Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-30 / 29. szám
1995. január 30., hétfő Külföld üj Dunántúli napló 11 ÉL-E MÉG A 154 CENTIMÉTERES ÓRIÁS? Mi vár Kínára Teng után? Az új olasz kormány külügyminisztere Susanna Agnelli, miniszterelnöke Lambreto Dini és belügyminisztere Antonio Brancaccio ITÁLIA KÜLÜGYMINISZTERE Susanna Agnelli 4004 rubel/dollár Újabb pszichikai küszöböt lépett át az orosz valuta árfolyama csütörtökön, amikor 4004 rubel/ dollárra süllyedt a moszkvai bankközi devizapiacon - jelentette a Reuter. Nyugati megfigyelők szerint a rubel folyamatos romlását a magas infláció és a csecsenföldi válsággal súlyosbított belpolitikai káosz okozza. December közepe óta az árfolyam több mint 500 rubel/dollárt hanyatlott. Szerdán egy dollár 3998 rubelt ért. Fokozza az orosz valutagondokat, hogy állítólag a központi bank keményvaluta-tar- taléka jócskán 2 milliárd dollár alá csökkent: a rubel további romlása teljesen elapaszthatja a tartalékot. Rekord Hamburgban Minden korábbi rekordját megdöntötte tavaly a hamburgi kikötő, amely 3,8 százalékkal 68,3 millió tonnára növelte áruforgalmát - jelentette a dpa. Eddigi legjobb teljesítményével Hamburg megőrizte Németország legnagyobb tengeri kikötő- jeként és Európa második legnagyobb konténerkikötőjeként elfoglalt pozícióját - jegyezte meg a német hírügynökség. Az átlagosnál jobban nőtt a konténerforgalom: tavaly a hamburgi kikötőben 1,9 millió konténer fordult meg, 9,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Spanyol nyaralók Spanyolország idegenforgalmi rekordot állított fel tavaly: 61,4 millió külföldi turista kereste fel az országot, 7,3 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. Az AFP szerint 17,6 milliárd dollárt költöttek az oda látogatók. Hispánia az idegen- forgalmi ranglista negyedik helyén áll Olaszország, Franciaország és az Egyesült Államok után. A 61,4 millió beutazó közül 42 millióan legalább egy vendégéjszakát eltöltöttek. „A Nap lenyugszik a pagoda mögött.” A képekben és lírai hasonlatokban oly gazdag kantom nyelvjárásban ez a mondat valakinek a közelgő halálára utal. Kínában most az a hír járja, hogy Teng Hsziao-ping van a halálán. Senki sem tudja biztosan, hogy a kilencven esztendős bridzs-virtuóz, akit déli szűkebb hazájában hajladozó bambusznak, miniágyúnak, pöfékelő Napóleonnak is becéznek (az általa elszívott rengeteg cigaretta miatt), egyáltalán életben van-e még. A földkerekség legnépesebb államában egyre vibrálóbb a kérdés: mi lesz 1,3 milliárd lakos sorsa a Kis Nagy Ember, a század 154 centiméteres óriása nélkül. Eluralkodik-e a hatalmas országban a káosz? Megszűnik-e a kor egyik legérdekesebb és leghatékonyabb kísérlete, a kommunista párt vezetésével épült kapitalizmus? A csecsenföldi háborúval nincs semmi baj, sőt, e háború után Oroszország olyan, mint a szervezet egy beöntés után: megtisztult. Csecsenföld egy tályog volt, amelyet ki kellett tisztogatni, s most ugyanezt kell tenni a többi tályoggal is Oroszországban - jelentette ki a Le Monde című francia napilapnak adott interjújában Vlagyimir Zsi- rinovszkij, az orosz szélsőséges nacionalista erők vezéralakja. Zsirinovszkij a háború pozitívumai közé sorolta, hogy most kiderültek a hadsereg összes problémái, egyes személyek gyengesége, s „megláttuk az árulókat”. Ez utóbbiakról szólva az orosz Liberális Demokrata Párt, az LDP vezetője (e pártról egyébként a Le Monde rögtön leszögezte, hogy még a korábbinál is kevésbé lehet liberálisnak, vagy demokratának mondani) A kínaiak százmilliói számára nem ez az első ilyen bizonytalanság Tenggel kapcsolatban. Regényes élete során több ízben is úgy látszott, hogy „Napja már lenyugodott a pagoda mögött”. így volt ez például Mao nagy tisztogatása, „a kulturális ■ forradalom” idején, amikor Teng fiát nyomorékká verték (ma is tolókocsiban ül), ő maga pedig sertésólakat takarított egy távoli kommunában. Maóhoz és Csou En-lajhoz hasonlóan ő sem szegény család gyermeke, különben aligha tanulhatott volna Franciaországban, ahol belépett az 1921-ben alapított Kínai Kommunista Pártba. 1935 októberében már jelen van a legendás Nagy Menetelés vezetői között a 129-es hadosztály komiszárjaként. 1945-től a KKP Központi Bizottságának tagja. 1957-ben ellenzi a Mao-féle Nagy Ugrást és úgy vélte: a hazai „ötödik hadoszlopot” fel kell deríteni, s „semlegesíteni” kell. Az inteijúban egyébként mulatságos és rémisztő mozzanatok keverednek. Az előbbi kategóriájába tartozik, hogy a cikk „hitelbe készült”. (Zsirinovszkij sajtószolgálatának vezetője, egy tábornok ugyanis leszögezte, hogy minden egyes percért ezer dollárt kémek, s ezt „még a hét végéig” várják). Ezen kívül az a gondolatsor, amelyben a pártelnök kétségbe vonta a közvélemény-kutatások népszerűségi mutatóit, s azt állította, hogy az idén a decemberi törvényhozási választások után 300 képviselőjük lesz a parlamentben, amivel „mi le1976-ig, a vezér haláláig háttérbe szorul. Csak 1972-ben rehabilitálják, s akkor már sokan sejtik, hogy ő a jövő embere. * 1978-ban ez be is következik és lassan, de biztosan megkezdődik Kína újabb kori történetének csodája: az ország gazdasági növekedésének évi rátája tizenöt éven át elérte a kilenc százalékot! Egy olyan országban, amelynek lakossága évente 15 millióval gyarapodott. A beavatottak biztosak benne, hogy a háttérből 1989-ben ő adta ki a hírhedt tűzparancsot a Mennyei Béke Kapujánál. A Kis Nagy Ember nem is titkolta azt a véleményét, hogy a Mennyei Béke terén agyonlőtt néhány áldozattal sikerült megakadályozni, hogy Kína a széthullott Szovjetunió sorsára jusson, s így folytatódhat Kína nagy menetelése egy modem társadalom felé. Teng nélkül? Meddig? szünk az uralkodó párt, s nem lesz ellenzék”. Korántsem mondható viszont ilyen mulatságosnak, hogy az inteijúban Zsirinovszkij pártja és Jelcin elnök álláspontjának közeledéséről beszélt. Mint közölte: ők készek belépni a kormányba (ahol azután „megelégednének” az erőszak-szervezeteket ellenőrző, valamint a gazdasági tárcákkal), s hamarosan találkozni fog Jelcinnel, hogy a bel- és külpolitika megváltoztatásáról tárgyaljon vele. Ez utóbbi téren pártja követeléseit Zsirinovszkij úgy foglalta össze, hogy véget kell vetni az egyes országokkal szembeni blokádnak (a Le Monde szerint valószínűleg Irakról és Szerbiáról lehet szó), be kell hajtani azokat az adósságokat, amelyekkel a külföld tartozik Oroszországnak, s be kell szüntetni más országok támogatását. A név magáért beszél. Az új olasz kormány külügyminisztere, Susanna Agnelli, becenevén „Süni” lett, aki Giovanni Ag- nelli-nek, a FIAT urának, Itália vezető iparbárójának húga. A köztársasági elnök fogadta a FIAT vezért, s kérte, beszéljen testvérével a kormánytisztségről, aki így válaszolt: „Elnök úr, Süni évek óta maga hozza elhatározásait, anélkül, hogy előzőleg kikémé véleményemet”. Az ősz hajú külügyminiszter-asszony 1922-ben, tehát Mussolini hatalomra kerülésének évében született és „Mi mindig matrózblúzt viseltünk” címmel könyvet írt gyermekkoráról és az Agnelli családról. A háború alatt ápolónőként szolgált hadihajókon, majd egy nagy szerelem következett Urbano Ratazzi gróffal, akit Argentínába is követett, amikor az a fasizmus bukása után jobbnak látta az emigrációt. Hat gyermekük született, de elváltak, mert a házasságban Süni nem érezte magát szabadnak. New York-ban írók és művészek között tölt egy esztendőt, majd a hetvenes évek kezdetén, Olaszországba visszatérve, politikai pályára lép. Az előkelő Porto Santo Stefano tanácsának tagja lett, majd a városka polgármesterévé választják, ahol eredménytelen harcot vívott az ingatlanspekulációval. A baloldali-liberális Republikánus Párthoz csatlakozik, először a képviselőházba, majd a szenátusba választják, és 1979-től az Európa parlamentnek is tagja. Meggyőződéses katolikus, ugyanakkor heves vitái vannak az egyházi vezetéssel, mert az abortusz legalizálásának híve. Nagy elismerést váltott ki, hogy személyesen vezette a római Termini pályaudvaron meghúzódó hajléktalanok támogatását célzó akciót. A Famesina-palotában, a külügyminisztérium épületében egyébként nem újonc, 1986 és 1991 között, különböző kormányokban külügyi államtitkári tisztet vállalt. Igaza van bátyjának, amikor önállóságáról szólt, de azért Susanna Agnelli szolidáris a családdal: tengerkék FIAT gépkocsin utazik. Ha Ön megfogadta, hogy az új évben kétszer is meggondolja mire adja ki a pénzét, most kínálkozik egy jó lehetőség. A Westel és a NOKIA közös akciójában a NOKIA 150 mobiltelefonhoz 30 000 Ft+ÁFA-val olcsóbban juthat hozzá január 16. és február 4. között. Keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat, ahol élhet kedvező lízing-konstrukcióinkkal, melyekben már akár 20% előleg befizetése után magával viheti a készüléket. És még egy szokatlan januári hír: A WESTEL Rádiótelefon Kft. saját hatáskörében előfizetőit érintően 1995. január 1-től nem változtatta tarifáit. 4» BALATONVILÁCOS: M7ES ENYINGI ELÁGAZÁS TEL: (88) 380É44 RÁDIÓTELEFON: (0660)327100 4» BÉKÉSCSABA: 5600 CYÓNI C. U. 21. TEL: (66) 447-111 RÁDIÓTELEFON :(06 60) 384000 m BUDAPEST: 1111 KARINTHY FRIGYES ÚT 21. TEL.: 265-8023 RÁDIÓTELEFON: (06 60)327088 m DEBRECEN: 4026 KÁLVIN TÉR 2/A. TEL.: (52) 418-038 RÁDIÓTELEFON: (0660) 327800 4» GYŐR: 9022 PÁLFFY DÉNES U. I. TEL: (96>318-896 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327400 4» MISKOLC: 3530 SZÉCHENYI U. 70. TEL: (46) 411-550 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 351000 > NAGYKANIZSA: 8800 DEÁK TÉR 12. TEL: (93) 310-460 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327408 m PÉCS: 7621 RÁKÓCZI UTCA 19. TE.: (72) 225-111 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327900 4* SZEGED: 6720 TISZA LAJOS KRT. 2-4. TEL : (62)42I-S7S RÁDIÓTELEFON: (06 60)327600 4» SZÉKESFEHÉRVÁR: 8000 PROHÁSZKA ÚT 17. TEL: (22) 328-717 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327200 4» SZOLNOK: 5000 BAROSS U. I. TEL: (56) 422-232 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 386001 MBP SZOMBATHELY: 9700 WELTHER KÁROLY U. 14. TEL.: (94) 324420 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 377000 WESTEL FORGALMAZÓ: ARIEL Bt.-DOMBÓVÁR: 7200 DOMBÓVÁR, DOMBÓ PÁL U. 7. TELEFON: 06/74 36S 569 RÁDIÓTELEFON: 60 363 963 SZÉKI Bt. MOHÁCS: 7700 MOHÁCS, SZABADSÁG U. 36. RÁDIÓTELEFON: 60 360 62S ((«)))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. SZÁMOLHAT YBLÜNK i. i i 4 V / Zsirinovszkij a Le Monde-ban