Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-10 / 9. szám

1995. január 10., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 5 Siklósi telekügyek Siklóson mintegy harminc te­lek van még, amelyet az ön- kormányzat értékesíthet, ezek mind Máriagyűdön találhatók. Szabadforgalmú telek nincs, az önkormányzatiak a jóslások szerint pár éven belül elkelnek - hacsak nem változik radikálisan az ár. Az előző önkormányzati ülésen heves vitát váltott ki, hogy kiknek, mennyiért adják a területeket. Elhangzott az is, hogy meg kellene emelni a 350 forint/négyzetméter átlagárat, volt, aki különbséget tenne a siklósi és a nem siklósi vevők között is. Dr. Priol János, meg­bízott jegyző szerint utóbbinak a mérlegelése igen nagy körül­tekintést igényelne. 1993-ban fordult elő először, hogy kül­földi akart vásárolni telket, ak­kor is, s az előző ülésen is (a megemelt 1000 forint/négyzet­méter) egyedi elbírálás alapján döntöttek. Lássuk néhány „városatya” véleményét. Dr. Marenics Já­nos szerint a külföldieknek a 350 forint/négyzetméter három­szorosa sem lenne sok. A ma­gyar vevőkkel kapcsolatban célszerű lenne úgy megállapí­tani az árat, hogy az mindenki­nek kedvező legyen, mivel a telkeken minél előbb túl kellene adni. Akkor a befolyt pénzt vissza tudnák forgatni Gyűd infrastruktúrájának fejleszté­sére, új telkek kialakítására. Egy telket annyiért lehet el­adni, amennyit ér, mondja Korma Sándor, ő álvitának tar­totta a testületi ülésen elhang­zottakat. Ha netán sorban állná­nak a polgármesteri hivatal előtt a területekért, el tudná képzelni, hogy még különbséget is tenné­nek a siklósi és nem siklósi ve­vők közt. Addig azonban örül­hetnek, ha akad vevő. A 350 fo­rintos árat reálisnak tartja Dar­vas Miklós. A külföldi vásárlók esetében a piaci érték legyen a mérvadó, mondta. A siklósiak és nem siklósiak közt esetleg úgy lehetne különbséget tenni, hogy a helybeli lakosok egyéni elbírálás után kaphatnának rész­letfizetési kedvezményt. Mint látható, ahány képvi­selő, annyi ötlet. A döntéselő­készítőknek nem lesz könnyű dolguk. Remélhetőleg a véle­mények a szavazásig közeled­nek egymáshoz. Sz. A. Elemgyűjtés az iskolákban A Környezetünkért Alapítvány akciója A pécsi Környezetünkért Alapítvány januárban indítja első elemgyűjtő akcióját az óvodákban, az iskolákban és az egyetemeken. A ma még fogé­kony gyerekek és fiatalok ké­sőbb talán a környezetük tiszta­ságát jobban féltő felnőttekké válnak. Első pillanatban esetleg fur­csa, hogy óvodákban is ki sze­retnének tenni a falra az elem formájú hulladékgyűjtőket, de Gerentsér Gábor, a Környeze­tünkért Alapítvány titkára sze­rint a szombathelyi tapasztala­tok azt mutatják, ezekben az in­tézményekben is sikeres volt a gyűjtési akció. Szombathelyen, a mintegy 70 ezer lakosú nyugat-magyaror­szági városban tavaly összesen négy tonna elemet sikerült be- gyűjteniük az iskolásoknak. Ez nem is olyan kis mennyiség, azt figyelembe véve, hogy az egyetlen elemben lévő nehéz fémek mennyisége is, adott esetben több ezer köbméter vi­zet képes megfertőzni. A Pécsett használatba kerülő edények mintadarabjai már el­készültek, de az alapítvány ku­ratóriuma még nem döntött, me­lyik gyártó kapja a megrende­lést. Az akció keretében az isko­lákhoz január végéig jut el a körlevél, és az edényeket febru­árban, vagy márciusban szerelik fel az intézményekben. A leg­jobbakatjutalmazzák, és a szep­temberben kezdődő új tanévben már összesen félmillió forint ér­tékű ajándékokhoz juthatnak a legeredményesebb iskolák. Az akcióhoz szponzort keres az alapítvány, és a segítség fe­jében az adományozó matricája megjelenhet az iskolákban ki­függesztett „tartályokon”. A prototípusokra képzeletben két matrica már felkerült: az alapít­ványé, valamint az elemek gyűjtését és az égetőbe való el­szállítását ingyen vállaló pécsi kft-é. P. E. Formában a DeFORMA Hagyományos funkciókhoz keresnek új, szokatlan formákat a DeFORMA Stúdió keramiku­sai. Kiállításukat ma, este fél hatkor nyitja meg dr. Páva Zsolt, Pécs város polgármestere a Művészetek Házában. Az újszerű formák nem jelen­tik azt, hogy az edények, ivó­eszközök, gyertyatartók és egyéb porcelántárgyak alkal­mazhatatlanná válnának a ház­tartásban, tájékoztatta lapunkat Komor István, a siklósi Bara­nyai Alkotótelepek vezetője, a DeFORMA alapítvány kurató­riumának tagja. Sőt, a Zsolnay és a Herendi Porcelángyárral kialakult együttműködés lehe­tővé teszi, hogy a közeljövőben egy-egy tervből kis szériájú so­rozatot is legyártsanak. Ezek a termékek valószínűleg sohasem válnak tömegáruvá, hiszen elő­állításuk ennél bonyolultabb technológiai eljárásokat követel meg, de éppen ritkaságuk adja meg nekik majd azt a nagyobb értéket, amiért érdemes a gyár­tóknak is foglalkozni velük. Hogy a tervek működőképesek az is bizonyítja, hogy a pécsi Royal Kávéház kávéskészletei­nek előállításával a csoport tag­jait bízták meg. A csészék, amint a kiállítás anyaga is, a sik­lósi alkotótelepen készültek el. A művészek ugyan nem egé­szen azonos formai elképzelé­seket képviselnek, de az tagad­hatatlan, hogy szellemi rokon- szenvet éreznek egymás iránt. Babos Pálma, Bedécs Mónika, Benedek Olga, Boda Péter, Do­hány Sándor, Faragó Tünde, Hajdú Zsófia, Kádasi Éva, Lá­zár Zsuzsanna, Nagy Márta, Ti­hanyi Zsuzsanna, Turcsányi Ju­dit, Vida Judit alkotásai január 30-ig tekinthetők meg. U. G. A vízkő megeszi a háztartási berendezéseket Területenként eltérő\ de általánosan magas a pécsi ivóvíz keménységi foka Pécsi ismerős panaszolta, hogy a nemrég vásárolt elegáns fürdőszobai króm-aranyozott csaptelepen és zuhanyrózsán rézfoltok jelentek meg. A kró­mozott csapra rászáradtak, rá­szürkültek a vízcseppek. A zu­hanycső gégemenetei közében megtelepedett valami ko­szos-szürke anyag. A zuhany­kabin átlátszó műanyag fala is elvesztette fényáteresztő képes­ségét. Az ezüst és aranyfény csillogását a garancia több évre szavatolta. A gyakorlatban rö­vid néhány hónapig tartott. A történet sajnos általános. A há­ziasszonyok naponta mérgelőd­nek a foltosra szürkült csapok, a fényevesztett kádak, mosdók miatt. Dr. Meláth Ferenc, az ANTSZ tisztiorvosa szerint nem új keletű a probléma. Fo­lyamatosan ellenőrzik a víz ke­ménységét a víz-kémiai labor­ban. A pécsi ivóvíz keménysége magas, de emberi fogyasztásra alkalmas. Az tény: a kicsapó­dott kalcium-karbonát csök­kenti a háztartási berendezések élettartamát. Harness Jenő, a Pécsi Vízmű ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a pécsi víz német kemény­ségi fokban kifejezve semmit sem változott az utóbbi időben: az ivóvíz-szabványnak megfe­lel. A Duna-víz keménysége 14 körüli (Kertváros és Meszes környéke kapja ezt a vizet), a tortyogói 16-20 körüli (a Szigeti városrészt látják el vele), a pel- lérdi 20-23 közötti (Uránváros, a 6-os út környéke a Petőfi utca vonaláig ilyen vizet kap), a tety- tyei víz keménysége pedig 30 fölötti (a Mecsek-oldalban élők isszák ezt a vizet). A belváros lakói a tortyogói-pellérdi kevert vizet kapják. Vízlágyítót nem alkalmaznak. A háziasszonyoknak érdemes megfontolni, hogy mosógépük, mosogatógépük védelmében a víz keménységéhez előírt mo­sópor mennyiséget használják. A külső vízkőlerakódás eltün­tethető a drága súrolószerekkel, és a hagyományos ecetes lemo­sással is. Az üzletekben már kaphatók a házi vízlágyító be­rendezések - az áruk kissé bor­sos. Ádám Erika A KERTEK SZÁZEZREK IVÓVÍZÉT VESZÉLYEZTETIK Az utak hómentesek Mekkora legyen a kutak védőtávolsága? Nagy Ferenc családjának megélhetését biztosító földterület szomszédságában is fúrtak kutakat Akta halmokkal felszerel­kezve hónapok óta járja a hiva­talokat Nagy Ferenc, kandai la­kos. A szigeten telepített parti szűrésű kutakról nála részlete­sebb ismeretekkel talán még a tervezőik, kivitelezőik sem ren­delkeznek. Jó oka volt alapo­sabban tanulmányozni e témát, hiszen egyfolytában érvelnie kell a saját léte érdekében. Elsőnek egy vázrajzot tent ki, s mutatja hol sorakozik a 13 kút, majd az ezeket közvetlenül körülvevő szaggatott vonalak­ról tudatja, hogy azok az ötven méteres egészségügyi védőtá­volságot jelölik. Eddig minden rendben is volna. Csakhogy a következő vonalsor, amely az úgynevezett külső, azaz száz méterre húzódó védőtávolságot jelölné, a közelben állt lakóhá­zak portáinál megtörik és cikk-cakkban, esetenként 30-40 méterrel is beljebb ugrik. Miért van ezzel gondja Nagy Ferencnek? Mert neki a lakó­háza mögötti egy hektáros terü­letéből egy holdra mindenféle egészségügyi megfontolásokból termesztési korlátozásokat ír­nak elő a hatóságok. Márpedig a család megélhetését évtizedek óta az ott folytatott kertészetből biztosítják, s állítása szerint a kutak elszívó hatása miatt tönkre tett talajon az átlagosnál is nagyobb mennyiségű vegy­szer felhasználásával lehet némi termést produkálni. Jegyzőkönyvek másolatait, egyeztető megbeszélésékről ké­szített iratokat, szakhatóságok állásfoglalásait, tanulmányokat rak kronológiai sorrendbe, hogy bizonyítsa, mikor mit állított a tervező, a kivitelező, miről mi volt a véleménye a KÖ- JAL-nak, illetve az e hatóság feladatkörét időközben átvett ÁNTSZ-nek. A töménytelen mennyiségű dokumentum láttán sem áll mó­domban eldönteni igaza van-e Nagy Ferencnek, vagy sem? Mármint abban, hogy egyér­telmű-e a 13 kút külső, 100 mé­teres védőtávolsága, s veszély­ben van-e a megye jelentős ré­szére szolgáltatott ivóvíz minő­sége. A hivatalos iratokból any- nyi azonban kitűnik, hogy a parti szűrésű kutakból 1989-től termelnek ki rendszeresen vizet, de a mai napig is a próbaüzeme­lés időszaka tart, mert a végle­ges engedélyek még nem szület­tek meg. Egyértelmű továbbá az is, hogy a magángazda a saját érdekében próbálja a beruházás körüli hiányosságokat föltárni, s ehhez joga van. Állnak a gépei, megtiltották számára a trágyá­zást, a permetezést. Tiltó ren­delkezésekből nincs hiány, csak éppen csereföldet nem ajánla­nak föl a számára. Pedig gyaní­tom, egyedül ez jelentene meg­oldást az esetre, s egyúttal az üzemeltető is megnyugodhatna, nem veszélyezteti senki trágyá­val, vegyszerrel az ivóvízbázist Berta M. Az országutakon nincs hó, a vékony hólepel többnyire elol­vadt, s csupán Eszakkelet-Ma- gyarországon találni olyan al­sóbbrendű utakat, amelyek he­lyenként hókásásak, latyakosak. Budapesten az éjszaka 71 gép­pel dolgozott a Fővárosi Közte­rület-fenntartó Vállalat, s így hétfőn reggelre gond nélkül in­díthatta meg járatait a BKV. Napközben további 70 munka­géppel a mellékutakat tisztítják. Keresetek alakulása A havi bruttó átlagkereset, a tíz főnél több dolgozót foglal­koztató cégeknél, múlt év no­vemberében 39 541 forint volt, 25,7 százalékkal több mint egy évvel korábban - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatokból kitűnik, hogy mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete csaknem egynegyedével ha­ladta meg az egy évvel koráb­bit. így a fizikai dolgozók át­lagkeresete 30 790 forint volt, a szellemi munkakörben foglal­koztatottak pedig 58 832 forin­tot kerestek. A nettó érték a két állománycsoportban 21 663, il­letve 36 496 forintnak felelt meg. A múlt év elejétől novem­ber végéig számítva a havi bruttó átlagkereset országos át­lagban 32 730 forint volt, 22,8 százalékkal több mint egy évvel korábban. Az országos átlag alapján véve a havi nettó átlag- kereset 11 hónap alatt 22 628 Ft-ot tett ki, ez 25,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. AvásAr:\ paplanok 1.350 Ft/db párnák 650 Ft/db valamint damasztok 99 Ft/m J (50 cm 0) A .S/.AI.ITA M Pécs, Teréz u. 6. (NAGYKER IS!) Tb-támogatás a fürdőknek Szerkesztőségi fórum a felsőoktatásról 1995. január 12-én, csütörtö­kön 16 órától az Új Dunántúli Napló szerkesztőségében a pé­csi felsőoktatási intézmények képviselői várják az olvasók, érdeklődők telefonjait. A fórum résztvevői: Pécsi Orvostudományi Egyetem - Kálmán Sándomé, a Tanulmá­nyi Osztály (TO) vezetője; Egészségtudományi Főiskola - dr. Császár Piroska, megbízott főigazgató helyettes; Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar - dr. Kiss Lászlóné, a Dékáni Hi­vatal (DH) vezetője; JPTE Közgazdaságtudományi Kar - Hetesi Mária, a DH vezetője; JPTE Természettudományi Kar- Zsikó János, a TO vezetője; JPTE Bölcsészettudományi Kar- Heilmann József, a TO veze­tője; Pollack Mihály Műszaki Főiskola - Novák Sarolta, a TO vezetője; Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola - Boda Já­nosáé, a TO vezetője. A fórum rajtuk Jdvül még részt vesz Czuczor József, a Baranya Me­gyei Munkaügyi Központ osz- tákyvezetője valamint Bedő Zsuzsa munkatárs. Kérdéseket lehet feltenni a helyi és más megyei felsőokta­tási intézmények felvételi esé­lyeiről, induló szakokról, ala­pítványi iskolákról, kollégiumi lehetőségekről stb. Továbbá figyelmükbe ajánl­juk a fórumot a középiskolákba jelentkező 8. osztályosoknak is, mivel az elmúlt alkalommal még nagy érdeklődés volt ré­szükről. így kérdezni lehet az 508. sz. Szakmunkásképző, a Radnóti M. Szakmunkásképző, a TÁSI Alternatív Gimnázium stb. képviselőjétől is. A fórum és az Új DN meg­változott telefonszáma: 215-000. Az Országos Egészségbizto­sító Pénztár 20 százalékkal emeli a gyógyfürdő szolgáltatá­sok utáni támogatását, s az érin­tett fürdőket - országosan hat- vanat - összesen 1,3 milliárd forinttal segíti. Újdonság az is, hogy az elmúlt évek gyakorlatá­tól eltérve idén nem félévtől, hanem már januártól megkapják a hozzájárulást. Mindezt Hor­váth Gábor, a Fővárosi Fürdői­gazgatóság vezetője, a Magyar Fürdőszövetség elnöke mondta. Kiemelte: az Országos Egész­ségbiztosító Pénztár rendkívül korrekten kezelte a támogatások ügyét és a szemléletváltozás biztonságot jelent az érintett fürdők számára. A fürdőszövet­ség reméli, hogy módosítják azt a miniszteri rendeletet, amely rögzíti a tb-utalványra igénybe vehető szolgáltatásokat. A be­tegek érdeke azt kívánja, hogy az olyan sokak által igényelt szolgáltatás, mint az úgyneve­zett egyéb fizikoterápiás keze­lés is tb-támogatást élvezzen a fürdőkben. GASZTR# EXPO '95 Gasztronómiai Szakkiállítás és Vásár Városi Sportcsarnok Pécs, 1995. február 16-19. Érdeklődni: tel./fax: 72/324-412 # k r A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom