Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-03 / 2. szám

1995. január 3., kedd A mai nap új Dunántúli napló 5 Újévi romeltakarítás Szilveszter éjszakáján csak az erősebb idegzetűek és a leg- emelkedettebb hangulatúak merészkednek a belvárosba, ahol százszámra törnek ripi- tyára a kiürült pezsgősüvegek, és durrognak a petárdák. Nem kevesebb eltökéltségre van szüksége a Közüzemi Rt. által megbízott Közterületfenntaró és Kertészeti Kft. Közterület­takarító Részlege dolgozóinak, amikor évről-évre nekiállnak a január 1-jei romeltakarításnak. Mint Fehér László, a részleg munkatársa elmondta, ők a tör­ténelmi belváros takarítását végzik, a külterületi munkák­kal két vállalkozó van meg­bízva. A legelkeserítőbb álla­potban a Széchenyi tér, a Ki­rály utca eleje, a Ferencesek és az Irgalmasok utcája voltak. A Széchenyi téren kitörték az új­ságosbódé melletti telefonfülke ajtaját, a tér belső parkja pedig egy pezsgődugóverseny „áldo­zatává” vált, nem beszélve a csákók, trombiták, palackok és üvegcserepek hagyományosan bokáig érő halmazáról. Január 1-jén hajnali 5-kor a részleg 5 embere, egy szállító- és egy seprőautó ment ki a helyszínre, és 10 óra körül mind a kézi, mind a gépi takarítást befejez­ték. A szemét tömege nem múlta felül a tavalyit, de az eső megnehezítette a letapadt hul­ladék felszedését. Z. E. Nem szemeteltünk többet, mint tavaly, de így is akadt elég teendője a takarítóknak Fotó: Tóth A Baranya Megyei Kórház hívószáma is változott. Talán ennek volt köszönhető, hogy tegnap délelőtt a szokásosnál némivel kevesebb hívást kapcsoltak az egyébként egyszerre 40 bejövő vonal fogadására képes telefonközpontban Fotó: Tóth NÉGYES HELYETT KETTESSEL KEZDŐDNEK Megváltoztak a pécsi közületi hívószámok Megdöbbent ügyfelek hívo­gatták tegnap Pécsett a hibabe­jelentőt és a tudakozót. A belvá­rosi közületek számai felől ér­deklődtek: szerintük minden­féle előzetes értesítés nélkül változtatták meg a telefonszá­mokat. Kőhegyi István, a Pécsi Táv­közlési Centrum műszaki osz­tályvezetője az emberek fi­gyelmetlenségének tudja be ezt a problémát. Az elmúlt évben többször is - legutóbb az Új Dunántúli Napló december 30-i számában - hívták fel a figyel­met, hogy megváltozik mintegy 1800, 4-essel kezdődő pécsi, belvárosi közületi telefonszám. Helyette január elsejétől kettest kell tárcsázni. A belvárosi új digitális központ bekapcsolása miatt vált szükségessé a szám változtatása. Viszont javul a szolgáltatásuk minősége - tisz­tán hallhatják eztán egymást a beszélgető felek. A számválto­zásokat különben automata közli - ennek a költsége nem terheli a hívó felet. Egyidejűleg 30 ügyfélnek mondja a gép az új számot. Tény: tegnap figyelték a vo­nalakat. A régi számokat egy­szerre 20-25 ügyfél hívta. Az Üj Dunántúli Napló számát a 415-000 kétszázharmincnégyen tárcsázták helytelenül. A mi számunk is változott: 215-000 lett. Ádám F. Egyelőre nem kell többet fizetni a gyógyszerekért Márciusban jönnek az új árak A „hagyománytól” eltérően az idén januárban a patikákban nem kell többet fizetnünk a me­dicinákért. Mindez azonban csak átmeneti megnyugvást je­lent a gyógyszerfogyasztóknak - válaszolta az MTI érdeklődé­sére hétfőn Matejka Zsuzsanna az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) főgyógysze­része. Az új gyógyszerfinanszí- rozási rendszer bevezetésével egyidőben ugyanis - előrelátha­tólag még az esztendő első ne­gyedében - az áremelés hatása a térítési