Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-25 / 24. szám
10 üj Dunántúli napló Oktatás 1995. január 25., szerda CSAK ANNYI TANANYAG, AMENNYI ELSAJÁTÍTHATÓ Nyitott és rugalmas tanterv Hosszúra nyúlt előéletének új korszakába lépett a Nemzeti Alaptanterv, azaz, ahogy már az egész ország - aprók és nagyok - ismerik, a NAT. Ügy tűnik - hogy a január közepén bemutatott legújabb tervezettel elnyerte végső formáját. Mert tucatnyi elődjét többfordulós viták és átírások után sem fogadta el a pedagógustársadalom. Az átdolgozott tervezetről dr. Báthory Zoltán egyetemi tanárral, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkárával beszélgettünk.- Ünnepélyes pillanat volt számomra a legújabb tervezet bemutatása, hiszen én a kezdetektől fogva dolgozom a tanterven. 1989 nyarán három kollégámmal javasoltuk egy új tanterv készítését. Már akkor az úgynevezett kétpólusú tervezetet találtuk a legmegfelelőbbnek az oktatási rendszer számára. Ez azt jelentette, hogy a tanterv egyik fele általános, minden oktatási intézményre érvényes feladatokat határozzon meg, míg másik felét maguk az iskolák alakítsák.- Végülis úgy tűnik, a jelenlegi, a legújabb változat megvalósította az eredeti célokat.-Valóban, és ez nem véletlen. Külföldi példák is bizonyítják, hogy a mai, modem oktatásban ez1 a járható út. Vagyis az, hogy a tantervek azokat a követelményeket határozzák meg, melyek elősegítik, hogy a közoktatás minden iskolatípusában az alapvető tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. Ezzel az oktatás nélkülözhetetlen tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjárhatóságot hivatott erősíteni, ám a közös alap mellett teret ad az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenységének is.- Miben különbözik a NAT a hagyományos tantervektől?- Elsősorban abban, hogy mindegyik iskolatípusra vonatkozik: az általános iskolákra éppúgy, mint a gimnáziumokra, vagy a szakképző intézményekre. Másodsorban abban, hogy csak annyi tananyagot tarnyokat. Ezért az iskoláknak nagy mozgásterük van egyéni arculatuk kialakításában, a szülőknek pedig, miután megismerik az iskola helyi programját és tantervét, az iskolaválasztásban.- Nem kapnak ezzel az iskolák túlságosan nagy szabadságot?-Valóban nagy rugalmasságot biztosít a tanterv, de tapasztaltuk, hogy nem minden tantestület óhajt élni vele. Jónéhány intézmény, például az alternatív A Tiborc utcai Általános Iskola és Gimnázium tanári szobája Fotó: Löffler Gábor talmaz, amennyit valamennyi iskolában el kell - és el lehet - sajátítani. A harmadik lényeges különbség, hogy az alaptanterv nem határozza meg a kötelező tantárgyakat, csak a kötelező ismeretköröket: és az egyes területekre vonatkozó pontos óraszámokat sem, csupán a műveltségi területek közötti aráiskolák, már eddig is beépítették oktatási tervükbe egyéni sajátosságaikat, de lesznek iskolák, amelyek az új tanterv nyitottságát nem fogják igényelni. Az ilyenek számára megfelelő segédanyagokat, mintatanter- veket biztosítunk.-A NAT mostani bemutatásakor Fodor Gábor miniszter elárulta az oktatásügy stratégiáját, mely szerint 2000-re szeretnék elérni, hogy minden négy középiskolás korú gyermekből három középiskolában tanuljon. Nem hiú ábránd ez?- Szó sincs róla. A „kiművelt emberfőkre” igen nagy szükség van, ez a polgárosodás szerves része. Ez a cél, és a közzétett tervezet is ezt sugallja, vagyis, hogy a magyar oktatásügy új korszakába lépjen. Korszakzáró ez a terv, s egyben korszaknyitó is: el kíván szakadni az elmúlt évtizedek szigorú korlátáitól, s biztonságos keretet kíván adni - hosszú évtizedekre - a nyugodt, tudatosan építkező iskolai munkához. Egy jól működő demokráciában nem vezethet be minden kormány új tantervet, ezért széles megegyezésre van szükség. Az alapokban való széles konszenzust fejezi ki a Nemzeti Alaptanterv kifejezés is, jelezve, hogy a dokumentum a közös nemzeti alapműveltség kialakítására hivatott pedagógiai követelményeket foglalja magában.-Mi lesz a további menetrend, mikor léphet életbe a NAT?- Minisztériumunk a következő napokban minden iskolához, pedagógiai szervezethez, pedagógusképző intézményhez és parlamenti politikushoz, valamint az illetékes kisebbségi szervezetekhez eljuttatja a tervezetet. Március 15-ig vátjuk a véleményeket, amelyeket mintegy két hónapos korrekciós szakasz követ. Ezután kerülhet sor a NAT miniszteri jóváhagyására, amellyel már életbe is lép a Nemzeti Alaptanterv. Természetesen, megvalósítása több időt vesz majd igénybe, legalább 3 év szükséges ahhoz, hogy minden iskola kimunkálja egyéni tantervét, s a kettő ötvözetéből adódó oktató-nevelő munkát. Szívós Hajnal MEGRENDELÉST IDŐBEN! Mitől drága, ha olcsó Csereprogram A Közép-európai Egyetemi Csereprogram (CEEPUS) keretében az idén 700 külföldi és hazai hallgató, illetve oktató tanulhat Ausztriában, Bulgáriában, Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában vagy Magyarországon. Az 1993-ban, a közép-európai együttműködés részeként alakult nemzetközi oktatási csereprogram első - Budapesten tartott kétnapos - szakértői tanácskozásán a jelentkező 102 felsőoktatási intézményből kialakított 25 hálózatból, 18 pályázatát fogadta el a tagországok tanácsa. Magyar részről a Budapesti Műszaki Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Közgazdaságtudományi Egyetem pályázott sikeresen . Az 1994/95-ös tanévben a tankönyvek előállítási átlagára mindössze 173 forint volt, mire azonban a könyvek a diákok kezébe kerültek, bolti áruk már legalább a kétszeresére nőtt. Dr. Danka Attila, a Nemzeti Tan- könyvkiadó Rt. marketing igazgatója a tankönyvek magas árát maga is tűrhetetlennek tartja.-A vállalaton belül is vitatkozunk azon, hogyan lehetne csökkenteni a tanköny-készítés költségeit. Azt tervezzük, hogy elindítunk egy, a mostaninál 20-30 százalékkal olcsóbb könyvekből álló sorozatot, amelyben ugyanazok a könyvek szerepelnének, csak olcsóbb papírt, kevésbé drága borítót alkalmaznánk. Sajnos úgy tapasztaltuk, hogy Magyarországon még nincs igazából hitele a szürkésszínű biopapírra nyomtatott könyveknek.- Minden évben problémát jelent, hogy tanévkezdésre nem készülnek el az új tankönyvek.-Elhatároztuk, hogy legkésőbb július 1-ig legyártatjuk a megrendeléseket, de hogy betarthassuk a határidőt, az iskoláknak legkésőbb február elejéig el kell juttatniuk megrendeléseiket a kiadóhoz. A terjesztés viszonylag zökkenőmentes, attól nem kell tartani, hogy a kész könyvek nem kerülnek ki az iskolákhoz. Számunkra is fontos, hogy betartsuk a határidőket, mert a gazdasági tényezők szorítanak: az iskolák addig nem fizetnek, amíg az utolsó megrendelt könyv meg nem érkezik. Tavaly elsőnek Borsod, a Nyírség, és Szeged egyenlítette ki a számláit, míg Budapesten még mindig tíz millió forint kintlévőséget jelentettek a nagykereskedők.- Vidéken is zavartalan a tankönyvellátás ?-A negykereskedők minden megyeszékhelyen működtetnek már egy tankönyv-boltot. A közeljövőben saját üzleteinkben szeretnénk létrehozni egy-egy „sulicentrumot”, ahol a tankönyveken kívül füzeteket, írószereket, táskákat is lehet kapni. Pécsett még januárban megnyitjuk az első sulicentrumunkat. Boros Erika Fülei-Szántó Endre (1924-1995) F ülei-Szántó Endre, a pécsi egyetem ékessége, a zseniális tudós és tanár megvált szenvedő testétől, hogy egy jobb hazába térjen meg. Mintegy hetven éve született, kiváló jogász-közgazdász édesapa és műfordító édesanya fiának. A Budapesti Piarista Gimnáziumban tanulta a gondolkodás nyitottságát és igényességét. Huszonnégy éves korára a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi és államtudományi doktorátust szerzett, elvégezte a filozófia és a lélektan szakot, francia nyelvmesteri diplomát kapott, s két félévet hallgatott közgazdaságtanból. Mögötte volt 1944-45 ellenállási mozgalma, majd a Kisgazdapártban végzett, egyre kilátástalanabb politikai munka. 1948-at írtak akkor, s a fiatal jogászt az államvédelmi hatóság fenyegetések, zsarolások után mint francia kémet tíz év börtönbüntetésre ítéltette. A börtön megannyi szenvedése sem tudta megváltoztatni személyisége alapvonásait: a szikrázó elméjű, humoros, bátor, a jóságot mindenkiben meglátó fiatalember színdarabot írt a börtönszínház számára, spanyolul tanult a polgárháborúban járt kommunista katonától, angolul a bárói család sarjától, vitatkozott, tanult, barátságot kötött megannyi, legkülönfélébb pártállású börtöntársaival. Kiszabadulása után csak hat nehéz év kitérő - segédfúrói, majd anyagbeszerzői • „pálya- módosítás” - után kezdhetett el újra tanítani nyelvtanárként a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A következő években további két diplomát szerzett az ELTE-n, spanyol és angol nyelvből. Nem egyszerűen angol, német, francia és spanyol nyelvtanár - csodatanár volt, aki a legtehetségtelenebbeket is meg tudta tanítani az idegen nyelvre: magyarokat németre, angolra, spanyolra, franciára Budapesten, külföldieket magyarra a Debreceni Nyári Egyetemen. Hallgatósága fellélegezve jött rá, hogy a nyelvtanulás csodálatos játék, világok közötti boldog röpködés. Ebben az időben indulhatott el végre a tudós pályája is. A „két lábon járó interdiszcip- lína” - idézzük egy kollégáját - egyaránt alkotott maradandót a grammatikaelmélet, a szövegtan, a kommunikációelmélet, a pszicholingvisztika, a nyelvpedagógia, az irodalomtörténet, a közgazdaságtan, az etika terén. Trend-őrségi szempontból megemészthetetlenül független maradt - nemegyszer kapta meg ezért az anakronizmus és az elekticizmus vádját. Tanítványai azonban óráról órára meggyőződhettek róla, milyen kiválóan ismeri a nyelvtudomány és a rokon tudományok irányzatait, és nem lepődtek meg azon, hogy a hatalmas ismeretanyagot birtoklójának szuverén gondolkodása mozgatja. Tudós és tanár a Janus Pannonius Tudományegyetemen kapcsolódott igazán össze. A Magyar Nyelvi Tanszék professzora a mai Bölcsészkar szellemi alapító atyái közé tartozik. A „Fülei-szak” a kommunikációelmélet, az általános nyelvészet, a szimbolikus logika mellett a kísérletezés, az ellentmondás szabadságát, a felülmúlhatatlan, de állandóan követésre csábító gondolattársítások és következtetések igényességét adta a diákoknak, köztük e sorok szerzőjének és csoporttársainak, Fülei-Szántó Endre és felesége, Dombach Mária választott tanítványainak. Első elapát- lanodásunk 1986-ban, a házaspár bukaresti missziójakor történt: a Bukaresti Egyetemen magyar nyelvet tanító vendég- professzor, aki a börtönben Hamlet monológjával kezdte az angol nyelvet, az insolence oj office, az „önnön tetőfokára hágó” hivatal abszurd világában kereste és megtalálta a jó embereket, barátokat szerzett egy ellenségként kezelt nyelvnek, táplálta a barátokban az értelem és a jóság reménységét. Mikor 1990-ben visszatért az egyetemre, még nem tartottunk attól, amiben már benne vagyunk. Spanyol tanszéket szervezett, létrehozta a Fakultások Közötti Együttműködés Körét, az egyetem négy karának tudományos fórumát. Arra is futotta erejéből, hogy „Gazdaság és etika” címen szemináriumot tartson a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Amikor a visszafordíthatatlan betegség elhatalmasodott rajta, tudományos munkáit, betegségéről szóló prózafüzérét, visz- szaemlékezéseit az utolsó hetekig folytatta. M ost, az első hetek szörnyű idejében dadog a fájdalom, a hagyományra kell hagyatkoznia. Mikes Kelemen írja Rákóczi halálakor: „Hullassuk bővséggel könyveinket, mert a keserűségnek ködje valóságosan reánk szállott. De ne ezt a jó atyánkot sirassuk, mert őtet az Isten annyi szenvedései után a mennyei lakodalomban vitte, hanem mi magunkot sirassuk, kik nagy árvaságra jutottunk”. * Fülei-Szántó Endre temetése 1995. február 3-án 14 órakor lesz Budapesten, a Farkasréti temetőben. JPTE Francia nyelv a Babits Gimnáziumban Az általános iskolát befejező nyolcadikosok továbbtanulásnál az iskola, a gimnázium kiválasztásakor gyakran a tanult vagy tanulandó idegen nyelv is döntő jelentőségű. A legnépszerűbb angol és német mellett ezért is igyekeznek a középiskolák a nyelvek mind szélesebb választékát nyújtani. A JPTE Babits Mihály Gimnázium és Szakközépiskola diákjai már eddig is tanulhattak angolul, németül, oroszul, olaszul, latinul, de a francia nyelvet csak a postaforgalmi szakközépiskolai osztály tanulói választhatták. Ez évtől azonban a gimnáziumi osztályoknak is lehetősége van a francia nyelv tanulására. Ennek fontosságát Hajdú Zsuzsanna, az iskola franciatanára így indokolja.- Az a véleményem, hogy az angol, a német dominanciája mellett mindenképpen teret kell, hogy kapjanak a neolatin nyelvek, akár második idegennyelvként. Európát alapul véve a franciatudás nemcsak Franciaországban, de Belgiumban, Svájcban, Luxemburgban is kamatoztatható. Az a meggyőződésem, hogy az angol és a német mellé feltétlenül valamilyen kisebb nyelvet célszerű választani. Saját három gyermekem közül is kettő olaszul egy pedig franciául tanul az angol mellett.- Jó, ha tudják a nyolcadikosok, hogy itt nemcsak haladó, de abszolút kezdő szinten is választhatják a franciát. A csoportokat osztályonként és évfolyamszinten alakítjuk ki. Az első gimnazista csoport, akik kezdő szinten második nyelvként a franciát választották, másod évfolyamos, már haladó szinten angolul és németül tanuló diákokból áll. Jól megfigyelhető náluk az első idegen nyelvi háttér pozitív hatása, mely feltétlenül segíti az új nyelv tanulását. Nyelv iránti lelkesedésüknek köszönhetően Michel de Ghelderode: A Vakok című darabjával beneveztünk a frankofon hét francia nyelvű színjátszó-fesztiváljára. A belga szerző darabjának kiválasztása nem véletlen. További tervünk a JPTE Francia Tanszékének, valamint a Francia Intézet segítségével egy frankofon kör kialakítása. Nekem is a francia nyelvű belga irodalom a kutatási területem. Fontosnak tartom a frankofon országok irodalmának, kultúrájának ismeretét és tanítását. Ebben pedig az egyetemen oktató francia, belga, svájci, afrikai lektorok sokat segíthetnek. így diákjainknak az Alliance Francaise műsorainak látogatásán túl, saját programot is kialakíthatunk. Sallai Éva Ez évtől franciát is tanulhatnak a diákok a Babitsban Löffler Gábor felvétele I k i 1
