Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-05 / 4. szám
1995. január 5., csütörtök Honismeret új Dunántúli napló 11 Diéta perpetua EJTŐERNYŐS UGRÁS AZ EGYETEM TORNYÁBÓL A huszas évek pécsi aviatikája Repülőjárat Budapest-Pécs-Kaposvár között Az ország első motoros repülőiskolája Pécsett A Nemzeti Hadsereg egységei bádoki Soós Károly tábornok vezetésével 1921 augusztusában vonultak be Pécsre, pár nappal később hálaadó istentiszteletet tartottak a leendő repülőtéren, hatalmas tömeg jelenlétében, melyet Zadravecz István tábori püspök celebrált. A több mint két és féléves szerb megszállás véget ért, lehetővé vált, hogy a város és a megye társadalma bekapcsolódhasson a magyar repülés újjászervezésébe. Idegizgató esemény volt Ennek első lépéseként 1922. április 23-án megalakult a Magyar Aero Szövetség pécsi osztálya a városháza közgyűlési termében. Gróf Zichy Gyula megyéspüspök és Soós altábornagy lettek a díszelnökök, dr. Keresz- tes-Fischer Ferenc főispánt elnöknek, dr. Nendtvich Andor polgármestert társelnökké választották. A repülés híveinek toborzására előadásokat szerveztek. Tauszig Aladár pécsi származású repülőőrnagy vetített képekkel illusztrálta a repülés fejlődését az Apolló moziban, Kara Jenő légiforgalmi főfelügyelő pedig bejelentette, hogy a kereskedelmi légiforgalom megteremtésében Pécsnek nagy szerepet szánnak. A Dunántúl 1924. november 9-én hírül adta, hogy ejtőernyős ugrás lesz az egyetem tornyából. Ez érthető izgalmat keltett a polgárság körében. Egy volt repülőtiszt, Korányi Leonard Zoltán járta az országot és magas tornyokról ugrott le ejtőernyővel, bizonyítván azt, hogy tűz esetén felhőkarcolókról ez a legbiztonságosabb módja a menekülésnek. A nagy érdeklődésre való tekintettel jegyek a helyszínen válthatók, felnőtteknek tízezer, gyermekeknek ötezer korona. November 10-én az attrakció elmaradt, a tömeg türelmetlenkedett. Másnap azonban negyed öt után Korányi ismét megjelent a toronyban, készülődését egyetemisták segítették. A lap ezt írta: „Idegizgató volt, amikor a torony korlátján átlépve a pár- kányzaton készülődött, majd elugrott. Az ugrás következtében a létrán kitolt fehér selyem- ernyő elszakadt a létrától, azonnal kinyílt és Korányi közvetlenül a főbejárat előtt sértetlenül földet ért. A közönség megtapsolta az ugrót, az orvosok és a mentők - dolguk nem lévén - elvonultak. 1925. augusztus 10., az első repülőnap a háború után. Délelőtt 9 óra tájban tűnt fel az Aero Express négyüléses Junkers gépe a város felett. Simán landolt, a gépből Újváry László főhadnagy-pilóta és Mérey szerelő szálltak ki. A kölcsönös üdvözlések után Pécs-Baja- Mohács-Siklós-Pécs útvonal berepülésére indultak, hogy röplapok szórásával propagálják a „Pécsi Napló”-t. A gépben helyet foglalt Osgyán Jenő a Chmura cég vezetője, Battyán Béla a „Pécsi Napló”, és Stenc- zer Emil a „Dunántúl” részéről. Az utat 80 perc alatt tették meg 300-350 méter magasan. Mindkét újság beszámolt a repülésről. Délután hatalmas tömeg előtt utasrepülésekre került sor. A kis gép szorgalmasan rótta a köröket és a földetérések után a nézők megrohanták a gépből kiszálló utasokat, és úgy megéljenezte őket, mintha győztes hadvezérek lettek volna. A lovasrendőrök ide-oda vágtattak, hogy a rendet fenntartsák. A nap hősei Újváry pilóta és a „bátor” utasok voltak. A Makár hegy alatt A m. kir. Légügyi Hivatal döntése alapján a belföldi légijáratok rendszeresítésébe Pécset is bevonták. Tárgyalások indultak meg a LÜH, a város és a honvédség között a repülőtér számára megfelelő hely kiválasztására, mely végül is a Ma- kár-hegy alatti katonai gyakorlótér lett. Az évtized végére az események felgyorsultak. A Magyar Aero Szövetség és a Műegyetem Sportrepülő Egyesület a magyar repülés népszerűsítésére a nagyobb városokban látványos repülőnapokat rendezett. Pécsett a légi bemutatóra 1929-ben Pünkösd másnapján került sor, több tízezer ember előtt. Az ország legjobb pilótái - Bánhidi, Dobos, Endresz, Kaszala - a műrepülés magasiskoláját mutatták be törékeny gépeikkel. Közben a rádiót hallgatók különleges műsort élvezhettek az éter hullámain keresztül. „Repülőgépen a felhők között adott koncert volt hallható Pécsett a rádión” - írta az újság. Ugyanis a MALÉRT egyik utasgépe a Duna felett 1600 méteren keringett, fedélzetén Magyari cigányprímás és zenekara nótákat játszott, Palló Imre, az Operaház tagja énekelt. Gépet vegyenek felhívás A „Dunántúl” 1929. július 4-én felhívta a megyéket, vegyenek repülőgépet, építsenek hangárt, mivel „naggyá kell fejleszteni a magyar aviatikát”. Baranyában nem remélt visszhangja támadt a gondolatnak, tíz hónap alatt százezer pengő (!) gyűlt össze, noha a súlyos gazdasági válság régiónkat sem kerülte el. Adakozott kisdiák, katona, kisfizetésű polgár. Virág Ferenc megyéspüspök és más helyi notabilitások 500-500 pengővel járultak a nemes célhoz. A megye járásai 15 ezer pengővel gyarapították a tőkét, és vitéz leveldi Kozma Miklós, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. vezérigazgatójának javaslatára az igazgatóság 20 ezer pengőt adományozott egy repülőgép vásárlására. Kozma kérése csak az volt, hogy a gépet édesapja emlékére „Bárd Miklós”-ra kereszteljék, ez volt ugyanis írói álneve, aki mint költő és huszártiszt legszebb éveit Pécsett töltötte. Újabb repülőnap 1929. szeptember 19-én, ezúttal Sikondán, valószínű a fürdő megnyitásával összefüggésben. Dicsőffy, Kaszala és Lampich pilóták műrepültek 8000 néző jelenlétében a sikondai rét felett. Másnap újságírókat vittek fel a levegőbe, akik csodálkoztak, hogy milyen görbe ez a város! A repülők harmadnap reggel indultak vissza, de Mánfa felett nagy ködbe kerültek, le kellett száll- niok. A köd feltisztulása után útjukat folytatták, Taszáron üzemanyagot vettek fel, majd innen baj nélkül megérkeztek Érdre. Megalakult az Aero Club November 2-án öt óra után a járókelők arra lettek figyelmesek, hogy egy kis gép kering a város felett. Szárnyai alatt piros és fehér színekben váltakozva „Schmoll paszta” felirat volt olvasható. Kirják István pilótával egy újságíró is helyet foglalt a „Pelikán” nevű kétfedelűben, aki az esti repülésről írt cikkében nem győzte a város szépségeit ecsetelni. „Amikor Pécs úgy ragyog, mint egy világváros. A Székes- egyház négy karcsú tornya sejtelmesen rajzolódik ki az esti félhomályból...” Eközben a repülőklub szervezése a csúcsponthoz érkezett. 1929. december 18-án a vármegyeháza dísztermében 800 taggal megalakult a Baranya-Pécs Aero Club. A megválasztott tisztikar élén az elnök dr. Keresztes-Fischer Ferenc főispán, a későbbi belügyminiszter, társelnök dr. Nendtvich Andor polgármester lett. A város és a megye anyagi, valamint erkölcsi sikerei lehetővé tették, hogy a következő évben - figyelemmel Pécs földrajzi helyzetére is - elsőnek indulhasson meg a belföldi légijárat Budapest-Pécs-Kaposvár között, megkezdhesse működését az ország első motoros repülő iskolája a közadakozásból megvásárolt gépekkel, és használatba vehessék a felépült nagy hangárt. Dr. Pagáts Pál Az egészséges, hosszú életre, szellemi vagy fizikai teljesítményekre való vágyódás egyidős az emberrel... ősi vallási rendszerek szigorú törvényekkel oltalmazták híveiket. A népi táplálkozás, népi gyógyászat emlékei is arról vallanak, hogy az emberek törődtek egészségükkel. A fizikai és szellemi elit legjobbjai sohasem engedték meg maguknak az elkényelmesedést, elnehezedést: az elhízott embert mindig az az új gazdagok, papok, nagygazdák között keresték a humoristák, találták az orvosok. Az általánosítás azonban sohasem volt a teljes igazság forrása. % A 106 évet élt görög Demok- ritosz megálmodta az atomok világát, de zsenialitásából csak arra futotta, hogy olajat ajánljon bőrünk és Hymettos legelőin gyűjtött illatos mézet kondíciónk karbantartására. A bibliai Dániel, a későbbi próféta már fiatal korában megtalálta a megoldást, amikor az elpuhult babiloni udvar nagy elképedésére kiharcolta, hogy a bűnre csábító húsok, édességek, nehéz borok helyett ő és három testőr társa feltét nélküli főzeléket és friss forrásvizet kaphasson. De úgy tűnik, hogy ezt a vegetáriánus aszkézist korunk gyarló embere inkább csak csodálni tudja. Komplexebbnek és a modem táplálkozási követelményekhez közelebbinek vélem az 1150-ben alapított salernói egyetem véleményét, amelynek tudós professzorai azt tanácsolták a hozzájuk forduló angol királynak: „Ha épségben és jó egészségben akarsz maradni, akkor csinnyán igyál, keveset egyél, kelj fel lakoma után, kerüld az alvást délben, ne tartsd vissza a vizeletet és székeléskor ne erőlködj!” Görög bölcsnél, zsidó testőrzőnél, egyetemi tanácsnál közelebb áll hozzám a kalandos élete ellenére magas kort (1642-1716) megélt, fanyar humorú Bethlen Miklós erdélyi kancellár. A legjobb német, holland és francia egyetemeken nevelődött puritán arisztokrata nem rekedt meg a kalóriaháztartásnál, hanem az ételen kívül az okos diétához tartozónak érezte az egészséges italt, a tiszta levegőt, a „nyugovást-mozgást”, sőt „Vénusz dolgát” is. Légy medicusa magadnak-tanácsolja Hippokratész (i.e. 460 k.-377) görög orvos nyomán, mert a mértékletes, természet szerint való élet az egyedül járható út. Tőle megtanulhatja korunk embere is, hogy csak az cselekszik jól, aki éhesen megy el az asztaltól. Fontosnak tartotta az élelmiszerek helyes megválasztását is. A hosszú lére eresztett, vagy ropogósra sütött húsok korában ő örömmel fogyasztott gyümölcsöt, salátát, „akármi fűből való ételt, ha egy kis petsenye volt Hippokratész görög orvos (ie. 460-377). mellette”. Minden „csemege speciálénál kedvesebb volt számára a sós káposztával főtt tehénhús, s ha megcsömörlött volna, akkor csak koplalással és alvással hozta rendbe magát. Az édes tejet nagyon szerette, de a sajtot, túrót hollandiai diáktársai sem tudták megszerettetni vele. Tizennyolc éves koráig „magyar módra” ivott jóféle nehéz „főborokat”, s gyakran látta ő is duplán a kristály fenekét. „De mikor 1660-ban a török elfoglalta Váradot, akkor sok más magyar fiatallal együtt ünnepélyes fogadalmat tett, hogy amig Érdély kapuja fel nem szabadul, addig kerüli a paráznaságot, részegséget és nem vágatja le haját sem. Ettől az időtől fogva rendszerint 3-3 messzely (kb. 12 deci) bort ivott meg ebédnél, vacsoránál és hires emlékiratában büszkén írta: „Negyven- nyolc esztendők alatt nem hiszem, hogy eszemet elvesztő részegségem lett volna huszonöt.” Ez pedig abban a korban óriási teljesítmény! Európa keleti felén akkor még szokatlan volt az is, hogy egy arisztokrata szüntelenül tevékenykedjék: írjon, olvasson, számadásokat készítsen, vagy szénahordásban, kőfejtésben és nehéz gerendák hurcolásában segítsen jobbágyainak. A „mértékletesség” erényét gyakorolta akkor is, amikor rendszeresen kezet mosott evés előtt és szájat evés után, de arcát, ha valami piszok nem érte, csak hetenként borotváláskor, lábát pedig csak két hetenként mosatta: dús haját huszonöt év alatt sem mosta meg senki... Bethlen Miklós gróf higiénia tekintetében így is messze maga mögött hagyta nagy kortársát, XIV. Lajos francia királyt. Régi ismerősöm a test és lélek karbantartására tudatosan ügyelő, a maga korában igen modem életvitelű arisztokrata, és azt hiszem ma sokkal köny- nyebben hordhatnánk az élet terheit, ha megszívlelnénk a Bethlen utódok számára kevés haszonnal rögzített bölcs tanácsait. Dr. Kiss Géza Újvári László MALERT kapitány, korábban Aero Express főpilóta. Ebben a babban lakott t * Németh Bele 0840 -1904) ügyvéd, történész Pécs varos és Baranya varmegye történetének tudós kutatója 1 Németh Béla emléktáblája Pécsett, a Ferencesek utcájában Fotó: Läufer László Polgármesterek, egyetemi tanárok A pécsi városvédők hagyományőrző tevékenysége A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület várostörténeti szakosztálya kezdeményezésére az utóbbi években nemcsak a város történelmi eseményeire emlékezve állítottunk emléktáblákat, hanem nevezetes személyiségek emléke előtt is tisztelegtünk. A következő emléktáblákat állítottuk föl e célból. Dr. Esztergár Lajos Az 1894 és 1978 között élt polgármesterre, egyetemi tanárra, neves szociálpolitikusra emlékeztünk születésének 100. évfordulóján, május 28-án a lakóházán (Bartók Béla u. 71. sz.) elhelyezett emléktáblával. A Szigetvári János által tervezett emléktábla avatóján az Egyetem utcai Általános Iskola kóma működött közre, avató beszédet dr. Krippl Zoltán polgármester és ezen sorok írója mondott. Délután a Leőwey Gimnázium dísztermében emlékülést tartottunk, amelyen dr. Révész Mária, dr. Rajczi Péter és ezen sorok írója tartott előadást. Ezt követően a jogutód egyetem, a JPTE Állam- és Jogtudományi Karának épületében is sor került egy emléktábla fölavatására. Tolnai József A mai Székely Bertalan u. 9. sz. ház falán avattuk az 1900-1951 között élt neves szociáldemokrata politikus és polgármester emléktábláját 1990. augusztus 28-án Lápossy Kristóf tervei alapján készült. Ünnepi beszédet mondott Baranyai Tibor, az MSZDP alelnöke és Kövesi Béla, a helyi szervezet tb. elnöke. A székesegyház Bárdos Lajos Kórusa működött közre. Egyetemi Tanári Bérház A két világháború között működő Erzsébet Tudomány- egyetem tanárai bérházának falán, a mai Vargha Damján és a Dohány utca sarkán 1993. november 3-án került sor az avatási ünnepségre, ahol a jogutód két egyetem rektora illetve dékánjai mondottak beszédet. A hét jogász-, négy orvos- és hat bölcsészprofesszor emléktábláját Gettó József tervezte. Az ünnepségen az Egyetem utcai Általános Iskola kórusa működött közre. Csekey István A Káptalan u. 4. sz. múzeumi épület falán, Horváth András tervei alapján, 1989. augusztus 24-én helyeztünk el táblát. Az 1889-1963 között élt jogászprofesszor emléke előtt a jogutód egyetem képviselői tisztelegtek, a székesegyház Bárdos Lajos Kórusa énekelt. Faluhelyi Ferenc Az 1989. december 22-i avatóünnepséget szintén a jogutód egyetemmel közösen tartottuk. Keresztes Béla tervezte az 1886 és 1944 között élt jogászprofesszor emléktábláját. A Hunyadi út 61. sz. lakóházának falán örökítettük meg emlékét. A Bárdos Lajos Kórus énekelt. Krisztics Sándor A mai Janus Pannonius u. 5. sz. lakóházának falán helyeztük el az 1890-1966 között élt jogászprofesszor emléktábláját - a jogutód egyetemmel közösen. A tervet Reményi Ferenc készítette. Az avatót 1990. június 21-én tartottuk. Szent Mór Kollégium és Vargha Damján Az 1991. április 5-én lezajlott avatóünnepséggel emlékeztünk az intézményre és létrehozójára, a JPTE-vel együtt. Vargha Damján bölcsészprofeszor 1873 és 1956 között élt. A Bárdos Lajos Kórus kamaraegyüttese énekelt az avatón. A tábla tervét Keresztes Béla készítette. Ezt követte a JPTE dísztermében az emlékülés, amelyen Ravasz János, dr. Rajczi Péter és dr. Bédi Imre tartott előadás. Németh Béla Baranya és Pécs 1840 és 1904 között élt történészére emlékeztünk a mai Ferencesek utcája 36. sz. házfalán 1990. szeptember 25-én elhelyezett emléktáblával. A tervet Somlyódi Sándor készítette. Az avatást emlékülés követte a Lenau Házban, melyen dr. Szita László levéltárigazgató tartott előadást. A konferenciát a Magyar Történelmi Társulat déldunántúli csoportja szervezte. Dr. Vargha Dezső t 1 i k
