Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-11 / 10. szám
1995. január 11., szerda Gazdaság új Dunűntüli napló 9 Vajon milyenek a kilátásaik a szászvári bányászoknak? Fotó: Tóth László Külföldi bérlő a szászvári bányában? Vájárfelvétel a záróvizsgára készülő' szenes magánvállalkozásnál A szászvári mélyművelésű szénbánya nem került be az integrációba vont egységek közé, az állam végleg leveszi kezét a Szászvári Bányatársaságról. Utolsó segítségként az ipari tárca 0,15 Petajoule hőmenyiségű szén pécsi erőművi beszállítására adottp megrendelést a magánvállalkozásnak, aztán a Bánya- társaságnak egyedül kell tovább boldogulnia, ami a cég pillanatnyi helyzetében egyenlő a csődjelentéssel. Máris van azonban egy külföldi érdeklődő, aki tíz évre bérbe venné a bányát, ha az első negyedév gazdaságossági vizsgálatai kedvezően alakulnak. Magyar Innovációs Nagydíj Baranyai jelentkezőket is várnak a pályázatra A Shell kivonult a hazai gázolajpiacról Az olajbotrányok miatt kivonult a magyar gázolaj-nagykereskedelmi piacról a Shell Hungary Rt. A multinacionális cég magyarországi vállalatának elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy addig nem is térnek vissza erre a piacra, amíg nem teremtődnek meg a tisztességes kereskedés feltételei. Mosonyi György hangsúlyozta, hogy a Shell nem kíván versenyezni az adócsalókkal és az olajszőkítőkkel. Gyanúsan olcsó gázolajat ezért nem vásárol, saját megbízható minőségű termékeivel pedig csak tisztességes feltételek mellett tudja felvenni a piaci versenyt. Mosonyi György ugyanakkor bízik abban, hogy a fogyasztási adóról szóló törvény módosítása után már nem lehet adó megfizetése nélkül üzemanyagot behozni az országba. Kiskapuk azonban szerinte még vannak, mert gyanítható, hogy a nagykereskedelemben résztvevő cégek egy része fiktív értékesítési láncot tart fenn. Ezért nagyon meg kellene szigorítani jövedéki engedélyek kiadását is. Nyugati mintára csak olyan cégeloiek kellene engedélyt adni, amelyek megfelelő kauciót adnak adótartozásuk esetére. Az elnök-vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy még az ősszel Békési László pénzügy- miniszter határozott ígéretet tett a Magyarországon tevékenykedő multinacionális cégeknek a feketekereskedelem visszaszorítására. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. január 11-én Pénznem vételi közép eladási angol font 173,14 174,88 176,62 ausztrál dollár 84,68 85,48 86,28 belga frank (100) 349,49 352,95 356,41 dán korona 18,30 18,48 18,66 finn márka 23,26 23,49 23,72 francia frank 20,82 21,03 21,24 gör. drachma (100) 46,35 46,81 47,27 holland forint 64,22 64,85 65,48 ír font 171,13 172,86 174,59 japán yen (100) 110,58 111,68 112,78 kanadai dollár 78,65 79,44 80,23 kuvaiti dinár 369,96 373,58 377,20 német márka 71,94 72,65 73,36 norvég korona 16,47 16,63 16,79 olasz líra (1000) 68,29 68,99 69,69 osztrák sch. 10,22 10,32 10,42 portugál esc.(100) 69,82 70,52 71,22 spanyol pes.(100) 83,14 84,00 84,86 svájci frank 85,92 86,77 87,62 svéd korona 14,86 15,01 15,16 USA dollár 110,78 111,85 112,92 ECU (Közös Piac) 136,48 137,84 139,20 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Az országban nincs még egy olyan ásványokban gazdag terület, mint a Kelet-Mecsek, ahol a külszínhez közel zeolit tartalmú riolit-tufa, valamint kaolin, építőkőnek kiválóan alkalmas mészkő, homok, s nem utolsósorban külfejtéssel kitermelhető széntelep található. Napjainkban ugyanakkor errefelé csak az a kérdés, meddig tud még munkát adni az itt élő embereknek a térség egyetlen bányát üzemeltető vállalkozása, a Szászvári Bányatársaság. Hiába a Váraljavölgyben a 700 ezer köbméter riolit-tufa - zeolit tartalma a környezetvédő vállalkozások egyik legkeresett anyaga ioncserélő képessége miatt, a több tíz millió köbméter építőanyag (dolomit, mészkő, kaolin, homok), holott a Déli Autópálya építésénél nagy szükség lenne ezekre az ásványokra, s hiába a feltehetően külfejtésre is alkalmas 3-5 millió tonnás széntelep, bányát nyitni ma „szentségtörő” gondolat, mindenki mindenütt csak bányabezárásokat emleget. 1994 végén véglegesen eldőlt a szászvári mélyművelésű szénbánya jövője, ekkor döntöttek ugyanis az integrációkból kimaradt széntermelő üzemek sorsáról, s a kormányhatározat értelmében a továbbiakban közülük csak Lencsehegy, Feketevölgy és Putnok kap állami támogatást és biztos megrendeléseket. A Szászvári Bányatársaság több tízmillió forintos TB, APEH adósságának rendezése továbbra is kérdéses, jó hír viszont, hogy a vállalkozás 0,15 peatajoule hőmennyiségű szén erőműi beszállítására kapott megrendelést 1995 első negyedévében. A szászvári bányászok így a korábbi havi 2200 tonna helyett 3000 tonna szenet termelhetnek, s a kétműszakos átálláshoz erre az időre 210 főre (30 új dolgozó átmeneti foglalkoztatásáról van szó) bővül a létszám. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ ajánlására főként az uránbányától mostanában leszámoló emberekre számítanak majd. Ha a szászvári társaság adóssága ezután is a vállalkozást terheli, akkor nem marad más hátra, mint csődöt jelenteni. Ez a negyedéves bányászkodás ugyanakkor vizsgamunka lesz, mert jelentkezett egy szomszédos országbeli befektető és széntermelő cég az ipari tárcánál, hogy 10 évre bérbe venné a szászvári bányát. Most már minden azon múlik, hogy a három hónap során milyen gazdasági mutatókkal párosul a szászvári szénkihozatal, mert a külföldi érdeklődők a helyszínen ellenőrzik a munkát, s az eredmények alapján döntenek a bérbevételről. * Öncsőd, vagy külföldi bérlő, ez tehát a kérdés a Kelet-mecseki szénbányászatot illetően, holott a szén minősége, fűtőértéke kimagasló hazai viszonylatban. Szakemberek szerint a korábbi évtizedek bányászkodásából itt maradt szénvagyonból további 3 millió biztosan kiaknázható külfejtéssel, vagyis a leggazdaságosabb módon. Remélhetőleg a szászvári bányászok nem jutnak a vasasiak sorsára, mindenesetre az ipari tárca részéről semmiféle hajlandóság nem mutatkozik új beruházásra, a mélyművelésű bánya további üzemeltetésére. Arról nem is beszélve, hogyha beindul az autópálya építés, akkor az első koncessziók egyike bizonyára éppen a szászvári ásványok kitermelésére érkezik majd, s egy osztrák, vagy német tulajdonos feltehetőleg gyorsan bebizonyítja: itt is érdemes volt befektetni. Mészáros B. Endre A Magyar Innovációs Alapítvány kuratóriuma az IKM és az OMFB támogatásával meghirdeti a III. Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot. Pályázhat az évente egy alkalommal kiadott, az 1994. év legjelentősebb innovációját elismerő díjra az a magyar magánszemély, vagy Magyarországon bejegyzett vállalat, ill. vállalkozás, aki (amely) az 1994. évben nagyjelentőségű, a gyakorlatban is megvalósított, jelentős hasznot hozó innovációt (magas színvonalú új termék, eljárás, szolgáltatás stb. létrehozása és piaci bevezetése) valósított meg. Az innováció alapja lehet hazai kutatási-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how, technológiatranszfer stb. A pályázatnak tartalmaznia kell:- a megvalósított innováció pontos és részletes leírását (az innováció tárgyát, folyamatát, jelentőségét), az elért piaci eredményt (bevétel, realizált nyereség, megkötött szerződések, licenceladás stb.) legfeljebb 10 A/4-es oldalon;- Referenciákat (szakvélemény, vevők véleménye, fotó, videofilm, újságcikk stb.);- egy oldalas összefoglalót a következők feltüntetésével: az innováció tárgya; szakterület; a pályázó neve, címe, telefonszáma; az innovációt megvalósítóik) neve, címe, telefonszáma; az innováció leírása; az innováció eredményeinek felsorolása; referenciák felsorolása. A közeljövőben számos olyan jogszabály jelenik majd meg, amely módosítja az agrárszabályozási rendszert. A fontosabb változásokról Mikó Zoltán, a szaktárca jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese tájékoztatta az MTI-t. A szakember elmondta: a kormány még az elmúlt évben benyújtotta az elkülönített állami pénzalapokról szóló törvénymódosítási javaslatát. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén a múlt év novemberében olyan megállapodást fogadtak el az érdekeltek, amely továbbra is biztosítja az egyes földművelésügyi pénzalapok önállóságát. A módosító javaslat várhatóan februárban kerül az Ország- gyűlés napirendjére. E módosítások - a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból nyújtott beruházási támogatások folyósítáAz Innovációs Nagydíj kimagasló anyagi és erkölcsi elismerést jelent, és ünnepélyes átadása 1995. márciusában a sajtó nyilvánossága előtt történik. A győztes Borsos Miklós innovációt jelképező, eredeti bronz kisplasztikáját is elnyeri. Ézen kívül több különdíj is átadásra kerül: az Ipar Műszaki Fejlesztésért Alapítvány különdíja; a Földművelésügyi Minisztérium Agrár Innovációs különdíja; a Magyar Vállalkozásfejlesztési alapítvány különdíja a legjelentősebb innovációt megvalósító kisvállalkozás részére stb. Minden innovációnak minősített pályázat díszoklevelet kap és ezeket az alapítvány külön kötetben megjelenteti. A Bírálóbizottság a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, egyetemi tanárokból, gazdasági és üzleti szakemberekből áll, elnöke: Pál László, ipari és kereskedelmi miniszter. Az értékelés szempontjai:- eredetiség, újszerűség;- 1994-ben elért műszaki, gazdasági haszon;- társadalmi haszon;- Hazai és külföldi elismertség. Beadási határidő: 1995. február 27. 12 óra. A pályázatokat 2 példányban az alábbi címre juttassák el: Magyar Innovációs Alapítvány 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 16. 1/182., Tel.: 186-9615. Fax: 185-2181. sának kivételével - nem érintik e pénzalapok folyamatos működését. Várhatóan ez év július 1-jétől hozzák létre a Jövedelemkockázati Alapot, közismert nevén a katasztrófa alapot. Ennek a működtetésében a Magyar Agrárkamarának lesz meghatározó szerepe. Az alap forrásai a tervek szerint kisebb részben a termelői befizetésekből, nagyobb részben a központi költségvetésből származnának. A mezőgazdasági termelők által felhasznált gázolaj fogyasztási adójának visszatérítéséről a közeljövőben jelenik meg a kormányrendelet. Ennek alapján a mezőgazdasági termelők által felhasznált gázolaj fogyasztási adója művelési áganként eltérő mértékben igényelhető vissza. Várható agrárjogszabályok AKINEK ADÓSSÁGA VAN, PÁLYÁZHAT Fizet a Bérgarancia Alap A kifizetetlen tartozások miatt menthetetlenül a felszámolás sorsára jutott pécsi Penta Kesztyűgyár elbocsátott dolgozói idestova két éve várnak több havi bérükre, no meg a végkielégítésre. Sem a tulajdonos, sem a felszámoló nem volt eddig abban a helyzetben, hogy fizetni tudjon. Hiába követelt a szakszervezet, citált jogszabályokat, összehozott tiltakozó gyűléseket, pénz nélkül csak a kedélyeket borzolgatták, kasz- szát ők sem tudtak nyitni. December másodikától azonban fizet a Bérgarancia Alap, a Penta felszámolója is pályázott, a szabászok, varrónők végre hozzájuthattak bérük nagy részéhez. A Bérgarancia Alap létrehozásáról kormányzati szervek még ez év márciusában döntöttek. A felszámolás alatt lévő cégek dolgozói ugyanis teljes kiszolgáltatottságban éltek, ha a kasszában nem volt pénz, ígéreten kívül máshoz nem juthattak hozzá. Elsősorban tehát a dolgozók érdekében született meg a döntés a bérgarancia alapról. Ennek értelmében, ha a kifizetés időpontjában és az azt követő nyolc napon keresztül a felszámolás alatt lévő cégnek nincs olyan bevétele, amelyből a béreket ki tudná fizetni, a felszámoló az alaphoz fordulhat hitelfelvételért. Vagyis kölcsönről van szó, amit vissza kell fizetni, igaz ezt rendkívül előnyös feltételek között kapják az igénylők, a hitel kamatmentes. Meghatározták a kifizethető bér felső határát is, egy munkavállalónak maximum a minimálbér négyszeresét lehet adni, vagyis 42 ezer forintot. Tehát ahol több hónapos az elmaradás, nem lehet az egész bérjellegű tartozást ebből kifizetni. Az viszont bizonyos, aki már évek óta vár a fizetésére, annak nagy meglepetést okozott karácsony előtt ez a pénz is. A Pentán kívül az Anasco Rt., a Sándorgép Kft., valamint a Pécsi Cipőipari Rt. jelentkezett az első napon a megyei munkaügyi központ József u. 19. sz alatt lévő munkaerő piaci osztályán. Később csatlakozott hozzájuk a Szigetvári Cipőgyár és a Pressa Kft. Ez utóbbin kívül már valamennyien megkapták az igényelt összeget. A megyei munkaügyi központban érdeklődésünkre elmondták, sejtéseik szerint a már említetteken kívül még van néhány cég, amelyik fizetésképtelen. Valószínű, ezek a vállalkozások eddig azért nem használták ki ezt a lehetőséget, mert nem tudtak róla, de az is feltételezhető, a felszámolók attól félnek, a hitelvisszafizetés majd őket terheli. Leginkább érthetetlen a tönkrement mezőgazda- sági üzemek hallgatása, mert közöttük egészen biztos vannak olyanok, amelyeknek bértartozása van. A munkaügyi központnak korábban az volt a félelme, hogy az indulás időpontjában megrohamozzák kérelmekkel az alapot, éppen ezért szigorúan ellenőrzik, hogy a felszámoló által személyesen eljuttatott kérvényen minden kérdésre pontos választ kapjanak. Az időpont is fontos, ugyanis a beérkezés sorrendje alapján döntenek az elosztásról, egészen addig, míg el nem fogy a pénz. A bérgarancia alap ugyanis nem feneketlen zsák, a munkaadói járulék 0,3 százalékát fordítják erre a célra. B. G. i í I * i Az igénylők egyike a Penta Kesztyűgyár. Felvételünkön a lezárt üzemcsarnok Fotó: Tóth
