Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-26 / 25. szám
1995. január 26., csütörtök A mai nap új Dunántúli napló 3 Szülők háborúja A vendéglátóipari, kísérleti képzés nehézségei Pécsett Felvételünk az iskola tankonyhájában készült Fotó: Löffler Gábor Zavar az erdőkben A sajtóban sok szó esik manapság az erőterületek veszélyeztetettségéről. Hírlik, hogy a kárpótlás során magánkézbe került erdők ebek harmincadján vannak, lassan két éve megállt bennük a tervszerű gazdálkodás. Egyesek szerint az új gazdák, mások szerint egyszerűen közönséges fatolvajok vágnak rendet az értékes faállományban. Több szülő is azzal panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy a pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközépiskola úgynevezett integrált szakmai képzésével súlyos problémák vannak. A szülők, egymástól függetlenül, de nagyjából egybehangzóan az alábbiakat mondták el. A szülők panaszai Az integrált oktatás 1991-ben indult el Pécsett, a hasonlójellegű egri iskola kísérleti képzését követően. Az 1990-ben megjelent pályaválasztási tájékoztatóban 4, illetve 5 éves képzést ígértek, melynek során, a 4. év végén érettségit és képesítést kaphatnak a gyerekek, az 5. év végére pedig nyelvvizsgára való felkészítést ígértek valamint idegenforgalmi ügyintézői és vendéglátó szakképesítést, illetve, az egyik szülő szerint, a teljes iskolai képzés során három szakma megszerzésének lehetőségét is felvillantották. A felvételi, mint mondták, nagyon komoly volt. A három osztályban félévenként tartottak vizsgákat, s a harmadik félév utáni szintfelmérő alapján, a tervek szerint a legjobb 32-ből, a valóságban azonban a legjobb kétszer 32-ből új osztályokat indítottak. A visszamaradtak aztán a szokásos szakmunkásképzés során a harmadik év után szakmunkásbizonyítványt kaptak, a jobbak pedig, az ő gyerekeik, tovább tanultak, s ma már, lévén negyedikesek, az érettségi előtt állnak. A harmadik év második félévében azonban, mondták a szülők, mintegy véletlenszerűen, az osztályfőnökökkel való beszélgetés során derült ki, hogy szó sincs szakmai érettségiről, a negyedik év után sima érettségit szerezhetnek, amely semmire sem jó, s hasonló sors vár, mondták, az azóta beindult alsóbb évfolyamokra is. Tulajdonképpen jobban jártak tehát azok, akik gyengébben teljesítettek, hiszen ők legalább szakmunkásbizonyítványt kaptak három év után. Fórum összehívása Ekkor a szülők fórumot hívtak össze, melyre meghívták az igazgatót, aki nem ment el, mert hivatalos kiküldetésen volt, így csak a helyettesét küldte. Ő viszont elmondta, hogy ez egy kísérleti iskola, amely az egri példát követi, s attól eltérni nem lehet. A következő fórumra már az igazgató is elment, ahol, a szülők szerint kijelentette: semmilyen jogosítványt nem kaphatnak a gyerekek. Ugyanakkor az iskolaszék még tavaly júniusban megígérte, hogy utánanéz, milyen végzettséget is szerezhetnek a tanulók. 1994. októberében aztán a gyerekek kérdéseit felküldték az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba, melyekre, mondták a szülők, azóta sem érkezett válasz. Ezek után újabb szülői fórumot kívántak összehívni, de a vezetés szerint arra csak az iskolaszék jogosult. Aztán kiderült, mondták a szülők, hogy szakmát csak ráképzés- sel szerezhetnek a tanulók, mert a gyakorlati képzés ideje kevés, ráadásul, negyedikben, minden negyedik héten el is marad a gyakorlati képzés, nehogy összejöjjön a szükséges óraszám. A gyerekek kedve el is ment a tanulástól, mondták, feltehetően 80 százalékuk nem is óhajtja elvégezni az ötödik évet, ahová, az egyik szülő szerint, nem is olyan egyszerű bejutni, hiszen az nem automatikus, annak szigorú feltételei vannak. A szülők ezek után azt fontolgatják, hogy egyenesen a minisztériumhoz fordulnak segítségért. Az iskolával szemben elhangzott vádak súlyosak, hiszen arról szólnak, hogy egy állami iskola, félrevezetve diákokat és szülőket, nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, a beígért képesítés nélkül bocsátja ki a rábízott tanulókat. Egri vélemény Először az integrált szakmai képzés beindítójához, az egri iskolához fordultunk. Vajk Miklósáé igazgató elmondta, hogy nagyon sok iskola követi az ő példájukat az országban, és sehol sem okozott gondot ez a forma, ők két évvel korábban kezdték el ezt a fajta oktatást, s az ötödik évet is elvégzettek mind el tudtak helyezkedni, hiszen az ötödik év végén a tanulók vendéglátó technikusi minősítést kapnak, amely igen szerteágazó területen biztosít elhelyezkedési lehetőséget. Vajk Miklósné nem érti a pécsi szülőket, hiszen ő ismeri a pécsi iskola tevékenységét, amely tudomása szerint kifogástalan. Kísérleti képzés Déri Tibor, a pécsi polgármesteri hivatal középiskolákkal foglalkozó szakembere szerint a szülők a beiskolázás során tisztában voltak azzal, hogy itt kísérleti képzés folyik, amely együtt jár a menet közbeni változásokkal, módosítások történhetnek a kísérletet felvállaló és az azt nyomon követő iskolákban is. A változásokat soha sem az iskola kezdeményezi, hanem a szakmai főhatóság, az illetékes minisztérium, amelyet aztán az iskola végrehajt. Ezzel együtt a pécsi iskolában, Déri Tibor szerint, igen magas színvonalú szakmai képzés folyik, ő biztos benne, hogy a gyerekek le tudnak érettségizni, és olyan szakmai képesítést kapnak, amelynek birtokában el tudnak majd helyezkedni. Herold Gyula igazgató elmondta, hogy amikor a pécsivel együtt tizennégy iskola csatlakozott az egri kísérlethez 1991-ben, akkor még csak négy évre volt kidolgozva az oktatási program, s csak annyit lehetett tudni az ötödik évről, hogy valamilyen szakirányú képesítést ad. A szülőkkel beíratáskor aláírattak egy ívet, amelyben a szülő tudomásul veszi, hogy gyermekét nem szakmára, hanem szakirányra íratta be, melynek értelmében lehet szakmunkás is és lehet érettségivel rendelkező szakember is. Az egész rendszer nagyon sok lehetőséget biztosít a gyerekeknek, hiszen menetközben dönthetnek arról, hogy kilépnek, tehát megelégszenek a hároméves szakmunkásképzéssel, vagy továbbtanulnak, s letéve a szakmai elmélettel bővített érettségit, valamilyen főiskolára, egyetemre jelentkeznek, vagy elvégzik a plusz ötödik évet is, és akkor mint középfokú szakemberek helyezkedhetnek el. Közben azonban, mondta az igazgató, az eredeti elképzeléshez képest történt módosítás is, amelynek értelmében az érettségi után letehető egy szakmából (szakács vagy felszolgáló) a szakmunkásvizsga. Ebben az esetben azonban ötödik évben már ingyen nem tanulhat a diák, hiszen a technikusi végzettség egy második szakma megszerzését jelentené. S a törvény azt mondja, hogy az állam pénzén szakmát csak az szerezhet, akinek közgyűlés mellett működő testület feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a védelemmel kapcsolatos kormányzati döntés értelmében az úgynevezett minősített helyzetből adódó mentési és védelmi feladatok megszervezése és irányítása az önkormányzatokra vár. Jelenleg nincs hazánknak hatályos katasztrófa törvénye, de ugyanígy előkészítés alatt áll a polgári védelemmel és a tűzoltósággal kapcsolatos törvény is. Tisztább lenne a helyzet, ha ezeket már jóváhagyta volna a parlament, illetve, ha döntene az alkotmány- bíróság a tűzoltóság és a polgári védelem irányítási kérdéséről. Orovecz tábornok polgári védelmi főigazgató elmondta, hogy kisebb, de hatékonyabb polgári védelmi szervezet felállítása a cél, és békeidőszak lévén elsődlegesen a katasztrófaelhárítási teendőkre kell felkészültnek lenni a helyi szervezenincs szakirányú végzettsége. Az ötödik év elvégzése, mondta Herold Gyula, automatikus abban az esetben, ha a gyerek nem jelzi kilépését. Az ötödik év elvileg két ágazatra válik: a vendéglátó tagozatra, ahol vendéglátó technikusokat képeznek, és az idegenforgalmi tagozatra azok számára, akik középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. Erre a tagozatra azonban egyelőre csak ketten jelentkeztek. Tanulságok Vizsgálódásaink során kiderült, hogy semmi sem támasztja alá a szülők vádjait. Valamennyi szakember, valamint az Ipari Minisztériumtól a gyerekek kérdéseire megküldött válaszok, a Nemzeti Szakképzési Intézet írásbeli véleménye és az egri iskola levele is azt látszik igazolni, hogy a pécsi iskola tisztességesen, szakmai hozzáértéssel végezte és végzi ezt a kísérleti oktatást. Hozzá kell tenni, hogy jelenleg ez az egyetlen iskolaforma, mely technikusi oklevelet biztosít ebben a szakmában, hiszen a hagyományos szakközépiskolák csak szakközépiskolai végzettséget adnak. Meg kell még jegyezni, hogy valamennyi, az iskola vezetését szülői fórumra invitáló irat a névtelen levelek körébe tartozik, s azt, hogy egyik szülő sem említette, bár nyilvánvalóan tudnak róla, hogy az ötödik év végére gyermekeik technikusi végzettséget szerezhetnek. S végül álljon itt azoknak a munkaköröknek a sora, amelyekhez a vendéglátó technikusi oklevél jogosítványt biztosít: vendéglátó üzletvezető és helyettes, konyhafőnök és helyettes, részlegvezető szakács, termelőüzem vezető, raktárvezető, teremfőnök, felszolgáló, vendéglős, vendéglátó ügyintéző, szervező, piackutató, statisztikus, áruforgalmi-, közgazda- sági-, értékesítési előadó. Ez pedig a semminél azért valamivel többnek tűnik. Cseri László teknek. Mamutszervezetek létrehozására egyébként a gazdasági szerkezet átalakulása miatt sincs lehetőség, hiszen hiányoznak az ipari és mezőgazda- sági nagyüzemek, amelyekben 100 fős polgári védelmi egységeket lehet létrehozni. A polgári védelem szakemberei az első negyedévben az egész országban tájékoztatják a polgármestereket a területükön lévő veszélyforrásokról és feladataikról. Több szervezet fog tehát össze azért, hogy nyugodt legyen az álmunk és biztonságban érezhessük magunkat, amikor rászorulunk. Szász Károly ezredes irodavezető Ferenczy Árpád pv. ales. megyei parancsnok Az idézett közleményt a Magyar Távirati Iroda adta ki. (A szerk.) Mihalik Imre és Hamvas Zoltán sok erdőliciten vett részt az elmúlt másfél évben. Saját jogú kárpótlási jegyeken, több tagban 40-50 hektárnyi erdőt vásároltak.- Milyen akadályát látják az új gazdák erdészkedésének? Megyénkben valóban csak vágják és nem művelik az erdőt?- Kétségtelen, hogy vannak néhányan, akik pillanatnyi érdekeiket keresve a liciten vett erdőrész letermelését fontolgatják. Ezek a ritka kivételek sem a hatályos erdőtörvényt, sem az erdőbirtokossági törvényt nem olvasták, nem ismerik. Az igaz, hogy vannak olyan élelmes „vállalkozók”, akik kihasználva az ex lex állapotot, be-bekapnak az állományba. Végül vannak, akiket a szükség visz rá, hogy otthoni fűtésüket erdőritkítással oldják meg. A régi tulajdonos már nem, az új pedig még nem őrzi a területet. Van egy kis zavar az erdőkben is, meg a fejekben is. Hiányoznak az „erdei rendőrök”, az erdőkerülők. No meg hiányzik az egybefüggő területek pontos kijelölése is.-Nem lehetne ezeken a bajokon gyorsan segíteni?- Hát, először is mindenhol meg kellene alakítani az Erdő- birtokosságokat. . .- Van ennek valami akadálya?-Elméletben talán nincs, a gyakorlatban annál több is akad. Közismert, hogy a földhivatalok (különösen a siklósi és a pécsi) másfél éves restanciában vannak. Nem kapunk tulajdoni lapot, aminek hiányában nehézkes a szervezés. De az Erdőfelügyelőség is időelőttinek ítéli az erdőbirtokos- ságok megalakítását. Pedig a rendteremtéshez és a gazdálkodáshoz pénzre van szükség, ezt a tagok járulék formájában adhatják össze, de ehhez előbb létre kell hozzuk a tulajdonosok gazdasági szervezeteit, az erdőbirtokosságokat.-Híre ment, hogy a nehézségek ellenére itt-ott már megalakultak ezek a szervezetek.- Néhány tulajdonos megyei előkészítő bizottságot hozott létre, megelőlegezve az alapítás egyes költségeit. Ez a lelkesedés azonban nem elegendő, mert itt kezdődnek a problémák. A Kárpótlási Hivatal saját elnöki utasítására hivatkozva nem hajlandó rendelkezésre bocsátani a liciteken tulajdonosokká vált tagok címlistáját és tulajdoni arányukat, holott - ismereteink szerint - törvény kötelezi a hivatalt minden licitáló részére a teljes jegyzőkönyv kiadására.- Akkor a kör bezárult?- Nem egészen. Illegális csatornákon, de sikerül hozzájutnunk egy-egy erdő „címanyagához”. Decemberben kezdtük szervezni az erdőbirtokosságokat, Eddig hét eredményes alakuló közgyűlésen vagyunk túl, két társulatot már a cégbíróság is bejegyzett.- Mi lesz a következő „akciójuk"?-Január 26-án, csütörtökön délután 6 órára 297 pécsi tulajdonostársunkat várjuk a volt FÉK színháztermébe, hogy megalakulhasson a megye legnagyobb erdőbirtokossága, a Mecsek 254 hektárnyi területén.-Mégis mibe kerül ma egy erdőbirtokossági társulat megalakítása? A legtakarékosabb körülmények között is - nagyságtól függően - 80-100 ezer forint kell, amíg a gazdálkodás megindulhat. Az ügyvédi, cégbejegyzési, számlanyitási és adminisztrációs költségek tesznek ki ennyit, és akkor még hol van a könyvelő, az erdész és az erdőkerülő munkabére! Az már most világos, hogy a magas indulási költségek és a folyamatos művelési kiadások miatt csak nagyobb területi egységek alapítása látszik gazdaságosnak, ahol a folyamatos művelés hosszú távon is meghozza a tisztes hasznot a gazdáknak. A nagyobb táblákba beékelt kis erdőrészek önálló művelését sem a törvény, sem az annak végrehajtását ellenőrizni hivatott Erdőfelügyelőség nem engedélyezi. Nyugodt álmunkért Az Új Dunántúli Napló 1995. január 24-i számában a „Kisebb létszámmal hatékonyabban dolgoznak” című cikke számtalan alapvető tárgyi tévedést tartalmaz, és bizonyos fogalmakat összekever. A következő helyesbítés közzétételét kérjük: 1994. január 23-án a Somogy Megyei Közgyűlés elnökénél látogatást tett dr. Cserepes Tibor dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Koordinációs Iroda vezetője és Orovecz István polgári védelmi dandártábornok, a Belügyminisztérium Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság Polgári Védelem Főigazgatója. A látogatás során tisztázásra kerülnek a Megyei Közgyűlés és az önkormányzatok védelemmel kapcsolatos feladatai. Kolbe r István úr, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke és vendégei a megbeszélést követően sajtótájékoztatót tartottak, melyen a következők hangzottak el: A múlt év elején életbe lépett új honvédelmi törvény, valamint az önkormányzatok munkájában bekövetkezett jogszabályi változások indokolttá teszik, hogy szervezeti és tartalmi szempontból is módosuljon a hon- és polgári védelem helyi rendszere. A megyei közgyűlés elnöke bejelentette, hogy a megyei védelmi bizottságon kívül védelmi koordinációs iroda kezdi meg működését Somogy megyében, melynek apparátusában hivatásos katonák, polgári védelmi tisztek és gazdaság mozgósításában érintett személyek teljesítenek szolgálatot. Cserepes tábornok a megyei t7He^e*ulejt$íevél! Címzett: Az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ KIADÓHIVATALA Pécs, Rákóczi út 34., Pf. 134. Megállapítottam, hogy az ELŐFIZETŐK NYERÉSI ESÉLYEI nagyobbak az Új Dunántúli Naplóban közzétett sorsolási játékokon. Ezért megrendelem az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓT 1995. február l-jétől. Kéijük a megfelelő négyzetben az időszakot megjelölni. □ egy hónapra 437 Ft ( 3 pld. kedvezményt nyújt) □ két hónapra 874 Ft (6 pld. kedvezményt nyújt) □ negyedévre 1254 Ft (12 pld. kedvezményt nyújt) □ fél évre 2448 Ft (27 pld. kedvezményt nyújt) Vállalom hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek számla ellenében készpénzben kifizetem. név lakcím Kéijük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni, Pécs, Rákóczi út 34., Pf.: 134. Beküldhető legkésőbb január 27-éig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki. í 1 4 <
