Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-03 / 2. szám

1995. január 3., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 Az áremelések nyomában (Folytatás az 1■ oldalról) a fogyasztókat a takarékosabb felhasználás kialakításában. A kézi fogyasztásmérőt bárki egy hétig térítésmentesen kikölcsö­nözheti ki a DÉDASZ kiren­deltségeiről. A készülékkel el­lenőrizhető, mennyit is fogyasz­tanak a háztartási gépeink. Az áramszolgáltató vállalatnál már készül az a tájékoztató, amely­ből megtudhatjuk, átlagban mennyi áramot „eszik meg” egy-egy mosógép, hűtőszek­rény vagy mikrosütő. Az embe­rek többsége naponta 3 három órát nézni a televíziót, ami ha­vonta 85 forintba kerül, a szá­mítógép üzemeltetéséért vi­A kulturális intézmények kérdései A kulturális intézményekben tegnap még nem végezték el azokat a számításokat, amelyek alapján fel tudnák pontosan mérni, mennyiben érinti műkö­désüket az év eleji áremelkedés. A Baranya Megyei Múzeu­mokban és a Baranya Megyei Könyvtárban elmondták, hogy komolynak tartják az emelke­dést, de pontos számokkal még nem szolgálhatnak. Azt sem tudják még eldönteni, hogy a könyvtárban emelik-e a beirat­kozási díjakat, vagy sem. A Pécsi Városi Könyvtár alapműködése kerülhet ve­szélybe a megnövekedett ener­giaárak miatt, hiszen előbb-utóbb ezekkel együtt minden megdrágul majd. A te­lefon, a gáz, a villany és a postai szolgáltatások előzetes számítá­sok alapján mintegy hatszázezer forinttal kerülnek majd egy év­ben többe. Úgy tudni, a köny­vek áfá-ja az eddigi tíz százalék helyett húsz-huszonöt száza­lékra emelkedik idén. Ezt is a könyvtárnak kell fizetnie. Lehet, hogy a jelenlegi ön- kormányzati támogatás mellett csökkentett nyitvatartással ki tudják a költségnövekedést gazdálkodni, de akkor a könyv- vásárlásra nem jut pénz. Mit fognak akkor az olvasók ol­vasni? Miből szerzik be a gye­rekek részére a kötelező olvas­mányokat? Beiratkozási díjat nem szán­dékoztak idén emelni, de ha ezt tennék is, nem jelentene igazi megoldást. Az ebből származó pénz sohasem jelentett igazán komoly bevételt. Mindenesetre bíznak abban, hogy az önkor­mányzati testület tudja, milyen fontos szerepet töltenek be a vá­ros életében a könyvtárak, és emelni fogja támogatásukat. U. G. szont 2,10 forintot fizetünk óránként. A vidéki kirendeltségek kö­zül a szentlőrinci, a sellyei és a szigetvári január 10 és 13 között szeretné befejezni a mérőórák leolvasását. A pécsváradi és a siklósi körzethez tartozó fo­gyasztóknál január 15-ig, Boly­ban, Komlón, Mohácson és Pé­csett pedig január 18-ig kíván­ják befejezni a mérőórák leol­vasását. A Dél-dunántúli Gázszolgál­tató Rt. főmérnöke arról tájé­koztatott bennünket, hogy az áramszolgáltatóhoz hasonlóan csak a januári leolvasást köve­tően számolnak a megemelt A pécsi felsőoktatási intéz­mények gazdasági vezetői egyöntetűen állították, hogy na­gyon érzékenyen érintik őket az áremelések. Dr. Szilovics Márk, a Janus Pannonius Tudományegyetem gazdasági igazgatója szerint szinte minden területen érzéke­lik az árváltozásokat, hiszen energiafogyasztók, telefonál­nak, utaznak, étkeznek satöbbi. Számításaik szerint éves szinten 100-110 milliós többletkiadásra számítanak ebben az évben, s csak abban bíznak, hogy talán valamiféle kompenzáció segít majd. Ferenci József, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem gazda­sági igazgatója elmondta, hogy a telefon és az élelmiszerek árá­nak növekedéséből származó árakkal. Tehát a megemelt díjat tartalmazó számlákat február 20. után küldik ki. Az 53 százalékos áremelke­dés 32,5 megajoule fűtőérték esetén azt jelenti, hogy a gáz köbméteréért 13,16 forintot fi­zetünk ezután. Az élelmiszeripari terméket közül a hús és húskészítmények tegnaptól már 2 százalékkal drágábban kerültek a vásárlók­hoz. Igaz, ez még nem az ener­gia árak emelésének, hanem az adókulcs két százalékos növe­kedésének hatására történt. Kié­lsz György, a Möbiusz Rt. ke­reskedelmi igazgatója szerint a húsoknál nem, de a húskészít­éves többletkiadás összegét még csak most próbálják ki­számítani, az energiaáremelés okozta többletkiadásuk viszont 40 millió forint lesz. Szaffiánné Bodrogi Ilona, a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola gazdasági igazgatója tájé­koztatott minket arról, hogy té­telesen még nem számították ki a várható plusz költségeket, de várhatóan nagyon nehéz lesz ez az év. Elmondta azt is, hogy most már belátható időn belül tárgyalni fogja a parlament a fő­iskola megszüntetésére és a JPTE-vel való egyesülésre ki­dolgozott kérelmet, s akkor, várhatóan még ebben az évben, mint az egyetem műszaki kara fognak működni. A gazdasági gondok akkortól fogva már kö­zösek lesznek. Cs. L. ményeknél talán már januárban a magasabb árakkal kell szá­molnunk. A Baranyatej Rt. tegnap a sajtféleségeket már drágábban szállította az üzletekbe. A leg­kedveltebb sajt, a trapista aján­lott fogyasztói ára 489 forint he­lyett 535 forint kilogrammon­ként, ami 9,4 százalékos drágu­lást jelez. Dr. Biró László igaz­gató elmondta, a zacskós és po­haras termékeknél, mint például a tej, a túró, a tejföl, a joghurt egyelőre nem terveznek áreme­lést. Pontos időpontot még nem tudunk, de e termékek ára vár­hatóan februárban fog emel­kedni. P. E. Az oktatás­ügybe sok minden begyűrűzik Az áremelkedések érintik az oktatásügyet is, többek között a diákétkeztetés terén. Pécsett a Középiskolai Központi Menza vezetője, Neu Emőné aggódik, mert szerinte minimum 10 fo­rinttal meg kellene emelni a most 63 forintos napi étkezte­tési díjat ahhoz, hogy gazdál­kodni tudjanak. Még ebben az esetben is szükséges a központi, önkormányzati segítség. Az el­múlt fél évben a folyamatos ár­emelések ellenére, nagy erőfe­szítésekkel elérték, hogy a norma elég volt. Takarékos- kodnak az energiával, óvják az eszközeiket, felkutatják a legol­csóbb elárusítóhelyeket, nagy tételben vásárolnak, maguk ké­szítik a savanyúságot, félő azonban, hogy ez 1995-ben már nem segít a gondon. A változá­sokat a szülők pénztárcája érzi majd meg. Ugyancsak a szülő fizet töb­bet például a tankönyvekért, hi­szen a papíráremelkedés is ma­gasabb még a vártnál is. A Pécsi Nyomda Rt. vezérigazgatója, dr. Gárván János elpanaszolta, hogy a nagymérvű emelkedé­sekre az év utolsó napjaiban de­rült fény, amikor már aláírt szerződéseik voltak. A külön­bözet az ő veszteségük tehát. Már tavaly, csak fél év alatt 30-40 százalékos emelkedés következett be, ők további 15-20 százalékkal számoltak, de valószínűleg még ez is ke­vés. Várható, hogy a könyv, sőt a tankönyv nyomtatásba is be­gyűrűzik az emelés hatása, ter­mészetesen a többi kiadónál is. Pécsett jeleleg közel 60 tan­könyv és munkafüzet gyártása folyik, többségük már előzetes megállapodások alapján. H. I. Gy. Sebestyén Józsefné Vokányból jár be Pécsre. Neki oda-vissza 40 Ft-tal emelkedett az utazási költsége Fotó: Tóth A felsőoktatást is érzékenyen érintik az áremelések Támogatások a megyei könyvtárnak Fejleszthető lesz a hangtár és a helyismereti adatbázis Még ma is csak kevesen tud­ják, hogy a Baranya Megyei Könyvtár az elmúlt közel három évtized alatt körülbelül százezer bibliográfiai adatot gyűjtött össze a megyéről. Arról a hang­tárról is csak a hozzáértők érte­sültek, mely 13 év alatt a dél-dunántúli régió egyik leg­nagyobb zenei könyvtárává tette az intézményt. A két tevé­kenységgel kapcsolatban a könyvtár pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Alaphoz. Összesen 460 000 forintos tá­mogatásban részesültek. A Pécsi Hangtár számítógé­pes adatbázisának építéséhez egy megfelelő kapacitású gépre volt szükség. A 260 000 forin­tos elnyert összeg erre nagyjá­ból elég lesz, ugyanakkor a me­gyei helyismereti adatbázis lét­rehozására kapott 200 000 fo­rint csak részleges sikert jelent. Az itt felhalmozott anyag fel­dolgozásához ugyanis e támo­gatással sikerül megfelelő tár­gyi eszközöket (számítógépet, nyomtatót) vásárolni, de csak az 1995-ös évtől kezdve tudják bevinni az új adatokat. A régi­ekhez olyan szakember kellene, aki három évig csak ezzel fog­lalkozik. Az ő bérére jelenleg nincs fedezet, így az értékes anyag nehezen kezelhető, kö­rülményes módon hozzáférhető gyűjtemény marad. Elsősorban helytörténészek számára izgalmas a helyisme­reti gyűjtemény, de azt a fel­élénkülő érdeklődést is jól szol­gálja, mely a kistelepüléseket múltjuk megismerésére, törté­netük feldolgozására sarkallja. Ma mintegy 10-12 000 önálló kiadvány, illetve önálló kötet­ben megjelent tanulmány és közlemény található itt, vala­mint közel 9000 bibliográfiai le­írás az elmúlt évtizedekben Ba­ranyáról megjelent folyóirat- és hírlapcikkekről. Jelenleg a do­kumentumállomány évi közel ezer egységgel, a bibliográfiai katalógus pedig 3-4000 tétellel gyarapodik, ezt pedig hagyo­mányos eszközökkel feldol­gozni lehetetlen.-Ez a gyűjtemény közérdekű - mondta el a könyvtár igazga­tója, Surján Miklós. -Kisebb községekről könyveket ritkán írnak, ott legfeljebb újságcikkek adhatnak információt. Ma föld­rajzi rendben, és ezen belül na­gyobb település esetében szak­rendben vannak az adatok, de ez a rendszer nehézkes. A gyűjteményben pótolhatat­lan, ritka anyagok is vannak, nemcsak cikkek, de fotók, egyéb írásos emlékek is. Bárki, aki szülőhelyéről információt akar beszerezni, itt megteheti, de csak itt, és sehol máshol, hi­szen baranyai helytörténeti ada­tokhoz Baranyában lehet hozzá­jutni. Fontos, hogy a számító- gépes rendszerrel gyakorlatilag minden szempontból viszake- reshetők lennének az anyagok. Biztos, hogy a most elnyert ösz- szeg a visszamenőleges rende­zésre nem elég. Mit lehet tenni? Megpróbálnak újra pályázni...- Szűk, de fontos réteget érint a Pécsi Hangtár. Zenetörténé­szek, szakemberek kutathatnak itt a dr. Marton Gyula és dr. Bajnai Klára jóvoltából létre­jött alapítvány anyagában. A gyűjteményben megtalálható a kezdetektől a mikrobarázdás technika megjelenéséig Ma­gyarországon kiadott lemezek 80-90 százaléka, köztük sok mu­zeális értékű, vagy technikatör­téneti jelentőségű példány. A körülbelül 35 000 hanglemezt magába foglaló, Magyarorszá­gon páratlan gyűjtemény egy része már a könyvtárban van, a többi egyelőre még Budapesten, az alapítványnál van elhe­lyezve. A régi hanglemezanyag forrásértékű, hiszen e területen a diszkográfiák, lexikonok ada­tai nagyon hiányosak. A könyvtár 1981 óta működő zenei gyűjteménye most 15 000 mikrobarázdás lemezt, 2500 hangkazettát, 1200 CD-lemezt, 19 000 kötet kottát, 8000 kötet zenei könyvet, 30 féle folyóira­tot és sok zenei videokazettát tartalmaz. H. I. Gy. Horváth János december 23-án tudta meg, hogy egyéves szer­ződését az idén már nem hosszabbítják meg. Felvételünk az otthonában készült Viktória leányával Fotó: Tóth László Elbocsátott uránbányászok Az évkezdettel nem hosszabbították meg 86 dolgozó munkaszerződését Szakmunkások, termelésirá­nyító, betanított és segédmun­kások - összesen 86 dolgozó számol le a mai nappal a Me- csekurán Kft.-től - mondta el lapunknak Magony István, a társaság munka- és személyügyi osztályvezetője. Ezek az emberek határozott időre, 1995. január elsejéig kö­töttek munkaszerződést a cég­gel, s a felvételkor mindenkivel azt is közölték, hogy az uránbá­nya bizonytalan jövője miatt csak a szerződés lejártakor de­rül majd ki, miként alakul a to­vábbfoglalkoztatásuk. Az el­küldött alkalmazottak döntő többsége földalatti állományú, s az utcáról, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ ajánlásá­val, vagy a szénbányától került az elmúlt egy év során a Kft.-hez. A távozók között azonban nem akad olyan dol­gozó, aki a közvetlen ércterme­lésben, a vájvégen tevékenyke­dett volna. Czifra Viktor, fenntartó csil­lés például első munkahelye­ként választotta a bányát, s a technikumot végzett autósze­relő családi indíttatásra kezdte itt a munkát. A februárban be­vonuló fiatalember csak átme­neti megoldásnak tekintette ezt az állást, hiszen a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolán sze­retne majd továbbtanulni. Nem érzi igazságtalannak el­küldését Bajnai József fenntartó csillés sem, hiszen a 27 éves, 2 gyermekes mindszentgodisai családfővel 11 hónapja közöl­ték, 1995-ben a bánya csökkenti termelését, s nem biztos, hogy tovább foglalkoztatják ezt köve­tően. Persze a havi 25 ezer fo­rint nettó jól jött a családnak, de a helyi tsz. egykori trakto­rosa nem esik kétségbe, máris kapott ajánlatokat az elhelyez­kedésre, igaz nem mezőgazda- sági területen. Sokkal összetettebb problé­mákat vet fel az év, végi kor­mányhatározat alapján leépí­tendő újabb 350 ember elbocsá­tása, akik ezen a héten kapják kézhez a bányabezárással indo­kolt felmondási papírjukat. Itt a végkielégítés a legsarkalato­sabb kérdés, s csak a január végi kormánydöntés intézkedik majd arról, hogy a Munkatörvény­könyvben leírtak, vagy a sokkal kedvezőbb feltételeket tartal­mazó Kollektív Szerződés sze­rint kapnak búcsúzóul több havi bért a távozók. M. B. E. Biztosított-e a járművünk? Késve érkeznek a csekkek az autósokhoz Jó szokásuktól eltérően a ne­gyedév vége felé közeledve - ez most egybeesett az évfordulóval - decemberben nem küldték ki a biztosító társaságok a gépko­csi kötelező felelősség-biztosí­tásának csekkét. Jó okuk volt erre, ugyanis az érdekeltek nem tudtak megállapodni a biztosí­tási díj növekedésének mértéké­ről. Az érdekegyeztetéseket kö­vetően december második fe­lében a biztosításfelügyelet ja­vaslata alapján a Pénzügymi­nisztérium 9,5 százalék emelést engedélyezett a biztosítóknak. A társaságoknak néhány nap állt rendelkezésükre, hogy az „emeléssel számított” és kitöl­tött utalványokat postázzák, így akaratlanul is késésbe kerültek. A késés igazából nem érdekel bennünket autósokat, mond­hatni, ez a biztosítók belügye, ám a kérdés az: lévén, hogy nem fizettük be az esedékes és kötelező díj összegét, vajon biz- tosított-e az autónk? Dr. Jankó Tamás, a Hungária Biztosító Rt. Baranya Megyei Igazgatóságá­nak vezetője szerint egy hóna­pig, tehát januárban még „él” a kötelező biztosítás, de az a ké­rése, hogy a csekkek kézhez vé­telekor lehetőleg minél gyor­sabban fizessük be a pénzt. A HB Rt. Baranyában mintegy 90 000 kötelező járműbiztosí­tást kezel, s mint az igazgató elmondta, az utalványokat ja­nuár 10-ig valamennyi ügyfe­lüknek kiküldik. Lehetőség van havonta történő fizetésre, ám ezt a negyedévet megelőző hó­nap 20. napjáig be kell jelenteni a biztosítónak. Az ÁB Aegon Biztosító a megyében 10 000 kötelező járműbiztosítással fog­lalkozik, dr. Laklia Sándor pé­csi fiókvezető szerint a csekke­ket ezen a héten postázzák ügy­feleiknek, de náluk is mód van havi fizetésre. A rendőrség feladata, hogy ellenőrizze a kötelező biztosítás • befizetését. Vajon most, amikor nincs csekk, mit kémek az autó­soktól. Dránovits Pál, a Bara­nya Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztályá­nak vezetője elmondta, reggel intézkedett, ami alapján a me­gye közlekedési rendőrei a biz­tosítási kötvényt ellenőrzik, a befizetést igazoló csekktől - ér­telemszerűen - eltekintenek. Legalábbis február elsejéig ... Roszprim N. * I t 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom