Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-17 / 16. szám
1995. január 17., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 HA VAN ÚT A TEKERESI-SZŐLŐHEGYRE, AKKOR MIÉRT NINCS? A megközelíthetetlen domb Kik lesznek az alpolgármesterek? Esélylatolgatás Mohácson Gyönyörű tájon, a Pécsi-tó feletti dombokon vezet a most még nehezen járható út Fotó: Läufer László A villany már nem gond. Amíg azonban eddig is eljutottak a Tekeresi-szőlőhegy telekgazdái, eltelt jó néhány esztendő, pedig már több éve a rendelkezésükre állt - alig pár hónappal a célt szolgáló társulás megalakítása után - az engedélyezési terv. Az alaphelyzet - villany, víz és az anyag szállítására alkalmas út hiánya - tehát belátható időn belül javul. Még néhány hónap, és nem kell petróleumlámpa. A hegy oldalában és tetején annak idején telket vásárlók szerint ez az ország legszebb pontja. Mi több, teszik hozzá, azok a németek, hollandok, akiknek volt módja körbenézni a világban, állítják: hasonló látvány, mint amilyen a hegyre felbaktatók előtt megnyílik, legfeljebb még Új-Zélandban fogadja a turistákat. A orfűi völgy valóban páratlanul szép, az alján elnyúló tavakkal, a keleti oldalt ítísérő fenyvesek sötétzöldjével, az ősz pompáját színes lombkoronával ünneplő erdőkkel. Aki manapság kellő helyismeret hiányában felmerészkedik a Tekeresi-szőlőhegyre, szélrongyolta műanyagzsákokat lóbáló, foszló madzagokkal elkerített területeket lát: a kárpótlás során megszerzett, illetve az orfűi önkormányzat által eladott földeket. Mondják, többeknek igen nagy területek jutottak, s számosán ámuldoznak rajta: milyen hallatlanul kis összegért. Ez a felparcellázás azonban szült némi keveredést. Ahol például korábban földút volt, azt már beszántották, régebbi leágazásánál most már magán- területet jelző „madzagkerítés” feszül: gyakorlatilag csak birtokháborítás árán juthat el a telektulajdonosok egy része a házához. A terület - mintegy 70 telek húzódik itt - zártkert. Ez persze bizonyos kötelezettségeket ró az önkormányzatra, többek között biztosítani kell a megközelíthetőségét, állítják a telektulajdonosok.* Következtethetünk erre abból is, hogy a terület felmérését követően szakemberek kijelöltek egy új nyomvonalat - meredeken kapaszkodik fel a dombtető gerincére -, amit az önkormányzat dózerrel ki is kotort. Ám ezzel komoly gondjuk van az érintetteknek. Radványi János, akit a közös ügyek „hajszolására” választottak képviselőjüknek, azt mondja: ők saját költségen, megfelelő vastagságban leterítenék az utat kővel. (A telektulajdonosok közül csaknem hatvanan felvállalták.) Csakhogy annyira keskeny, hogy a „legcsökkentettebb” paraméterű út kialakítására sem alkalmas: az elvárt 6 méter helyett nincs 4 méter a szélessége. Nem baj, teszi hozzá Radványi János, ők kialakítanák a kitérőket is. Csakhogy az út mellé árok is dukál, illetve meg kellene oldani az elfolyó vizek átvezetését a burkolat alatt. Az árok már nem fér el, az átvezető csöveket - bár hozzáértésénél fogva pontosan tudja, hol lenne ezekre szükség - megfelelő szakmai engedély hiányában nem lehet csak úgy „ex has” lerakni. A csöveket egyébként az önkormányzat adná. Márpedig az út megléte, vagy hiánya ez esetben komoly értékcsökkentő tényező. Amikor nagy szárazság van, irgalmatlan porfelhőbe burkolva feljutnak a gazdák, háztulajdonosok a Tekeresi-szőlőhegyre, ha azonban esni kezd az eső, rohanvást viszik le a gépkocsikat a völgybe, mert különben akár egy hétre is fent ragadhatnak. Szó szerint: a legmárkásabb ragasztó sincs olyan, mint ennek az „útnak” felázott talaja. Akik építkeztek már itt, többször