Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-30 / 29. szám

1995. január 30., hétfő Külföld üj Dunántúli napló 11 ÉL-E MÉG A 154 CENTIMÉTERES ÓRIÁS? Mi vár Kínára Teng után? Az új olasz kormány külügyminisztere Susanna Agnelli, mi­niszterelnöke Lambreto Dini és belügyminisztere Antonio Brancaccio ITÁLIA KÜLÜGYMINISZTERE Susanna Agnelli 4004 rubel/dollár Újabb pszichikai küszöböt lé­pett át az orosz valuta árfolyama csütörtökön, amikor 4004 rubel/ dollárra süllyedt a moszkvai bankközi devizapiacon - jelen­tette a Reuter. Nyugati megfi­gyelők szerint a rubel folyama­tos romlását a magas infláció és a csecsenföldi válsággal súlyos­bított belpolitikai káosz okozza. December közepe óta az árfo­lyam több mint 500 rubel/dollárt hanyatlott. Szerdán egy dollár 3998 rubelt ért. Fokozza az orosz valutagondokat, hogy állítólag a központi bank keményvaluta-tar- taléka jócskán 2 milliárd dollár alá csökkent: a rubel további romlása teljesen elapaszthatja a tartalékot. Rekord Hamburgban Minden korábbi rekordját megdöntötte tavaly a hamburgi kikötő, amely 3,8 százalékkal 68,3 millió tonnára növelte áru­forgalmát - jelentette a dpa. Eddigi legjobb teljesítményével Hamburg megőrizte Németor­szág legnagyobb tengeri kikötő- jeként és Európa második leg­nagyobb konténerkikötőjeként elfoglalt pozícióját - jegyezte meg a német hírügynökség. Az átlagosnál jobban nőtt a konté­nerforgalom: tavaly a hamburgi kikötőben 1,9 millió konténer fordult meg, 9,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Spanyol nyaralók Spanyolország idegenfor­galmi rekordot állított fel ta­valy: 61,4 millió külföldi turista kereste fel az országot, 7,3 szá­zalékkal több, mint egy évvel azelőtt. Az AFP szerint 17,6 milliárd dollárt költöttek az oda látogatók. Hispánia az idegen- forgalmi ranglista negyedik he­lyén áll Olaszország, Franciaor­szág és az Egyesült Államok után. A 61,4 millió beutazó kö­zül 42 millióan legalább egy vendégéjszakát eltöltöttek. „A Nap lenyugszik a pagoda mögött.” A képekben és lírai hasonlatokban oly gazdag kan­tom nyelvjárásban ez a mondat valakinek a közelgő halálára utal. Kínában most az a hír járja, hogy Teng Hsziao-ping van a halálán. Senki sem tudja biztosan, hogy a kilencven esz­tendős bridzs-virtuóz, akit déli szűkebb hazájában hajladozó bambusznak, miniágyúnak, pöfékelő Napóleonnak is be­céznek (az általa elszívott ren­geteg cigaretta miatt), egyálta­lán életben van-e még. A földkerekség legnépesebb államában egyre vibrálóbb a kérdés: mi lesz 1,3 milliárd la­kos sorsa a Kis Nagy Ember, a század 154 centiméteres óriása nélkül. Eluralkodik-e a hatal­mas országban a káosz? Meg­szűnik-e a kor egyik legérdeke­sebb és leghatékonyabb kísér­lete, a kommunista párt vezeté­sével épült kapitalizmus? A csecsenföldi háborúval nincs semmi baj, sőt, e háború után Oroszország olyan, mint a szervezet egy beöntés után: meg­tisztult. Csecsenföld egy tályog volt, amelyet ki kellett tiszto­gatni, s most ugyanezt kell tenni a többi tályoggal is Oroszor­szágban - jelentette ki a Le Monde című francia napilapnak adott interjújában Vlagyimir Zsi- rinovszkij, az orosz szélsőséges nacionalista erők vezéralakja. Zsirinovszkij a háború pozití­vumai közé sorolta, hogy most kiderültek a hadsereg összes problémái, egyes személyek gyengesége, s „megláttuk az áru­lókat”. Ez utóbbiakról szólva az orosz Liberális Demokrata Párt, az LDP vezetője (e pártról egyébként a Le Monde rögtön leszögezte, hogy még a korábbi­nál is kevésbé lehet liberálisnak, vagy demokratának mondani) A kínaiak százmilliói szá­mára nem ez az első ilyen bi­zonytalanság Tenggel kapcso­latban. Regényes élete során több ízben is úgy látszott, hogy „Napja már lenyugodott a pa­goda mögött”. így volt ez pél­dául Mao nagy tisztogatása, „a kulturális ■ forradalom” idején, amikor Teng fiát nyomorékká verték (ma is tolókocsiban ül), ő maga pedig sertésólakat takarí­tott egy távoli kommunában. Maóhoz és Csou En-lajhoz hasonlóan ő sem szegény család gyermeke, különben aligha ta­nulhatott volna Franciaország­ban, ahol belépett az 1921-ben alapított Kínai Kommunista Pártba. 1935 októberében már jelen van a legendás Nagy Menetelés vezetői között a 129-es hadosz­tály komiszárjaként. 1945-től a KKP Központi Bizottságának tagja. 1957-ben ellenzi a Mao-féle Nagy Ugrást és úgy vélte: a hazai „ötödik had­oszlopot” fel kell deríteni, s „semlegesíteni” kell. Az inteijúban egyébként mu­latságos és rémisztő mozzanatok keverednek. Az előbbi kategóriá­jába tartozik, hogy a cikk „hi­telbe készült”. (Zsirinovszkij saj­tószolgálatának vezetője, egy tá­bornok ugyanis leszögezte, hogy minden egyes percért ezer dollárt kémek, s ezt „még a hét végéig” várják). Ezen kívül az a gondo­latsor, amelyben a pártelnök két­ségbe vonta a közvélemény-ku­tatások népszerűségi mutatóit, s azt állította, hogy az idén a de­cemberi törvényhozási választá­sok után 300 képviselőjük lesz a parlamentben, amivel „mi le­1976-ig, a vezér haláláig hát­térbe szorul. Csak 1972-ben re­habilitálják, s akkor már sokan sejtik, hogy ő a jövő embere. * 1978-ban ez be is következik és lassan, de biztosan megkez­dődik Kína újabb kori történe­tének csodája: az ország gazda­sági növekedésének évi rátája tizenöt éven át elérte a kilenc százalékot! Egy olyan ország­ban, amelynek lakossága évente 15 millióval gyarapodott. A beavatottak biztosak benne, hogy a háttérből 1989-ben ő adta ki a hírhedt tűzparancsot a Mennyei Béke Kapujánál. A Kis Nagy Ember nem is titkolta azt a véleményét, hogy a Mennyei Béke terén agyonlőtt néhány áldozattal si­került megakadályozni, hogy Kína a széthullott Szovjetunió sorsára jusson, s így folytatód­hat Kína nagy menetelése egy modem társadalom felé. Teng nélkül? Meddig? szünk az uralkodó párt, s nem lesz ellenzék”. Korántsem mondható viszont ilyen mulatsá­gosnak, hogy az inteijúban Zsi­rinovszkij pártja és Jelcin elnök álláspontjának közeledéséről be­szélt. Mint közölte: ők készek belépni a kormányba (ahol az­után „megelégednének” az erő­szak-szervezeteket ellenőrző, va­lamint a gazdasági tárcákkal), s hamarosan találkozni fog Jelcin­nel, hogy a bel- és külpolitika megváltoztatásáról tárgyaljon vele. Ez utóbbi téren pártja köve­teléseit Zsirinovszkij úgy fog­lalta össze, hogy véget kell vetni az egyes országokkal szembeni blokádnak (a Le Monde szerint valószínűleg Irakról és Szerbiá­ról lehet szó), be kell hajtani azokat az adósságokat, ame­lyekkel a külföld tartozik Orosz­országnak, s be kell szüntetni más országok támogatását. A név magáért beszél. Az új olasz kormány külügyminisztere, Susanna Agnelli, becenevén „Süni” lett, aki Giovanni Ag- nelli-nek, a FIAT urának, Itália vezető iparbárójának húga. A köztársasági elnök fogadta a FIAT vezért, s kérte, beszéljen testvérével a kormánytisztségről, aki így válaszolt: „Elnök úr, Süni évek óta maga hozza elhatározá­sait, anélkül, hogy előzőleg ki­kémé véleményemet”. Az ősz hajú külügyminisz­ter-asszony 1922-ben, tehát Mus­solini hatalomra kerülésének évé­ben született és „Mi mindig mat­rózblúzt viseltünk” címmel köny­vet írt gyermekkoráról és az Ag­nelli családról. A háború alatt ápolónőként szolgált hadihajó­kon, majd egy nagy szerelem kö­vetkezett Urbano Ratazzi gróffal, akit Argentínába is követett, ami­kor az a fasizmus bukása után jobbnak látta az emigrációt. Hat gyermekük született, de elváltak, mert a házasságban Süni nem érezte magát szabadnak. New York-ban írók és művészek kö­zött tölt egy esztendőt, majd a hetvenes évek kezdetén, Olaszor­szágba visszatérve, politikai pá­lyára lép. Az előkelő Porto Santo Stefano tanácsának tagja lett, majd a városka polgármesterévé választják, ahol eredménytelen harcot vívott az ingatlanspekulá­cióval. A baloldali-liberális Republi­kánus Párthoz csatlakozik, elő­ször a képviselőházba, majd a szenátusba választják, és 1979-től az Európa parlamentnek is tagja. Meggyőződéses katolikus, ugyanakkor heves vitái vannak az egyházi vezetéssel, mert az abor­tusz legalizálásának híve. Nagy elismerést váltott ki, hogy szemé­lyesen vezette a római Termini pályaudvaron meghúzódó hajlék­talanok támogatását célzó akciót. A Famesina-palotában, a kül­ügyminisztérium épületében egyébként nem újonc, 1986 és 1991 között, különböző kor­mányokban külügyi államtitkári tisztet vállalt. Igaza van bátyjá­nak, amikor önállóságáról szólt, de azért Susanna Agnelli szolidá­ris a családdal: tengerkék FIAT gépkocsin utazik. Ha Ön megfogadta, hogy az új évben kétszer is meggondolja mire adja ki a pénzét, most kínálkozik egy jó lehetőség. A Westel és a NOKIA közös akciójában a NOKIA 150 mobiltelefonhoz 30 000 Ft+ÁFA-val olcsóbban juthat hozzá január 16. és február 4. között. Keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat, ahol élhet kedvező lízing-konstrukcióinkkal, melyekben már akár 20% előleg befizetése után magával viheti a készüléket. És még egy szokatlan januári hír: A WESTEL Rádiótelefon Kft. saját hatáskörében előfizetőit érintően 1995. január 1-től nem változtatta tarifáit. 4» BALATONVILÁCOS: M7ES ENYINGI ELÁGAZÁS TEL: (88) 380É44 RÁDIÓTELEFON: (0660)327100 4» BÉKÉSCSABA: 5600 CYÓNI C. U. 21. TEL: (66) 447-111 RÁDIÓTELEFON :(06 60) 384000 m BUDAPEST: 1111 KARINTHY FRIGYES ÚT 21. TEL.: 265-8023 RÁDIÓTELEFON: (06 60)327088 m DEBRECEN: 4026 KÁLVIN TÉR 2/A. TEL.: (52) 418-038 RÁDIÓTELEFON: (0660) 327800 4» GYŐR: 9022 PÁLFFY DÉNES U. I. TEL: (96>318-896 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327400 4» MISKOLC: 3530 SZÉCHENYI U. 70. TEL: (46) 411-550 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 351000 > NAGYKANIZSA: 8800 DEÁK TÉR 12. TEL: (93) 310-460 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327408 m PÉCS: 7621 RÁKÓCZI UTCA 19. TE.: (72) 225-111 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327900 4* SZEGED: 6720 TISZA LAJOS KRT. 2-4. TEL : (62)42I-S7S RÁDIÓTELEFON: (06 60)327600 4» SZÉKESFEHÉRVÁR: 8000 PROHÁSZKA ÚT 17. TEL: (22) 328-717 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327200 4» SZOLNOK: 5000 BAROSS U. I. TEL: (56) 422-232 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 386001 MBP SZOMBATHELY: 9700 WELTHER KÁROLY U. 14. TEL.: (94) 324420 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 377000 WESTEL FORGALMAZÓ: ARIEL Bt.-DOMBÓVÁR: 7200 DOMBÓVÁR, DOMBÓ PÁL U. 7. TELEFON: 06/74 36S 569 RÁDIÓTELEFON: 60 363 963 SZÉKI Bt. MOHÁCS: 7700 MOHÁCS, SZABADSÁG U. 36. RÁDIÓTELEFON: 60 360 62S ((«)))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. SZÁMOLHAT YBLÜNK i. i i 4 V / Zsirinovszkij a Le Monde-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom