Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-29 / 357. szám

1994. december 29., csütörtök Közélet új Dunántúli napló 7 Mi nem fordul elő Európában? Remélhetőleg, a jövőben több pénz jut az új lakótelep fejlesztésére is Fotó: Tóth László HA EGY LAKÓTELEP LAKÓI ÖSSZEFOGNAK Részönkormányzat Hirden? Horn Gyula szerint Európá­ban nemigen fordul elő, hogy a belügyminiszter nyilvánosan megalapozatlannak és hibásnak nevezze a miniszterelnök dön­téseit. Kuncze Gábor viszont úgy véli, hogy fontos kormány­fői döntéseket a miniszternek nem a sajtóból kell megtudnia, (s talán hozzá gondolta: mert ez sem szokott előfordulni Euró­pában). Miért fordult akkor elő Ma­gyarországon? Nem elég „bejá­ratott” a koalíciós egyeztetés? Valószínűleg ez a nézeteltéré­sek valódi oka. A miniszterel­nök túl időigényesnek, a dina­mikus és hatékony kormányzati munka fékezőjének véli a hosz- szadalmas egyeztetéseket, he­lyettese viszont mindezt az együttműködés nélkülözhetet­len folyamatának tartja. Mert mi az, ami még valóban nem fordult elő Európában? Hogy egy párt meggyőző par­lamenti többsége birtokában is koalícióra lépjen a választások Karácsonykor felrobbant az időzített politikai bomba Olasz­országban. Csakhogy az áldozat ezúttal éppen az, aki még ta­vasszal mások eltávolítására te­lepítette: maga a kormányfő, Berlusconi. Májusban alakult koalíciós kabinetje szétesett, s ma nagy kérdés,lesznek-e, s ha igen, mikor és mit hoznak a rendkívüli választások? Szakér­tők szerint csak az időpont nyi­tott, hisz a bukott miniszterel­nök idő előtti voksolás kiírását sürgeti, s az ellene csatasorba állt erők is legfeljebb átmeneti kormányzást kívánnak. Elkerülhetetlen az új válasz­tójogi törvények elfogadása? Igen, ha azt akarják, hogy végre stabilizálódjék a politikai mér­leg Itáliában. S mert a tét a poli- tikai-gazdasági-választójogi A fogyasztási cikkek beho­zatali kvótája 1995-ben 520 millió dollár lesz, személygép­kocsikból az ideihez hasonlóan 130 ezret importálhatnak a ke­reskedők, az utóbbiak behoza­tali illetékei ugyanakkor 6 szá­zalékról 4 százalékra mérsék­lődnek. Az uruguai megállapodás ér­telmében 1995. január 1-jétől liberalizálják az agrártermékek importját. Ezek behozatalára tehát az új év elejétől nem kell engedélyt kérni. A fogyasztási cikkek globál kvótája az idei 750 millió dollárról 520 millió dollárra mérséklődik. A kvótán belüli arányok lényegében nem változnak: 250 millió dollárért hozhatnak be a kereskedők ru­házati termékeket, mintegy 65 második helyezettjével; hogy ennek eredményeképpen közös kormányzásra vállalkozzanak a pártok; hogy teljesen egyedi megoldásokat alakítsanak ki (lásd: koalíciós egyeztető ta­nács) az ügyek intézésére. Vé- gülis: az egész mai magyar poli­tikai-kormányzati megoldás egyedülálló Európában - mondhatni „ilyen nem szokott előfordulni” a kontinensen. Ak­kor miért csodálkozunk azon, hogy a járatlan út teli van buk­tatókkal? S miért olyan várat­lan, amikor az úton nagy kor­mányzati teherrel közlekedők meg-megbotlanak ? Van más út? A választók aka­rata a májusi választásokon egyértelművé tette, hogy nincs. Akkor pedig vállalni kell ennek nehézségeit is. Egészen addig, ameddig majd elmondják rólunk: ilyen (működő koalíció) Európában először Magyarországon fordult elő.. . reformok átfogó rendszere, nem mindegy: ki kormányozza és milyen hatáskörrel a következő néhány hónapban az országot? De éppen erre a legnehezebb a válasz, mivel az olasz válság egyik jellemzője éppen az, hogy miközben a többség megbuk­tatta Berlusconit, nehéz olyan új kormányt alakítani, amely több­séget szerez a parlamentben. „Utcára vinni” a politikát? Berlusconi felszólította híveit, hogy „hallassák hangjukat”, s mozgalma,a Forza Italia máris jó néhány tömegmegmozdulást szervezett „főpróbaként” az esetleges nagyobb mérvű de­monstrációkhoz. S jelentkezik a számunkra legfontosabb kérdés is: milyen veszélyeket hordoz­hat egy itáliai zűrzavar Európa számára? Sz. G. millió dollárért lábbeliket, 30-35 millió dollárért nemes­fém-ékszereket, 25 millió dol­lárért tisztítószereket és vegyi­árukat, illetve 130 ezer darab személygépkocsit. Ebben az esztendőben szintén 130 ezer autót importálhattak a cégek, ebből 60 ezer volt az új és 70 ezer a használt. A kereskedők többéves igé­nye, hogy akik régebben van­nak a piacon, részesüljenek va­lamiféle kedvezményben. Ezért az ipari és kereskedelmi tárca vezetése úgy döntött, hogy azok az importőrök, akik már legalább egy éve működ­nek, jövő év januárjában auto­matikusán megkapják a idén kapott behozatali kvóta 50 szá­zalékára az engedélyt. Hird Pécshez csatolt telepü­lés: a régi utcáival és az új lakó­teleppel, a város felöli részen. Szemünk előtt nőtt ki a földből, s tudom, Pest felé menet, a köz­ség határához, épülő házaihoz érve mindig tettünk egy-két megjegyzést. Főleg, hogy a 6-os útról úgy tűnt: rendkívül sűrű a beépítés. A többnyire kétszintes házak mintha egymás elöl ta­karnák el a napot. Hird lakóteleppé lett: lakói számára bizonyára szép és ott­honos. A háza újak: négyzetméter­ben tágasak. Azt hinné az ember: fenékig tejfel itt az élet, a pécsiség vá­rosi rangot ad, s mint másutt is, a nagyváros alvó elővárosának lenni, ott élni, csudajó dolog le­het. Ezt részint igazolják, ré­szint cáfolják beszélgetőpartne­reim, a helyi nőegylet elnöke, dr. Hartung Istvánné és a Hirdi Faluszépítő Egyesület ügyveze­tője, Pataki Ferenc. Állítják: a község magára maradt. Az ál­lamigazgatás csapdájába került, hiszen Pécshez csatolván meg­szűnt a tanács, később a tanácsi képviselet, majd Vasas és So­mogy területekkel közösködve, a térség egyetlen képviselőt vá­laszthatott a pécsi önkormány­zatba. Ez a képviselő pedig nem hirdi. Hogy is lehetne az? A három egykori falu lakosságának 43 százaléka Vasason, 30 száza­léka Somogyon és 27 százaléka Hirden lakik. Könnyű belátni: itt mindig Vasas fogja adni a képviselőt. S ebből adódnak aztán a vélt és valós félreértések, haragok. Hiszen egy Vasason lakó ön- kormányzati képviselő soha nem tud olyan helyzetet terem­teni, amivel elégedettek lenné­nek Hirden. És, bocsánat, soha sem fog olyan elszántsággal küzdeni a hirdi érdekekért, mint a saját községéért. Az már külön fűszerezi a mondandót: az elmúlt évek so­rán Hird Pécs egyik mostoha- gyereke volt. A legmostohább. Hogy, hogy nem a korábbi közösségi létesítmények, a falu saját dolgai más tulajdonába csúsztak. Ez lett a korábbi köz­ségháza, kultúrház, focipálya sorsa, s ma, az egyetlen hely a templom, ahol néhány ember összejöhet. (Hála a helyi plébá­nos megértésének, itt tartották az iskolai karácsonyi ünnepet legutóbb.) A korábbi szép ígére­tek - út, földgáz, csatornázás - csak ígéretek maradtak. Az áldatlan állapotok, a hely­zet tarthatatlansága kikényszerí­tette a helyi mozgalmakat, a ci­vil szerveződéseket. így alakult meg a faluszépítő egyesület, a nőegylet a sportegylet és az Egészség és Műveltség alapít­vány: élükön valamit cselekedni akaró, tettre kész emberekkel. (Utóbbi a helyi Hirdi Hírek címmel lapot ad ki.) Volt, aki a Pécstől való elszakadást és az önálló községi létet szorgal­mazta. Volt, aki - mint az álla­migazgatást kiismerő Pataki Fe­renc is -, az elszakadás ellen szólt. Utóbbi kidolgozta a tör­vényben biztosított helyi rész­önkormányzat fölállításának és működésének rendszerét, módozatait, s megpályázta a belügyminisztériumnál a Phare-program keretében az ehhez szükséges anyagiakat. S mit tesz isten, a belügyben fo­gékonyak voltak a Pataki-féle tervre, az azt értékelő bizottság elfogadta a projektet s bizonyos módosításokat javasolva, azt szakértő bizottságnak adta, hogy öntsék végleges formába. Szinte hihetetlen: a hirdi civil szervezet kezdeményezéséből minden valószínűség szerint or­szágos modell lesz, s nyomdo­kaikon felállhat majd sok-sok részönkormányzat, amely dönt a saját ügyeiben. A hirdi elképzelések szerint önálló gazdálkodást szeretné­nek. Hiszen végigjártak több hasonló nagyságú önálló telepü­lést, s mi tagadás, évente az ilyen községekben fejkvóta sze­rint 40-50 millió forint jutott évente fejlesztésre a központi pénzekből, s ha azt az ügyes polgármester és testület pályá­zatokkal kiegészítette, évi százmillió is csurranhatott. Pa­taki szerint ennyi pénzt vesztet­tek el évről-évre a hirdiek azzal, hogy nem volt szószólójuk a pécsi önkormányzatban, hogy nem a maguk urai. A jó hír: Pécs városa 361/1994 (XI.3.) számú rende­letével a hirdi részönkormány­zat fölállításához szabad utat adott. A menetrend a további­akban úgy alakul, hogy rövide­sen a civil szerveződés válasz­tással megbízza azt a néhány polgárt, akik mint részönkor­mányzati tagok fognak majd a tavasszal dolgozni, az akkorra elkészülő szervezeti, működési és hatásköri dokumentum alap­ján. Márciustól Hird elérheti azt a státuszt, amit várt: Pécs alvó vá­rosa lehet, de nem alvó, hanem cselekvő polgárokkal. Akik maguk intézik ügyes-bajos dol­gaikat, s nem a sohanapjára várnak, amikor valaki majd megkönyörül rajtuk. Kozma F. Szabad óévbúcsúztató Az SZDSZ-t az elmúlt hóna­pokban Baranyában is sók ön­kéntes munkája segítette. A kampányban megfáradtakat és az SZDSZ programja iránt ér­deklődőket várják egy piknik alapon szerveződő összejöve­telre december 28-án 18 órára a Felsőmalom u. 13-ba. Házi­gazda Papp Béla alpolgármester és Wemer József, a megyei közgyűlés elnöke. Velük és több önkormányzati képviselő­vel koccintva együtt kívánnak minden baranyai polgárnak nyugodt, eredményes új eszten­dőt. Lépésben az inflációval A magyar központi bank azt tervezi, hogy szigorítja a ka­matpolitikáját és folytatja a fo­rint kapcsán a „kisleértékelé- sek” gyakorlatát - jelentette az AP-DJ magyarországi pénzügyi szakértőkre hivatkozva. Az amerikai gazdasági hírügynök­ség jelentése szerint a jövő év egyik bizonytalansági ténye­zője, hogy milyen politikát foly­tat majd a jegybank lemondott elnökének utódja. Vadász Gá­bor, a Girocredit Securities Bu­dapest elemzője szerint jövőre növekednek a kamatlábak és a forint ‘leértékelése lépést tart majd az infláció ütemével, amely januárban várhatóan megugrik, mert az elektromos energia ára 65, a földgázé pedig 53 százalékkal drágul. A Giro­credit képviselője a jövő esz­tendőre 20 százalékos infláció­val és a forint 15-20 százalékos leértékelésével számol. Sok jogos kritika Sok jogos kritika érheti a Magyar Televízió gazdálkodá­sát - mondta Békési László pénzügyminiszter parlamenti ülésen válaszként arra az inter­pellációra, amely szerint köz­pénzek példátlan mértékű pa­zarlása az, hogy a Magyar Tele­vízió New York, New York című műsorának költségei a saj­tóhírek szerint elérték a 46 mil­lió forintot. A New York, New York pro­dukciót még a Nahlik-féle tele­víziós vezetés hagyta jóvá, 45,5 milliós tervezett költségvetés­sel. Amikor a jelenlegi vezetés hivatalba lépett, a kiadások és kötelezettségvállalások mértéke már elérte a 22 millió forintot, ezért a műsor leállítására nem volt reális lehetőség. A magas költségek miatt a te­levízió mostani elnöke belső vizsgálatot rendelt el, az ered­mény január középáré várható.- Ha a belső vizsgálat ered­ménye szükségessé teszi, sze­mélyesen fogom kezdemé­nyezni a felelősségre vonást - hangsúlyozta Békési László. Pálos Tamás Múlt vagy jövő? Fogyasztási cikk import 1995-ben Új Orvosi Kamara A Baranya megyei orvostár­sadalom históriájában törté­nelmi pillanatnak nevezhető 1994. december 14-e, amikor végre megalakult megyénkben is az Orvosi Kamara, amely a parlament által ráruházott jogok és kötelességek révén képes ha­tásosan irányítani az orvostár­sadalom szakmai életét. Ezzel eddig még nem tapasztalt szakmai önkormányzati lehető­ség nyugszik kezünkben. A kamara természetesen olyan lesz, amilyenné tesszük, amilyenné a kollégák akarata és aktivitása majd formálni fogja. Nagyon sokan fenntartásokkal élnek a kamara iránt, mivel ed­digi tevékenységét nem érezték, de nem is érezhették igazán, mert nem rendelkezett vélemé­nyezési és egyetértési joggal, ami nyilvánvalóvá tehette volna a kamara elképzeléseit, akara­tát. Számos feladat fog hárulni az újonnan megalakult köztestü­letre, amelynek döntő és hatá­rozott állásfoglalással harcolni kell a megfelelő munkakörül­mények és az optimális felsze­reltség biztosításáért, és azért, hogy a hivatásból végzett ma­gasszíntű napi tevékenységért és ügyeletben eltöltött felelős­ségteljes munkáért tisztességes megélhetést biztosító fizetés jár­jon. Harcolni kell azért, hogy tisztességben végzett sokévti­zedes munka után megélhetést biztosító nyugdíj járjon, és a he­tedik évtized árnyékában ne kelljen fárasztó ügyeletekkel plusz jövedelemre szert tenni. Harmadszorra sikerült csak a köztestületet megalakítani. De bízom abban, hogy mind etikai, erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt meggyötört, sokszor megalázott orvostársadalmat mégis sikerül rádöbbenteni, hogy a szakmai önkormányzat révén a sorsunk részben már a kezünkben nyugszik. Remélem azt is, hogy lehetőségeink kiszé­lesednek és több érdemi bele­szólásunk lesz más döntések meghozatalában is. Sok vonat­kozásban kemény állásfoglalá­sokra is kényszerül a kamara, mivel meg kell húzni azt a ha­tárt, hogy ki és hogyan ismer­tetheti el a külföldön szerzett diplomáját, vagy milyen feltéte­lek mellett juthat külföldi ál­lampolgár akár ideiglenesen is kamarai tagsághoz. Ez rendkí­vül lényeges, mivel kamarai tagság nélkül gyógyító tevé­kenységet nem lehet végezni. Nagyon sok külföldi állampol­gár szerez ma diplomát hazai egyetemeinken, és közülük so­kan nem akarnak hazautazni. Itt kívánnak letelepedni, szakvizs­gát szerezni, ami az egyébként is meglévő orvosi munkanélkü­liséget csak gerjesztené. Az elmúlt néhány évben több mint 2700 orvosi diplomát ho­nosítottak Magyarországon, ami többszöröse az egy év alatt az összes magyarországi egye­temek által kibocsájtott fiatal orvoskollégák létszámának. Ez elgondolkoztató! Sok esetben a szaktudás is megkérdőjelez­hető. Úgy hiszem, a kamarának komoly vizsgafeltételeket kell megkövetelnie egy-egy idegen­ben szerzett diploma ismerésé­hez. A szakmai színvonal fokoza­tos és folytonos emelése nélkü­lözhetetlen. Ki kell dolgozni a garantáltan értékteremtő minő­ségi kontrollt. Kapcsolatokat kell kialakítani szomszédos or­szágok kamaráival, hogy rövi- debb-hosszabb ideig tovább­képzés céljából fiatal kollégák módot találjanak ösztöndíjak elnyerésére. Vissza kell állítani a családorvosi ténykedés nim­buszát, ösztönözni a kollégákat, hogy merjenek vállalni olyan ténykedést is - és azt hitelt ér­demlően magas szakmai szín­vonalon művelni -, amit most még csak szakrendelések vé­geznek. Át kell gondolni az orvos­képzés tematikáját. Mit, hogyan és milyen mértékben oktassunk az egyetemeken és a postgradu- ális, a rezidens képzés során. Súlypontozni kell a gyakorlati ténykedés elvárásait is a család­orvoslás szemszögéből, hogy egy frissen végzett orvos kollé­gától mikor és mi várható el. Természetesen az orvos-tár­sadalom csak akkor kaphatja vissza régi tekintélyét, ha ön­maga is megtisztul a szakmai és erkölcsi konkolytól. Ha meg­szűnik a beteg és orvos közt kia­lakult, senki számára nem elő­nyös, anyagias viszony, és egyes a ma még önsorsrontó mámorban is dolgozó orvosokat józan gondolkodású, több nyel­ven is beszélő, görcsöktől men­tes, felszabadult orvos generá­ció váltja fel. A társadalomban bizonyos mértékig gerjesztett orvoselle- nesség is tapasztalható, amikor egyre gyakrabban a TV-ben és különböző újságokban orvospe­rekről, műhibákról stb. kifa­csarva írnak, ezzel mintegy megrendítve a betegek „or­vosba” vetett hitét. Sokszor lá­tom, hogy egyes kollégák ezek hatására önmagukban is elbi­zonytalanodnak, ami a betegel­látás szakmai színvonalának ro­vására mehet. Nem kívánom tovább elemezni egy csírájában is beteg orvostár­sadalom számos gondját, csupán vázolni akartam néhány gondola­tot, hogy kollégáim érezzék és lássák, az újonnan megválasztott köztestületi kamarára igen sok feladat hárul. Kérem, hogy min­den kamarai tag egységesen tá­mogassa a kamara politikamen­tes, kifejezetten szakma-orientált elképzeléseit egy jobb, magasabb egészségügyi ellátás érdekében. Az új kamara szervezése igen sok feladattal járt és a továbbiak­ban is járni fog. Ezúton ragadom meg az alkalmat, hogy köszöne- temet fejezzem ki az előző, lekö­szönő egyesületi kamara vezető­ségének a lankadatlan szervező munkájáért. Dr. Horváth J. Attila PhD a Baranya megyei Orvosi Kamara elnöke >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom