Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-18 / 17. szám
1995. január 18., szerda A mai nap uj Dunántúli napló 3 Egy éve működik a Hanns Seidel Alapítvány Pécsett Duális képzés az 506-os Szakmunkásképző Intézetben Vakolat Eigner József után egy másik átvilágító bíró, Botos Gábor fejét is követeli az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Míg a múlt csütörtökön még kérdéses volt az utóbbi úr megítélése - miután a honatyák addig nem kapták meg Veszprémből a személyére vonatkozó anyagot -, addig e hétre „tisztázódott” a helyzet: az ő múltjában is találtak kivetnivalót. Legalábbis ezt nyilatkozta a tegnapi NAP-kelte műsorában a bizottság SZDSZ-es alelnöke. Eigner ezek után az egyes fontos személyek ellenőrzésével megbízott bizottság által ösz- szehívott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy nem mond le tisztéről. De nézzük időrendben a történteket! Áprilisban az Országgyűlés kinevezi a bírákat, akik zavartalanul ügyködnek egészen addig, amíg Eigner a sajtóban el nem kottyantja, hogy ügynököt találtak az első ötven „átvilágított” képviselő között. Tisztességes adok-ka- pok folyik ez után a pártvezérek, főtisztviselők és a bírák között, mígnem kiderítik Eigner összeférhetetlenségét. S jön Magyar Bálint a hírrel: Botos is besározódott. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy az alelnök úr kijelenti: miután a bírák összeférhetetlenek tisztségükkel, eddigi vizslatásuk nem igazi vizslatás, ergo a fellelt ügynök nem is ügynök. Eddig rendben is volna Uraim, hozzászoktunk ahhoz, hogy nem mindig mennek simán nálunk a dolgok. Csak ne lenne állandóan olyan fránya ki- rúgott-culáger utánérzésünk. Tudniillik, hogy a Mester nélkülünk keni föl a téglákra a vakolatot ... Balogh Z. A német Hanns Seidel Alapítvánnyal kötött szerződése értelmében Pécs önkormányzata egy évvel ezelőtt adta át a volt Nagy Sándor laktanyát az 506-os Szakmunkásképző Intézetnek, hogy oktatási központot alakítsanak ott ki. Az alapítvány 1993. ősze óta működik együtt az iskolával. Európai színvonalú szakmunkásképzést kívánnak Magyarországon megvalósítani. A laktanya felújításának eddigi 65 millió forintos költségeit az önkormányzati testület 1994. szeptemberében szavazta meg. Az alapítvány a központ felszerelését vállalta magára, és 1996-ig egymillió márkával támogatja a projektet. A szerződés a német félnek is előnyös lehet, hiszen megteremtődnek ahhoz a feltételek, hogy németül értő, európai színvonalon kiképzett, de a’németországinál olcsóbb munkaerőhöz jussanak majd innen a Németországban dolgozó építőipari vállalatok. Önálló munkások- Ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani Magyarországnak, hogy európai, német színvonalon tudják leendő szakmunkásaikat felnevelni. Ezekből a fiatalokból olyan szakmunkások legyenek, akik munkahelyeiken önálló és felelősségteljes munkát végeznek, akik a legújabb gépeket és anyagokat ismerik, akik a felmerülő problémákat meg tudják önállóan oldani - így fogalmazott Rudi Rager, az alapítvány magyarországi képviselője.- Az anyagi segítségen túl az alapítvány egy új oktatási rendszer bevezetését is támogatja iskolánkban - tájékoztatott Wawra János, az 506-os igazgatóhelyettese. Duális képzés-Ezt a rendszert a németek duális képzésnek nevezik. Lényege az, hogy üzemen felüli oktatást tartalmaz. Az iskola feladata nemcsak az alapműveltségi tárgyak oktatása (magyar, történelem, matematika stb.), hanem a szakmai oktatás is. Erre azért van szükség, mert a különböző üzemekben, iparosoknál dolgozó és tanuló gyerekek óhatatlanul egy irányú képzést szereznek. Azt tanulják meg, amire az adott üzem, vállalkozó szakosodott. Az üzemen felüli képzésben a legkorszerűbb technológiai ismeretekkel egészítjük ki a diákok tudását. Ez a képzés az épülő oktatási központban zajlik majd.- A készülő szakoktatási törvény készítői azt szeretnék, ha a szakmunkástanuló fiatalok csak tizenhét éves korukban, a tizedik osztály elvégzése után kerülnének ki munkahelyekre. Mi azonban már a tizedik osztályban adunk szakmai képzést, igaz, nem kint az iparban. Az oktatási központban továbbképzéseket is tartanak majd a már végzett szakmunkások részére, ahol a nyugat-európai építőipari technológiákkal ismerkedhetnek meg. Ide nemcsak Baranyából, hanem a szomszédos megyékből is várnak jelentkezőket. Az iskolában oktatják a német nyelvet. Ez azért is szükséges, mert a tanulók többször kiutazhatnak Németországba. Rudi Rager elmondta, hogy a duális képzés motorjai mindig az üzemek. Ezek érdeke az, hogy náluk az oktatás optimálisan folyjon, hiszen szükségük van jól képzett munkaerőre ahhoz, hogy mind itthon, mind külföldön versenyképesek legyenek. Az alapítványnak gyümölcsöző kapcsolatokat sikerült kialakítania az IPOSZ-szal, az ÉVOSZ-szal, a baranyai építőipari cégekkel. Felvették a kapcsolatot, a Kulturális és Közoktatási, a Kereskedelmi és Ipari, valamint a Munkaügyi Minisztériummal.- A három minisztériumot sikerült egy asztal mellé leültetnünk. Úgy gondolom, ezt is az alapítványnak köszönhetjük. Ittlétük olyan szellemi gerjesztő erőt jelent, ami nemcsak miránk, hanem más, hivatalos intézményekre is kihat - értékelte az elmúlt évet Wawra János. További tervek- 1995-ben szeretnénk, ha a város segítségével még három műhelycsarnok épülne a volt laktanyában - fogalmazta meg idei terveiket Rudi Rager. - Az alapítvány ezekben is a felszerelést vállalná magára, az iskola tanulói pedig a kivitelezésben részt vennének. Bízom benne, hogy céljaink elérésében a város továbbra is segíteni fog bennünket, hiszen dr. Páva Zsolt polgármester már a kezdetektől fogva támogatta elképzeléseinket. Újvári Gábor A síkosság-mentesítés fél 9 után kezdődött meg az Ágoston téren Fotó: Läufer László Gengszterüldözes a stúdióban Közúti kori Valóságos korcsolyapályává váltak tegnap reggelre a pécsi, belvárosi utcák. Az Ágoston tértől a Búza térig állt a kocsisor. A házakból kifolyó szennyvíztől, valamint a napkeltekor lecsapódó párától nagyon csúszóssá váltak a reggelente igen nagy forgalmú utcák. Az első sikosság-mentesítő teherautó fél 9 után kezdte meg a térségben a munkát. Addig pörögtek az autók motorjai, csúsztak a kerekek, fogyott a méregdrága üzemanyag, a segítők tolták a kocsikat az emelkedőkön. A Tettye alatti utcákon még napközben is élet- veszélyes a közlekedés. Az Ótemető utca végét a szennyvíztől vastag, egybefüggő jégréteg bontja, de a többi utcában is balesetveszélyt okoz a csúszós útfelület. L,L. Képernyő előtt Juszt László „Nyitott száj” című műsora - miközben kétségbeesetten folyt a gengszterek nagy nyilvánosság előtt történő megkövezése - olyan volt, mint egy összeszorított fogsor. Nem is lehetett másmilyen. A látótávolságon belül sehol egy gengszter. Legalább a széksorok közül kiemelhettek volna egyet, aki beszélt volna nehéz gyerekkoráról és meggyőzően ecsetelte volna, hogy csak így tudott zöldágra vergődni. Csak az intellektuális örömöt képzelhettük el, amint gengsztereink csillogó szemmel felfedezik, hogy két pont - például egy üres zseb és tele kassza - között ma is az egyenes a legrövidebb út, és hogy ezt az egyenest egy bizonyos tűréshatáron belül egy golyó röppályája leképezi. Es elképzeltük amint szőke, szelídszemű, bibliofil gengszterek tanulmányozzák a szakirodalmat, Shakespeare-t ínyüket nyalva ütik fel Richardnál, fejükbe vésvén, hogy gazembernek lenni pusztán elhatározás kérdése. Viszont ha Popper Péter néven nevezne valakiket, azaz a műsor hűséges lenne címéhez, még az is megtörténhetne, hogy legközelebb pokolgép robbanna Juszték stúdiójában. De a helyzet csak a gengszterek szemszögéből nézve ilyen kemény. Más értelemben valósággal puha a helyzet, mint egy puha kézfogás. Abban sem lehet semmi meglepő, hogy az üzleti életen a volt puha diktatúra eszközei, kapcsolatai és új érdek- csoportok harca sejlik át - de ennek is csak akkor van köze a gengszterekhez, ha becsapjuk egymást. Az újságíró csak a kérdést fogalmazhatja meg, de arról nem ítélkezhet, hogy történt-e itt gengszterváltás vagy sem. Nem állapíthatja meg, hogy ki a fegyveres, ki a fegyvertelen, ki' tégla, ki meglazult féltégla, ki Rózsa Sándor az átokházi pusztákról jövet és ki A1 Capone jobbkeze. Azt a kérdést felteheti, milyen mértékig engedhető meg, hogy az üzlet maga alakítsa ki a játékszabályait, és egyáltalán kialakulhatnak-e így tiszta, követhető szabályok, s ha nem, akkor milyen mértékig szólhat bele ebbe a politika és a jog. Figyelmeztethet, ha máris fordítva kell feltenni a kérdést: vagyis úgy és azt méricskélni, hogy mit enged meg a hatalmat is elnyelő üzleti világ a politikának? Ehhez képest már-már szelídebbnek tűnő téma: optimista politikusaink szerint csak harmincezer embert kellene átvilágítani rovott politikai múltja miatt. Nem akarom a viszonylagosság ködével burkolni a nemes szándékot, de akkor lehetnénk igazán következetesek, ha mind a tíz és félmillió állampolgárunkat, de még az ezután születendőket is átvilágítanánk. Azért is, hogy nehogy besúgókká és/vagy gengszterekké váljanak. Ossznemzeti gengszterizmusunknak egyébként is éltető esélye, hogy múltból örökölt reflexeink szerint lassan már mindenkivel együtt tudunk működni - kasszapecér a rendőrrel, nagy üzleti hiéna kis üzleti alhi- énával; örömlány az örömtele- nekkel, macska az egérrel - az együttműködés csak az állammal meg a hasonszőrűekkel nem megy. Van ebben nagy adag önáltatás is - van ki alapítványt kohol, ki birtokon belül marad, és mikor éppen kicsaljuk egymás zsebéből a pénzt, az államra, erre a személytelen Gonoszra mutogatunk. Bóka Róbert Sík Ferenc (1931-1995) Életének 64. évében elhunyt Sík Ferenc, Kossuth-dí- jas, érdemes művész, a Nemzeti Színház főrendezője. 1965-től 1981-ig volt a Pécsi Nemzeti Színház rendezője, majd főrendezője, s kereken 20 éven át a Gyulai Várszínház művészeti vezetője. Temetéséről később történik intézkedés. Jk ■ Döbbenettel és fájdalmasan hasítanak belénk a száraz tények. Hát Ő is elment... Egy fejezet, s nem is akármilyen fejezet a Pécsi Nemzeti Színház történelméből. Több, mint másfél évtized, a színház egyik legsikeresebb korszaka volt ez az időszak. A sárguló dokumentumok majd 40 rendezéséről tanúskodnak. Pécsi munkássága kezdetén nevezték az operett megújítójának, mert komolyan vette a műfajt, és nem titkoltan - szerette is. Aztán sorozatban jöttek a prózai sikerek. A szakma és a színház-szerető közönség vándorolt Pécsre, hogy láthassa rendezésében Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! című drámáját, majd Dürrenmatt Fiziku- sok-ját vagy éppen Pirandello: Nem tudni hogyan c. játékát. Aztán egy igazi nagy kiugrás: Hernádi Gyula Falanszterének színrevitele, mely előadás annak idején a kaposvári színházi találkozó szinte minden díját elnyerte. Dehát annyi mindent kellene felsorolni - az Illyés-drámá- kat, a többi magyar bemutatót, a Shakespeare-műveket, kiváltképp a Vihart, vagy a Tévedések vígjátékát; szólni kellene az operákról - Háry Jánosról vagy a Kékszakállú herceg váráról, de kevés a hely, az idő szorít, a nyomda vár.. . Nehéz volt követni munkatempóját, munkabírása legendás volt. Nagy közhely, de ő valójában két végén égette a gyertyát. Mint főrendező, körülvette magát fiatalokkal, tehetségekkel, s őszintén örült sikereiknek... 1981 végén elindult, hogy meghódítsa a fővárost ... Sikerekkel és gyötrelmekkel vegyes 13 év következett. De ez már egy másik fejezet ... Nekünk megmaradsz pécsinek, mellközépig kigombolt ingben, farmernadrágban és papucsban, kacagásod visszhangzik a folyosón ... Emlékedet őrzik a falak és a szívek. Búcsúzik Tőled: a Pécsi Nemzeti Színház társulata. Finn kanteleművésznő koncertje A Pécsi Magyar-Finn Társaság szervezésében Outi Nieminen jyväskyläi kanteleművésznő ad hangversenyt a Nevelők Háza előadótermében, a Szent István tér 17. sz. alatt január 18-án, szerdán este 6 órakor. A ritka hangszer fiatal művésze az elmúlt tanévben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ösztöndíjasaként tanult hazánkban. Ezalatt tizenhárom önálló koncertet adott az országban. Mai hangversenyén népdalokat, klasszikus zenét és kantelére írt régebbi és mai keletű zeneműveket játszik. Outi Nieminen bemutatja a jellegzetes finn hangszert és a kantelezenélést az ének-zeneta- gozatos Mátyás király utcai Általános Iskola tanulóinak is. Mindenről, ami érdekli a nőket: Tetőtől talpig harisnyában Férfiak közt is állta a próbát A legszexisebb férfi Nyugtalanító nyugdíjhelyzet Divat szabadidőben is Borbás Gabi és a felmondó bunda A férfi, ha beteg Halálos fogyókúra Varsányi Zsuzsa kincsei Gondolatébresztő zene Érdekesség! Jeti, a titokzatos hegyi ember Az igényes nők hetilapja GYÖNGY ox lfz c/evd»n aVúr'aV Az igényes nők hetilapja * k i j
