Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-09 / 8. szám
6 aj Dunántúli napló Magazin 1995. január 9., hétfő VÁMPÍROK, DRAKULÁK, CSONTVÁZAK ÉS SZELLEMEK NYOMÁBAN AZ ARCPÓTLÁS TUDOMÁNYA Orr, száj és szemek Borzongani tessék! A páciensnek szemüvege van, de látszatra semmiben sem különbözik a hozzá hasonló korú fiatalemberektől. Közelről kell megvizsgálni az arcát, hogy szembetűnjék: a jobb szeme, szemhéja, szempillája és a körülötte levő bőr nem igazi! Epité- zist, vagyis mesterséges arcpótlást visel. Enélkül választhatna az üres szemgödör, vagy a fekete tapasz, illetve a mohó kíváncsiság, a sértő megjegyzések és a megalázó sajnálkozás között. A berlini Rudolf Virchow egyetemi klinikán három évvel ezelőtt hozták létre a Mesterséges Arcpótlás Központját, amelyhez hasonló intézmény csak Münchenben és Tübingen- ben működik. Az epitetika a gyógyászat viszonylag új területe, amelynek lehetőségeivel még sok orvos sincsen tisztában. Jürgen Bier professzor, a száj- és plasztikus sebészet specialistája így fogalmaz: „Az ember mindent elrejthet, de az arcát nem. Az arc olyan, akár egy névjegy.” Ha valaki elveszti arcának egy részét, ez személyes és társadalmi katasztrófát jelenthet számára, elszigetelődhet társaitól, illetve szélsőséges esetekben, többek között embergyűlölővé is válhat. Az orvosok már az ókorban is próbálkoztak mesterséges arcpótlással. A gazdagok arany orrot viselhettek, míg a szegényeknek be kellett érniük a kartonból készült orral, amelyet zsineggel erősítettek az arcukhoz. A kínaiak fedezték fel a porcelánorrot. A mai epitéziseknek vajmi kevés közük van ezekhez a furcsa megoldásokhoz, de a mögöttük húzódó indíték igencsak azonos. Van, aki későn kezelt tumor miatt vesztette el a szemét. Mások rákos megbetegedés folytán vesztik el orrukat, fülüket, vagy ajkukat, de akadnak baleseti áldozatok, sőt gyerekek is, akik arcpótlásra szorulnak. Berlinben évente általában tíz gyerek születik hiányos arccal. A berlini központban évente mintegy félszáz pácienst kezelnek. Természetesen minden kezelés egyedi és hónapokig is tarthat. A tumor esetében például az orvos már a daganat eltávolítása után parányi titán „horgonyokat” épít be a szemüreg csontos részébe. A titánt, ezt a könnyűfémet a szervezet nem veti ki magából. Ekkor kezdődik a technikusok munkája: általában hét, egyenként két-négyórás ülés során formálódik az epitézis, ez a szilikonból és más műanyagból készült remekmű, amely formáját'és színét tekintve döbbenetesen hasonlít az eredetihez. A páciensnek modellt kell ülnie, gipszlenyomatok készülnek az arcáról, felhasználják a régi fotókat is. Günter Locke, a főtechnikus szerint még az orr parányi hajszálereit és a fülből kinövő szőrszálakat is remekül lehet utánozni. A kész epitézist végül parányi kapcsokkal vagy mágnesekkel erősítik a korábban beültetett titán-horgonyokhoz. Mivel az epitézist ki lehet emelni, tisztítása éppoly egyszerű, mint a műfogsoré, vagy a kontakt- lencséé. Az epitézist hidrogén- peroxiddal kell leöblíteni, majd vízzel és szappannal lemosni és megszárítani. Az epitézis, amelyet különben a legtöbb páciens éjszaka lekapcsol magáról, gyorsabban öregszik, mint a viselője. Két év után új arcpótlásra van szükség, ennek készítésekor figyelembe veszik az időközben keletkezett ráncokat is. Kísértetek járják be Európát, ha nem is a kommunizmus halott és a kapitalizmus virgonc kísértetei, hanem igazi, hús-vér kísértetek, vámpírok, drakulák, szellemek. Drakula rémtettei Amikor a román havasokban üvöltenek a farkasok, a parasztok ma is összerezzennek, mert a néphit szerint a Drakula által egykor meggyilkolt emberek lelkei jajonganak. A Drakula a román dracul, a gonosz, vagy ördög szóból származik, s méltó jelzője Vlad havasalföldi fejedelemnek, aki életének 46 éve során elképesztően sok gaztettet követett el. Vlad, aki különben Mátyás király hűbérese volt, 1462-ben kapta a Tepes, vagyis Karóba- húzó melléknevet. Mehmed török szultán abban az évben Erdély meghódítására készült, s Drakula vára közelében szörnyű látvány tárult a sereg előőrse elé: félkörívben 20 ezer karóba húzott török katona, a ruhájuk már csupa rongy volt, kilátszott a bordájuk, fejükben fészket raktak a madarak! A szultán parancsot adott seregének a visz- szavonulásra. A fejedelem más alkalommal a vára melletti díszterembe lakomára invitálta a környéken élő betegeket, vakokat és koldusokat. Amikor jóllaktak és le- részegedtek, felgyújtatta a termet, s mind benne égett! Nem csoda, hogy Vladot meggyilkolták, szerzetesek találták meg a fej nélküli testet, s eltemették a Snagov szigetén levő kolostorban. A holttestet csak 1935-ben exhumálták, s ékszerei alapján azonosították. A csontváz mellett ott volt a gyűrű és a karkötő, amelyet idősebb fiúként örökölt az apjától. Vlad fejedelem igazi szörnyeteg volt, de nem vámpír. A vele kapcsolatos vámpír-történetet a brit Bram Stoker találta ki és írta meg híres rémregényében. A borzalmak szirtje felett A környék lakói azt mesélik, hogy a Dunnotar kastélya előtti szirt szélén rendszeresen felbukkan egy furcsa egyenruhát viselő katona: sovány, égőszemű, s amikor a tenger felé tekint, megjelenik egy lángoló vitorlájú hajó. A hajó fedélzetén csontvázak állnak. A katona elindul a hajó felé, de egy hirtelen széllökés eloszlatja a rémképet. Mindez arra a két rémséges eseményre emlékeztet, amely itt, a skóciai Dunnotar kastélyában történt, többszáz esztendővel ezelőtt. Az egyik: noha Dunnotar a középkorban a legbiztonságosabb erődnek számított, 1297- ben mégis elfoglalta és lerombolta az a skót hadsereg, amelyet William Wallace vezetett. Ekkor tűzhalált szenvedett a helyőrség, amely éppen misét hallgatott. A másik: Dunnotar, amely hatalmas homokkőszirtre épült, ideális börtön, ahonnan nem lehet elmenekülni. A 17. század végén 160 férfit, nőt és gyermeket tartottak fogva a kastély ablaktalan tömlöcében. Nyers halat kaptak enni, sós víz volt az italuk, a puszta sziklán hevertek, s egy szemtanú megírta, hogy még a halottakat sem tudták eltemetni. Mind elpusztultak, ki az éhségtől, ki szökési kísérlet közben, volt, akit halálra kínoztak. Egyetlen bűnük volt csupán, hogy liberális létükre a korona ellen harcoltak. A néphit szerint egy nap lángoló hajóval térnek majd vissza, hogy büntetésül porrá égessék a kastélyt. A csontváz és a mészároskampó Aki a németországi Harz- hegységben felkeresi Falkenstein kastélyát, az óvakodjék attól, hogy belépjen a torony tiltott szobájába. Ez ugyanis a helybéliek hite szerint szerencsétlenséggel jár. Azok az amerikai katonák, akik 1945 áprilisában megszállták a kastélyt, a gróf figyelmeztetése ellenére betörték a toronyszoba ajtaját: véres mészároskampót láttak, amely láncra akasztva a mennyezetről lógott le! A gróf és a grófnő álmatlanul töltötte az éjszakát, s másnap érkezett a hír a közeli Bal- lenstadtból: meghalt a gróf nagyanyja, abban az órában, amikor a katonák betörték az ajtót! Ezt az ajtót korábban csak egyszer nyitották ki: amikor a kézművesek 1839-ben renoválták az akkor már 700 esztendős kastélyt, ebben a teremben egy befalazott női csontvázat találtak! Az egykori várúr így tüntette el áldozatát, akinek kiléte mindmáig ismeretlen. Az abbé kincse Bérenger Sauniere abbé állítólag oly szörnyűséges vallomást tett a halálos ágyán, hogy az őt gyóntató pap megtagadta tőle az utolsó kenetet. Sauniere 33 éves korában lett a csöpp Rennes-le-Chateau falu papja és évekig szerény, nyugodt életet élt. Hat évvel később, 1891-ben, a templom renoválása során rejtélyes írásjelekkel telerótt pergament találtak egy oszlop üregében. Az abbé Párizsba utazott az irattal és három héttel később gazdag emberként tért vissza. Fényűző villát építtetett, s amikor a püspök meg akarta fosztani hivatalától, a pápához fellebbezett. A Szentszék az abbénak adott igazat, aki 1917-ig, haláláig betöltötte hivatalát. Halála után titkos folyosókat fedeztek fel a villa alatt. Az egyik helybeli paraszt elmondta, hogy apja egy alkalommal a kastély közelében járva egyhangú éneket hallott a föld alól, amely felerősödött, amint közelebb ment, majd elhallgatott. A férfi az ijedelemtől szívrohamot kapott. A környék lakói azóta széles ívben elkerülik az elátkozott abbé kastélyát. A szép etióp szűz szelleme A szászországi Muskau kastélyának romjától egyenes út vezet a borostyánnal benőtt temetőhöz. A falusiak sötétedés után elkerülik ezt az utat, mert szerintük még ma is ott kísért Mahbuba, a szép etióp lány szelleme. A fehér halotti lepelbe öltözött Mahbuba előkelő etióp családból származott. A háború végigsöpört szülőföldjén, rabszolgasorba került és elhurcolták Szudánba. Tizenegy éves volt, amikor Hermann von Pückler-Muskau herceg szudáni látogatása során megvásárolta a tulajdonosától és úgymond saját lányaként nevelte. Mahbuba azonban 16 éves korában meghalt. 1840 október 29-én temették el, a herceg szolganépe égő gyertyákkal állt a kastélytól a temetőhöz vezető úton. Miért halt meg Mahbuba? Egyesek szerint fogadott apja nem csupán lányának tekintette és amikor lerészegedett, lelkendezve mesélt a lány pompás testéről. A herceg különben is fura szerzet volt, aki éjszakánként azzal szórakozott, hogy sorra felnyittatta őseinek a koporsóit. Makai György Pannon GSM. Tíz a százból! 10% engedmény az első 100 új előfizetőnek a készülék és a kiegészítők árából! IL És ez még nem minden! Hiszen, ha Ön januárban az első száz új előfizető között van, a Pannon GSM privát hangpostáját és hívófél-azonosító szolgáltatását 6 hónapon keresztül ingyen használhatja. De ne feledje, mindez csak akkor jár Önnek, ha abban a megyében fizet elő a Pannon GSM szolgáltatásaira, ahol lakik, vagy ahol a cégét bejegyezték. Ha szeretne többet megtudni az akcióról, hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat az (1) , 270-4120-as telefonszámon, vagy keresse fel legközelebbi viszonteladónkat: Műszertechnika, 5600 Békéscsaba, Mednyánszky utca 19. tel.: 66/450-133; Számprog Kft., 5600 Békécsaba, Szabadság tér 12-14. tel.: 66/321-824; Hifi-Mix Szaküzlet, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 8. tel.: 66/453-049 PANNON q5m rmr Az élvonal.