átélték: a megrendelt anyaggal a teherautó nem tudott felmenni, le kellett a téglát, cementet, homokot, sódert rakni Tekeres végén, hogy miután az út megszáradt, megint csak felpakolni, s újabb fuvardíjat fizethessenek. .. Mit mond az önkormányzat? Kovács Dezső polgármester egyszerűnek véli a megoldást. Miután az utat mindkét oldalról magánterület kíséri, ezekből az önkormányzatnak nincs pénze egy-egy métert kisajátítani. Úgy véli: az érdekelteknek kellene a területek gazdáival erről tárgyalni. Ha átadják az egy métert, akkor meg lehet csinálni az utat. Nehezen lehet vitatni, amit a polgármester mond. Legfeljebb annyit tehetünk hozzá: miután valóban az ország egyik legszebb pontjáról van szó, idegen- forgalmi centrumról, ahova számos náció jár, mennyiben magánügy, s mennyiben közügy egy út megépítése? Mészáros Attila A december 19-én tartott alakuló közgyűlést követően eddig mindössze egy alkalommal ülésezett Mohács képviselő testületé: a karácsony előtt, sebtében összehívott tanácskozáson egyetlen téma szerepelt napirenden, nevezetesen a szennyvíztisztító mű építését kellett jóváhagyniuk friss mandátumuk birtokában a szenátoroknak. Azóta három hét telt el, s a mohácsiak igen csak hiányolják a városi kábeltévések jóvoltából hétfő és kedd estékre biztosított programjukat, a „mapet-show-nak” titulált testületi üléseket. A várakozás nem ok nélküli, hiszen kíváncsian figyelik a polgárok, hogy a szavazataik alapján fölállt tizennyolc fős új önkormányzat melyik két tagját érdemesíti majd az alpolgármesteri címre? A város életére odafi- gyelők természetesen tudomást szereztek az e kérdés eldöntésére összehívott, munkaközi értekezletnek hívott, de valójában zárt ülésnek számító, a múlt héten tartott városházi összejövetelről, s beszélnek egyfajta paktumról is, melyet a jól értesültek szerint az SZDSZ-MSZP-FIDESZ- Köztársaság Párt kötött csütörtökön. Elhangzanak nevek és vélemények. Szimpátia, ismertség, esetenként a rátermettség, a szakértelem a mérvadó. Egy biztos: az önkormányzati törvény nem szab határt sem arra, hány alpolgármestere legyen egy településnek, sem azt nem írja elő, hogy mikortól. Viszont arról egyértelműen rendelkezik, hogy a személyt, vagy személyeket a polgármesternek kell jelölnie, a megválasztáshoz pedig minősített többségi szavazat szükséges, vagyis, amennyiben a képviselők fele plusz egy fő áldását adja a tisztség betöltését vállaló jelöltre. Nos, Mohácson a testület határozott a két alpolgármester választásáról, s a kívánságnak megfelelően Kuti István polgármester szándéka szerint egy konzervatív és egy liberális vonalat képviselő személyt látna szívesen maga mellett. Viszont az első menetben tett javaslatával a testületi tagok többsége nem értett egyet. Most azt mondja, amolyan „kizárásos alapon” négy név közül kell először magának, majd a testületnek választania, s a személyek: Kolbach Ferenc (a német kisebbségi ön- kormányzat révén bejutott képviselő), Lajdi Antalné (KDNP-MDF), dr. Bódis István (Köztársaság Párt) és Somogyi László (SZDSZ). A barátkozó megbeszéléseknek, pártok, csoportok egyezkedésének várhatóan január 23-án vége lesz, ekkor ugyanis zárt ülésen eldőlhet, hogy kik segítik majd az elkövetkező négy évben alpolgármesterként a város vezetését. Ugyancsak ezen a napon kívánnak arról is határozni, kik kerüljenek az egyes bizottságokba. Berta M. A Álarcos útonállók félmilliós zsákmánnyal Vasárnap, a hajnali órákban, a 71-es főút Fenékpuszta és Balatonszentgyörgy közötti szakaszán két álarcos férfi feltartóztatta egy magánvállalkozó IFA típusú tehergépkocsiját. Egy fegyvernek látszó tárggyal a gépkocsivezetőt a nála lévő, összesen mintegy félmillió forint készpénz átadására kényszerítették, amit a vezető megtett, majd - feltehetően személygépkocsival - Keszthely irányába elmenekültek. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya a rablás ügyében haladéktalanul megkezdte a nyomozást és az ismeretlen elkövetők mielőbbi kézrekerítése érdekében 100 ezer forint jutalmat ajánlott fel az információkért, illetve a nyomravezetőnek. A Sajtófotó ’94 pályázaton az egyik különdíjat lapunk fotóriportere, Tóth László nyerte két elfogadott fotósorozatával. Ezúttal az Összedőlt a piramis című képsorából közlünk egy felvételt. A kép a múlt év tavaszán készült „Tribu-álom” szertefoszlásának döntő pillanataiban, amikor a befektetők - túlnyomórészt egyszerű kisemberek, akik szinte értéktelen kárpótlási jegyeiket akarták megfiadztatni; esetleg saját temetésükre félretett pénzecskéjüket szerették volna megforgatni - a pécsi sportcsarnokot is megtöltötték, hogy vélt érdekeiket egyeztethessék Biztosítószékházat avattak Budapesten Közös székházat avatott hétfőn Budapesten a Generáli és a Providencia Biztosító. A Teréz körút 42-44. szám alatt az osztrák-magyar tervezőcsoport a mai budapesti irodaház-építési divattól eltérően nem hatalmas üvegpalotát, hanem a szomszédos lakóházak közé anyagában és stílusában tökéletesen illeszkedő székházat tervezett. Az épület hasznos alapterülete meghaladja a 7800 négyzetmétert, a pénzintézeti munkát a legkorszerűbb technikai berendezések segítik, például a több mint 170 PC-ből álló országos számítógépes hálózat. Az ország harmadik, illetve ötödik legnagyobb biztosítótársasága 12, valamint 5 százalékkal részesedik a biztosítási piacból. Mindkét társaság arra törekszik, hogy bővítse ajánlatainak skáláját, és az eddiginél jobban kiszolgálja ügyfeleit. A korszerű, új székház is ezt szolgálja majd. Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak a főváros vezetői, továbbá Ausztria és Olaszország budapesti nagykövetei, hiszen mindkét biztosító osztrák, illetve olasz érdekeltség. Demszky Gábor főpolgármester köszöntőjében egyebek között arról szólt, hogy Budapesten jelenleg 80 ezren dolgoznak a pénzügyi szektorban, s néhány éven belül ez a létszám várhatóan 200 ezerre növekszik. Éppen ezért szükség van korszerű irodaházakra is. Ä főpolgármester megígérte, hogy a székház környékéről az önkormányzat rövidesen eltünteti az utcaképet rontó bódékat. Baranya idén is ünnepelhet Majd száz programot kínál az idei évre a Baranya megyei Művelődési Központ ajánlója azoknak, akik érdekes szórakozásra vágynak. A megye egész területére vonatkozó összeállításban a hagyományos ünnepek mellett a csak néhány éves múltra visszatekintő fesztiválok, illetve új kezdeményezések is helyet kaptak. Januárban a Magyar Kultúra Napja a kiemelt esemény, míg februárban ünnepük Szigetváron a török uralom alóli felszabadulás 306. évfordulóját. Ekkor lesz a mágocsi falusi farsang, a XXIV. Schneider Lajos Dunántúli Népdaléneklési Verseny Mohácson, s ugyanitt a busójárás is a hónap végén. A gazdasági élet eseménye lesz márciusban a mezőgazda- sági hét. Más közönséget vonz majd a IV. Magyarországi Angol Nyelvű Diák Drámafesztivál, a szigetvári országos társastáncverseny, az amatőr csoportok bemutatkozását lehetővé tevő színházi világnap, illetve a IV. Eleven Fesztivál. Változatos programokkal zsúfolt az április, amikor is Drávafokon tartják a Magyar nyelv hetét, Szigetváron a műemléki világnapot és az irodalomtörténészek VI. Zrínyi konferenciáját, Somberekén a német gyermekszínjátszó csoportok találkozóját, Pécsváradon