Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-04 / 3. szám

10 új Dunántúli napló Politikai vitafórum 1995. január 4., szerda SZABAD DEMOKRATÁK CÉLKITŰZÉSE Nyugodt, eredményes évet! A MEASZ ÁLLÁSFOGLALÁSA Nyitott kapuk A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége októberben tar­totta küldöttértekezletét. A tanácskozást levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök. Részlet a levélből: Magyarok ezrei vettek részt külföldön, s hazánkban is lelkiisme­retűk parancsára az embertelenség ellen folytatott küzdelemben és voltak készek életüket adni azért a jövőért, ami 1945-ben megnyílt és 1989-ben kiszélesedett Magyarország előtt. Tisztelet illeti őket, kivált a még életben lévő öreg harcosokat, akik joggal tartanak igényt a társadalom gondoskodására és elismerésére. Baranyában az önkormány­zati választások és az azt követő pártköri tárgyalások, a többpárti demokrácia stabilitását bizo­nyítják térségünkben. A szava­zók döntése következtében nem ismétlődött meg a tavaszi vá­lasztási eredmény, egyetlen párt sem juthatott önállóan többség­hez. A megyei tisztségviselői, ill. az alpolgármesteri helyek betöltéséhez szükséges többségi szavazást csak konszenzusra tö­rekedve lehetett biztosítani. A demokrácia megerősödé­sét, a politikai légkör kiegyen­súlyozottságát jelzi, hogy a pé­csi önkormányzat és a megyei közgyűlés alakuló ülésén ered­ményesek voltak a szavazások. SZDSZ-es képviselő lett a me­gyei közgyűlés elnöke Wemer József személyében és Pécs egyik alpolgármestere Papp Béla személyében. Mind a két tisztség úgy jutott az SZDSZ-nek, hogy nem képezte le az országos koalíciót, azaz az MSZP-SZDSZ együttműködést (utólag is le kell szögeznünk, Gál Zoltán, a Parlament el­nöke, a Magyar Szocialista Párt alelnöke a napokban nagy feltűnést keltő nyilatkozatot tett: szerinte a kormánykoalí­ció hatékonyabb működése ér­dekében meg kellene fontolni, hogy Pető Iván, a Szabadde­mokraták Szövetségének el­nöke is helyt kapjon a kor­mányban. Ez azért is előnyös megoldás lenne - véli Gál Zol­tán -, mert így direkt módon egyeztethetnék politikai véle­ményüket ■ a kormánypártok. Mindez persze - tette hozzá a Tisztelt Ház elnöke - csak ma­gánvélemény. Magyar Bálint, az SZDSZ Milyen a kezdet? Amilyen a kezdet, olyan lesz az egész évünk? Bizo­nyos területeken jó szívvel vállalnánk ezt, más ügyekben nem vennénk szívesen a foly­tatást. Hogy az első kérdéskörnél maradjunk: kedvező változás például, hogy január 1-től Ausztria is tagja az Európai Uniónak, s így mostantól (új­ból) Hegyeshalom a határa annak a világnak, amelyet - joggal vagy sem, az más kér­dés - Európaként szoktunk emlegetni. Ez több új lehető­séget jelent-e Magyarország­nak, vagy csak erősebb hitet, hogy talán még ebben az évezredben mi is csatlakoz­hatunk a világ immár legna­gyobb, az USA-nál is többet termelő (!) gazdasági tömö­rüléséhez? Azért bizakodva várjuk a folytatást. Viszont nem szeretnénk egész évre „tartósítani” azt a világhely­zetet, amelyben még az új év első napján is dörögtek a fegyverek: Csecsenföld, Bosznia és újból Szomália a legriasztóbb példák. Ami pedig az itthoni év­kezdést illeti? 1995 drágáb­ban indult. Többet kell fizetni például a kenyérért, az ener­giáért, a telefonért és egyéb postai szolgáltatásokért, s drágábban utazunk. Ebből nem kérnénk az év további részében, bár félő, hogy en­nek ellenére újabb áremelé­sekben is részünk lesz. De legalább abban szeretnénk bízni, hogy végetér a célta­lan, hiábavaló „nadrág- szíj-megszorítás” időszaka, vagyis az a pénz, amelyet most a magasabb árak révén kiszippantanak a pénztár­cánkból, valóban közös (ál­lami) háztartásunk rendbeté­telét szolgálja, és nem folyik el a pazarlás különböző csa­tornáin. Kocsis Tamás hogy ez nemcsak az SZDSZ-en múlott), hanem többpárti kor­mányzati alternatíva megvalósí­tásában vállalt felelősséget. Az SZDSZ sajátos, centrális helyzetét jelzi, hogy módjában áll az országos és a helyi hata­lomnak is részese lenni: orszá­gosan a szocialista, Baranyában a polgári erőkkel együttmű­ködve, mivel olyan programmal rendelkezik, mely mind a két oldal felé nyitottá teszi. Az SZDSZ programja és nyugodt, kiszámítható politizálása sokak számára elfogadható. Ezt jelzi, hogy a legkevésbé elutasított párt a közvéleménykutatási ada­tok alapján, és 5 éve stabilan a második legnépszerűbb párt. Az SZDSZ-nek a következő hónapokban be kell bizonyíta­nia, hogy eredményesen tud közvetíteni a többféle hatalmi összetevő közt, javítani tudja ügyvivője kérdésünkre el­mondta: az SZDSZ azért nem reagál Gál Zoltán nyilatkoza­tára, mert nincs miről véle­ményt mondania. Ahogy Ma­gyar Bálint fogalmazott: a párt koalíciós partnerétől nem ka­pott ilyen tartalmú felkérést. A miniszteri posztok egyelőre be­töltötték s a szabaddemokraták még nem ismerik az MSZP esetleges változtatási szándé­kait a miniszteri, illetve az ál­lamtitkári posztok betöltését il­letően. Erről egyébként is majd a hónap második felében tár­gyal a két párt, amikor is felül­vizsgálják a tárcák eddigi mű­ködését. Magyar Bálint leszögezte: mivel Gál Zoltán „csupán” magánvéleményének adott hangot, ezért sem volna indo­kolt hivatalosan állást foglalni a kérdésben. Bár, jegyezte meg az SZDSZ ügyvivője, „ha egy vezető politikus a magánvéle­ményét közli, az mégsem ugyanaz, mintha ugyanezt teszi bárki más”. Az ország egyik közjogi méltóságát ugyanis nem lehet „magánemberként” kezelni, s így gondolatai sem „valaki” gondolatai. Ezt pedig nyilván Gál Zoltán is tudja.-A Házelnök elgondolásá­ról egyébként nekem is van sa­ját véleményem, amelyet azért nem teszek közzé, mert már az én esetemben is megfonto­landó, miről nyilvánítok ma­gánvéleményt - summázta mondandóját Magyar Bálint. Az Új Dunántúli Naplóban 1994. december 29-én megje­lent „Ha egy lakótelep lakói összefognak” c. cikkhez kívá­nok kiegészítő ismereteket nyújtani. A részönkormányzat gondo­lata 1993. decemberében fo­galmazódott meg a Vasasi Álta­lános Iskolában, ahol Hird, So­mogy és Vasas polgárai vettek részt. Két héttel később a 3 tele­pülés 9 szervezete megalakí­totta a Hird-Somogy-Vasas La­kóterületi Érdekvédelmi Egye­sülést. A célok meghatározása után megkezdődött a közös harc az újszerű közigazgatási érdek- képviseletért. 1994. júniusában a szervezet képviselői dr. Kummer László városi képviselővel Pécs város polgármesterénél jártak a ré­szönkormányzatok kidolgozása és megvalósítása ügyében. 1994. júliusában csatlakoztak a közös cél kivitelezéséhez Pécs-Szabolcs képviselői is, akik magukkal hozták a már működő győri részönkormány­zatok kidolgozott mintapéldá­nyait is. Ezen a nyári megbeszé­Pécs és a megye Viszonyát, a he­lyi érdekeket az eddigieknél eredményesebben próbálja képviselni a parlamenti, kor­mányzati döntéshozó szférában. A pécsi négypárti - SZDSZ, MDF, Fidesz, FKgP - megálla­podás már jelezte, hogy a város érdekében többen készek a pártérdeken felülemelkedni, ké­szek a politikai kiegyezésre. E megállapodás szelleme pedig előkészítője volt a megyében megkötött többpárti kompro­misszumnak. Ä képviselők kompromisszumkészségére a következőkben még inkább szükség lesz, költségvetéseket, határozatokat, kinevezéseket kell egyeztetniük. Az SZDSZ megválasztott tisztségviselői - Papp Béla és Wemer József - eddigi politikai tevékenységük­kel már bizonyították, hogy kompromisszumkészek, konst­Az Új Dunántúli Napló 1994. december 21-i számában a pécsi kisebbségi önkormányzatok neheztelésüknek adtak hangot az új közgyűlés alakuló ülésén történtekkel kapcsolatban. Ál­láspontjuk szerint a „... húsz kisebbségi képviselőről megfe­ledkeztek.” Kedves pécsi horvát, német, cigány, szerb kisebbségi ön- kormányzati képviselők! Az új pécsi képviselőtestület nem fel­edkezett meg Önökről, a pécsi Választási Bizottság révén, ezért hívta meg mind a húsz ki­sebbségi önkormányzati képvi­selőt az' önkormányzat alakuló ülésére. Az önkormányzatokra vonatkozó hatályos rendelkezé­sek szerint „a közvetlen módon megválasztott helyi kisebbségi önkormányzat testületé alakuló ülését a települési önkormány­zat képviselőtestülete alakuló ülését követő 15 napon belül össze kell hívni.” A pécsi Vá­lasztási Bizottság elnöke a pécsi képviselőtestület alakuló ülésé­A december 21-i, szerdai naplóban megjelent egy cikk a MIÉP Baranya Megyei Szerve­zetétől, melyben téves adatokat idéztek az MDF helyhatósági választás eredményeiről. A té­nyek a következők: Országosan 86 MDF-tag pol­gármester (a cikkben: 25), közel 1 100 MDF-tag képviselő (a cikkben: 215) lett megvá­lasztva. Ezen kívül felmérése­ink szerint: még 265 MDF lésen határozott úgy Hird és Szabolcs egy-egy civil szerve­zetének vezetője, hogy szerve­zetük nevében kérik a részön­kormányzat megalakításának lehetőségét a város önkormány­zatától. Vasas és Somogy veze­tői azonban úgy vélekedtek, hogy egyetlen szervezet csupán része az egésznek, töredéke a lakosságnak, tehát szélesebb körben kell a tervezetet a lakos­sággal ismertetni, s demokrati­kusan, a településrész nevében kérni a részönkormányzatot. Egy településrész üzemeltetése rendkívül összetett, bonyolult feladat, így annak megváltozta­tásához komoly, rendkívüli fel­elősséggel szabad csak hozzá­kezdeni. A város megadta a lehetősé­get Hirdnek és Szabolcsnak a részönkormányzat megalakulá­sához. Mint a település képvise­lője mindent meg fogok tenni a hirdi elképzelések megvalósu­lásáért, s ugyanakkor folytatjuk a munkát Vasas és Somogy ér­dekeiért is. A december 11-én megtartott demokratikus és törvényes vá­ruktívak, tevékenységük tehát elősegítheti, hogy az önkor­mányzati munka nyugodt, eredményes legyen Pécsett és a megyei közgyűlésben egyaránt. Az új évi eredményes munka egyik előfeltételeként az SZDSZ egyeztette önkormány­zati programját helyi koalíciós partnereivel, sikerült a legfon­tosabb irányvonalakban előze­tesen megállapodni. Az SZDSZ a helyi hatalom­ból kiszorult szocialista képvi­selőket képesnek tartja arra, hogy pártérdekek helyett a me­gye, ill. a város érdekeit tartsák szemük előtt, hisz választóik­nak a kampány során ezt meg­ígérték. Bekapcsolódásuk az önkormányzatok bizottsági, szakmai tevékenységébe haté­konyabbá teheti a közgyűlések munkáját, ez mindannyiunk kö­zös érdeke. E reményeink jegyében kívá­nok nyugodt, eredményes új évet az SZDSZ megyei és vá­rosi ügyvivői nevében. Baracs Nóra nek napján, 1994. december 20-án küldte el a pécsi kisebb­ségi önkormányzatokhoz az alakuló ülések összehívására szóló meghívókat. Az új pécsi képviselőtestület az alakuló ülést követő első ülé­sére, 1995. január 12-ére hívja meg az addig már hivatalosan megalakuló pécsi kisebbségi önkormányzatokat, s ott ünne­pélyesen köszönti őket. A meg­bízó levelek átadására ezen a testületi ülésen kerül sor. Pécs város képviselő-testüle­tének eltökélt szándéka, hogy a pécsi kisebbségi önkormányza­tokat partnerének tekinti, a ki­sebbségi jogokat tiszteletben tartja, a kisebbségi önkormány­zatok képviselőinek megfelelő képviseletet biztosít. A város