díjakban is megjelenik majd. Az éveleji gyógyszerdrágulás elmaradása - mint megtudtuk - nem az importálók és a gyártók visszafogottságának köszön­hető. Ok ugyanis ezúttal is megemelték a patikaszerek be­szerzői, illetve termelői árát. A gyógyszerek fogyasztói ára en­nek következtében 14,1 száza­lékkal, míg a patikákban fize­tendő térítési díj (változatlan támogatási mértékek mellett) át­lagosan 56 százalékkal emel­kedne - ha a régi és az új árak közötti különbséget az egész­ségbiztosító nem fizetné ki a la­kosság helyett. A tb-alapok gazdálkodásáról szóló átmeneti törvény azonban lehetővé teszi, hogy - éppen az áremelés hatá­sának kivédésére - a biztosító havonta összességében egymil- liárd forintot fordítson a gyógy­szer-gyártók és -nagykereske­dők támogatására. Erre a meg­oldásra azonban a jogszabály csak március 15-ig ad lehetősé­get. Legkésőbb eddig az idő­pontig kell tehát hatályba lépnie az új gyógyszerfinanszírozási rendszernek. Ezzel egyidőben pedig a most „elmaradt” áreme­lés hatása is érezhető lesz. Január 1-től új tb-kártyák Folyamatosan cserélik újra a régi igazolványokat Új társadalombiztosítási kártyákat vezet be januártól az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Az intézkedés azért indokolt, mivel — mint ismeretes —, az Alkotmánybíróság alkotmányelle­nesnek minősítette a személyi szám alkalmazását, így az azzal ellátott betegbiztosítási igazolványok használatát is. A kártyák cseréje azonban nem egy­szerre történik, ezért a régi és az új betegbiztosítási igazolványok egyelőre ugyancsak érvényesek. Erről hétfőn közleményben tájékoztatta az MTI-t az Országos Egészségbiztisítási Pénztár. Az új igazolvány bevezetésé­ről - amely nem a betegbiztosí­tási, hanem a társadalombiztosí­tási jelzőt viseli - a kormány december 23-i ülésén, rendelet­ben döntött. Az új dokumentum szerepe megegyezik a korábbiéval, te­hát elsősorban annak igazolá­sára szolgál, hogy tulajdonosa jogosult az egészségügyi szol­gáltatások igénybevételére. Ezen azonban már nem a sze­mélyi szám, hanem egy kilenc számjegyből álló társadalom- biztosítási azonosító szám sze­repel. A közlemény rámutat, hogy a régi igazolványokat folyamato­san cserélik újakra, így az ed­digi tb-kártyákkal 1994. de­cember 31. után is igénybe lehet venni az egészségügyi szolgál­tatásokat. Új igazolványt januártól egyelőre csak az kap, aki az új esztendőben válik egészségügyi szogláltatásra jogosulttá, illetve akinek 1995-ben állapítják meg nyugellátását. Emellett termé­szetesen annak is kicserélik a tb-kártyáját, aki olyan igazol­ványt akar, amelyen nem szere­pel a személyi szám. Ha azon­ban a jogosult az új évben is ér­vényes Betegbiztosítási Igazol­vánnyal rendelkezik, és nem kéri a cserét, az egészségbizto­sító ezt úgy értelmezi, hogy hozzájárult személyi számának használatához. A Társadalombiztosítási Iga­zolványt az egészségbiztosítási pénztárak állítják ki a munkálta­tók, illetve a rendelet mellékle­tében felsorolt egyéb, bejelen­tésre kötelezett szervek igény­lése alapján. Az új igazolványt tehát ezek adják át a biztosítot­taknak, mégpedig ezzel egyide­jűleg kötelezően bevonva a régi tb-kártyát. Fontos tudnivaló a munkálta­tók és az egyéb, bejelentésre kö­telezett szervek számára, hogy az új esztendőben már nem ad­hatnak ki régi betegbiztosítási igazolványt. Sőt, 1995 január­jában a régi típusú nyomtatvá­nyokról elszámolást kell készí­teniük, feltüntetve, hogy hány régi igazolványt vettek át és ál­lítottak ki. Az elszámolással együtt a kitöltetlen régi igazol­ványokat az illetékes egészség- pénztárhoz kell beküldeni. Az idei évet rejtő telefonszámok Tulajdonosaik egészséget, békességet várnak az új évtől Az unatkozó embereknek, gyerekeknek gyakran nyújt tré- fálkozási lehetőséget a telefon­könyv. Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy a vadul csengő telefont felkapva egy vadidegen (gyermek)hang adott utasítást: „itt a telefondoktor, kérem szuszogjon”. Persze en­nél durvább viccek is elhangzot­tak, elhangzanak. Nem a telefonkönyvben elő­forduló történelmi, vagy szójá­tékokra is alkalmas nevek tulaj­donosait választottuk körkérdé­sünk alanyainak. Azokat az elő­fizetőket hívtuk fel, akiknek a telefonszáma 1995-re végződik. A pécsi Tóth Lászlóné kissé meghökkent érdeklődésünkön. Mint mondta, nem is gondolt arra, hogy az új esztendő - 1995- számát is magába foglalja a telefonszáma. Magáról el­mondta, hogy huszonhat éves, és egy hatéves gyermek édes­anyja. Jelen pillanatban sajnos nem dolgozik, munkanélküli. Férje a Bagoly diszkontban el­adó. Az óévet náluk egy baráti társasággal búcsúztatták. Az ismerősök jobb életet kívántak az új esztendőtől. Tóthné és csa­ládja egészséget és békességet szeretne. Reméli idén teljesül a vágya: a második gyermek. A komlói telefontulajdonos, özvegy Hobai Józsefné semmi jót nem vár az új évtől. Múlt évben vesztette el a férjét, azóta bánkódik utána. Neki nincs nyugdíja, a férje után kapja az özvegyit. Minden fillért be kell osztania a számlákra. Nem jut semmi másra. A gyerekeitől nem vár segítséget, azok is a fi­zetésükből élnek. Azon töpreng, hogy valami könnyű munka után nézne, de hetven éves. Ki venné fel? Nincs reménye. A mohácsi Rosta Árpád és fe­lesége munkával köszöntötte az új évet. Az ő vendéglőjük bezárt, de a szilveszter napján üzletet nyitó ismerősnek segítet­tek felszolgálni. Vidám mulato- zókkal várták az új év első per­ceit. Azt kívánták, csak ugyan­olyan legyen az idei év is, mint a tavalyi. A siklósi Kendő Józsefné unokájával köszöntötte az új évet. A nagycsaládos özve­gyasszony rokkantnyugdíjas. Egészséget szeretne egész csa­ládjának. Ádám Erika Kiállítások három helyszínen Ritkaság, hogy egy művész, egy időben egyszerre három he­lyen is kiállítson, ráadásul ugyanabban a városban. Erre kerül most sor Pécsett január 5-én, amikor Lantos Ferenc munkáiból nyílik tárlat a Pécsi Galériában, a Nemzetközi An­gol Központban, illetve a Parti Galériában. Láthatók lesznek a festőművész olajképei és grafi­kái. Vizsgáztatják a sínautóbuszt A MÁV Fejlesztési és Kísér­leti Intézetében megkezdődött az Ikarus székesfehérvári gyá­rában ősszel elkészített sínautó­busz prototípusának a „vizsgáz­tatása”. Amennyiben az ered­mények megfelelőek lesznek, a jármű megfelel a dinamikai és egyéb követelményeknek, a próbák következő fázisaként a vasúti pályán tesztelik, hogy megfelel-e a biztonsági, közle­kedési és egyéb előírásoknak. Az Ikarus 260-as típusú buszból kialakított öszvéijármű kifejlesztésére azért kapott megbízást a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­umtól az Ikarus székesfehérvári gyára, mert a MÁV kisforgalmú mellékvonalain szükséges lenne a jelenleginél olcsóbb, jobban kihasználható, gazdaságosab­ban üzemeltethető közlekedési eszközök forgalomba állítása. A három és félezer kilométer hosszú mellékvonalakon ugyanis többnyire kihasználat­lanul „negyed- vagy félházzal” közlekednek a szerelvények, ezért veszteséges a személyszál­lítás. Február első hetében bizonyítványosztás Az általános és középisko­lákban január 3-án befejeződik a téli szünet. Az első félév ja­nuár 31-én zárul. A diákok ta­nulmányi eredményeiről - a jogszabály szerint - az iskolák február 7-ig kötelesek értesíteni a szülőket, gondozókat - mondta Szűcs Miklós, a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium főosztályvezetője az MTI-nek. Jelenleg - az óvodásokat is beszámítva - közel 2 millió gyermek részesül a közoktatás­ban. Ebből 400 ezernél többen középfokú iskolákban tanulnak. Az általános iskolát idén várha­tóan 128 ezren fejezik be. Tanácsadás telefonon Újabb szolgáltatásokat vezet be Pécsett a Kisvállalkozási-fej­lesztési Központ. A jövőben úgynevezett „on-line” telefon tanácsadással is az ügyfelek rendelkezésére állnak. A szol­gáltatás keretei között a 333-753-as számra beérkező kérdésekre azonnal válaszol­nak, vagy ha a felvetett prob­léma szakmai tanácsadó, szak­értő bevonását igényli, akkor egy napos határidővel telefo­non, vagy telefaxon adnak vá­laszt a felvetett kérdésekre. Exportunk és importunk is növekedett A külkereskedelmi áruforga­lom vámstatisztikai egyenlege 3 milliárd 435 millió dolláros passzívumot mutatott múlt év november végén, amiből 2,687 milliárd dollár terheli a fizetési mérleget. Az elmúlt év első tizenegy hónapjában a magyar kivitel értéke elérte a 9 milliárd 469 millió dollárt, míg a behozatal csaknem 13 milliárd dollárt tett ki. Az export az előző év azo­nos időszakához képest 17,8 százalékkal, az import pedig 19,3 százalékkal növekedett. Erről az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Sajtóosztálya tá­jékoztatta hétfőn az MTI-t. Kivitelünk 73 százaléka a fejlett országokba irányult és az előző évinél ez 5 százalék- ponttal magasabb részarány. Csökkent viszont az exportból a volt szocialista és a fejlődő országok részesedése. Az előbbi 23 százalékot tett ki, míg az utóbbi országoké 4 szá­zalék volt. Az export a fejlett orszá­gokba 25 százalékkal, a volt szocialista országokba pedig közel 3 százalékkal haladta meg az előző évi mértéket. A fejlődő országokba viszont 11 százalékkal kevesebb magyar árut adtak el, mint 1993 első 11 hónapjában. Az összes magyar import 70 százaléka a fejlett országokból, 25 százaléka a volt szocialista országokból, míg 5 százaléka a fejlődő országokból szárma­zott. A behozatal növekedése a fejlett országokból elmaradt a kivitel növekedésének mérté­kétől, míg a többi országcso­port tekintetében ez a mutató­szám ellenkező előjelű. Az Európai Unió országaiba a magyar kivitel 52 százaléka irányult, míg beszerzéseink 45 százalékának forrása e térség. Legnagyobb kereskedelmi partnereink: Németország, Ausztria, a volt szovjet köztár­saságok, valamint Olaszor­szág. Az összes export 77 száza­lékát az ipar, 23 százalékát pe­dig az agrárgazdaság adta. Minden ágazat kivitele - ha je­lentős eltérésekkel is, de - emelkedett. Átlagon felüli volt az export növekedése az gép- és a könnyűiparban, átlag alatti viszont a mezőgazdaságban. Az aktív bérmunka aránya az összes exporton belül 23 százalékos volt, növekedési üteme pedig elérte a 35 száza­lékot. A legnagyobb mennyiségű bérmunkát a könnyűiparban végezték, míg a legdinamiku­sabban a gépiparban, a kohá­szatban és az élelmiszergazda­ságban növekedett ez a tevé­kenység. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom