Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-31 / 30. szám

1995. január 31., kedd Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Megyénkben az első kárpótlási ütemben 21 776 kérelmet regisztráltak Fotó: Tóth László ÚJABB FÉLEZER FÖLDÁRVERÉS A MEGYÉBEN Tavasszal startol a kárpótlás II. üteme Baranyában lehet, hogy kevés lesz a kijelölt kincstári földalap Pécsi fórum Ausztria EG-tagságáról Mit hasznosíthat Magyaror­szág Ausztria EG-tagságából? - erre a kérdésre kaphatnak vá­laszt az érdeklődők ma 13 óra­kor Pécsett, az ÁFÉSZ székhá­zában (Konzum irodaház I. emeleti nagyterem). A program keretében Huber Eszter, a Ma­gyar Exporthitel Biztosító Rt. főosztályvezetője a bevezetésre kerülő kereskedelmi kockáza­tok elleni biztosításokról, dr. Heinz Rebussay, a Steiermarki Gazdasági Kamara külügyi osz­tályvezetője a külkereskedelmi szabályzók változásáról, Barics Ferenc, a Vám- és Pénzügyőr­ség Baranya, Somogy, Tolna Megyei Parancsnokságának he­lyettes vezetője az új hazai vámszabályokról tart előadást. Fiatal közgazdászok talákozója Középtávú program - rövid­távú pénzügyi kényszerek cím­mel február 4-5-én Salgótaiján- ban tartják meg a Fiatal Köz­gazdászok Országos Találkozó­ját. A konferencia nyitó előadá­sát Balassa Ákos, a Pénzügy­minisztérium helyettes állam­titkára tartja. Az úgynevezett Békesi-féle programról, illetve annak pénzügyi fékjeiről olyan közgazdászok szólnak, akik imponáló szaktudásuk miatt népszerűek a fiatal közgazdá­szok körében: Kupa Mihály, Bauer Tamás, országgyűlési képviselő (SZDSZ), Antal László, a MKB elnöki tanács­adója és Kopátsy Sándor. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. január 30-tól Pénznem vételi közép eladási angol font 174,52 176,26 178,00 ausztrál dollár 83,44 84,24 85,04 belga frank (100) 351,27 354,73 358,19 dán korona 18,35 18,53 18,71 finn márka 23,21 23,44 23,67 francia frank 20,89 21,10 21,31 gör.drachma(IOO) 46,51 46,97 47,43 holland forint 64,71 65,34 65,97 ír font 172,51 174,24 175,97 japán yen (100) 110,65 111,75 112,85 kanadai dollár 77,65 78,44 79,23 kuvaiti dinár 367,56 371,18 374,80 német márka 72,48 73,19 73,90 norvég korona 16,54 16,70 16,86 olasz líra (1000) 68,57 69,27 69,97 osztrák sch. 10,30 10,40 10,50 portugál esc.(100) 70,11 70,81 71,51 spanyol pes.(100) 83,32 84,18 85,04 svájci frank 85,96 86,81 87,66 svéd korona 14,71 14,86 15,01 USA dollár 109,80 110,87 111,94 ECU (Közös Piac) 137,02 138,38 139,74 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre A közeli napokban országos tanácskozást tartanak a vitatott kárpótlási ügyekben, amit köve­tően várhatóan április elején kezdik meg a megyei kárrende­zési hivatalok a II. földalap ár­verezését. Baranyában a sziget­vári, szentlőrinci, pécsi, pécsvá- radi, bikali állami gazdaságok, a Bólyi Mezőgazdasági Rt. és a MEFAG Rt. területeiből, illetve az ingyenesen termelőszövet­kezeti kezelésben volt földekből jelölték ki a kalapács alá kerülő táblákat - összesen 153 ezer aranykorona értékben. Hogy állnak vajon az előké­születek Baranyában, ahol köz­tudomásúan sok, a II. kárpótlási ütemben érintett nemzetiségi jogosult él, illetve nagy szám­ban nyújtottak be pótlólagos igényeket is - kérdeztük meg dr. Kóbor Bélától, a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjétől.- Megyénkben ebben az ütemben az azonos tartalmú igények összevonása után 21 776 kérelmet regisztráltunk hi­vatalunkban, amelyek elbírálá­sát már az elmúlt év októberé­ben megkezdtük. Elsődleges szempontként kaptuk azt az irá­nyelvet, hogy mindenek előtt a II. földalapra beadott igények által érintett községek 100 szá­zalékát bíráljuk el. Ezzel, és a földhivatalok leterheltségével is számolva egy külön rendszert dolgoztunk ki a munkára, ami­nek eredményeképpen már mintegy 70 községből beérke­zett vagyoni igényeket bíráltuk el 100 százalékosan. Ez a ké­szültség az áprilisi kezdéssel számolva augusztusig nyújt munkát árverési csoportjaink­nak. Természetesen a folyama­tos elbírálás biztosítja a későbbi folyamatos árverezést is.- Hogy halad az árverési föl­dek előkészítése?- Hónapok óta dolgozunk ezen is. A végleges meghatáro­zás előtt a kiszemelt táblákat egyeztetnünk kell az előző földkijelöléssel, a természetvé­delmi hatósággal, az érintett gazdálkodó szervezetekkel, ki kell kémünk a földrendező bi­zottságok véleményét is. A dol­gok jelenlegi állása szerint ré­szünkről nem lesz akadálya az árverések áprilisi kezdésének.- Ezek szerint Baranyában zökkenőmentes lehet a II. föld­alap elárverezése?- Vannak azért gondjaink. Az első mindjárt abból fakad, hogy a kérelmezők magas száma miatt nem biztos, hogy elegendő lesz az árverésre kije­lölt 153 ezer aranykorona ér­tékű föld. Ugyanakkor ez a terü­let a megye 359 településéből 246-ot érintve oszlik el. A tör­vény rendelkezése szerint az alap 50 százalékát a helybenla- kók számára kell először fölkí­nálni - ennek hiányában koráb­ban gyakran támadtak nehézsé­geink -, külső árverezők csak a második ütemben licitálhatnak. Ez azt jelenti, hogy közel 500 árverést kell lebonyolítanunk az esztendő végéig Baranyában, ami ugyancsak feszített tempót jelent majd számunkra. Az már biztos, hogy két árverési cso­port dolgozik majd az indulástól folyamatosan.-A kárpótlás első ütemének árverései már teljes egészében lezárultak?- A siklósi, a sombereki és a Pannonvin Rt. földjeire jelölt árveréseinket nem tudtuk meg­tartani, mivel itt pereskedések lassítják az ügymenetet. Úgy néz ki, hogy Siklóson rövidesen megkezdhetjük a munkát, a Pannonvin Rt. földjei február­ban, a somberekiek pedig már­ciusban kerülhetnek sorra.. Számunkra nagy könnyebség lenne, ha áprilisig be tudnánk fejezni ezt a munkát, akkor ugyanis ezek a gondjaink nem keverednének a II. ütem nagyon komoly feladataival. A lezárt árverésekről egyébként elszá­molást küldtünk az érintett gaz­dálkodóknak, és mindeddig számottevő reklamációt nem kaptunk. Kaszás E. A FAK-országokba irányuló külkereskedelemről A FÁK-országokkal folyta­tott kereskedelem legfontosabb és legidőszerűbb tudnivalóiról tartott szakmai fórumot január 26-án a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamara. A rendezvényen End- rey-Grúz Balázs, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium (IKM) főosztályvezetője a Ma­gyarország és a FÁK országai közötti áruforgalomról szólva elmondta, hogy 1992 óta a '91-ben visszaesett áruforgalom mérsékelt növekedése tapasz­talható. Az idei előrejelzés nagyjából változatlan forgal­mat, de 1,4 milliárd dollárról 1,2 milliárdra csökkenő expor­tot és 1,9 milliárd dollárról 2 milliárdra növekvő importot jó­sol. Az áruforgalom struktúrája erősen megváltozott: a magyar export egyharmadát kitevő gép­ipari kivitel (autóbuszok, a Lada- kooperáció alkatrészei) '94-re 20 százalékra csökkent. Ugyanakkor nagy mértékben hódították meg a piacot az üdí­tőital-gyártók, szerezték vissza pozícióikat a szeszesitalgyár­tók. Csökkent a vegyipari ex­port, a hagyományos 20 száza­lékról a duplájára nőtt A FÁK-ba irányuló magyar élel­miszerkivitel. Az idei jelentős gabonatermésünk ezt az arányt is növelni fogja. Hogy nem pi­acvesztésről, hanem egy átren­deződött keresletű piacra való betörésről van szó, bizonyítja, hogy az Ukrajnába irányuló órakivitelünk a magyar export 5., a használt gépkocsik kivitele pedig a 3. legnagyobb tétele. Az importtermékek továbbra is a kőolaj és a földgáz, amit az oro­szok a szerződések szerint pon­tosan szállítanak. Oroszország és Ukrajna (áru­forgalmunk 90 százaléka velük zajlik) külkereskedelmi szabá­lyozásában a liberális és a cent­ralizált elemek keverednek, és időben is gyakran változnak, ezért ezeket rendszeresen figye­lemmel kell kísérni. Január l-jé- től pl. Oroszországban is köte­lező a zárjegy a dohányra és a szeszesitalra, Ukrajnában bizo­nyos külkereskedelmi szerző­dések regisztrálási kötelezettsé­gét vezették be, nőtt a kazahsz­táni importvám. Ezekről az IKM Külkereskedelmi Tájékoz­tatójából és kereskedelmi ki- rendeltségein, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamaránál, a kinti partnerektől és az orosz vámhivataltól értesülhetnek a vállalkozók. A Gazdaságfej­lesztési Alap pedig vásárokon való részvételre, üzletember-ta­lálkozókra ad lehetőséget. End- rey-Grúz Balázs kiemelte, hogy a pécsi PIV-Kft. immár másod­szor nyerte el a kisinyovi vásár rendezési jogát. A vegyesválla­lat alapításának elvei a magyar- országiakkal megegyeznek. Oroszországba a minimális alaptőke 10 ezer, Ukrajnában 3-6 ezer dollár. Érdemi ked­vezmények a minimum 20-30 százalékban külföldi tulajdonú és 50 ezer dollárnál nagyobb alaptőkéjű vállalkozásokat ille­tik. Andrej Nyerozin, az Oroszor­szági Kereskedelmi és Iparka­mara magyarországi képvise­lője intézménye szolgáltatásai­ról szólva elmondta, hogy az Oroszországban kiépített adat­bázisnak 3 köre: a moszkvai, a regionális kamarák és a külföldi képviseletek adatbázisa lehe­tővé teszi az üzletkötéshez szükséges információknak a budapesti képviseleten való el­érését a magyar vállalkozók számára is. A szolgáltatás in­gyenes, konkrét üzleti ajánlatok is küldhetők. A képviselet he­tente kapja FÁK piacának jogi feltételeire vonatkozó informá­ciókat, amelyeket a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamará­nak és a Keleti Kapcsolatok Alapítványnak is továbbít. Földvári András, a FÁK Üz­leti Klubjának titkára elmondta, a klub számítógépes on-line rendszert hoz létre, tárolva az orosz kamarai adatokat, és az üzleti információk oda-vissza áramolhatnak. A klubtagok rendszeres tájékoztatást kapnak, és részükre üzletember-találko­zókat szerveznek, de ezekről a megyei kamarákat is értesítik. Áprilisban pl. Moszkvában lesz édesipari találkozó. Mint kap­csolattartó szervezet, a klub az idén az Ukrán, a Belorusz, és a Moldáv Kereskedelmi és Ipar­kamarákkal tervez megállapo­dást. Z. E. No a Japán-hitel kamata A Magyar Nemzeti Bank 1995. január 24-től megszünteti a devizabetét ellenében nyújtott forint refinanszírozást. Az e dá­tum előtt kötött szerződések le­járatukig az eredeti feltételek szerint állnak fenn. Egyben feb­ruár l-jétől a jegybanki alap­kamat a jelenlegi évi 25-ről évi 28 százalékra emelkedik. Az in­tézkedésnek megfelelően a pénzintézetek egy évnél hosz- szabb lejáratú refinanszírozási hiteleinek kamatlába a jelenlegi évi 25 százalékról 28 százalékra változik. A Start és a Japán-hitel refi­nanszírozására nyújtott hitelek Tavaly 50 százalékkal nö­velte előfizetőinek számát a Westel Rádiótelefon Kft., így továbbra is a legnagyobb ma­gyarországi mobil rádiótelefon szolgáltatók maradtak. A Wes- telnek jelenleg több mint 60 ezer ügyfele van hazánkban. A vállalkozás kiszámította már múlt évi eredményét is, eszerint 1994-et mintegy 12 milliárd fo­rintos árbevétellel zárták. A cég január végétől új, hangposta szolgáltatást is nyújt, amely üzenettár, postafiók és kamatlába - a jegybanki alap­kamat 75 százaléka - a jelenlegi évi 18,75 százalékról évi 21 százalékra nő. Az újrakezdők és pályakezdők hitelei refinanszí­rozására nyújtott hitel kamat­lába szintén 18,75 százalékról 21 százalékra emelkedik. A jegybanki közlemény sze­rint az intézkedések' illeszked­nek az 1995. évi monetáris poli­tikának az infláció mérséklésére és a külső egyensúly javítására irányuló a jegybank által már eddig megtett lépésekhez. A pénzintézeteknek nyújtott egyéb meghirdetett jegybanki kamatok nem változnak. fax-plusz elnevezésű program- csomagot foglal magába. Az üzenettár a hagyományos üze­netrögzítés funkciójára alkal­mas. A postafiók szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az előfize­tők a rádiótelefonok hang­posta-fiókján keresztül tudjanak üzeneteket fogadni és küldeni. A fax-plusz elnevezésű csomag fax-üzenetek fogadására, táro­lására és továbbítására képes. A Westel 1995-ben a tervek sze­rint további 2 milliárd forintot fordít fejlesztésre. Az állami költségvetéssel kapcsolatos adóbevallásokról 1994. évi állami költségve­téssel szembeni kötelezettsé­gekről és juttatási igényekről szóló 9403. sz. bevallás nyom­tatvány az előző évtől eltérően a kizárólag két főlapból - a 9403-01. sz. kötelezettségeket és a 9403-02. sz. a juttatásokat részletező lapokból - áll, nem tartalmaz általános forgalmi adó (továbbiakban ÁFA), fogyasz­tási adó, fogyasztói árkiegészí­tés mellékleteket. A bevallásgamitúra kitöltési útmutatóját kérjük gondosan át­tanulmányozni. A 9403. sz. bevallás bea­dásra kötelezettek köre: A bevallást az 1994. évben havi, évközi (negyedéves) és az évente egyszeri bevallás be­nyújtására kötelezett 1-es és 2-es adószámkezdetű adózói kör nyújtja be, kivéve a 16-os adószám kezdetű nem önálló költségvetési szerveket. Ezt a bevallást kell beadni továbbá a 4-es és 7-es adószám kezdetű adóalanyok közül a társasági adó hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozónak, a szemé­lyi jövedelemadó (továbbiak­ban SZJA) hatálya alá tartozó, de kettős könyvvezetésű egyéni vállalkozónak, valamint az ÁFÁ-s magánszemélyek közül azoknak, akik munkáltatói mi­nőségben SZJA, munkaadói já­rulék, munkavállalói járulék, fogyasztási adó befizetési köte­lezettséggel érintettek. Ez utóbbi magánszemélyek az ÁFA összegét is ezen a nyom­tatványon kell hogy szerepel­tessék, külön 9408. sz. bevallást benyújtaniuk nem kell. A 9403. sz. bevallást nem kell beadniuk az SZJA alá tar­tozó egyéni vállalkozóknak, és az SZJÁ-n kívül csak föladót és ÁFÁ-t fizető magánszemélyek­nek. Fontos tudni, hogy az adóbe­vallást az adózónak akkor is be kell nyújtania, ha az adóévben adófizetési kötelezettsége nem volt, illetve ha az adót (adóelőle­get) megfizette, vagy később fi­zeti meg. Kitöltéssel kapcsolatos in­formációk: A borítólapon és valamennyi nyomtatványon a tárgyidőszak utolsó napján érvényes adószá­mot és a megjelölt egyéb azono­sító adatokat kérjük feltüntetni. Ügyintézőként annak a sze­mélynek a nevét kérjük közölni, akik a bevallást összeállította, és aki a bevallás esetleges javítá­sára bevonható. A bevallásokba kerülő ada­tokat az előnyomott „ezer” fo­rintos szöveg figyelembe véte­lével ezer forintra kerekítve kell bejegyezni. A havi bevallás benyújtására kötelezett adózók a 9403-01. és 9403-02. sz. főlapokon csak a december hónapra esedékes összeget tartalmazó „m”, a tár­gyévet követő esedékes össze­get tartalmazó „n”, az önreví­zió és (vagy adóhatósági meg­állapítás összegét tartalmazó „o” rovatba és az éves összeget tartalmazó „a” rovatba állít­hatnak be adatot. Az évközi (negyedéves) be­vallás benyújtására kötelezett adózók a 9403-01 és 9403-02. sz. főlapokon csak a „k”, „1” és „m” rovatokban, valamint a tárgyévet követő esedékes ösz- szeget tartalmazó ,,n” rova­tokba, az önrevízió és (vagy adóhatósági megállapítás ösz- szegét tartalmazó „o” rovatba és az éves összeget tartalmazó „a” rovatokba állíthatnak be adatot. Az évente egyszeri bevallás benyújtására kötelezett adózók értelemszerűen a kötelezett­ségnek megfelelő rovatokat használhatják. A 9403-01. sz. lap 01. sorá­ban a társasági adó alanyának nem itt, hanem a május 31-ig leadásra kerülő társasági adó­bevallásban kell adatot kö­zölni, így ezt a sort üresen kell hagyni. Az adatokat az egyes oszlo­pokban előjelhelyesen kell be­írni, - függetlenül attól, hogy a bevallás nyomtatvány tartal­mazza e a sor elején a +, vagy — előjelet - és azokat az össze­sen sorban előjelhelyesen kell összesíteni. A sorokba a tényle­ges kötelezettséget kell beírni, nem a pénzügyi forgalmat. A bevalláson szereplő ellen­őrző számot kérjük betűvel fo­rintban kitölteni, ezzel tudjuk ellenőrizni azt, hogy a bevallás valóban 1000 Ft-ban került ki­töltésre. Egy fontos kötelezettség az aláírás, mert e nélkül érvényte­len a bevallás. A borítón kívül a belső lapokat is szükséges alá­írással ellátni. Weilerné Solt Éva Információszervezési Csoport vezetője APEH Bm-i Igazgatóság A bevallás beadására vonat­kozó információkat a szerdai számunkban közöljük. I * J * * l Fejleszt a Westel

Next

/
Oldalképek
Tartalom