Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-22 / 21. szám

A horkolás az élet megrontója * Alommérő és alvászavar-kereső komputer a mosdósi kórházban A horkolás nem csak a há­zastársi viszonyt rontja meg. Többnyire alvászavart feltéte­lez és messzemenő következ­ményeket von maga után. Erről beszélgettünk dr. Berta Gyulá­val, a mosdósi Tüdő- és Szív­kórház főorvosával, miközben az asszisztensnő feldíszítette az ágyon fekvő beteget különféle tappancsos érzékelőkkel, s rá­kapcsolta MESAM IV, alvást szűrő komputerre. Tehát maradjunk az égzen­gést adó horkolásnál, melynek a folyamatosságát időnként mély csönd töri meg, hogy az­tán újból kiszakadjon a rettene­tes hangzavarként. A csendeket alvási apnoé néven aposztro­fálja az orvostudomány, s ek­kor tulajdonképpen légzésleál­lás következik be. A légzésleál­lás idején nem kap oxigént a szervezet, „fölébred a horkoló” néhány tizedmásodpercre, amit jószerivel észre sem vesz, majd szundít tovább: Akkor beszé­lünk betegségről, ha az alvási periódusban óránként tíznél több, 10 másodpercet megha­ladó légzésleállás következik be. Az átlagosan súlyos beteg­nél hatvanszor áll be 10-50 má­sodperces légzésszünet. Mos­dóson 89 másodperces leállást mértek már; a világcsúcs 3 perc fölött van! Mint azt megtudtuk: jósze­rével napjainkban figyelt föl e betegségre az orvostudomány, mely keringési zavarokhoz, magas vérnyomáshoz, szívpa­naszokhoz, agykárosodáshoz stb. vezethet. Súlyosbítja a tü­dőbetegek állapotát is avval, hogy aktiválja az éjszakai asztmás rohamokat. A „hangos alvás” mellett az állandó alu- székonyság a legfőbb tünet. Ilyen ember a legváratlanabb helyzetekben apró alvásokra képes, vagy például a volánnál, vezetés közben is elalszik. Az alvási apnoé betegsége a férfiaknál tízszer gyakoribb, mint a nőknél, s alkati ténye­zők is szerepet játszanak kiala­kulásában. A betegségben szenvedők többsége kövér, rö­vidnyakú ember. A MESAM IV komputer a mosdósi kórházban 12 órán át méri és rögzíti az alvó beteg szívműködését, légzését, pul­zusszámát, vérének oxigénellá­tottságát és testhelyzetét. Mint azt Berta főorvos elmondotta, a tárolt adatok elemzéséből kide­rül: tényleg alvászavar-e a be­tegség. Egyébként a mosdósi kórház ambulanciájára a régió betegei családorvosi beutalóval juthatnak el, s hasonlóképpen azok is, akik gondjaik okaként alvászavarra gyanakodnak. Egyébként a gyógyulás drá­gább útja az éjszakai túlnyo­másos oxigénmaszk haszná­lata, olcsóbb pedig a testsúlyfö­lösleg leadása, az esti alkohol- fogyasztás elhagyása, külön­féle gyógyszeres kezelés vagy esetleg műtét: orr-garatüreg sebészeti megtisztítása. Az eredménynek pedig nem csak a házastárs örülhet. Kozma Ferenc A beszélő veréb Ki honnan tud a megszületett gyermekről? Az egyetemista legyőzte a siketséget Ujjain át érzi a zenét Tarnóczai Gergely elsőéves egyetemista Fotó: Müller Andrea- Gratulálok Önnek gyer­meke születéséhez! Egy ked­vező biztosítási formával sze­retném megismertetni Önt - így keresett meg lakásomon egy jó­nevű biztosító ügynöke lányom születése után pár nappal. Meg­döbbentem, honnan tud a szü­lésről. Meg is kérdeztem tőle. Ő így válaszolt: A madarak csiri­pelték. Ezek után kissé ingerül­ten szólítottam fel távozásra. Vannak olyan szülők, akik egy pelenkákat forgalmazó cég­től postán kaptak reklámanya­got újszülött gyermekük nevére. Úgy tűnik, különböző gazda­sági szervezetek hozzá jutnak olyan adatokhoz, amelyek kia­dását törvény tiltja. Ezeket gaz­dasági érdekeiknek megfele­lően használják fel. Ilyen érté­kes adat például a szülés ténye is. Hogy honnan kerülnek ki a szülők adatai, nem lehet meg­tudni. Hivatalos útja nincs. Ba­ranya megye szülészetein és klinikáin úgy tájékoztattak, szi­gorúan óvják ezeket az adato­A pécsi Székesegyház alatti, Szent István téri Pannonvin RT.-t - bár az utóbbi évtizedek­ben több neve és több tulajdo­nosa volt - a pécsiek csak úgy emlegetik, „a” pezsgőgyár, az öregebbeknek pedig még min­dig: „A Littke”. Az 1859-ben, a pécsi Littke nevű úr által alapí­tott pezsgőgyár volt az ország első ilyen gyára, s gyorsan hí­ressé vált jó italaival. A mai utódoknak szerencsére sikerült a hagyományokat át­menteni, s ma önálló részvény- társaságként a tradícióknak megfelelően, a különleges pin­celabirintusokban kizárólag a magasabb minőségű, palackos érlelésű pezsgőket gyártják. Az eddigi 10-12 fajta pezsgő mellett idén három új termékkel jelentek meg a piacon. A Pára­kat, és csak az anyakönyvveze­tőknek adják azokat át. Az anyakönyvvezetők sem szolgál­tathatják ki a szülők lakcímét. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvános­ságáról szóló törvény szerint, minden olyan személyes adat nyilvánosságra hozatalához az érintett írásos engedélye szük­séges, amely egészségügyi álla­potára, szexuális életére vonat­kozik. Ha valaki úgy látja, jog­ellenesen szolgáltattak ki róla szóló információt, bírósághoz fordulhat. Az adatkezelő köte­les ekkor bizonyítani, hogy az adatokat jogszerűen kezelte, gondoskodott azok őrzésének biztonságáról. Ha vétkesnek ta- láltatik, akkor az okozott kárt meg kell térítenie. Hogy a biz­tosító vagy a pelenkaforgal­mazó honnan tud az újszülöt­tekről, rejtély. Arra gondolok, az én esetemben a szomszédok fecseghettek a kóbor ügynök­nek, vagy egy intelligens ve­rébnek járt el a szája. U. G. nonia Brut fehér és a Pannónia Rosé minden eddiginél szára­zabb pezsgők. Kifejlesztésüket az igények kényszerítették ki. A külföldi üzletemberek az eddigi pezsgőik mellett a még szára­zabb változatokat keresték. A nagy gonddal összeválogatott alapborokból készült, 4-5 éves érlelésű két pezsgőfajta ezt az igényt elégíti ki. A harmadik újdonság a 3 literes kiszerelésű Pannónia Muskotályos. Akik a félédes pezsgőket szeretik, biz­tosan csalódni fognak, mert mostantól nem találnak ilyen feliratú pezsgőket az üzletek­ben. Január 1-től ugyanis a Kö­zös Piac szabványa lépett ér­vénybe, s ez nem tartalmazza ezt a kategóriát. Persze nem tű­nik el, csak ezentúl muskotá­lyos névvel illetik. S. Zs. Meglepődtem, amikor elis­merő fejbólintással szóbahozták a siket kaposvári fiatalembert, aki a pécsi egyetem Állam- és Jogtudományi Kara hallgatója­ként már első vizsgaidőszakán is túljutott. Méginkább megle­pődtem, amikor találkoztam vele. És nemcsak azért, mert Tarnóczai Gergely teljesfokú halláskárosodása ellenére egész jól érthetően artikulál, választé­kos szókinccsel beszél. Fájdal­mas, lemondó, csalódott mon­datok helyett ő egy kamasz könnyed bohémságával, gátlá­sokba botló talrapesettségével, szókimondó nyitottságával fo­gadott. A fogyatékosság szó idegenül csengett a (felesleges) óvatosságból először papírra ve­tett kérdés soraiban, amikor mosolytfakasztó öniróniával mesélni kezdett gyerekkoráról, diákéveiről, derűsebb és kíno­sabb perceiről. A 19 esztendeje siketen vi- lágrajött kisfiúban szerencsére megrázkódtatás nélkül fokoza­tosan tudatosodott a hallássérül­tek másoktól megkülönböztető állapota. Igaz, édesanyja el­árulta utólag, hogy apró kö- lyökként még fel-felbosszantot- ták egymást, ha néha értetlenül maradt a közölnivaló. A siketek speciális óvodájának, majd - a térségünk határán túl is jóhírű kaposvári - iskolájának szak­emberei sokat segítettek. De hogy Gergely végül halló, egészséges diákok között kezd­hette a gimnáziumot, annak nem kisebb részese volt a pél­daértékű energiával, empátiával bíró, a szülői szeretetet követ­kezetes szigorral társító családi háttér.- A szüleim nélkül nem tarta­nék itt - mondja Gergely, noha önbizalomért, munkabírásért vagy becsvágyért éppenséggel neki sem kell a szomszédba mennie. A gimnáziumból csak az első heteket említi keserűen. De mégha a tanórák helyett rendre csak osztálytársaitól má­solt oldalakból és temérdek könyve magányában készülhe­tett is fel a számonkérésre, az érettségi bizonyítványhoz du­káló bankettet már barátai és barátnői népes körében ülhette. És táncolhatta is végig, hiszen bár magát botlábúnak tartja, alapos megfigyeléssel ez sem jelentett gondot számára. A ze­nét, ha sok decibellel szól, új- jain át érzi, igaz, a ritmus lükte­tésén és a zenekarok vizuális megjelenésén túl már nincs róla fogalma. - Ami másoknak a zene, az nekem a könyv - teszi hozzá sietve magától értetődő természetességgel. Az egyetemen a mássággal szemben méginkább toleráns, mint mondja, nyíltabb és érdek­lődőbb fiatalok között találta magát. Korosztályával órák he­lyett ő könyvtárban, focizásnál és bulikon találkozik - velük remekül érzi magát. Mégsem hallgatja el, hogy a hétközna­pok során a hallássérültekhez sokszor éppen nem az elvárható módon közelítenek. Mert a „sé­rülés” rajtuk elsőre nem látszik, mert számosán tudatlanul az ér­telmi fogyatékossággal társítják szokatlan kommunikációjukat. És mert, bármilyen felháborító, sokan bizony ma is lenézik őket. Sajnos. A másik oldalon persze, a ko­rán elcsüggedő, életük keserű piruláit lenyelni képtelen hal­lássérültek állnak. Ä tizenéves Gergely egészséges realitásér­zékéből, lendületéből talán erőt meríthetnének. Aki derűlátóan jegyzi meg, hogy a kommuni­káció és az információ kölcsö­nös hiányából fakadt elszige­teltségük végre oldódni látszik. Ami pedig korántsem közöm­bös: ha a diplomát megszerezte, a hallássérültek országos szö­vetségének jogászi tisztében szeretne tenni sorstársaiért. Tröszt Éva Keleti György a biztonságpolitikáról Közép-Európában jelentősen csökkent a háború veszélye, a hivatalos politika szintjén sehol nem fogalmazódik meg egy Magyarország elleni fegyveres támadás gondolata. Ezt Keleti György honvédelmi miniszter jelentette ki szombaton a Hon­védség és Társadalom Baráti Kör tisztújító közgyűlésén, a Magyar Honvédség Művelődési Házában. A honvédelmi tárca vezetője ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy hadseregre to­vábbra is szükség van, többek között azért, mert térségünkban a jövőben sem zárható ki etni­kai, nemzetiségi polgárháborús konfliktus, amely veszélyforrást jelenthet hazánk számára. Ke­leti György leszögezte, hogy a magyar biztonságpolitika leg­fontosabb eszköze a külpolitika és a katonadiplomácia. A had­sereg csak végső biztosíték le­het egy esetleges támadás elhá­rítására. A Budapest Táncegyüttes Japánba utazik A Budapest Táncegyüttes kedden másfélhónapos vendég- szereplésre Japánba utazik. Zsuráfszki Zoltán igazgató-ko­reográfus és táncosai a magyar nyelvterület eredeti néptáncait és népszokásait csokorba gyűjtő műsorait mutatja be a Felkelő Nap országában. Utazás ’95 kiállítás Az Utazás ’95 nemzetközi idegenforgalmi kiállítást az idén március 16-19. között tartják. A rendezvény központi témája ez­úttal a belföldi turizmus lesz. Az eddigi jelentkezések alapján 320 magyar és 70 külföldi kiál­lítót várnak, de valószínű, hogy ennél több cég mutatkozik be. Öt kontinensről huszonöt or­szág hivatalos kiállítással kép­viselteti magát, hét ország pedig egyéni cégekkel lesz jelen. A rétisasok védelme Belülről valahogy minden más a Eleteket tehet tönkre, halálba kergethet a tartós szorongás Új pezsgők a Pannonvintől Aki a félédest szereti, a muskotály őst keresse Tanácskozás Somogyfajszon A rétisasok védelméről kez­dődött tanácskozás szombaton Somogyfajszon a Magyar Ma­dártani Egyesület és a Somogy Megyei Természetvédelmi Szervezet közös rendezésében. Európa legnagyobb testű raga­dozómadarát a ’80-as évek ele­jén a kipusztulás veszélye fe­nyegette hazánkban - hangzott el a Boronka tájvédelmi köz­pontban rendezett tanácskozá­son - amely egyúttal a termé­szetvédelem éve hazai rendez­vénysorozatának nyitóprog­ramja is volt. A szakemberek elmondták: pontos felmérések akkor nem készültek, becslések szerint mindössze 8-10 pár fészkelt az ártéri erdőkben. Mára - köszönhetően az 1987-ben beindult programnak - csupán Somogy megyében 20 párról tudnak a madárvédők, azaz örvendetesen növeszik a számuk. A tanácskozáson a házigaz­dák beszámoltak a Balaton és a Dráva közötti terület fészkelő­helyein végzett megfigyelések­ről. Vasárnap a résztvevők a Pe- tesmalomba, a Somogy megyei rétisas rezervátumba látogat­nak. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban a szorongásos betegsé­gekről 1994-ben végzett felmé­rés szerint a nők 20%-a, a fér­fiak 12%-a esik át depresszión életében. A pánikbetegség a nők 5%-nál és a férfiak 2%-nál fordul elő. A szorongás, ha rövid ideig tart, a túlélést szolgáló mecha­nizmus, ha azonban eluralkodik az emberen, betegséggé válhat. A depresszió és a pánikbetegség szorongásos kór. Az ezekben szenvedő emberek nagy része kísérel meg öngyilkosságot, vagy az alkoholhoz és más dro­gokhoz nyúl, hogy „lazítson” egy kicsit magán. Magyarországon évente több mint négyezer ember végez magával, éppen ezért nagyon foritos, hogy a háziorvosok fel­ismerjék minél hamarabb eze­ket a betegségeket. Ezek az em­berek általában felkeresik ön- gyilkosságuk előtt az orvost, de nem szorongásról, nem önpusz­tító gondolatokról számolnak be, hanem azokról a testi tüne­tekről, amelyek ezeket a beteg­ségeket kísérik. Például fáj a fe­jük, látási, emésztési és alvási zavaraik vannak, vagy „csak” levertek. Az orvostudomány eredményei alapján ma már vi­lágos, hogy nemcsak a lélek „elemzésével”, pszichoterápiá­val kezelhetők ezek a bajok, ha­nem gyógyszerekkel is. Dr. Arató Mihály professzor szerint, mihamarabb a háziorvosok ke­zébe kellene adni azokat a kor­szerű szereket, amelyek meg­könnyíthetik ezeknek a bete­geknek az olykor elviselhetet­lennek érzett életét. Dr. Vendég Magdolna, a szekszárdi ÁNTSZ pszichiátere lapunknak elmondta, itt is a megelőzésen van a hangsúly. Ezt nem a háziorvosoknál kell kezdeni, hanem már az általá­nos iskolában. A szorongásos helyzeteket ugyanis el lehet ke­rülni, ha ismerjük azokat a módszereket, melyekkel az éle­tünkben adódó konfliktusokat! és problémákat kezelni tudjuk. Ha nem ismerjük önmagunkat, tulajdonságainkat, értékeinket és hibáinkat, akkor hamis képet alakítunk ki önmagunkról. Ez szükségképpen eltér attól, amit embertársaink gondolnak ró­lunk. Ez félreértésekhez, konf­liktusokhoz vezet, ami növeli bennünk a feszültségeket, szo- rongóvá válhatunk. Képtelenek leszünk dönteni, céltalannak érezzük életünket. Jó önismeret esetén ez elkerülhető. Életünket akkor tudjuk irányítani, ha nem külső irányításra várunk, hanem minél jobban megismerjük ön­magunkat. U. G. 1995. JANUÁR 22., VASÁRNAP Új VDN 3 » > t 1 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom