Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-09 / 8. szám

10 uj Dunántúli napló Magazin 1995. január 9., hétfő „KOLLEKTÍV SZÜKSÉGÁLLAPOT”? Már a gazdaságot veszélyezteti az AIDS? A délnyugat-ugandai Rakai- ban végre felkarolták a nemzet­közi segélyszervezetek az AIDS-nagyanyót. Története be­járta a világsajtót és még a min­dennapos szörnyűségekhez szokott olvasókat is megrázta. A hatvan esztendős özvegyasz- szonynak hat gyermeke volt, s négy év alatt valamennyien az AIDS áldozatai lettek. Hu­szonöt unoka maradt utánuk, akiket most - mivel az anyák is meghaltak - a nagymama nevel és próbál ellátni.. . Egy családon, legalábbis anyagilag talán sikerül segíteni, de mi lesz a többiekkel? Föl­dünkön ma mintegy tizenötmil­lió HIV-fertőzött él s' ezek csaknem kétharmada Afriká­ban, a Szaharától délre, míg a második legnépesebb csoport Dél-, illetve Délkelet-Ázsiában található. A betegség gyorsan terjed, mert míg Európában és Észak-Amerikában elsősorban a homoszexuálisok, valamint a kábítószeresek a veszélyeztetet­tek, a fejlődő világban, az ese­tek kilenctizedében a férfi-nő kapcsolatokon keresztül törté­nik a fertőzés. A pesszimista jóslatok szerint az ezredfordu­lóra akár 40 millió AIDS beteg­gel is számolni lehet ezekben a térségekben. A hagyományos járványok idején a kór elsősorban az idő­seket, a kisgyermekeket, a le­gyengült szervezetűeket pusztí­totta. Az AIDS azonban a gaz­daságilag legaktívabb rétegeket sújtja. Afrikában és Ázsiában a halottak túlnyomó többsége a 15—45 éves korosztályok tagjai közül kerül ki. A legmegdöb­bentőbb ugandai példánál ma­radva, a lakosság egytizedénél feltételezik a fertőzést, ami annyit jelent, hogy azok estek és esnek ki a munkából, akik a legtevékenyebbek. Az ország több részén nincs, aki a kávé- és banánültetvényeken dolgoz­zék. AIDS-ben halt meg az ugandai kormány három mi­nisztere, a Nemzeti Jegybank, valamint a nagy dohánytársasá­gok több hazai menedzsere, a helyi vasút 560 alkalmazottja, több pilóta s különösen sok te­herautó-sofőr. A viszonylag jobban élők azért tartoznak a ri­zikó-csoportok közé, mert van pénzük arra, hogy igénybe ve­gyék a prostituáltak szolgáltatá­sait, majd a kórt beviszik a csa­ládjukba. Ezért beszélnek arról, hogy Afrikában és Ázsia egyes terü­letein az AIDS már nemcsak egyéni tragédiák sorozata (ez is éppen elég lenne), hanem a fej­lődés, valamint a gazdasági nö­vekedés egyik legfőbb gátja. Mértékadó becslések szerint, a legjobban veszélyeztetett or­szágokban, Fekete-Afrikában, de Thaiföldön is, rövidesen akár a GDP egynyolcada is kieshet „századunk pestisének” hatá­sára. Butrosz Gáli ENSZ főtitkár már „kollektív szükségállapot” kimondását javasolja. Itt az ideje, hogy a világ tudomásul vegye: az AIDS az elsődleges egészségügyi problémán túl is súlyos károkat okoz. Már a vi­lág gazdasági fejlődését is ve­szélyezteti. Réti Ervin Madártávlatból a hóból épített falu a svájci Árosa síparadicsomban, amely január 6-án nyílott Ikrek egy év különbséggel Döntsön a gyerek! Köztudott, hogy a helyes ét­kezési szokások kialakításának gyermekkorban kell elkezdőd­nie. Amerikai táplálkozáskuta­tók legújabb vizsgálódásai sze­rint ennek legjobb módja, ha a szülő hagyja, hogy a gyermek annyit egyen amennyit akar és nem kényszent rá szigorú sza­bályokat. A szülői étkezés-sza­bályozás ugyanis ahhoz vezet­het, hogy a gyerek később nem tudja ésszerűen szabályozni táp­lálkozását. A gyermekek döntő többsége természetes módon tudja, hogy mikor és mennyit kell ennie, hogy éhes-e vagy sem. A szülői „nyomás” azonban elfojtja a természetes ösztönöket és lehe­tetlenné teszi az önálló szabá­lyozást. A legjobb tehát egész­séges ételekből választékot kí­nálni a gyereknek, aki maga dönti el, hogy mit és mikor eszik. Megfigyelték, hogy a gyermekeiket „tömő” anyák a lányok esetében „visszafogot­tabbak” talán azért, mert az amerikai társadalomban a női karcsúság hovatovább kötelező. Szamárinvázió Éhes szamarak és kutyák ro­hantak le egy kelet-törökországi városkát. Az állatok gazdái a tö- rök-kurd harcok miatt veszítet­ték el hajlékukat, s jószágaikat. A Reuter jelentése szerint Tunceli városkába legkevesebb ezer juhászkutya özönlött az utóbbi egy hét alatt, szamárból pedig 150 „fős” csorda érkezett hívatlanul a településre. Az álla­tok meglehetősen rossz bőrben vannak, kiéhezettek és felettébb hangosak. A város polgármes­teri hivatalában mostanság a leggyakoribb panasz a kutyák éji dala ellen szól, a lakosok kö­zül szinte csak a halláskárosul­tak tudnak aludni. A szamarak ellen kevesebb a kifogás, sőt, jól jönnek majd a tavaszi szán­táskor - ha addig maradnak. Két hét különbséggel hozta világra ikreit egy 27 éves asz- szony egy törökországi faluban: az egyik újszülött - egy kislány - még 1994-ben, a másik - egy kisfiú - már 1995-ben született, így a másodszülött gyakorlati­lag egy évvel fiatalabb a nővé­Húsz hímző négy éven át dolgozott, hogy A vörös szoba álma című klasszikus kínai re­gényt selyemre „vesse”. Több, mint egymillió kínai írásjelet kellett vörös selyemfonállal megörökíteni, a jelek nagyjából szójababszemnyi nagyságúak. A hímzők 185 képpel is illuszt­rálták a regényt, természetesen pompázatos színekben. Mint a Reuter jelentése rámu­tat, a kolosszális mű „selyemki- ádása” annak ünneplésére szüle­tett, hogy Hongkong 1997. jú­lius 1-től ismét Kínához tarto­rénél. Az eset világrekord is egyben: legalábbis a szakiro­dalmat áttanulmányozó helyi orvosok szerint, többszörös ter­hesség esetén a csecsemők szü­letése között eltelt leghosszabb idő a világon eddig összesen tíz nap volt. zik, s a tervek szerint az idén ta­vasszal elárverezik A vörös szoba álmát. Kikiáltási ára jel­képes összegű lesz: 1997,701 hongkongi dollár, azaz a dátum határozta meg. A mű valódi ér­téke - korábbi hasonló munkák ára alapján - több millió dol­lárra tehető. A Reuter meg­jegyzi, hogy az Új Kína hírügy­nökség nem nevezte meg ki pénzelte az egyik leghíresebb kínai regény selymes kivitele­zését, amely 12 kötetesre sike­rült, mindegyik 19x27 centimé­teres, és vörös szatén borítójú. Vallás­gyakorlat Az anglikán egyház második számú vezetője, a yorki érsek emelt szót az iskolai vallásos foglakozásokat előíró törvény felülvizsgálatáért, mondván: kevesebb, de magasabb színvo­nalú vallásgyakorlatra lenne szükség a brit tanintézetekben. John Habgood egy yorki okta­tási konferencián felszólalva jogosnak ismerte el a keresz­tény körökből már jó ideje hall­ható panaszt, miszerint a sebté­ben, kötelező jelleggel elvégzett vallási foglalkozások a vártnál éppen ellenkező, egyházellenes érzelmeket keltenek a diákság köreiben. Az 1944-ben kelt, máig érvényes brit oktatási tör­vény értelmében az iskolákban naponta egy alkalommal vallás­gyakorlatot kell beiktatni a tanmenetbe. A legfrissebb fel­mérések szerint azonban a tan- intézmények 80 százalékában egyszerűen nem tesznek eleget e törvényi kötelezettségnek. A vörös szoba álma Elvis Presley és Priscilla Presley hasonmásai összekötötték éle­tüket. Aaron Stuart és Jessica Hamilton január 5-én az angliai Bradfordban ugyanolyan esküvőt rendeztek, mint a hasonmá­saiké volt Kihalóban a tubákolás és a dohányrágás Régebbi időkben, amikor a tubákolás és a dohányrágás még a jó modorhoz tartozott, Mi­chael Mohilla bécsi trafikos lel­kesebben vezette volna boltját. „A dohányjövedék nagyüzem és nem törődik a különleges dolgokkal - panaszkodott a do­hányárus az APA osztrák hí­rügynökség munkatársának. - Jelenleg hetente csak 15 cso­mag rágnivaló dohányt és 30 csomagocska tubákolni valót adok el” - mesélte. Vevői nem tekintik magukat dohányosok­nak - állítja a bécsi trafikos. Hi­vatalnokok, diákok és idősebb hölgyek a vásárlói. „Ha valaki hozzászokik, fenséges élvezetet nyújt” - állítja Mohilla, aki megveti azokat, akik naponta több csomag Marlborót szívnak el. A Marlboro-fogyasztók azonban túlsúlyban vannak: Ausztriában 1993-ban a ciga­retta tette ki az eladott dohá­nyárú 97,5 százalékát. Nem így volt ez a régebbi időkben. Abban a korban, ami­kor a tüsszentés alkalmával pú­der szállt a levegőben a paróká­ról, a tubákolás nagy divat volt. Diderot, a nagy francia filozó­fus és író azt tartotta: három do­log teszi az embert úrrá, egy szolga, egy óra és egy dohány­szelence. Ä bécsi Dohány Mú­zeumban értékes szelencék ta­lálhatók aranyból, ezüstből és elefántcsontból. Herbert Rupp, a múzeum igazgatója elmondta, hogy a legdrágább szelence egymillió schillinget ér. Ez egy kicsiny, ovális dobozka, amelynek kö­zepén a XVIII. században készí­tett virágdíszítés látható porce­lánból. A régebbi időkben azonban nemcsak a gazdagok hódoltak a dohány különleges élvezetének. Parasztok és munkások azért rágták a dohányt, mert az ol­csóbb volt a füstölésnél. Persze ez a szokás ellentétben állt a hi­giénia követelményeivel. Csak jobb módú családoknál lehetett köpőcsészéket találni. Európában ma nem nézik jó­szemmel a tubákolást és a do­hányrágást. Amerikában azon­ban más a helyzet. Egy tanul­mány szerint Arkansas állam­ban az iskolások 12 százaléka tubákol. Az orvosok egyértelműen azt vallják, hogy a tubákolás és a rágás lényegesen kisebb kocká­zatot jelent az egészségre, mint a cigarettázás, vagy a szivaro­zás. ANGOL FIGYELMEZTETÉS A durva főnök: munkahelyi ártalom Menedzserek, vállalkozók, munkahelyi főnökök, itt az ideje felhagyni a kemény hang­gal, a beosztottakra kényszerí- tett kaszámyaszellemmel. Az egészséggel és a létbiztonsággal foglalkozó brit kormányszerve­zet hamarosan eljuttatja ajánlá­sait a kis- és középvállalkozók­hoz annak a tanulmánynak az alapján, amelyet a nyolcvanas évek negatív tapasztalatai alap­ján készítettek, Thatcher mi­niszterelnökasszony vezetési stílusának helyi túlburjánzásai­ról. „A nyolcvanas években, eb­ben az országban olyan szeren­csétlen magatartás vált uralko­dóvá a munkaadók körében, amely szerint az alkalmazottak stresszérzékenysége voltakép­pen a gyengeség, az alkalmat­lanság jele.” Ezt állapítják meg a tanulmány szerzői és nyoma­tékosan figyelmeztetnek arra, hogy a kemény hangnak is van határa, melyet átlépve minden főnöknek tudnia kell: az ilyen vezetési mód a teljesítmény ro­vására megy, merthogy súlyos stresszhelyzetbe hozza a beosz­tottakat. Az „eredmény” számokban is kifejezhető: évente 80 millió munkanap vész kárba a munka­helyi stresszhelyzetre visszave­zethető okok miatt. Az ideges­ség, a lelki problémákból szár­mazó betegségek - fejfájás, in­gerültség, beteges döntésképte­lenség - hozzávetőlegesen is több, mint 4 milliárd fontjába kerül a nemzetgazdaságnak! Ezt azonban már az Egészségügyi Minisztérium közölte, azzal a kiegészítéssel, hogy a legtöbb munkaadó nagyon pontosan tudja, hogy zajban és gyér vilá­gításban csökken a teljesít­mény, idegesebbek, akik ilyen körülmények között kénytele­nek dolgozni, ám az már kevés főnököt érdekel, hogy milyen nagy a jelentősége a nyugodt hangvételnek. A munkahelyi vezetési stílust érintő nagy kérdésben, neveze­tesen, hogy emberek vagy őr­mesterek irányítsák-e a beosz­tottak hadseregét, döntőnek lát­szik a Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása, amely egy konkrét ügy kapcsán kimondta: az al­kalmazottakat ért munkahelyi stresszhatásokat, illetve az eb­ből származó betegségeket ugyanúgy kell tekinteni, mint bármely más munkahelyi bal­esetet. Tehát kártérítés illeti meg a helyi drillszellem, a ret­tegett főnök áldozatait is.... Százmillió gyerek kap gyermekbénulás elleni védőszérumot Kínában t * i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom