Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-02 / 1. szám
1995. január 2., hétfő Külföld uj Dunántúli napló 11 Franciaország az EU elnöke Franciaország, amely a „Tizenötök” első elnöke lesz, a „fö- deralistának” tartott német és a túlságosan „szabadkereske- dem-elvű” brit álláspont között félúton álló európai elgondolásait kívánja majd megvalósítani - írja az AFP hírmagyarázója abból az alkalomból, hogy 1995. január 1-től hat hónapon át Franciaország tölti be az Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal kivőbülő Európai Unió soros elnöki tisztét. HONGKONG ÚJ VIRÁGOKRA SZÁMÍT Jönnek a kínaiak Kompenzáció Kompenzációs megállapodás született az Európai Unió és az Egyesült Államok között amiatt, hogy január 1-jétől az EU újabb tagállamokkal bővül, s Ausztria, Finnország és Svédország is alkalmazkodik az EU egységes vámtarifa rendszeréhez - jelentette az AFP Brüsz- szelből. A hét végén aláírt megállapodás értelmében az Egyesült Államok a következő fél évben 150-200 millió ECU értékű kompenzációban részesül, elsősorban vegyipari és elektronikai termékeinek kedvezőbb exportlehetősége révén az EU piacára. Az egyelőre ideiglenes megállapodás nem érinti sem a mezőgazdasági termékeket, sem pedig a textilipariakat és az acélipariakat, tehát az úgynevezett „érzékeny cikkeket”. Az Egyesült Államokban 400 millió dollárra becsülik az EU bővítése miatt várható vámtöbbletet. Orosz olaj Az orosz kormány hamarosan felhagy az olajexport kvóta- rendszerével, ám 1995 első negyedévében továbbra is kötelező lesz a kitermelőknek orosz finomítókba küldeni olajuk 65 százalékát - jelentette ki Andrej Dogajev orosz külgazdasági miniszterhelyettes. Dogajev kifejtette, hogy fennmarad az úgynevezett különleges exportőrök rendszere, azaz a teljes olajexportnak 14 vállalaton kell „átfolynia”, olyanokon, amelyeknek már jelenleg is megvan az exportengedélyük. Az első negyedévi megkötést a téli tüzelőigénnyel indokolta. A Reuter megjegyzi, hogy éppen az ilyen megkötéseket kifogásolta igen határozottan a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap nemrégiben, s azzal fenyegette meg Moszkvát, hogy ha nem liberalizálja olajexport-rendszerét, akkor hitelektől eshet el. Vietnam: +8,5% Elsősorban a kiemelkedően jó mezőgazdasági termésnek és a jelentős kereskedelemnek köszönhetően Vietnam 1994-es gazdasági növekedése eléri a 8,5 százalékot. A kormány előzetes adatait ismertető Saigon Newsreader című lap hivatkozik az ország statisztikai hivatalának adataira, amelyek szerint a hazai össztermék (GDP) idén eléri a 15,45 milliárd dollárt. Az iparban a termelés 13,5 százalékkal, a mezőgazdaságban pedig 4,5 százalékkal bővül 1993- hoz képest - jelentette az AP. Vietnam kivitele 3,6 milliárd dollárt tesz ki az év végéig és ez 26 százalékkal több, mint tavaly. Az import 4,2-4,5 milliárd dollár lesz, a múlt évi 3,3 milliárd dollár után. Mindezek ellenére a térségben továbbra is az egyik legszegényebb országnak számít Vietnam, ahol az 1 főre eső GDP nincs 240 dollár. A francia elnökségre átmeneti időszakban kerül sor: a korábbi elnökségek a kibővítést, illetve a Kelet felé nyitást eredményezték. A következő - spanyol és olasz - elnökségek idején a fő feladat az 1996-ra kitűzött s a maastrichti szerződés felülvizsgálatára hivatott kormányközi konferencia lebonyolítása lesz. A francia elnökség munka- programja a folyamatosság jegyében fogant (európai tervek, nyitás Kelet felé), ám Párizs az általa fontosnak tartott célkitűzéseket - mint például a földközi-tengeri országokkal fenntartott kapcsolatok és a kultúrpolitika szorgalmazása - szintén napirendre kívánja tűzni. A gazdasági növekedés és a foglalkoztatás témakörében elsősorban az Európai Bizottságnak az európai versenyképesség és a foglalkoztatás fellendítésével foglalkozó, 1993-ban elfogadott Fehér Könyve szolgál útmutatóul. Franciaország ezenkívül javasolni kívánja egy ún. foglalkoztatási, szociális biztonsági és szakképzési „egyezmény” kidolgozását. Az Essenben elfogadott 14 nagy terv (autópályák, gyorsvasút építése, stb.) szintén szerepel a napirenden. Párizs a csalás elleni harc jegyében az egységes európai piac szankciórendszerét is erősíteni szeretné. A belbiztonság és a bevándorlás témakörét illetően Francois Mitterrand francia elnök utasítást adott, hogy a francia elnökség idején zárják le az európai rendőrségek együttműködési szervezetével kapcsolatos Europol-dossziét, amely Helmut Kohl német kancellárnak szívügye, de amelyet Charles Pasqua francia belügyminiszter - a jelenlegi formájában - erősen kifogásol. Ami az Unión kívüli országokkal való kapcsolatokat illeti, márciusban Párizsban tartják az „európai stabilitási egyezménynyel” kapcsolatos záróértekezletet. Az európai konfliktusoknak a megelőző diplomácia segítségével történő megakadályozását Edouard Balladur a kormányfői bársonyszékbe kerülése óta szorgalmazza. A kelet-európai országokkal való együttműködés tovább folytatódik oly módon, hogy ezen országok kormányainak tagjai bekapcsolódnak az EU különböző miniszteri tanácsainak munkájába. Franciaország elnöksége idején szorosabbra kívánja fűzni az EU kapcsolatait a Közel-Kelet és a Földközi-tenger déli térségének országaival. Ez a törekvés egyezik az őt követő két elnök - Spanyolország és Olaszország - célkitűzéseivel is. E három ország - történelmi és földrajzi okokból - rendkívül érzékeny a térség problémáira, s így elmondhatjuk, hogy másfél éven át folyamatosan „mediterrán” elnökség áll az EU élén. A három elnök a tervek szerint a keleti nyitás ellensúlyozására a déli országokkal fenntartott kapcsolatok kiegyensúlyozására törekszik. Az európai kulturális identitás kérdésével kapcsolatosan Franciaország ki kívánja vonni a GATT hatóköre alól az európai kulturális terméket. Ennek egyik fontos megvalósítási módja az európai audiovizuális alkotások sugárzására vonatkozó „határok nélküli televízió” irányelvének megújítása. Párizs emellett a két európai idegen nyelv oktatásának általánossá tételét is szorgalmazza. A francia elnökség idején készül el az Európai Miniszterek Tanácsának a maastrichti szerződés működéséről szóló, az intézményi reformoknak szentelt 1996-os kormányközi értekezlet összehívását célzó jelentése. Párizs vitát kíván kezdeményezni az európai intézményekben használatos munkanyelvek számának csökkentéséről. Intézményi kérdésekkel kapcsolatosan Párizs a „nagy” országok (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország) szerepének megerősítését szorgalmazza, mivel nem szeretné, ha a kibővítések csökkentenék ezek jelentőségét. Franciaország szorgalmazza a Nyugat-európai Unióra támaszkodó valódi közös védelmi politika kidolgozását. Párizs e cél érdekében számos kétoldalú szerződést is kötött (Euro-had- test, az Olaszországgal és Spanyolországgal folytatott tengeri repülési együttműködési tervek, brit-francia légierő-koordináció, európai műholdas programok, stb.). Az EU-elnökség idején kerül sor - jövő tavasszal - a francia- országi elnökválasztásra, ami diplomáciai és kormányforrások szerint némileg megnehezíti az elnökségi munkát. Francois Mitterrand utódjának kevés ideje marad majd a június 26- 27-i cannes-i csúcstalálkozó előkészítésére. Nem kevés függ attól sem, hogy ki lesz az utód, hiszen az egyes elnökjelöltek EU-kérdé- sekben vallott álláspontja is sokban különbözik. Mitterrand több ízben bírálta a „körkörös Európával” kapcsolatos elképzelést, amely Edouard Balladur miniszterelnöknek a nevéhez fűződik, aki közvéleménykutatások szerint a jobboldal esélyes elnökjelöltje. Jelentős nézetkülönbségek vannak az államokra és nemzeti parlanentekre összpontosuló „kormányközi” Európa elvét támogató, Jacques Chirac volt kormányfő vezette neo-gaulleista Tömörülés a Köztársaságért (RPR), illetve az erőteljesebb európai integrációt szorgalmazó, Valéry Gis- card d,Estaing volt államfő vezette Unió a Francia Demokráciáért (UDF) között is. A belpolitikai esetlegességeket kiküszöbölendő, Párizs több hónapja jelentős egyeztetést folytat a német, illetve a spanyol EU-elnökséggel a főbb munkálatok lehetőség szerinti maximális folyamatossága érdekében. Ennek érdekében Franciaország belső - az egyeztetést célzó - intézményi reformokat is hajtott végre, így például a külügyminisztérium 1993 őszén történt átszervezése révén megnőtt az európai ügyek jelentősége a Quai d’Orsay munkájában. Peking 1997-ben átveszi a hatalmat a brit koronagyarmaton, Hongkongban. Nemrég még úgy tűnt, hogy a dátum közeledtével menekül a tőke Hongkongból. Hála azonban Teng reformjainak, "a párt vezette kapitalizmus" korlátlan lehetőségeinek, a legújabb jelentések ertnek a fordítottjáról tanúskodnak. Elképesztő a tülekedés a kínai húsosfazék körül, s erre egyebek között az a bizonyság, hogy jelenleg Hongkong vezeti az ingatlanárak és bérek világ ranglistáját. Az amerikai üzletemberek által kedvelt déli villanegyed, Royal Cliff körzetében havi 25 ezer dollár egy lakás, a legele- gánsabbnak számító Victoria Peakben pedig egy villa ára 35 millió dollár is lehet. (1 amerikai dollár több, mint 7,27 helyi dollár). Egyetlen esztendő alatt az öröklakások árai átlag 38,az irodabérek 47 és a lakásbérek 53 százalékkal nőttek a korona- gyarmaton. Mint egy ingatlaJelcin államelnök, Csemo- mirgyin kormányfő, vagy Korsakov gárdaparancsnok kezében van-e a gyeplő? - kérdezi a moszkvai Izvesztyija. Az angol hírszerzők számára pedig immár nem kétséges, hogy Oroszországot nem "Borisz cár", hanem a Kreml mindenható ura, az új Raszputyin irányítja. Alekszandr Korsakov, a testőrség parancsnoka - az ismételten gyengélkedő Jelcin nevében - döntéseket hoz, intézkedik, s befolyása hétről hétre nő. Az elnöki biztonsági szolgálat vezetője valaha a KGB-nél dolgozott, és árnyékként kísérte Jelcint mindenhová. 1985 óta - amint ezt emlékirataiban az elnök is megerősítette - elválaszthatatlanok egymástól. Amikor Gorbacsov Jelcint kizáratta a politikai bizottságból és az kegyvesztett lett, a hű barát követte Szverdlovszkba. Ennek azonban ára volt: menesztették a KGB-ből, s úgy látszott, karrierje véget ért. Jelcin azonban nyomban tábornokká léptette elő, amikor megválasztották orosz államfővé. A becsvágyó Korsakov pedig elérte, hogy önállósították a több ezer főből álló elnöki gárdát, s hírek szerint most arra törekszik, hogy a légierőtől is csatoljanak hozzá egy századot. Nemrég egy tévéközvetítés is tanúskodott róla, hogy a protokoll szerint a parancsnok azonos megbecsülést élvez, mint a védelmi, a belügyi nügynök elmondta, egy hongkongi parkolóhely ára meghaladja egy ausztráliai ház árát. Ez a folyamat furcsa fejleményekhez vezet. Néhány hónap alatt a városállam hét ismert luxus szállója felett kondult meg a lélekharang, egyszerűen azért, mert belőlük, vagy a helyükön/!/ kifizetődőbb iroda-felhőkarcolókat létesíteni. Talán a legfantasztikusabb, hogy erre a sorsra jutott a Hongkong Hilton is, amelynek 750 szobáját a minap alakították át 12 millió dollárért. Sokasodnak annak a jelei, hogy a nagy külföldi cégek emberei a szó szoros értelmében minden áron ott akarnak lenni Kína kapujánál. Úgy gondolják, a jelenleg 1,2 milliárd lakosú ország olyan piac, amiről egyszerűen nem szabad lemaradni. 1990-ben 19,300 amerikai üzletember telepedett le a városállamban, ebben az évben szeptember végéig 29 500. A folyamat gyorsul... mert jönnek a pekingi kínaiak ... illetve az állambiztonsági miniszter. Az Izvesztyija nemrég közzétette azt a levelet, amelyben Korsakov úgyszólván utasítja Csemomirgyin kormányfőt, hogyan járjon el gazdasági és energiapolitikai ügyekben. „Helyesnek tartanánk - írja a testőrgárda parancsnoka ha a miniszterelnök első helyettese szakértői bizottságot állítana fel a kormányhatározatok felülvizsgálatára.” Állítólag „Jelcin árnyéka” volt az, aki szeptemberben megtiltotta, hogy az elnököt felébresszék, amikor repülőgépe New Yorkból hazafelé leszállt Írországban. Döntésével nem kis diplomáciai bonyodalmat okozott, hiszen a beton szélén ott toporgott Albert Reynold miniszterelnök, akivel Jelcinnek tárgyalásokat kellett volna folytatnia, amíg a gép megtankol. A most zajló csecsen-vál- ság döntéseinek meghozatalánál pedig - állítják szakértők Moszkvában - meghatározóvá lett Korsakov saját hírszerző gárdájának tevékenysége, amelyről maga a tábornok így fogalmazott: „Munkánk e részének tulajdonítjuk a legnagyobb jelentőséget, s megkülönböztetett módon kezelünk minden információt, amely a mi érdekszféránkat érinti”. Vajon kikről szól a fejedelmi többes? Toronyi Attila Kohl kancellár és Mitterrand elnök a decemberi esseni csúcson HÍRSZERZŐK KUTATJÁK Kinek a kezében van a gyeplő? Hillary Clinton nem lesz „a nemzet mamája” Amióta Arkansas állam volt kormányzója, Bili Clinton az Egyesült Államok elnöke lett, legalább olyan érdeklődés irányul a feleségére, Hillary asz- szonyra, mint őrá. Az elnökkel ellentétben, aki igen szegény déli család sarja, a feleség szülei jómódú chicagói polgárok voltak. A rendkívül intelligens, dinamikus ügyvédnőről Clinton megválasztása után sokan úgy vélték, hogy egyfajta „királynőként” ő fogja a háttérből irányítani a Fehér Ház politikáját. Kétségkívül kulcsszerepe volt az új kormány összeállításánál, és választásai nem mindig bizonyultak sikeresnek. Clinton kezdetben valóban játszott azzal a gondolattal is, hogy feleségét, akit mindig is legfontosabb politikai tanácsadójának minősített, meghívja a kormány üléseire. Az ellenállást tapasztalva azonban feladta a tervét, s így Hillarynak csak részfeladat maradt: az általános egészségbiztosítás bevezetése. Miután az Államokban - az egyedülállóan drága orvosi és gyógyszerköltségek miatt - vagy 30 millió embernek nincs biztosítása, a kezdeményezés korszakos jelentőségű volt. Az elnök felesége, többszáz fős szakértői gárda élén, másfél évig dolgozott a terveken, de azokat a törvényhozás ellenzéki republikánusai, nem különben az elnök pártjának „renitens” képviselői elutasították: az óriási költségvetési hiány közepette túl drágának találták a programot. Összeomlott tehát a Clin- ton-kormányzat legnagyobb terve s azóta alig hallani az elnöki feleségről. Hillary asszony nem akart „a nemzet mamája” lenni, mint közvetlen elődje, Barbara Bush. Sem pedig az ország ragyogó üdvöskéje, amilyen Jacqueline Kennedy volt. Dolgozó, sikeres asszonyként szeretett volna élni, amilyen korábban is volt. A sorozatos kudarcok után ő férjének talán utolsó reménysége, hogy a siker reményében indulhatnak 1996-ban az újjá- választásért. Ám az sem lehetetlen, hogy a kampányban a politikai tanácsadók a háttérbe irányítják majd: világnézete túl baloldalinak bizonyult és Bili Clinton most nem győz visszakozni, hogy ismét megszerezze a maradibb középrétegek támogatását. S kétséges, hogy éppen ebben tud-e segíteni az elnöknek - közös kudarcaik után a feleség. Ha nem - abba Bili belebukhat politikailag, Hillary pedig megrokkanhat egészségileg. De még a Clinton-ellenfelek sem biztosak benne, hogy Amerika ezt akarja. Heltai András Birgit Breuel, a német privatizációs intézet leköszönő elnöke december 30-án Berlinben leszerelte az intézmény épületéről a táblát, jelezve, hogy a vagyonügynökség négy és fél évi munka után befejezte működését. A holding 14 ezer, korábban a kelet-német állam tulajdonában lévő vállalatot és társaságot értékesített