalmasan rótta a körö­ket és a földetérések után a né­zők megrohanták a gépből ki­szálló utasokat, és úgy megélje­nezte őket, mintha győztes had­vezérek lettek volna. A lovasrendőrök ide-oda vág­tattak, hogy a rendet fenntart­sák. A nap hősei Újváry pilóta és a „bátor” utasok voltak. A Makár hegy alatt A m. kir. Légügyi Hivatal döntése alapján a belföldi légi­járatok rendszeresítésébe Pécset is bevonták. Tárgyalások indul­tak meg a LÜH, a város és a honvédség között a repülőtér számára megfelelő hely kivá­lasztására, mely végül is a Ma- kár-hegy alatti katonai gyakor­lótér lett. Az évtized végére az esemé­nyek felgyorsultak. A Magyar Aero Szövetség és a Műegye­tem Sportrepülő Egyesület a magyar repülés népszerűsíté­sére a nagyobb városokban lát­ványos repülőnapokat rende­zett. Pécsett a légi bemutatóra 1929-ben Pünkösd másnapján került sor, több tízezer ember előtt. Az ország legjobb pilótái - Bánhidi, Dobos, Endresz, Ka­szala - a műrepülés magasisko­láját mutatták be törékeny gépe­ikkel. Közben a rádiót hallgatók kü­lönleges műsort élvezhettek az éter hullámain keresztül. „Re­pülőgépen a felhők között adott koncert volt hallható Pécsett a rádión” - írta az újság. Ugyanis a MALÉRT egyik utasgépe a Duna felett 1600 méteren ke­ringett, fedélzetén Magyari ci­gányprímás és zenekara nótákat játszott, Palló Imre, az Opera­ház tagja énekelt. Gépet vegyenek felhívás A „Dunántúl” 1929. július 4-én felhívta a megyéket, ve­gyenek repülőgépet, építsenek hangárt, mivel „naggyá kell fej­leszteni a magyar aviatikát”. Baranyában nem remélt vissz­hangja támadt a gondolatnak, tíz hónap alatt százezer pengő (!) gyűlt össze, noha a súlyos gazdasági válság régiónkat sem kerülte el. Adakozott kisdiák, katona, kisfizetésű polgár. Vi­rág Ferenc megyéspüspök és más helyi notabilitások 500-500 pengővel járultak a nemes cél­hoz. A megye járásai 15 ezer pen­gővel gyarapították a tőkét, és vitéz leveldi Kozma Miklós, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. vezérigazgatójának javaslatára az igazgatóság 20 ezer pengőt adományozott egy repülőgép vásárlására. Kozma kérése csak az volt, hogy a gé­pet édesapja emlékére „Bárd Miklós”-ra kereszteljék, ez volt ugyanis írói álneve, aki mint költő és huszártiszt legszebb éveit Pécsett töltötte. Újabb repülőnap 1929. szep­tember 19-én, ezúttal Sikondán, valószínű a fürdő megnyitásá­val összefüggésben. Dicsőffy, Kaszala és Lampich pilóták mű­repültek 8000 néző jelenlétében a sikondai rét felett. Másnap új­ságírókat vittek fel a levegőbe, akik csodálkoztak, hogy milyen görbe ez a város! A repülők harmadnap reggel indultak vissza, de Mánfa felett nagy ködbe kerültek, le kellett száll- niok. A köd feltisztulása után útjukat folytatták, Taszáron üzemanyagot vettek fel, majd innen baj nélkül megérkeztek Érdre. Megalakult az Aero Club November 2-án öt óra után a járókelők arra lettek figyelme­sek, hogy egy kis gép kering a város felett. Szárnyai alatt piros és fehér színekben váltakozva „Schmoll paszta” felirat volt ol­vasható. Kirják István pilótával egy újságíró is helyet foglalt a „Pe­likán” nevű kétfedelűben, aki az esti repülésről írt cikkében nem győzte a város szépségeit ecse­telni. „Amikor Pécs úgy ragyog, mint egy világváros. A Székes- egyház négy karcsú tornya sej­telmesen rajzolódik ki az esti félhomályból...” Eközben a repülőklub szer­vezése a csúcsponthoz érkezett. 1929. december 18-án a várme­gyeháza dísztermében 800 tag­gal megalakult a Baranya-Pécs Aero Club. A megválasztott tisztikar élén az elnök dr. Keresztes-Fischer Ferenc főispán, a későbbi bel­ügyminiszter, társelnök dr. Nendtvich Andor polgármester lett. A város és a megye anyagi, valamint erkölcsi sikerei lehe­tővé tették, hogy a következő évben - figyelemmel Pécs föl­drajzi helyzetére is - elsőnek indulhasson meg a belföldi légi­járat Budapest-Pécs-Kaposvár között, megkezdhesse működé­sét az ország első motoros re­pülő iskolája a közadakozásból megvásárolt gépekkel, és hasz­nálatba vehessék a felépült nagy hangárt. Dr. Pagáts Pál Az egészséges, hosszú életre, szellemi vagy fizikai teljesít­ményekre való vágyódás egy­idős az emberrel... ősi vallási rendszerek szigorú törvények­kel oltalmazták híveiket. A népi táplálkozás, népi gyógyászat emlékei is arról vallanak, hogy az emberek törődtek egészsé­gükkel. A fizikai és szellemi elit legjobbjai sohasem engedték meg maguknak az elkényelme­sedést, elnehezedést: az elhízott embert mindig az az új gazda­gok, papok, nagygazdák között keresték a humoristák, találták az orvosok. Az általánosítás azonban so­hasem volt a teljes igazság for­rása. % A 106 évet élt görög Demok- ritosz megálmodta az atomok világát, de zsenialitásából csak arra futotta, hogy olajat ajánljon bőrünk és Hymettos legelőin gyűjtött illatos mézet kondíci­ónk karbantartására. A bibliai Dániel, a későbbi próféta már fiatal korában megtalálta a megoldást, amikor az elpuhult babiloni udvar nagy elképedé­sére kiharcolta, hogy a bűnre csábító húsok, édességek, nehéz borok helyett ő és három testőr társa feltét nélküli főzeléket és friss forrásvizet kaphasson. De úgy tűnik, hogy ezt a vegetáriá­nus aszkézist korunk gyarló embere inkább csak csodálni tudja. Komplexebbnek és a mo­dem táplálkozási követelmé­nyekhez közelebbinek vélem az 1150-ben alapított salernói egyetem véleményét, amelynek tudós professzorai azt tanácsol­ták a hozzájuk forduló angol ki­rálynak: „Ha épségben és jó egészségben akarsz maradni, akkor csinnyán igyál, keveset egyél, kelj fel lakoma után, ke­rüld az alvást délben, ne tartsd vissza a vizeletet és székeléskor ne erőlködj!” Görög bölcsnél, zsidó testőr­zőnél, egyetemi tanácsnál köze­lebb áll hozzám a kalandos élete ellenére magas kort (1642-1716) megélt, fanyar humorú Bethlen Miklós erdélyi kancellár. A legjobb német, hol­land és francia egyetemeken nevelődött puritán arisztokrata nem rekedt meg a kalóriaháztar­tásnál, hanem az ételen kívül az okos diétához tartozónak érezte az egészséges italt, a tiszta le­vegőt, a „nyugovást-mozgást”, sőt „Vénusz dolgát” is. Légy medicusa magadnak-tanácsolja Hippokratész (i.e. 460 k.-377) görög orvos nyomán, mert a mértékletes, természet szerint való élet az egyedül járható út. Tőle megtanulhatja korunk em­bere is, hogy csak az cselekszik jól, aki éhesen megy el az asz­taltól. Fontosnak tartotta az élelmi­szerek helyes megválasztását is. A hosszú lére eresztett, vagy ropogósra sütött húsok korában ő örömmel fogyasztott gyümöl­csöt, salátát, „akármi fűből való ételt, ha egy kis petsenye volt Hippokratész görög orvos (ie. 460-377). mellette”. Minden „csemege speciálénál kedvesebb volt számára a sós káposztával főtt tehénhús, s ha megcsömörlött volna, akkor csak koplalással és alvással hozta rendbe magát. Az édes tejet nagyon szerette, de a sajtot, túrót hollandiai diáktár­sai sem tudták megszerettetni vele. Tizennyolc éves koráig „ma­gyar módra” ivott jóféle nehéz „főborokat”, s gyakran látta ő is duplán a kristály fenekét. „De mikor 1660-ban a török elfog­lalta Váradot, akkor sok más magyar fiatallal együtt ünnepé­lyes fogadalmat tett, hogy amig Érdély kapuja fel nem szabadul, addig kerüli a paráznaságot, ré­szegséget és nem vágatja le ha­ját sem. Ettől az időtől fogva rendszerint 3-3 messzely (kb. 12 deci) bort ivott meg ebédnél, vacsoránál és hires emlékiratá­ban büszkén írta: „Negyven- nyolc esztendők alatt nem hi­szem, hogy eszemet elvesztő részegségem lett volna hu­szonöt.” Ez pedig abban a kor­ban óriási teljesítmény! Európa keleti felén akkor még szokat­lan volt az is, hogy egy arisztok­rata szüntelenül tevékenyked­jék: írjon, olvasson, számadá­sokat készítsen, vagy szénahor­dásban, kőfejtésben és nehéz gerendák hurcolásában segítsen jobbágyainak. A „mértékletesség” erényét gyakorolta akkor is, amikor rendszeresen kezet mosott evés előtt és szájat evés után, de ar­cát, ha valami piszok nem érte, csak hetenként borotváláskor, lábát pedig csak két hetenként mosatta: dús haját huszonöt év alatt sem mosta meg senki... Bethlen Miklós gróf higiénia tekintetében így is messze maga mögött hagyta nagy kortársát, XIV. Lajos francia királyt. Régi ismerősöm a test és lé­lek karbantartására tudatosan ügyelő, a maga korában igen modem életvitelű arisztokrata, és azt hiszem ma sokkal köny- nyebben hordhatnánk az élet terheit, ha megszívlelnénk a Bethlen utódok számára kevés haszonnal rögzített bölcs taná­csait. Dr. Kiss Géza Újvári László MALERT kapitány, korábban Aero Express fő­pilóta. Ebben a babban lakott t * Németh Bele 0840 -1904) ügyvéd, történész Pécs varos és Baranya varmegye történetének tudós kutatója 1 Németh Béla emléktáblája Pécsett, a Ferencesek utcájá­ban Fotó: Läufer László Polgármesterek, egyetemi tanárok A pécsi városvédők hagyományőrző tevékenysége A Pécsi Városszépítő és Vá­rosvédő Egyesület várostörté­neti szakosztálya kezdeménye­zésére az utóbbi években nem­csak a város történelmi esemé­nyeire emlékezve állítottunk emléktáblákat, hanem neveze­tes személyiségek emléke előtt is tisztelegtünk. A következő emléktáblákat állítottuk föl e célból. Dr. Esztergár Lajos Az 1894 és 1978 között élt polgármesterre, egyetemi ta­nárra, neves szociálpolitikusra emlékeztünk születésének 100. évfordulóján, május 28-án a la­kóházán (Bartók Béla u. 71. sz.) elhelyezett emléktáblával. A Szigetvári János által tervezett emléktábla avatóján az Egye­tem utcai Általános Iskola kó­ma működött közre, avató be­szédet dr. Krippl Zoltán pol­gármester és ezen sorok írója mondott. Délután a Leőwey Gimnázium dísztermében em­lékülést tartottunk, amelyen dr. Révész Mária, dr. Rajczi Péter és ezen sorok írója tartott előa­dást. Ezt követően a jogutód egye­tem, a JPTE Állam- és Jogtu­dományi Karának épületében is sor került egy emléktábla föl­avatására. Tolnai József A mai Székely Bertalan u. 9. sz. ház falán avattuk az 1900-1951 között élt neves szo­ciáldemokrata politikus és pol­gármester emléktábláját 1990. augusztus 28-án Lápossy Kris­tóf tervei alapján készült. Ün­nepi beszédet mondott Baranyai Tibor, az MSZDP alelnöke és Kövesi Béla, a helyi szervezet tb. elnöke. A székesegyház Bárdos Lajos Kórusa működött közre. Egyetemi Tanári Bérház A két világháború között működő Erzsébet Tudomány- egyetem tanárai bérházának fa­lán, a mai Vargha Damján és a Dohány utca sarkán 1993. no­vember 3-án került sor az ava­tási ünnepségre, ahol a jogutód két egyetem rektora illetve dé­kánjai mondottak beszédet. A hét jogász-, négy orvos- és hat bölcsészprofesszor emléktáblá­ját Gettó József tervezte. Az ünnepségen az Egyetem utcai Általános Iskola kórusa műkö­dött közre. Csekey István A Káptalan u. 4. sz. múzeumi épület falán, Horváth András tervei alapján, 1989. augusztus 24-én helyeztünk el táblát. Az 1889-1963 között élt jogászpro­fesszor emléke előtt a jogutód egyetem képviselői tisztelegtek, a székesegyház Bárdos Lajos Kórusa énekelt. Faluhelyi Ferenc Az 1989. december 22-i ava­tóünnepséget szintén a jogutód egyetemmel közösen tartottuk. Keresztes Béla tervezte az 1886 és 1944 között élt jogászpro­fesszor emléktábláját. A Hu­nyadi út 61. sz. lakóházának fa­lán örökítettük meg emlékét. A Bárdos Lajos Kórus énekelt. Krisztics Sándor A mai Janus Pannonius u. 5. sz. lakóházának falán helyeztük el az 1890-1966 között élt jo­gászprofesszor emléktábláját - a jogutód egyetemmel közösen. A tervet Reményi Ferenc készí­tette. Az avatót 1990. június 21-én tartottuk. Szent Mór Kollégium és Vargha Damján Az 1991. április 5-én lezajlott avatóünnepséggel emlékeztünk az intézményre és létrehozójára, a JPTE-vel együtt. Vargha Damján bölcsészprofeszor 1873 és 1956 között élt. A Bárdos La­jos Kórus kamaraegyüttese énekelt az avatón. A tábla tervét Keresztes Béla készítette. Ezt követte a JPTE dísztermében az emlékülés, amelyen Ravasz Já­nos, dr. Rajczi Péter és dr. Bédi Imre tartott előadás. Németh Béla Baranya és Pécs 1840 és 1904 között élt történészére em­lékeztünk a mai Ferencesek ut­cája 36. sz. házfalán 1990. szep­tember 25-én elhelyezett emlék­táblával. A tervet Somlyódi Sándor készítette. Az avatást emlékülés követte a Lenau Házban, melyen dr. Szita László levéltárigazgató tartott előadást. A konferenciát a Ma­gyar Történelmi Társulat dél­dunántúli csoportja szervezte. Dr. Vargha Dezső t 1 i k

Next

/
Oldalképek
Tartalom