Kígyós Sándor szobrának avatását, de lesz versmondó verseny, húsvéti tojáshímző bemutató és vásár, Éneklő Ifjúság hangverseny, tánc világnapja, pécsi amatőr táncművészek és csoportok gálaműsorával. Május persze a majálisok jegyében telik. Sásdon tavaszi fesztivált, Sellyén Ormánsági napokat tartanak, Mohácson a Nepomuki Szent János Ünnepségre kerül sor, Pécsváradon baranyai ifjúsági fúvószenekarok randevúznak, míg Somberekre Langenauból érkezik a vendégkórus, Szigetváron pedig a IV. Európai Ifjúsági Fesztivál hangversenyére kerül sor. Kezdődik a pécs-baranyai gyermek- fesztivál, és a Tettyén ismét gyermeknapot rendeznek. Júniusban nemzetközi vendégsereg jön Pécsre, a fúvósfesztiválra, a X. Pécsi felnőttbábfesztiválra, illetve Komlóra, a gyermekkórusfesztiválra, mely már 12. lesz a sorban. Pécsett a horvát nap és a magyar népdal napja mellett Mohácson pünkösdi dalostalálkozó zajlik majd. A júliusi tomboló nyárban csak az országos szőttes- és cserépvásár, illetve a közép-európai alternatív fesztivál szerepel a kínálatban, de már augusztusban több a lehetőség, Mohácson sörfesztivál lesz, a megye számos településén különböző rendezvényekkel megünneplik majd Szent István napját, s kezdődnek a Komlói Napok. Az ősz dús programot ígér, különösen a szeptember, a Mediterrán Ősz nagy sikerrel kecsegtető eseménysorával, majd a Pécsi napok változatos rendezvényeivel. Az európai bor- dalfesziválnak újra Pécs az otthona, ahogyan a már hagyománnyá lett Szőlő és bor ünnepének is. Szigetváron nemcsak a Zrínyi emlékünnepségekre várják az érdeklődőket, de a zenei világnapra is. Októberben Siklós is bekapcsolódik az ősz és a szüret körüli ünnepekbe. Szigetváron történelmi konferenciát szerveznek, de nemzetközi társastáncversenyt is. Pécsváradon a híres-nevezetes gesztenyeszüret, Magyarluka- fán pedig a Vendel-napi búcsú vonzza a látogatókat. Pécsett a határon túli magyarok fesztiválja kezdődik. Novemberben a komlói Borbála napokat emelhetjük ki, míg a december a hangversenyeké: ekkor ünnepük a magyar kórusok napját. Ezek a rendezvények nemcsak arra alkalmasak, hogy fölfedezhessük hazai értékeinket, gyakorolhassuk szokásainkat, s gyermekeink is megismerhessék hagyományainkat. A külföldiek, akár turistáskodni jönnek, akár a gazdasági élet szereplőiként, értékes tapasztalatokkal, élményekkel, sőt hasznos kapcsolatokkal is gyarapodhatnak. Az ünnepek azt is lehetővé teszik, hogy későbbi szoros kulturális, gazdasági együttműködés teremtődjék a megye, a régió, sőt a szomszédos országok között. Már ebből a nem is teljes programsorból is látható, hogy ez a megye óriási kulturális értéket képes megmutatni. A jól működő demokráciákban a gazdasági sikerek alapját is a szellemi tőke kreatív fel- használása jelenti. Azt pedig, hogy ezenközben az ország ugyanaz az az ország maradjon, csak akkor lehet biztosítani, ha egy nép féltőn óvja régi-új, de a szülőföldhöz kötő hagyományait. H. I. Gy. Vágják a jeget a Balatonon Sportolásra még nem, de vermelésre már alkalmas a Balatonon a jég. Siófok és Fonyód térségében tíz centiméter, a Keszthelyi-öbölben ennél valamivel vékonyabb a jég, de még ott is megfelelő ahhoz, hogy megkezdjék a jégvágást - mondta az MTI érdeklődésére Szakái Tamás, a Balatoni Halászati Rt. területi igazgatója. Mint elmondta: a szokásosnál később kezdhették el a munkát, hiszen a múlt évben már decemberben hozzáláttak. A fonyódi és a siófoki vermekbe autókkal szállítják a jeget, a keszthelyi partközeli verembe viszont a hagyományos módon, csillékkel továbbítják. A nyári halászatokon ezzel a jéggel hűtik a frissen fogott zsákmányt.
