Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-14 / 13. szám

1995. január 14., szombat Városaink üj Dunántúli napló 7 Pécsi körkép Díjazott tisztelet Vajon lehet-e mérni valamely mértékegységgel a tiszteletet? Valószínűleg nem, mert pénz­nemben próbálják meg kifejezni ezredévek óta. Ekképpen a tisz­telet akár tisztességes jövede­lemforrás is lehet. E jelzőt azonban ezúttal mennyiségi és nem erkölcsi értelemben hasz­náltam, hiszen édes anyanyel­vűnk az „elég nagy” érzékelte­tésére is alkalmazza. (Az eltérő értelmek összetéveszthetősége miatt felettébb könnyelműen.) Az általam olyannyira tisztelt költő, Juhász Gyula egy tuca­tember főispán memoárjához előszóként ezt merészelte meg­jegyezni: Könnyebb a történel­met csinálni, mint írni róla. Ám keveseknek adatott meg, hogy magas szinten próbálhassák ki mindkettőt. Winstton Churchill közéjük tartozik, ő írta: „Az első számú vezető iránti hűség hatalmas erő. Ha megbotlik, támogatni kell. Ha hibázik, hi­báit fedezni kell. Ha elalszik, nem szabad feltétlenül megza­varni. Ha nem válik be, agyon kell csapni. De ez utóbbi eljárás csak végszükség esetében indo­kolt, nem akármikor. A legke­vésbé pedig a vezető megválasz­tását követő első napokban. ” Minden tiszteletem Chur- chillé, de nemcsak az agyon- csapást nem helyeslem ebben. Ugyan azt sem hiszem, hogy ami most jött el, az már a vég­szükség, ám az „első számú ve­zetőt” a pécsi közgyűlésre behe­lyettesítve kénytelen vagyok vá­lasztópolgári hűségem megin­gását bejelenteni. Decemberben én nem a majdhogynem főhiva­tású vált képviselőkre szavaz­tam. Arra még kevésbé, hogy egyesek ne is elégedjenek meg havi alap tiszteletdíjként (brut­tóban) a magyar fizikai dolgo­zók tavalyi bruttó átlagkerese­ténél (30 790 Ft.) kevesebbel. Igaz: a közgyűlésen az ellenzék által is sokallottan elfogadott tiszteletdíjat a mindenkori pol­gármesteri fizetés 25 %-ában határozták meg. Ezért az most 30 373 forint. Ez a bizottsági funkciók révén csak növekszik: 37 842 Ft., ha egy bizottságnak a tagja, 45 400, ha legalább ket­tőé. A bizottsági elnök 52 979 forintot kap, ám ha ezen kívül még legalább egy bizottságnak is a tagja, már 60 547 forintot. (Akárcsak a tanácsnok.) A nem képviselő bizottsági tag tiszte­letdíja fele a képviselői alap tiszteletdíjnak! Adalékul: tavaly a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagbére 58 832 Ft. volt. (A jegyzetíró-tudósító is jobban járna bizottsági elnökként.) Ezért persze szorgalmasan kell látogatni az üléseket, hi­szen a díj csökkenthető vagy meg is vonható. Viszont külön költségtérítés is társul hozzá. Ám akárhogy is: nem látszik ez rossz boltnak. Szinte büszke is vagyok, hogy ennyire is telik Pécsnek. Mindazonáltal mégis öngóllá sikeredett ez a tisztelet­díj: igényessé teszi a polgáro­kat. (Es persze a sajtót is.) Eny- nyiért már profizmust közelítő játékot várunk: nincs „kis pénz, kis foci,,. Mert a tiszteletdíjat ugyan megszavazhatta magá­nak a testület, a tisztelet azon­ban más matéria: a pénzhez csak annyiban hasonlít, hogy könnyű elherdálni és könnyen devalválódik. Dunai Imre Idei behajtási engedélyek és parkolóbérletek tavalyi áron A régiek január 31-ig érvényesek, s megváltozott a kiváltás helye A Pécsi Közüzemi Rt. meg­kezdte az 1995. évi állandó be­hajtási engedélyek és parkoló­bérletek kiadását. Korábban azt a feladatot a tavaly megszünte­tett Városgondnokság végezte, s annak hajdani telephelyén, a Bajcsy-Zsilinszky utcában lehe­tett az enegedélyeket és a bérle­teket megváltani. A feladat ezévtől átkerült a Közüzemi Rt-hez, tehát annak székházá­ban a a Rákóczi u. 55. szám alatt - korábban a PIK-szék- ház- váiják most az ügyfeleket. Az engdélyek és a bérletek kia­dása az irodahát földszintjén történik február 28-ig minden munkanap hétfőtől csütörtök 9-14 óráig, pénteken 9-12 óráig. 1995. márciusától az ügyfélfo­gadás hétfőn 12-15.30 óráig, szerdán 8-15.30-ig tart. Az 1994. évi állandó behaj­tási engedélyek és parkolóbérle­tek 1995. január 31-ig érvénye­sek. Az eseti (órai, napi) behaj­tási engedélyek február 15-ig használhatók fel. Cserére nincs lehetőség.)Hiszen a Közüzemi Rt. gazdasági társaság, míg a Városgondnokság önkormány­zati intézmény volt, tehát az ezt is megtehette.) Az engedélyek igénylésének, illetve bérletek vásárlásának feltételei nem vál­toztak. Mindig egészéves díjat kell fizetni, s az megegyezik az 1994. évivel: Eseti órai behaj­tási engedély 80 Ft./db.; eseti napi behajtási engedély 400 Ft/ db. Állandó behajtási engedély: közterületi várakozásra jogosító lakossági 600 Ft/év; közterületi várakozásra jogosító közületi '25 000 Ft/év; áruszállításra fo­lyamatos rakodásra jogosító 1000 Ft/év; magánterületen tá­rolt járművek esetén ingyenes. Az engedélyért és bérletért. Összevont parkolóbérlet 12 720 Ft/év; egy parkolóba szóló 6350 Ft/év; kedvezmé­nyes lakossági 2120 Ft/év. 1995-ben megszűnik parko­lási szolgáltatás a Rákóczi úti és Czinderi utcai parkolókban. Még érvényesek a tavalyi behajtási engedélyek Fotó: Tóth Régi lapostetők - új kalappal A fényképeinken bemutatott négyemeletes panelház mindig magára vonja a figyelmet a Mecsek Áruház mellett, hiszen naponta rengetegen megfordulnak a környékén. Éppen ezért mindig feltűnik, ha szemetes az előtere, mégha ezt nem is alaptalanul rá lehet fogni a szélre. Az épület egyébként hasonló gondokkal küzd, mint annyi más társa a környéken, leromlása is azokéval hasonló ütemben folyik. Második fotónkon ez szemmel látható és nem is a legjobb reklám - szerintünk - a biztosítónak, amelynek „cé­gére” e ház a földszinti homlokzata java részét borítja. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső T erjedőben a házak „új di­vatja”: korábban divat a la­postető volt a módi, valamire­való ház annak idején nem is épülhetett másként, hiszen az volt a „korszerű”. És hogy a korszerűség rengeteg bosszú­sággal járt? Hát Istenem... A lapostető - úgymond - jó volt, mint olyan, csak ahogy megcsi­nálták, az volt a rossz. Nos, az „új” divat: magastető kerül (mintegy kalapként) a la­postetőkre. Ez pedig - mi taga­dás - szinte minden esetben jó­tékonyan megváltoztatja az épü­letek karakterét is. Számomra a legjobb példa a kertvárosi 508. számú Szakmunkásképző Inté­zet épülete, amely nem is olyan régen egy dobozhalmazra em­lékeztető módon épült meg ,s nem igen vonzotta a tekintetet. Aztán kezdtek fújdogálni az új szelek, a dobozokra elegáns magastetők kerültek, egy-két tomyocska is épült, s íme, egé­szen mássá lett a ház. Mint ahogy a többi is a városban. Le­gújabban például a Rét utca ele­jén az a ház, ami anno a Tégla- és Cserépipari Egyesület szék­házaként épült. Ám azért az esztétikai siker tudatában sem lehet mindig örülni az ilyetén változásnak. Én például úgy vagyok a PÉ- TÁV kertvárosi székházával - bár kétség kívül az is határozot­tan csinosabb lett az új „kalap­pal” -, hogy ennek spéciéi nem igazán tudok örülni. És gondo­lom, velem együtt az a rengeteg kertvárosi is, aki már a mostani fűtés-melegvízszámlát is csak nyögve tudja fizetni - pedig még innen vannak az újabb „fe­nyegetés” beváltásától!), azt kérdezi, hogy erre volt a legna­gyobb szükség? Hogy ezért kell az egekig emelni a szolgáltatási díjakat? Tapintatosabb az ilyen A valamikori Tégla- és Cserépipari Egyesület székháza is megszépül Fotó: Tóth beruházást elhalasztani úgyne­vezettjobb napokra. A nnak idején a KRESZ-okta- tásban úgy jellemezték a záróvonalat, hogy azt egy rend­őrsorfalként kell értelmezni, a rajta való áthajtás tehát fölöt­tébb elítélendő cselekedet. Nos, ha jól odafigyelünk, helyenként bizony naponta többtucat rend­őrt gázolnak halálra, annyira nincs becsülete a záróvonalnak. Sokszor persze nincs mit tenni, át kell hajtani a záróvona­lon, ami viszont azt jelenti, hogy nem ártana felülvizsgálni ezek mai szükségességét, s ahol lehet, feloldani. Csak egy példa: a Zsol- nay-szobomál, ahol a megye­háza körüli tömbbelsőben a nme csekély számú parkolóhely van, rendszeres sérelem éri a zá­róvonal tekintélyét, mert vala­hogy csak ki és be kell hajtani, de a szabály betartása jelentős kerülővel jár. V alamikor csodaszép villák épültek a Mecsekoldalban szőlőbirtokokhoz tartozókként. Egy sajátosan csak e vidékre jellemző stílust jelenítettek meg ezek cizelláltnak ható míves fa- faragványaikkal. Többségük sajnálatosan eltűnt már, vagy nem éppen jó értelemben véve átalakult. De ami még szomo­rúbb: a Mecsekoldal igen inten­zív beépítése (!) során nyomát sem láthattuk e hajdani szép stí­lus újjászületésének. Úgy érez­zük, mindenképpen igen nagy szükség lenne arra, hogy a még meglévők legszebbjeit sürgősen helyi védelemben részesítsék. A jelenlegi helyzetre utaló igen jellemző képpárt lát­tunk a „Pécs egykor és ma" kö­tet vége felé a Mecsek című fe­jezetben. A régi kép 1900 körül készült, s az úgynevezett Hirschfeld-villát ábrázolja a Bá- licsi és a Donátusi út szögleté­ben. A villa igen jellegzetes egyede a korabeli stílusnak. Kü­lönösen szép a nyitott terasz a maga remekmívű faragványai­val. A kép mai párja lehangoló látvány annak ellenére, hogy szemlátomást rengeteg pénzt öl­tek bele, míg kikerülhetett az új cégtábla: Galaxis disco. Talán csak a torony maradt - némi át­alakítás árán - megközelítően a régi formájában. Az épület többi része alig hasonlít a ré­gire! Eltűntek az ablakok, telje­sen átformálódott az északi homlokzat, az épületre legjel­lemzőbb terasz is valami mássá lett: hajdani gerincmagassága megközelítette a torony pár­kánymagasságát, most egy­másfél méterrel alacsonyabbra került, s ráadásul legalább 5 mé­terrel a torony homlokzat síkja elé ugrik. A faragványoknak persze nyomuk sincs! Sajnáljuk a régi szép Hirsch­feld-villát. Hársfai István UTCÁRÓL UTCÁRA Adólecke Az önkormányzat szakmai műhelyeiben már javában készül a város ez évi költség- vetési tervének előkészítése. A bevételi források zöme - noha elégtelen mennyiség­ben, ám ez már évek óta így van - idén is az állami nor­matív támogatás lesz. A saját bevételek egyik legnagyobb hányada a nem is túl szigorú helyi adókból származik, s ezen belül is a legtöbb a helyi iparűzési adóból. Összegében ez az egyik legnehezebben tervezhető költségvetési bevételi tétel, hiszen szorosan összefügg azzal, hogy mennyire prospe­rálnak a különféle vállalko­zások. Ugyanakkor ennek az adóbevételnek a mennyisége, illetve az adózók száma gaz­daságunk állapotának - ha nem is teljes, de mégis érde­kes - mutatója. A tavaly eredetileg terve­zett 220 millió forintot mint­egy 50 %-kal múlta felül az iparűzési adó bevétele.(Ám így sem tette ki az összes költségvetési bevétel 4 %-át sem!) Az adóhatóság nyil­vántartásába 2526 vállalko­zás került: 560-mal több, mint az előző évben. A teljes számból viszont csak 619 vállalkozás volt tényleges adófizető, mintegy 960 él­vezte a kezdőknek határozott időre biztosított adómentes­séget, s további 947 vállalko­zás nem érte el az adóköteles 5 millió forintos nettó árbevé­teli értékhatárt. No de vállalkozások szü­letnek és mennek tönkre, a kedvezményezettek jelentős hányada számára pedig most szűnik meg az adómentesség. Újra feladták tehát a leckét: mennyi adóbevételt is lehet idén tervezni? D. I. Munkamegosztás A közgyűlés tisztségviselő­nek munkamegosztása: Dr. Páva Zsolt polgármester látja el a költségvetés, a vagyongazdál­kodás és a gazdaságfejlesztés felügyeletét; dr. Révész Mária alpolgármester feladata az okta­tás, a kultúra, a sport, a szociális és az egészségügyi ágazat, a ki­sebbségi ügyek és az informa­tika; Papp Béla alpolgármester feladata pedig a kommunális és infrastrukturális ágazat, a váro­sépítészet, a környezetvédelem és a lakásgazdálkodás koordiná­lása, ellenőrzése. • Új rendeletek Pécs Közgyűlésének alábbi önkormányzati rendeletéi ja­nuár 15-én hatályba lépnek: az 1995. évi számú a többszörösen módosított Szervezeti és Műkö­dési szabályzat módosításáról, és az 1995. évi 2. számú az ön- kormányzati képviselők tiszte­letdíjáról. A rendeletek megte­kinthetők a Polgármesteri Hiva­tal Önkormányzati Titkárságán (Széchenyi tér 1.1. emelet 51.).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom