Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-27 / 26. szám

10 aj Dunántúli napló A hét témái 1995. január 27., péntek Mi használ a jóviszonynak? A magyar külpolitika szá­mára mindig kényes kérdés, miként vegye figyelembe va­lamely országhoz fűződő kapcsolatainak alakításánál az ott élő magyarok érdekeit? A napokban az események szlovák és román viszonylat­ban is állásfoglalásra késztet­ték a magyar kormányt. Egy bukaresti küldöttség látoga­tása kapcsán a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetséget ért durva támadások ügyé­ben, valamint a pozsonyi par­lament magyar pártjainak de­legációjával tárgyalva az ot­tani magyar kisebbség hely­zetét illetően nyilatkoztak a felelős magyar politikusok. Mi a mai magyar állás­pont? Kiindulópontja, hogy hazánk alapvető érdeke a jó viszony fenntartása szom­szédainkkal, s ez teremti meg a legjobb feltételeket a hatá­rainkon túl élő magyarság helyzetének javításához is. De ez fordítva is igaz:az érin­tett kormányoknak is szá- molniok kell azzal, hogy a hazánkhoz fűződő kapcsola­taikat nagyban befolyásolja az ottani magyarság politikai, emberi jogi helyzete. Beavatkozás a bel- ügyekbe? Nem, hanem a po­litikai összefüggések és reali­tások szem előtt tartása. A nemzetiségi kérdésnek ugyanis nemcsak történelmi, kulturális, földrajzi gyökerei vannak, hanem érzhető a je­len idejű politikai kihatása is. Aligha vitatható ugyanis, hogy európai biztonság, sta­bilitás, integráció a népeket, nemzeteket, nemzetiségeket szembeállító nacionalizmu­sok közepette nem fejlődhet. Aki tehát az újonnan formá­lódó Európa része akar lenni, annak a konfliktusokat is vál­lalva ki kell állnia az emberi és nemzetiségi jogok európai normái mellett. Nos, ezt tette ezekben a napokban a ma­gyar diplomácia. Kicsoda Oroszország lelkiismerete? A súlyosan szívbeteg, hat­vannégy esztendős férfi szeme alatt mély árkok hú­zódnak. Lassan tagoltan be­szél, szemlátomást nagyon fáradt. Az elmúlt hetekben szinte megállás nélkül ingá­zott Moszkva és Groznij kö­zött, mindent elkövetett a vé­rontás beszüntetésére. Nem rajta múlott, hogy munkáját nem kísérhette siker. Ám így is Oroszország lelkiismereté­nek nevezik és az_ Izvesztyija őt választott az Év Emberé­nek. Szergej Adamovics Koval- jov, a biológia doktora, de nem maradt meg szűkebb szakmájánál, pedig tudomá­nyos munkásságával is nagy elismerést szerzett. 1969-ben Szaharov akadémikussal együtt alapították meg a Szovjetunióban a Hel­sinki-bizottságot az emberi jogok védelmére. Együtt ad­ták ki a legkeresettebb sza- mizdatot, a Folyó Események Krónikáját. A hetvenes évek derekán, "szovjetellenes pro­paganda" vádjával hét évi kényszermunkára ítélték, majd száműzetés várt rá. Csak 1987-ben térhetett visz- sza ismét Moszkvába. Bele­vetette magát az átalakulás politikai küzdelmeibe, csat­lakozott az Oroszország De­mokratikus Választása elne- vezésű^ reformszövetséghez, és az Állami Duma képvise­lője lett. Kovaljov hivatalo­san az elnök emberi jogi ta­nácsadója, jóllehet orosz la­pok szerint felfogását egy vi­lág választja el Jelcintől. „Hát én immár ... ? Drágább lesz az egészség Szűkül az ingyenesség köre „ .. .kit válasszak?” - kérdezi a népdal, de valójában most az a kérdés, hogyan válasszunk, mármint köztársasági elnököt. A jelenlét A Független Kisgazdapárt - illetve hát Torgyán József - népszavazási kezdeményezése tagadhatatlanul életet vitt a kissé lanyhán induló, idényeleji magyar politikai életbe. Vég­eredményétől függetlenül a Kisgazdapárt valószínűleg na­gyon kifizetődő, népszerű témát talált. Azt például máris biztosí­totta, hogy most, amikor a par­lamenti szünet miatt a televízó- nézőknek nélkülözniük kell Torgyán József napirend előtti felszólalásait, a magyar nép boldogabb életéért Hóm minisz­terelnökhöz intézett szenvedé­lyes „azonnali kérdéseit”, a kis­gazda vezér akkor is állandó szereplője legyen a médiának. Márpedig - a szociológusok szerint - az utóbbi időben ez az állandó jelenlét a titka Torgyán előrenyomulásának a népszerű­ségi listákon. Ahol persze to­vábbra is hatalmas távolság vá­lasztja el Göncz Árpádtól. A Kisgazdapárt politikai súlyát azonban mindenképpen meg­növelheti a népszavazás, ha va­lóban megrendezik, s mint a közvéleménykutatások alapján várható - ha azon a szavazópol­gárok többsége a közvetlen el­nökválasztás mellett voksol. De népszerűbbé válhatnak a kis­gazdák akkor is, ha - például egy alkotmánybírósági állásfog­lalás révén - „a magyar népet megfosztják akaratának kinyil­vánításától”. Nagy kérdés A négy népszavazási kérdés­sel Torgyán József bevallottan az 1989. novemberi „négy Ige- nes” népszavazásra utal vissza, melyben egyébként a Kisgaz­dapárt - némi habozás - után a referendumot elindító SZDSZ és Fidesz (valamint a velük szövetséges Liga szakszerve­zet) oldalára állt. Az a népsza­vazás egyrészt megakadályozta, hogy az ország akkor vitathatat­lanul legnépszerűbb politikusát, Pozsgay Imrét az állampolgárok köztársasági elnökké válasszák (ellenjelöltek: Für Lajos, Rácz Sándor). Az akció másrészt naggyá, országos párttá tette az SZDSZ-t. Természetesen nem azzal, hogy - elvont államjogi politikai elvekre hivatkozva - a parlament által választott, „kö­zepesen gyenge államfő mellett kardoskodott, hiszen ez az „igen” csak néhány ezer szava­zat többséget kapott. Az igazi „truváj” a kérdéscsokor összeál­lítása volt, olyan népszerű „vivő” témákból, mint az MSZMP vagyonelszámoltatása, a Munkásőrség feloszlatása és a pártszervezetek kitiltása a mun­kahelyekről. Torgyán József még ennél is biztosabbra megy a fiatalok munkához és lakás­hoz juttatásának, az 55 éves női nyugdíjkorhatár megőrzésének megcsillantásával. („Legyetek realisták, kívánjatok lehetetlen! -írták a falakra az 1968-as pári­zsi diáklázadás résztvevői.) A népszavazási kezdeményezés bírálói e két „kérdést” csak de­magógnak minősítik, a másik kettővel kapcsolatban viszont már alkotmányjogi aggályok is megfogalmazódnak. Az Alkot­mánybíróság ugyanis 1990. ja­nuári határozatában kimondta: népszavazási kezdeményezés csak az érvényes alkotmány ke­retein belül mozoghat. Márpe­dig a közvetlen elnökválasztás, valamint az államfői jogkör ki- terjesztése nyilvánvalóan szemben áll az alaptörvénnyel. (Az Alkotmánybíróság két éve a Létminimum Alatt Élők Tár­saságának az országgyűlés fel­oszlatására irányuló népszava­zási kezdeményezését nyilvání­totta alkotmányellenesnek.) Torgyán Jószef viszont - sok más mellett - hivatkozik a pre­cedensre, az 1989-es népszava­zásra, valamint arra, hogy ha a nép jogosult megszavazni az Alkotmányt, akkor joga van módosítani is azt. Jogi vita A jogi vita mellett azonban legalább ilyen fontos, hogy a népszavazási kezdeményezés szinte minden pártot kényelmet­len helyzetbe hozott, mert „ke­resztbe veri” az éppen kialakult kormány- és ellenzéki koalíció­kat. A kormánypártok közül a szabaddemokraták a parlamenti választás mellett állnak. Az MSZP elvben a közvetlen el­nökválasztást támogatná - ez szerepelt tavalyi választási programjában a koalíciós szerződésből viszont ez a kér­dés kimaradt, a két párt az új Alkotmány kidolgozása során szándékozott visszatérni e kér­désre. Az ellenzéki pártok közül a Fidesz - e kérdésben még hí­ven 1989-es önmagához - a par­lamenti elnökválasztás és a „gyenge” elnök koncepciója mellett áll. A kereszténydemok­raták viszont évek óta a közvet­len elnökválasztás hívei, de ezt nem feltétlenül a kisgazdákhoz csatlakozva kívánják elérni. Ezért a KDNP javaslata - amely azonban a jelek szerint nem idegen az MSZP-től sem: idén még az Országgyűlés válasszon államfőt, de csak két évre, az­után pedig az időközben elfo­gadandó új Alkotmány mondja ki a közvetlen elnökválasztást, viszont új síkra terelve a vitát: az 1990-es minta alapján az el­lenzék adja a köztársasági elnö­köt, ne az egyébként is „elfo­gult”, szabaddemokrata Göncz Árpád legyen az államfő. A ja­vaslatban viszont a hivatkozás sántít: 1990. május 2-án, az MDF-SZDSZ paktumot - és annak részeként Göncz Árpád köztárasági elnöki jelölését - bejelentve, Antall József nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy egyszeri és személyre szóló megállapodásról van szó. (Aminek a fejében az SZDSZ kulcsfontosságú kérdésekben lemondott az akkor vétójogot jelentő „kétharmados” törvény­kezésről.) S Göncz Árpád? Ami pedig Göncz Árpádot il­leti, ő az elmúlt hónapokban ismételten azt mondta, ha jelö­lik és megválasztják, akár par­lamenti választás, akár népsza­vazás útján, vállalja az újabb megbízatást. Tulajdonképpen kevesen ké­telkednek abban ma Magyaror­szágon, hogy a következő köz- társasági elnököt is Göncz Ár­pádnak fogják hívni. Hajdú András A kormány ezen a héten fog­lalkozott a Népjóléti Miniszté­rium és az Országos Egészség- biztosítási Pénztár közösen ki­dolgozott rendelettervezetével, amely a gyógyszerek rendelé­sében és társadalombiztosítási támogatásában hoz változáso­kat. Eszerint március elsejétől várhatóan 53 százalékkal növe­kednek a lakosság gyógyszer kiadásai. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy minden patika­szer ára emelkedni fog. Az új támogatási rendszerben elsőbb­séget élveznek azok, akik hosz- szan tartó, idült betegségben szenvednek, mert a kezelésükre szolgáló gyógyszerek fokozot­tabb támogatást kapnak, ugyan­akkor az eseti megbetegedések kikúrálásához szükséges ké­szítmények kevesebbet. A betegségtől függően to­vábbra is megmarad az ingye­nes gyógyszerrendelés lehető­sége, így például a cukorbete­gek inzulinja vagy a rosszindu­latú daganatos betegségben szenvedők kezeléséhez szüksé­ges készítmények térítésmente­sen kaphatók. Ezt a kört a ko­rábbi 38 betegségcsoportról 19-re szűkítették. Az asztma, a parkinson-kór, vagy a glau­A Magyar Nemzeti Bank 1995 január 3-ától újabb 1,4%-kal leértékelte a forintot a valutakosárral szemben. Sa­ját hatáskörében tette ezt, te­hát azon a szerény kereten be­lül, ameddig nincs szüksége a kormány egyetértésére. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem egyeztették a bankvezé­rek ezt a lépésüket legalább a Pénzügyminisztériummal, vagy a külgazdasági tevé­kenységért felelős ipari és ke­reskedelmi tárcával. Vajúdnak a hegyek, hogy aztán megszülessen az 1,4%-ot kitevő leértékelés ki­segere. Mert igen kétséges, vajon ilyen kismértékű leérté­kelés ad-e valamilyen érzé­kelhető impulzust a gazdaság­nak? A leértékelés nem csak egyetlen pénzhez - mondjuk a dollárhoz, vagy a német már­kához - képest történt, hanem a mindkét valutát tartalmazó valutakosárhoz igazították s ez eleve tompította a lépés gazdasági hatásait. A leértékelés nem ért senkit sem váratlanul. Egyrészt hoz­zászoktunk az éveleji áremel­kedésekhez s az ezekhez fű­ződő forint-leértékeléshez, másrészt már korábban vita kóma kezelésére szolgáló gyógyszerek a 95 százalékos társadalombiztosítási támoga­tással rendelhető csoportba ke­rülnek. A közel 300 krónikus betegség kezelésére rendelt gyógyszerekért - például a vér­nyomáscsökkentőkért, a szív- és érrendszerre ható, a fekély betegségek gyógyszereiért - a betegek a teljes ár 10 százalékát fizetik. A tervezet szerint így a Nit- romin a jelenlegi 49,30 forint helyett 30 forintba, a Trental 141,70 forint helyett 87 forintba kerül március 1. után, de az Eu- noctinért 67 forint helyett 90 fo­rintot, a Seduxenért 165 forint helyett 195 forintot kell fizetni. Az alaplistás gyógyszerek közé sorolt mintegy 750 készítmény 42 százaléka hazai, 58 száza­léka import medicina. Ahhoz, hogy a takarékossági elképzelések megvalósuljanak, először az orvosok gyógyszer­rendelési szokásait kell megvál­toztatni. Ezt a célt szolgálja a bevezetendő vényellenőrzési rendszer. Ennek segítségével szeretné a tb feltérképezni, kik írják fel és kiknek a havi 5-5,5 milliárd forintos támogatást igénylő gyógyszertömeget. (kolimár) folyt a sajtóban a várható leér­tékelés nagyobb vagy kisebb mértékéről. A „szakma” a leértékelés tényében biztos volt, legfel­jebb annak mértékét jósolták másképp az elemzők. Felvetődik a kérdés: vajon arányban áll-e a leértékelés az év elején bekövetkezett jelen­tős fogyasztói áremelkedéssel, a legutóbbi leértékelés óta végbement árnövekedéssel? A kérdésre viszonylag könnyű válaszolni: a benzin, a gáz, a távfűtés, a víz, a tele­fonbeszélgetés, a tej, a ke­nyér, a péksütemény fogyasz­tói ára lett drasztikusan drá­gább. A külgazdasági tevékeny­ség viszont termelői árakon, legfeljebb nagykereskedelmi árakon folyik, ami legfeljebb is csak felényi, kétharmadnyi emelkedést jelent, mint a fo­gyasztói áraké. Végül is majd kiderül az export, az import és az ide­genforgalom alakulásából, hogy elégséges volt-e a leér­tékelés mértéke, vagy sem? De az biztos, hogy nem ez volt az idén az utolsó leértéke­lés. S talán nem is a legna­gyobb. Bácskai Tamás ságban és abban a pályázati, li­citálási rendszerben látom, amelyben minden potenciális vevő egyenlő eséllyel vásárol­hat.- Mit tanácsolna azoknak az embereknek, akik nem gyárakat, hanem csak egy autót vagy egy lakást szeretnének optimális áron eladni?- Az értékbecslés logikája teljesen megegyezik, csak nyil­ván egyszerűbb. Egy autó el­adásakor is számba vesszük a piaci viszonyokat és azt is, hogy újonnan mennyiért árulja a ke­reskedő. Ha mondjuk valaki másodállásban taxizott vele, akkor a kocsi eladásakor ennek a bevételnek az elvesztésére is gondolnia kell. De van még egy fontos szempont, ami az állami vagyon értékesítését és egy autó árát is jelentősen befolyásolja: ez pe­dig az idő. Akinek sürgősen kell a pénz, az többnyire 40-50 szá­zalékkal alacsonyabb árral kénytelen számolni. (Németh) ELADÓ A SZÁLLODA, ELADÓ A GYÁR Hogyan történik az állami vagyon felértékelése? A privatizáció és a legutóbbi szálloda eladási botrány kap­csán egyre több szó esik a va­gyonértékelésekről. Magyaror­szágon e munka szakmai fel­ügyeletét, és ellenőrzését az Ál­lami Vagyonügynökség látja el. Egyik vezető szakemberüktől arra kértünk választ, hogy a mindennapi gyakorlatban ho­gyan történik egy gyár vagy egy szálloda értékének meghatáro­zása?- Ezt a feladatot minden esetben tőlünk független szakér­tői csoportok végzik, amelyek­ben külön gépész-, vegyész-, külkereskedő- és ingatlan szak­értő dolgozik, természetesen a felértékelendő vagyon jellegé­től függő személyi összetétel­ben. A csoportok munkáját álta­lában közgazdászok, könyv- vizsgálók irányítják, hiszen egy cég értékének meghatározásá­ban a mérlegfőkönyv adatainak döntő jelentősége van. Ebből derül ugyanis ki, hogy az adott cég milyen épületekkel, milyen berendezésekkel, hány autóval rendelkezik, mennyi a pénze, illetve mennyi banki tartozása van - hangsúlyozza Kéri László, az ÁVU főtaná­csosa.- És mennyit érnek az embe­rek, a szakértelmük?- Ez bizony nem könnyű kérdés, hiszen a dolgozók ér­téke összességében a jövedelem és a nyereség egymással össze­függő pénzügyi kategóriájában jelenik meg. A szaktudás, a "szellemi tőke" szerepet játsz­hat a vásárló döntésében, de számszerűsített vagyonértéke nincs. Más a helyzet egy olyan munkahely esetében, ahol a szaktudás, az újítások, a szaba­dalmak jelentenek tényleges ér­téket. Ilyenkor természetesen vagyoni értékként veszik számba ezt is.-Milyen „szabványok", mi­lyen támpontok segítik a va- gyonbecslőket abban, hogy ne legyenek örökké támadásoknak kitéve?- Három, egymástól függet­len értékelés készül. De a piaci ár attól is függ, hogy például egy hasonló gyár korábban mennyiért kelt el. A második megközelítés azt az értéket pró­bálja megállapítani, hogy egy hasonló gyárat mennyi pénzből lehetne az adott helyen újra lét­rehozni. A harmadik értékfel­mérés azt tükrözi, hogy az adott gyár éves szinten mennyi nye­reséget hoz tulajdonosának. Természetesen, az így kapott három érték különböző lesz és valamennyi támpontot jelent a végső ár megállapításához. Az ÁVÜ-nek kell kidolgoz­nia az értékesítés részleteit, hi­szen egy-egy üzlet nem csak a pénzen múlik, számos más fel­tételt is teljesítenie kell a vevő- nek.A környezetvédelem el­válja, hogy a veszélyes vegy­szereket csöpögtető tartályokat szüntessék meg a gyárban, az új tulajdonos csakis környezetba­rát technológiát alkalmazhat. A munkaügy elvárja, hogy a jö­vendő vevő ne bocsássa el az alkalmazottakat, vagy éppen növelje a foglalkoztatottak számát... s még sorolhatnám. Természetesen a vevőkre rá- kényszerített kikötések száma és azok megvalósításának vár­ható költsége mind árcsökkentő tényező, hiszen senki sem sze­reti, ha tulajdonosként „megkö­tik a kezét”. A magam részéről a vádaskodások elkerülésének legjobb eszközét a nyilvános­Göncz Árpád köztársasági elnök minden korosztály körében népszerű. Képünk legutóbbi baranyai látogatásán, az apró fa­luban Patapoklosiban készült Läufer László felvétele KESERŰ NYITÁNY Áremelkedés és leértékelés Nem ez volt ez évben az utolsó 4 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom