Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-19 / 18. szám

8 aj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1995. január 19., csütörtök MEGALAKULT AZ FKgP ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSADÓ TESTÜLETÉ Eldőlt: a pártoké a jövő Térségek képviselet nélkül Budapesten, az AGRO Ho­telban tartotta január 14-én ön- kormányzati szakmai napját a Független Kisgazdapárt. Több mint 350 önkormányzati képvi­selő és polgármester előtt dr. Torgyán József pártelnök nyi­totta meg a tanácskozást. Fel­szólalásában kiemelte, a szak­mai összejövetelnek az ad külö­nös jelentőséget, hogy a Parla­mentben a Kisgazdapárt adja az önkormányzati bizottság elnö­két, dr. Bemáth Balázs szemé­lyében, és a kisgazda politiku­sokkal megerősödött helyi ön- kormányzatok jelentős segítsé­get nyújthatnak a Parlamentben folyó törvényelőkészítő mun­kához. A szakmai napon dr. Kuru- csai Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke az önkor­mányzati képviselők és polgár- mesterek választásáról, vala­mint az önkormányzati törvény jelene és fejlesztésének irányai témában tartott előadást. Fel­hívta a figyelmet azokra a torzu­lásokra, melyek már most érzé­kelhetők. A listás választási rendszer következtében az apró­falvas szerkezetű Baranyában járásnyi területek maradnak megyei képviselő nélkül. A 40 képviselői hely csaknem 60%-át pécsi és a megye másik A közelmúltban megrende­zett sellyei fórum nem egy köz­ség vitája az Államvasutakkal, hanem a falu élni akarása és a lassan abszolútba forduló hata­lom pere. A vasút megszünteté­sének gondolata nem a MÁV Igazgatóságán vetődött fel, ha­nem kormányszinten. És nem felel meg a valóságnak, amit az egyik minisztériumi helyettes helyettese ígér, hogy járatritkí­tás a cél. A járatritkítás nem kormánynyilatkozat tárgya, ennyire nem ereszkedik alá a hatalom. Mégcsak nem is egy vonal megszüntetése a tét, ha­nem egy, az egész országot át­fogó programm, mely pillanat­nyi könnyebbséget hozhat a költségvetésnek, de óriási kárt az érintett területeknek. A Balaton-Dráva háromszög 1095 km vasúthosszából 686 km megszüntetési szándéka messzeható következmények­kel járhat Délkelet-Dunántúl gazdasági életére. Ennek csak egy kis, 100 km-s szakasza a délbaranyai. Nem hihető az a magyarázat, hogy csak a járat­párok ritkításáról van szó, hi­szen egy vasútvonal rentabili­tása csak akkor áll meg, ha egy 5 városának lakói adják. A nagy kihívás a testületi munkában a kistérségi érdekek korrekt érvé­nyesítése lesz, hiszen a 291 te­lepülést 17 képviselő jeleníti meg a megyei önkormányzat­ban. Az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatosan kiemelte, hogy a tervbe vett korszerűsítést nem szabad az alkotmány elfogadásához kötni, mert az elmúlt időszakban Ma­gyarországon nem volt alkot­mányozási kényszerhelyzet, így nem is folytak alkotmányjogi kutatások. Erre visszavezethe­tően még nincs alkotmánykon­cepció és az év végéig rendel­kezésre álló idő már nagyon rö­vid. A kapkodás nem szolgálná alaptörvényünk időtállóságát. Ezért célszerű lenne az Otv. módosítást a kormány ígéreté­nek megfelelő időpontban ez év végén megejteni. Ha az új rendelkezések al­kotmányi előírásokat érintené­nek, akkor azokat az elmúlt 4 év gyakorlatának megfelelően kell módosítani. Ezen módosított alkotmányhelyek már beépíthe­tők lennének az alkotmánykon­minimálisnál nagyobb forgal­mat bonyolítanak rajta. Ez alatt nő a ráfizetés, kivéve, ha az uta­zás árát emelik a megfelelő szintre. Ezek nálunk máris na­gyobbak az elviselhetőnél, így a további emelés csak a bérek nö­vekedése után válnék lehetővé. Ezzel elértünk ahhoz a meg­állapításhoz, mely minden to­vábblépés előfeltétele: a béreket nem visszafogni, hanem emelni kell, mert csak így fejlődhet az ország gazdasága. Minden más megoldás kátyúba vezet. Amíg a kormány nem látja be, hogy rossz úton jár, nem is lehet javu­lás. Ha nem hajlandó vissza­kozni - ahogy a pénzügyminisz­ter sem a józan érvek előtt, mert szerinte „ ... a jövő érdekében vállalni kell a népszerűtlen in­tézkedéseket” akkor nem is számíthatunk felemelkedésre, fgy marad minden, ahogy van. Hacsak nem akad valaki, aki a hatalom nevében bejelenti, hogy: „Tévedtünk, mert egyol­dalúan, csak a saját elképzelé­sünk szerint tettünk mindent.” Egyszer már hallottunk egy ilyen bejelentést, 1989 január­ban. Vajon akad-e egy Pozsgay Imre ma is? Székely Nándor cepcióba, majd az alaptör­vénybe. Az önkormányzati törvény módosításánál is fontosabb az államháztartás reformja, mely­nek része az önkormányzati háztartás reformja. Az önkor­mányzatok jelenlegi pénzügyi helyzete a legnagyobb vív­mányt, az önkormányzatiságot veszélyezteti. A kiadások ilyen fokú determináltsága, a forrá­sok szűkössége az önkormány­zati vagyon elhasználódásához, feléléséhez vezet. A kötelező feladatok által kizsákmányolt, önállóságukban veszélyeztetett önkormányzatok a lényegüket adó feladatoktól vonják el a for­rásokat. Az előadó szerint az önkor­mányzati háztartás reformját az alábbi sarokpontok mentén kell elvégezni:-csökkenteni kell az állami újraelosztás mértékét, a köz­ponti költségvetéstől való túlsú­lyos függést;-felül kell vizsgálni az „át­engedett központi adók” rend­szerét. Az Szja. ma már fej­kvóta rendszerű támogatásként működik. Központosítása, majd újrae­Zethner György „Garázsok a levegőben” című írására szeret­nék válaszolni. Kár, hogy Zethner úr nem a cikk megírása előtt keresett meg - és nem mint ahogy az írásá­ban jelzi, azt követően fog megkeresni -, akkor pontosab­ban és reálisabban tudta volna tájékoztatni a garázstulajdono­sokat. losztása révén már elveszítette eredeti funkcióját;-a mai magyar társadalom túladóztatott. A legjelentősebb terhek a bérből és fizetésből élőket sújtják, akiknél már nincs adóztatható jövedelem- sáv. Ezért át kell struktúráim az adózás rendjét, a központi adó­terhek csökkentésével a helyi adóbevételek növelésének lehe­tőségét kell megteremteni. A helyi adó erősíti az önkormány­zatiságot, mert egy független bevételi forrás;- az állami és önkormányzati feladatok egyértelmű elhatáro­lása mellett csökkenteni kell a kötelezően ellátandó önkor­mányzati feladatok körét. A kö­telezően ellátandó állami fel­adatok teljes fedezetét a költ­ségvetés biztosítsa. A szakmai napon megalakí­tották a Független Kisgazdapárt Önkormányzati Tanácsadó Tes­tületét. Elnöke dr. Bemáth Ba­lázs. A testület feladata lesz a törvényelőkészítő munka segí­tése és elvi jellegű kérdésekben - igény esetén - a helyi önkor­mányzatok segítése. Független Kisgazdapárt Polgári Kör Baranyáért A Városi Vagyonkezelő Kft. az önkormányzat megbízásából és annak utasítása szerint adja el a garázsokat. Az eladások felté­teleit nem a Kft. határozza meg. A Városi Vagyonkezelő Kft. vezetői a garázseladások után jutalékot nem kaptak és nem kapnak. Zubán Ilona ügyvezető igazgató 1994. december 21-én a Me­gyeházán lezajlott alakuló ülé­sen is - hasonlóan a Pécs M. J. Városhoz - eldőlt: a cél érdeké­ben koalícióba tömörült pártoké a jövő. A Baranyáért Egyesület szövetségben a Baranya Megyei Kulturális Egyesületek Szövet­ségével a 10 ezer alatti listán két képviselőt juttatott be a megyei közgyűlésbe. A Szövetség nevében köszö- netünket fejezzük ki Baranya megye azon állampolgárainak, akik e civil szervezet mellé áll­tak voksukkal. S bár ellenzékbe szorultunk, mindent elkövetünk a szervezet programjának meg­valósításáért. Igazi munkánk most kezdődik, hiszen prog­nosztizálható volt a posztokért folytatott harc, a szerepek sajá­tos módon történő elosztása. A Baranyáért Egyesület hosszú „Némi vita után szavaztak a képviselők tiszteletdíjairól is” - írta többek között az Új Dunán­túli Napló január 12-i pécsi közgyűlésről. Bár kétségtelen tény: ez tör­tént, a város polgárai ebből aligha tudhatták meg, min is vi­tatkoztak a városatyák, s végül is milyen döntések születtek. Két, formailag hasonló, tartal­mában azonban lényeges kü­lönbségeket mutató előterjesz­tés került a képviselők elé. Az egyik, a polgármesteré, mely 70-100%-os tiszteletdíj-növe- lést javasolt, a másik a szocia­lista frakcióé, mely 30-50%-ost. Plasztikusabb, ha forintban ér­zékeltetem. Az előző ciklusban egy képviselő, ha bizottsági el­nök és egy bizottságban tag is volt, kb. 28 ezer forintot kapott tiszteletdíjként, most a szocia­lista javaslat szerint 39 ezret, a várost kormányzó koalíció ja­vaslata szerint 60 ezret kapna. Mindkét javaslat mellett hangzottak el érvelések. Tény, hogy az előző közgyűlés 4 év alatt az infláció ellenére nem nyúlt a tiszteletdíjhoz, s a mos­tani ígéretet tett, hogy e döntés után ezzel tovább nem foglal­kozik. Az azonban már eléggé vitatható érv, hogy Pécs képvi­selői javadalmazást illetően 1990 óta a legszerényebb he­lyen állt a nagyvárosok között, s ez a korrekció most is csak azok átlagos sávjába emelte. Vagy az, hogy itt nincs helye sze­mérmeskedésnek, 10 milliárdos költségvetésről dönteni nem le­het másodállásként fizetett kép­viselőkkel. Az sem tűnik túl ra­távra szerveződött a ma már több mint 300 fős folyamatosan növekvő tagságával. S bár a mérleg a pártok oldalára billent, továbbra is bízunk abban, hogy az ideológiákhoz nem tartozók, a függetlenek vannak és lesznek többen. Azok, akiket a feladatok megoldása állít csatasorba, saját településük, térségük, a megye fejlesztésének szándéka. A Ba­ranyáért Egyesület februárban tartja közgyűlését, ahol várjuk az új tagok megjelenését és az újabbak jelentkezését. Hisszük, hogy a tiszta, fel­adatcentrikus civil szerveződé­sek ideje is eljön. Ezért kell nö­vekednünk, megerősödnünk. Nádor Rudolfné polgármester a Baranyáért Egyesület elnökségi tagja cionális érvnek, hogy tisztessé­ges, becsületes munkát végezni a bizottságokban nem lehet plusz 3%-os juttatás mellett, ahogy azt a szocialista módosí­tás javasolja. Mint ahogy nem találtak meghallgatásra azok az érvek, melyek arra hívták fel a figyelmet, hogy hány pedagó­gus él meg 25-30 éves gyakorlat után kevesebből, vagy hány csa­ládfenntartó munkás bére meg sem közelíti az itt tervezett tisz­teletdíjakat. Az sem hatott meg senkit, hogy az igazi szakem­ber, amikor milliókról, akár mil- liárdokról dönt, a felelősségére, s nem a várható díjazásra gon­dol. Ezekkel szemben elhangzott, a szocialisták által javasolt plusz 3%-os bizottsági java­dalmazásért nem kellett volna órákig vitatkozni az azokba való bekerülésért. A közgyűlés­ben elhangzott a bűvös szó, me­lyet az Országgyűlés még 1990-ben kitiltott a Parlament falai közül: demagógia. A Magyar Értelmező Kézi­szótár szerint „valaki vagy va­lami ellen irányuló felelőtlen hangulatkeltés.” ítélje meg a pécsi adófizető polgár, dema­gógia-e, hogy a szocialista frak­ció évente csak 12 milliót akart tiszteletdíjra költeni az elfoga­dott 24 millióval szemben. De­magógia-e, hogy követelte, előbb határozzák meg a tanács­nok feladatait, s csak utána fo­lyósítsák a tiszteletdíjat? A gépezet működött, a mó­dosításokat elvetették. Némi vita után. Kablár János, MSZP Több, mint „Sellye kontra MÁV” Vajon akad-e egy Pozsgay Imre ma is? Állásfoglalás A Hírlapkiadóhoz tartozó la­pok küszöbön álló privatizálása, a rádió és tv-frekvenciák jelen­leg is tartó szétosztása, a lapter­jesztés várható privatizációja természetszerűleg veti fel a sajtó és kommunikációs monopóliu­mok kialakulásának veszélyét. Ez nem pusztán azért ag­gasztó, mert egy-egy kézben túlzott gazdasági hatalom össz­pontosulna, hanem azért, mert a nyomtatott és az elektronikus sajtó területén minden monopó­lium egyszersmind a vélemé­nyek feletti túlzott uralmat is je­lentheti. A médiamonopóliumok kialakulásának megakadályo­zása elsősorban a törvényhozás feladata. Annak kell tisztáznia a médiatulajdonlás alapelveit és kereteit akkor is, ha erre a közel­jövőben megszületendő média- törvény bizonyára tartalmaz spe­ciális szabályokat. A tömegkommunikáció mű­ködésében természetesen a piaci mechanizmusoknak kell érvé­nyesülnie - mert a piaci szerep­lők versenye biztosíthatja a kie­gyensúlyozott, plurális informá­lódást. A pluralizmusnak ez az elve kívánja meg a vélemény monopóliumok kialakulásának megakadályozását, követeli meg a média tulajdon szabályozását. A Nyilvánosság Klub ügyvivő testületé Garázsok a levegőben FT HANGZOTT A BŰVÖS SZÓ .. . Némi vita Eső-isten hozott a sokarcú Mexikóba A Csendes Óceán partján a milliomosok luxusüdülői Ixtapaban 6. Acapulcotól 240 km-re fek­szik az új, divatos, luxus üdülő­város Ixtapa, mely a szomszé­dos Zihuatanejoval egy köz- igazgatás alatt áll. A város felé haladva megnéztük, mint neve is jelzi, Las Salinas falu határá­ban az ezernyi sólepárló telepet, majd Petatlan városka, Jeroni- mito, Los Achotes, Las Pozas, Cuacoyul falvak után értünk az egykor 3000 lakosú halászfalu, ma 65 ezer lélekszámú Zihuata- nejoba. A legjelentősebb mexi­kói üdülőhelyek: a Yucatan fél­szigeten az erőteljesen fejlődő Cancún, a Csendes Óceán part­ján Acapulco és Puerto Vallarta mellett Ixtapa. A hetvenes években kezdték kiépíteni a kókuszpálmák és ki­rálypálmák ligeteiben a nagyvá­rossá nőtt Acapulco ellenpólu­saként. Ma már nemzetközi re­pülőtere is van. Ebben a városban állandó la­kosok nincsenek, csak üdülnek, pihennek. Csend, nyugalom, és a Mexikóban alig elhihető tisz­taság fogadja az embert. A jövő századnak épült városban sok munkást foglalkoztatnak az ut­cák, sétányok, zöldterületek, golfpályák és luxusszállodák környezetének gondozásában. Még esős évszakban is öntöz­nek. A gazdagok számára épí­tették a Sheraton, Aristos, Omni, Crystal, Palace, Westin hoteleket és a luxusvillákat. A zona commercial üzletei­ben és a mercado turistico ba- záijaiban ezüsttárgyak, pólók, farmerruhák, sportfelszerelé­sek, népművészeti és emléktár­gyak kaphatók. A városban nincs szemét, naponta gyűjtik össze az elszáradt pálmalevele­ket. A járdák felé hajló kókusz­pálmák állandó veszélyt jelen­tenek, mert az emberre hulló kókusz ellen nincs biztosítás. Itt, az örök nyárban, 35-40 fokos hőségben percek alatt le­éghetünk. Sokan pólóban für- denek. Az óceán vize 27-28 fo­kos. Pár nap után megszoktuk a magas, 86-90 %-os páratar­talmú levegőt, amelyen nem száradt meg a kimosott ruha. A hűtőszekrénybe még jeget is raknak, ám a déligyümölcsöket az .-arómavesztés elkerülésére nem hűtik. Jobb is az ízük. A szobákban klímaberendezés berreg. A Villa Real de Palmasban bérelt apartman közelében „vic­celődtünk” a tóban leselkedő krokodilokkal. Délutánonként a fákon éjjeli tanyára gyülekező garzasok hangzsivaja töltötte be a kertet. A parton homokfutó madarak, fekete piquillák és szürke pelikánok merészkedtek az emberek közelébe. A város határáig húzódó ős­erdő tele van kígyókkal, a szik­lák és fák között égbe meredő, 10-12 méteres kaktuszok dísz­lenek. A parti szirteken rákok ezrei futkároznak. Az Isla Ix­tapa sziget természetvédelmi te­rület, főleg pelikánok lakják. Partjainál 1-10 méter mélységig korállok tündökölnek a kis szí­nes halak társaságában. A Playa de la Ropa és a Playa Gatas szerényebb strand a zihuatanejoi öböl bejáratánál. A 30 km-re lévő Playa Larga kaktuszligetei mögött már par­celláznak. Az évszázad végén kezdik kiépíteni. Most még se telefon, se villany. Csak a hosz- szú homokos part, a hullámok, a naponta 5 órakor partközeibe kerülő delfinek és a vendéglők vonzzák k turistákat. A zihuatanejoi, városrészt ki­tevő piacon egybe érnek a sza­gok. Déligyümölcsök illata ke­veredik a tengeri herkentyűk szagával-bűzével. A mexikói étrend nekünk egyszerűnek tű­nik, minthogy rengeteg halfélét, zöldséget és gyümölcsöt fo­gyasztanak. Az import alma, körte négyszer annyiba kerül, mint az ott termő gyümölcsök. Sokféle banán, ananász (pinya), toronja, jicama, papaya, ciru- ela, mamay, cavaya, mango, aproveche, tuna, gránátalma, óriás szőlő, dinnye és a citromot helyettesítő limon tölti be az asztalokat. A halpiacon persze édesvízi halat hiába is keresnénk. He­lyettük tucatnyi rákfajta, gar- nela, camarones, langustino, mariscos, kagyló, tengeri csiga, polip és rengeteg tengeri hal kapható. Az árban benne van a filézés is. Nem kell a koleszte­rintől félni, de nem is híznak meg tőlük. Rozvány Gy. A 1. ♦ 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom