Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-21 / 20. szám
1995. január 21., szombat Városaink új Dunántúli napló 7 Térdszalag „Az alkotmány legyen tömör és homályos fogalmazta meg Napóleon, mint valami napiparancsot. Titokban sokan megszívlelték, egy angol politikus viszont büszkélkedve csatlakozott ehhez az államjogi filozófiához és érzékletesebbé is tette eszközeit és „előnyeit”: „Azzal, hogy a király jóváhagyásával honvédelmi miniszterré neveztem ki saját magamat, semmilyen jogi, vagy alkotmányos módosítást nem eszközöltem. Arra azonban gondosan ügyeltem, hogy jogaimat és kötelességeimet ne határozzam meg. ” Bizony, ez megint csak Churchilltől való idézet, bár ezt legszívesebben elhallgatnám, hiszen a múlt heti hasonló - vagy netán mégis a számszerűsített tiszteletdíjak? - miatt többen is szeretnének most kiska- nálnyi vízbe fojtani. Alighanem félreértették a szándékot és indítékot. Stílszerűen csak ahhoz az angol szóláshoz kapcsoltam egy időszerű példát, hogy a tények bizony makacs dolgok. (Hát még egymáshoz viszonyítva!) Ezt a Churchill-idézetet sem cukkolás. Egyszerűen kihagyhatatlan volt innen. S aki most netán a közgyűlési szakbizottságok megválasztásának szánt sanda oldalvágásnak hiszi a felemlegetését, azt a Térdszalag - rend jelmondatával figyelmeztetem: „Szégyen arra, aki rosz- szat gondol erről! ” Szemlesütve persze sokkal nehezebb írni, mégis folytatom. Mégpedig azzal, amit már két hete felvetettem: a Szervezeti és Működési Szabályzat reformjával. A közigazgatástan tudósai szerint az SZMSZ az önkormányzat alkotmánya. Annak tömörítése csak homályhoz vezet és a precízen el nem rendezett helyzetek önkényes (eseti) értelmezése kurtítja a demokráciát, még ha nem is ez a cél. A művek tartalmi értékét ugyan nem érdemes hosszukban mérni, ám Hegel tanítását sem hagyhatjuk figyelmen kívül: a mennyiség minőségbe csap át. S ennek a jelenségnek persze van negatív tartománya is. Abba tartozónak számítják azt a tényt is, hogy Pécsett a szervezeti struktúrához és a vitás szituációk lehetséges tömegéhez képest az önkormányzat alkotmánya még méreten aluli. Sokáig lehetne sorolni, hogy miféle pontosított garanciákkal gazdagodhatna. Példaként csak egy: egérlyuknyira kellene szűkíteni azt a „kiskaput”, amelyen át az elmúlt négy év során előterjesztések tömege jutott döntésig, noha csak az ülés napján értek el a képviselőkhöz. Mondhatjuk-e ezekre az esetekre, hogy felelősségteljesen, felkészülten, tudásuk javát adva döntöttek mindig? Sokszor kilátszott a lóláb, hogy nem is elháríthatatlan ok vezetett a rögtönzött előterjesztéshez, hanem a döntéskényszerrel való „zsarolás” taktikája. Az így tálalt ügyekhez persze roppant kényelmes a napóleoni SZMSZ, de célszerűbb lenne hozzá térdszalagot viselni, mint mindig annak jelmondatára utalni. Sajnos ez még elvileg sem kivitelezhető: a Térdszalagrend precíz szabályzata ugyanis kimondja, hogy egyszerre csak 26 tagja lehet. Dunai Imre Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy megszépült a Ferencesek utcájában, a Ferencesek kollégiuma. A felújítás során most az épület hátsó része is megújult, ahol a kollégium mellett a Hungar Hotels pécsi irodái is helyet kapnak jelenleg. Érdemes az erre sétálóknak benézni a Pannónia szálloda mögé ahol teljes szépségében látható a középkori épület Fotó: Läufer László Közgyűlési bizottságok 70 hely 41 képviselőnek Már az első önkormányzati testületi ülésen eldőlt, hogy melyik közgyűlési bizottságnak ki lesz az elnöke, legutóbb pedig az is, hogy egyes bizottságoknak hány képviselő tagja van, s javarészt az is, hogy kik. A bizottságok azonban mégsem teljesek még, sőt igazából - a Jogi, igazgatási és ügyrendi, illetve a Pénzügyi ellenőrző bizottság kivételével - csak a külső szakértők megválasztásával lesznek azok. A névsorokat akkor lesz érdemes közölnünk. Addig is 11 bizottság (zárójelben a létszámuk) és az elnökök neve: Jogi, igazgatási és ügyrendi (7): Molnár Tamás (SZDSZ); Költségvetési (7): Nagy Csaba (FIDESZ); Gazdasági és vállalkozási (5): Golob Ferenc (MDF); Közlekedési és kommunális (5): Péter Pál (SZDSZ); Környezetvédelmi és városépítészeti (5): dr. Faragó László (SZDSZ); Közoktatási (5): Staub Ernő (MDF); Kulturális (6): Tillai Aurél (MDF); Szociális (5): Paczur Zsolt (SZDSZ); Sport (5): dr. Bödő László (Munkáspárt); Egészségügyi (5): Liszkay Teréz (KDNP); Pénzügyi ellenőrző: dr. Szabó László (Köztársaság Párt). A közgyűlés a hagyományoknak megfelelően egyébként úgy döntött, nem alakít külön lakásbizottságot. Sorsüldözött szociális beruházás Idén talán elkészül a mozgáskorlátozottak nappali intézménye Hólepel fehéren és feketén Egy épület, egy beruházás, egy ügy is lehet peches - erre szolgál példával a mozgáskorlátozottak pécsi nappali intézménye. Létesítését a szociálistörvény írta elő az önkormányzat számára. A közgyűlése 1993. októberében úgy döntött, hogy a Krisztina téri bölcsőde épületét alakíttatja át erre célra. Rendelt is hozzá 1,3 millió forintot. Csakhogy alig két hónap múlva kiderült: az épület fűtő- rendszere és a távfűtő vezeték olyannyira meghibásodott, hogy több millió forintos felújítással állítható helyre. A munka félbeszakadt, a pénzt visszavették. Az 1994-es pótköltségvetésében már 3,5 millió forintot adott az átalakítási munkákra a közgyűlés. Ehhez még 2 millió forintot remélt a Szerencsejáték Alaptól - a kettő együtt elég is lett volna az első ütem finanszírozásához - ám a pályázati határidőt lekéste az intézmény, mivel pont arra a napra esett a pótköltségvetés elfogadása is. Az átalakítás első üteme tavaly ősz közepére odáig jutott, hogy az épületgépészeti munka, a fűtés és a vizesblokk szerelvényezése volt vissza. Ezeket a munkákat további 2,5 millió forintra kalkulálták úgy, hogy az épülettartozékok és szérelvé- nyek megvásárlását a „Kerekesszék Klub Alapítvány” vállalta magára 850 ezer forint értékben. A első ütem befejezéséhez így mintegy 2 millió forintra volt szükség, ezt kellett költségvetése kifacsarásával előteremtenie az előző közgyűlésnek. (Amely nem bizonyult szerencsés kezűnek ebben az ügyben. Az épület több mint egy éve üresen áll és mintegy húsz mozgáskorlátozott fiatal várta már tavaly januárban az intézmény megnyitását. Egyik utolsó döntése volt a korábbi önkormányzati testületnek, hogy tavalyra 1,35 millió forint juttatott az átalakítás folytatásához, további 1 millió forintra vállalt 1955 évi költségvetési elkötelezettséget az átalakítás első ütemének befejezésére, s még 6 milliót a II. ütem megvalósítására: a mozgáskorlátozottak számára szükséges pihenőhelyiségek, valamint egy 300 adagos szociális konyha kialakításához. Ez utóbbi veszi át a kertvárosi idősek klubjainak étkeztetését is. Az újabb terminus szerint ez év végére - nem kevés küszködés és kétéves csúszás után - - mindez meg is valósul. D. I. Az idei első komolyabb havazás leginkább csak a gyerekeknek okozott örömet. Néhány iskolában hó-napot tartottak pénteken tanítás helyett. A felnőttek viszont inkább csak bosszankodhattak a hóeltakarítás szokásos fogyatékosságain. Dörgedelem helyett tavalyi eseteket említünk megfontolásra: két ügyben is nem csekély összegű kártérítésre kötelezte a bíróság a Városgondnokságot, mert a közterület feltakarítatlansága miatt következett be súlyos sérülés. Ám az üzlet előtti, járdaszélességű” sáv takarításáért a tulajdonos, illetve a bérlő felel! Fotó: Müller A. Havihegyi vízió E vekkel ezelőtt hármasban - Vass Zoltán Iván, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője, Kovács Imre, a Pécsi Rádió riportere és e sorok írója - jártuk körbe a havihegyi kápolnát, majd leültünk a kápolna körüli fehér sziklák egyikére, és álmodoztunk. Arról, hogy micsoda nagyszerű Parasztbecsületet lehetne rendezni ebben a hamisíthatat- lanul mediterrán környezetben. Álmodozásunknak csak egy apróság szabott határt: Mascagni egyfelvonásos operája - amelynek cselekménye tulajdonképpen mindvégig a szabadban játszódik - akkor éppen nem szerepelt a Pécsi Nemzeti Színház műsorrendjében. Most viszont szerepel! Talán ez is indokolja feléleszteni az ötletet, amelynek a szülője Kovács Imre volt. ■fc E l kell mondani, hogy az említett „helyszínelés” óta bármikor is jártam fenn a Havihegyen, mindig a szicíliai falucska főterének a sosem látott képe elevenedett meg előttem és nem egy színpadi képé. A délutáni napsütésben fürdő fehér kápolna, a nyár melegét visszasugárzó mészkősziklák délszaki hangulatot árasztanak; itt érzi igazán az ember Pécs sokat emlegetett mediterrán voltát és nem a Széchenyi téren, és csak ennél haloványab- ban a dómtéren. Magával ragad a vízió ... A nyitott kapujú kápolna előtt jövő-menő emberek, a közelében ott egy délies kocsma is (talán az egyetlen mesterség ges díszletként), és akkor távolabbról felhangzik Turiddu éneke: „Oh Lola, arcod olyan, mint a liljom...” aztán valahonnan a kápolna mögötti útka- nyarulatból ostorpattogás kíséA kép természetesen nem most készült a havihegyi kápolnáról, hanem még nyáron. A fehérség a domboldalon nem hó, hanem napfényben szieztázó mészkőszikla. Ide álmodta Mascagni operájának , a Parasztbecsületnek valósághű szabadtéri színpadképét a szerző: szicilai falu templomtere a mediterrán ég alatt. Fotó: Müller Andrea rétében Alfiot halljuk: „Frissen száguld jó lovam, cseng a csengő nagy vígan ...” és zajlanak az alig több, mint egyórányi és egy helyszínű opera görög sorstragédiákra emlékeztető drámai eseményei egészen addig, míg az Alfioval halálos, párbajt vívni készülő Turiddu az anyjától búcsúzik: „Légy te majd az anyja szegény San- tuzzának ... Ha meg nem jönnék . . . Csupán a bor beszél belőlem . . . Adj még egy csókot. .. És még egy csókot... ” És egy-két perc múlva mindennek vége: „Megölték Turiddut!” Az áradó dallamok körbefonják a kápolnát, a páratlanul szép környezetet, ahol a havihegyi vízió egyik fontos elemként a közönség egy része statisztériaként vegyül el a szereplők között. S még azt is el lehet képzelni, hogy a tenoristák kedvenc áriája, Turiddu bordala közben - „A levert szív bortól éled, a búbánat bortól széled...” - ők is kapnak egy pohár bort. A legfontosabb persze maga az előadás, vagyis a Parasztbecsületnek a Havihegyen a kápolna körül történő megrendezése. Szerencsére a kápolna körüli útkanyarulat alkalmilag teljesen kiiktatható a közlekedésből, így aztán akadálytalanul folyhat(na) az előadás. M Mikor is? Pontosabban milyen napszakban? Talán a délutáni órákban, amikor lanyhul forróság, ám a napfény beragyogja még a tájat, s érvényesülhet a mediterrán hangulat. És semmi esetre sem az est sötétjében, lámpafényben, reflektorok kereszttüzében, hiszen az már idegen lenne - legalábbis szerintem - egy valóban szabadtéri Parasztbecsület eleget nem hangoztatható mediterrán jellegétől. Vízió? Hát persze hogy az, amíg csak olvassuk e sorokat. De tüstént sokkal több lesz ennél, ha a megvalósíthatóság felől nézzük. Egy páratlan pécsi lehetőség ötletét vetettük fel - ismét -, amely öregbíthetné városunk hírnevét. (S persze vonzhatná a turistákat is.) Manapság nyáridőben rengeteg a szabadtéri színházi előadás - régi hagyományú is, új próbálkozás is - szerte az országban, de mind közül is magasan kiemelkedhetne különlegességével és „eredeti” természetes környezetével a havihegyi Parasztbecsület. Meg kellene próbálni! Hársfai István A Hamerli család A Hamerli család a múltban nagy szerepet játszott Pécs életében. Ha csak a kesztyűgyár, vagy a vasgyár történetét nézzük, akkor is nyilvánvaló: megérdemlik, hogy az utókor emlékezzen rájuk. Ez a felismerés vezette azt az üzletházat, amely a város egyik legforgalmasabb utcájában a „Hamerli” nevet vette föl. Nem így gondolta azonban az előző négy éves önkormányzati ciklusban működött kulturális bizottság, amely visszautasította azt a javaslatot, hogy a Hamerli név szerepeljen Pécs közterületei névadóinak sorában. Az eredményt tekintve talán az sem mellékes körülmény, hogy a javaslat tárgyalásakor nem látták szükségesnek meghallgatni a városvédők véleményét és érveit. Ezzel a döntéssel - persze másokkal egyetemben - Ha- merliék egy sorba kerültek a hajdani Érzsébet Tudományegyetem nemzetközi hírű orvosprofesszoraival: nekik is adós még a város a méltó megemlékezéssel. Dr. Vargha Dezső Pécsi Körkép