tisztségviselői és bizottsági el­nökei az együttműködés min­den, lehetséges területét készek megvitatni a kisebbségi önkor­mányzatok vezetőivel, megha- talmazottaival. dr. Páva Zsolt polgármester szimpatizáns és 58 MDF által támogatott polgármester győ­zött. Mindezen adatok a pártok rangsorában a 2-3. helyet jelen­tik a Demokrata Fórum szá­mára. Baranyában 6 MDF-es polgármesterünk lett Kisbud- mér, Magyarmecske, Rádfalva, Sátorhely, Gilvánfa, Villány. (Az adatok az MDF Országos Hivatalából származnak.) Habjánecz Tibor MDF megyei szervező lasztások után néhány nappal nem szerencsés írni, hogy a la­kossági százalékarány követ­kezményeként lett vasasi a kép­viselő az 1. választókörzetben. Az élet mindig színesebb a szá­raz matematikánál: Vasason ugyanis 5 egyéni képviselőjelölt indult, Hirden csupán egy, s Somogy nem indított jelöltet. Könnyű belátni, hogy a vasasi szavazatok megoszlása miatt jócskán szükség volt a somogyi, sőt a hirdi szavazatokra is a győzelemhez! Bizonyos: a választáson az a program győzött, amely mind­három település érdekeit és fej­lesztését felvállalta. Aki ténylegesen ismeri a há­rom település helyzetét, az tudja, hogy komoly, nagy fel­adatokat - gondolok például egy gázprogramra, vagy közle­kedési gondok megoldására -, a részönkormányzatok kiépülése után is csak együtt, közös erőfe­szítéssel tudunk eredményesen megvalósítani. Tóth Mihály né Pécs mj. város 1. vk. képviselője A Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetségének Kül­döttértekezlete a következő ál­lásfoglalást adta ki: A Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége a fasiz­mussal szembeni fegyveres el­lenállás és a Holocaust 50. év­fordulója időszakában tartotta küldöttértekezletét. Ez alka­lommal tisztelettel emlékezik az ország felszabadításáért életü­ket áldozó és az azóta elhunyt bajtársakra, az embermentőkre és a koncentrációs táborokban életüket vesztett emtertársaikra. Szövetségünk az ő küzdelmüket folytatja, amikor a háttérbe szo­rítására és a felszámolására tett megannyi kísérlet ellenére büszkén jelenti: a MEASz tal­pon maradt, taglétszáma jelen­tősen növekedett! A szövetség az ország függet­lenségét, szabadságát és de­mokráciáját kívánja a további­akban is szolgálni. A még élő egykori antifasiszta harcosok­tól, embermentőktől és üldözöt­tektől e feladat újabb erőfeszíté­seket kíván különösen most, amikor ismét teret nyernek a szélsőséges, fajüldöző, sovi­niszta nézetek. Ebben a hely­zetben kinyitja kapuit és soraiba hívja az iijabb nemzedékek mindazon tagjait, akik egyetér­tenek célkitűzéseinkkel, készek tenni az antifasiszta szellem térnyeréséért, a másság tiszte­letben tartásáért. Eddig csak az egykori antifa­siszta ellenállás résztvevői, a nácizmus üldözöttéi lehettek a szövetség tagjai. A mai helyzet megköveteli, hogy az újfasiszta megnyilvánulások ellen tenni akarók is szabadon tömörülhes­senek szervezetünkbe. A Ma­gyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége ugyanakkor tiszte­letben tartja azt a felfogást, hogy az antifasiszta alapálláson túlmenő politikai meggyőződés Pach Ferenc, az MTI tudósí­tója jelenti: Az egész MDF-nek a pártve­zetései együtt mielőbb meg kell újulnia, ha a következő válasz­tásokon a párt meg akatja való­sítani azt a célkitűzését, hogy a konzervatív blokkot győze­lemre vezeti - állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung a Magyar Demokrata Fórum helyzetét elemző írásában. Á vezető német újság szerint a folyamatosan hanyatló egy­kori vezető kormánypárt hely­zetét jól jellemzi, hogy az ön- kormányzati választások ered­ményének ismertté válása után senki nem volt a pártvezetés­ben, aki megmagyarázta volna a katasztrofális vereséget, és biz­tatást adott volna a jövőt ille­tően. Matthias Rüb, a lap budapesti tudósítója „Mi lesz az MDF-ből?” című írásában rá­mutatott: az Antall József - majd halála után Boross Péter - vezette kormány egészen az idei választásokig hatalmon maradt, s ezzel Magyarország olyan stabilitásról és demokratikus érettségről tett tanúbizonyságot, amelyet egyetlen más kelet-eu­rópai reformországban sem si­került elérni. Az MDF nem­zeti-konzervatív, polgári, vala­mint gazdasági liberális közép­pártként igyekezett elfogadtatni magát. „Elsősorban a szélső- jobboldali antiszemita Csurka * és pártállás mindenkinek a magánügye. Tagságunk tudatában van an­nak, hogy a függetlenség, a sza­badság és a demokrácia elen­gedhetetlen feltétele az ország gazdaságának korszerűsítése és fellendítése. Ezért őszinte meg­győződéssel támogatja a szava­zatok túlnyomó többségével ha­talomra jutott kormánykoalíció és más demokratikus szerveze­tek e cél érdekében vállalt erő­feszítéseit a befektetések, a vál­lalkozások ösztönzésére, vala­mint a szociális gondokkal küzdő tömegek elemi igényei­nek kielégítésére. Miközben szövetségünk számításba veszi a kormány sú­lyos gazdasági terheit, nem mondhat le arról a jogos igény­ről, hogy számolják fel az előző kormánynak az antifasiszta har­cosokkal és az egykori üldözöt­tekkel szemben hozott hátrá­nyos, igazságtalan intézkedé­seit, egyebek közt azt, hogy megfosztotta őket szerény nyugdíjkiegészítésüktől, illetve a kárpótlástól. Tagságunk bízik abban, hogy a fasizmus alóli felszabadulás 50. évfordulójáig az Országgyű­lés törvényben ismeri el az anti­fasiszta ellenállás és az Új De­mokratikus Hadsereg még élet­ben lévő résztvevői harcának je­lentőségét. Hisszük, hogy a kormány erkölcsi megbecsülés­ben részesíti az egykori ellenál­lókat, s hátralévő hónapjaikra, éveikre - alanyi jogon és egy­ségesen - szerény, de tisztessé­ges nyugdíjkiegészítést biztosít számukra, segíti gyógykezelé­süket és megadja nekik a vég­tisztességet. E törvény elfogadása aligha gátolná a korszerűsítésért te­endő erőfeszítésekeket, ugyan­akkor a demokratikus világ szemében növelné a kormány­zat erkölcsi hitelét. István hatására azonban egyre inkább a jobbszélre csúszott. Egyre jobban eltávolodott attól az elképzeléstől, hogy a CDU mintájára egy konzervatív érté­keket őrző, a fejlődést segítő, a jövő felé nyitott párt legyen be­lőle. Antall túl későn távolította el Csurkát a pártból. Az integ­ráló személyiség Antall 1993. decemberi elvesztése után a párt irányát vesztette.” Az MDF vezette kormánynak nem volt nagy a gazdasági mozgástere, az átmenet idején kemény lépéseket is meg kellett tenni, de az MDF hibás straté­giája erősítette a párttal szem­beni ellenszenvet - mutatott rá a lap, és hibaként sorolta fel, hogy a baloldal és a liberálisok ellen kulturális harcot folytatott, sértegetve válaszolt a sajtó bírá­lataira, s elkeseredetten küzdött az állami rádió és a televízió el­lenőrzéséért. A tekintélyes konzervatív új­ság szerint az MDF-ben mind­máig nem történt meg a belső megújulás. A szeptemberben elnökké választott Éür Lajos a múltba tekintő nemzeti-konzer­vatív szárnyat képviseli. Az MDF-ből hiányzik a korszerű­ség és a nyíltság, s azok a sze­mélyek, akik ezt megtestesíte­nék. A nemzeti jobbszél és a pa­rasztság a kisgazdákat támo­gatja, a klaszikus keresz­tény-konzervatív választók a KDNP mögé sorakoznak föl. Pető is kaphatna egy miniszteri széket ? Együtt a kisebbségekkel! Szalóky Eszter Csak egy lakótelep lakói fogtak össze? Politikai ferdítés KÜLFÖLDI SZEMMEL Az MDF k 4 i é i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom