Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-06 / 336. szám

1994. december 6., kedd Választási fórum új Dunántúli napló 11 A Munkáspárt a választókhoz A Munkáspárt megítélése sokszor szélsőséges. Ezt mi an­nak tudjuk be, hogy sokan is­meretek hiányában vagy tudato­san terjesztenek rólunk valót­lanságokat. Ennek oka az is, hogy ritkán szerepelünk a mé­diákban. Rövid írásommal ezt az előítéletet szeretném elosz­latni. Sajnos többen mondják, hogy szélsőséges pártra nem szavaz­nak. A Munkáspárt nem szélső­séges párt, ellenkezőleg! De­mokratikusan működik, s a de­mokrácia oldalán áll minden kérdésben. A Munkáspárt kor­szerű Magyarországot akar s erre javaslatokat is tettünk az elmúlt időben, s teszünk a jövő­ben is. Az a véleményünk, hogy az illúziók ideje lejárt. Magyaror­szágon a tőkés társadalmi rend­szer léte már tény, elkerülhetet­len feszültségeivel és igazságta­lanságaival együtt. A kapita­lizmusnak is vannak előnyei, de hátrányai is. A tőkés rendszert az emberek nem egyformán élik meg. A többség vesztett, a ki­sebbség nyert. Régi mondás a kapitalizmus­ról, hogy a lehetőségek társa­dalma. De mit nyertek a mun­kások, a falun élők, az értelmi­ségiek, az alkalmazottak, a kis- nyugdíjjal rendelkezők, a fiata­lok? Számukra a megélhetés min­dennapos gonddá vált. Óriási gond lett a lakáshoz ju­tás, a munkanélküliség, az élet- színvonal folyamatos csökke­nése. Ezek mind nehéz kérdé­sek - amelyekre az egész társa­dalom választ keres. A Munkáspárt célja, hogy el­viselhetőbbé tegye a mai viszo­nyokat. Távlati célunk egy olyan társadalom kialakítása - hosszabb távon - amelyben az emberek együttélésének minő­ségileg más formája valósul meg. Nem a rendszerváltás előtti társadalmi formációra gondo­lunk! Elfogadjuk a tulajdon sokszí­nűségét, de azt elfogadhatatlan­nak tartjuk, hogy a társadalom minden gondját a bérből és fize­tésből élőknek kell elviselniök. Milyen jövő vár ránk? Az előre jelzések nem biztatóak. A Munkáspárt nem jóléti államot akar, hanem jóléti társadalmat. Azt szeretnénk, ha az iskolák, az egészségügy stb. működését nem a piac törvényei határoz­nák meg. A nyugdíjast az nem vigasztalja, ha azzal biztatjuk, hogy néhány évtized múlva majd jobban fog élni. ők azt szeretnék, ha életkörülményeik legalább nem romolnának to­vább. Hasonlóan nehéz kérdés a munkanélküliség, az egészség­ügy, az iskolák, a kulturális in­tézmények, a sportegyesületek ellehetetlenülése. Ezeket a problémákat csak egy hosszú­távra kidolgozott program tudja megoldani. Egyértelmű, hogy takarékos­ságra van szükség s arra, hogy emelkedjen a beruházások száma, s nagyon fontos a hazai termelés és az export bővítése, az elvesztett piacok visszaszer­zése. Előtérbe került a környezet­védelem, jó lenne, hogy orszá­gunkat, városunkat ne tekintsék célpontnak a veszélyes hulladé­kok elhelyezésében. Az erdők, mezők, tavak, bányáink ne vál­janak a piac áldozataivá! A Munkáspárt támogat min­den olyan intézkedést, amelyek a dolgozó emberek érdekeit szolgálják, s véleményünk sze­rint ne csak a bérből és fizetés­ből élők gyakoroljanak önmeg­tartóztatást. Azt szeretnénk, ha az embe­rek, a választók értenék, hogy a munkáspárt képviseli a dolgozó emberek érdekeit. Ezek megíté­lése jegyében kéijük, szavazzon a Munkáspártra. Dr. Bödő László a Munkáspárt megyei vál. biz. elnöke Az egészség-érték Választási szövetségek A megyei egészségügy és szociális intézmények helyzete Az előző kormányzat meg­kezdett egészségügyi reformja jórészt megrekedt a finanszíro­zási rendszer változtatásán, és a mélyülő válság puszta mene­dzselésének sorsára jutott. E válság okaiként a lakosság egészségi állapotának romlását, a gazdasági recessziót, az egészségügyi rendszer intéz­ményi nehézségeit nevezhetjük meg elsősorban. A jelenlegi kormányzat egészségpolitikai stratégiája ezen okok megszün­tetésére irányul. A jól működő egészségügyi rendszerben egy társadalmi op­timum érvényesül, amely egy­részt erkölcsi, szociális elvárá­sokat, másrészt közgazdasági optimumot jelent. Az előbbi szolidaritás, méltányosság és egyenlőség elvén, nem piaci követelmények alapján műkö­dik, míg a másik az erőforrások szűkössége miatt, a piaci köve­telmények közötti hatékonysá­got várja el. Ezt a dilemmát még sehol a világon nem tudták fel­oldani, így az állam igen jelen­tős kötelezettségeket vállal az egészségügyi szolgáltatások­ban. A Baranya Megyei Közgyű­lés 3 kórházat és 9 szociális in­tézményt tart fenn jelenleg. A Baranya Megyei Kórház, a Pécs város területén működő egészségügyi intézmények (POTE, Honvéd Kórház, EEI) sajátos munkamegosztásából adódóan a városi kórházi fel­adatokat is ellát, egyes osztályai a teljes városi ellátást biztosít­ják (tüdőgyógyintézet, fertőző osztály, véradó állomás), és egyéb diagnosztikus osztályok­kal együtt az egész megyére ki­terjedő feladataik vannak. Mi­vel a kórháznak nincs intenzív osztálya és anaesthesiológiai szolgálata, ezért az ún. „elmé­leti tömb” rekonstrukciója ha­laszthatatlanul szükséges. A „Kerpel-Frónius Ödön” Gyermekkórház mint területi vezető kórház működik, városi és megyei feladatokat egyaránt ellát. A Gyermekkórházba in­tegráltan működik jelenleg a Drog Központ és a Keszűi Munkatherápiás Otthon, mely országos feladatokat is ellát. Mindkét kórház a POTE oktató kórháza is, résztvesznek az egyetemi hallgatók képzésében és az orvostovábbképzésben egyaránt. A Harkányi Gyógyfürdőkór­ház részben megyei, részben or­szágos feladatokat lát el, a bete­gek várakozási ideje reményte­lenül hosszú, jelenleg 1 500 be­teg vár felvételre. A szociális intézmények - melyeket a Közgyűlés tart fenn, épületi adottságai nem optimá­lisak. Felújításra szorul a szi- getvár-turbékpusztai, a rigó­pusztai és a szederkényi otthon épületegyüttese. A megye szo­ciális otthoni elhelyezés iránti igénye nem csökken: évek óta 400 körül változik a várakozók száma. Sajnos ez a szám a jövő­ben várhatóan nőni fog. Stratégiai fontosságú a Me­gyei Kórház rekonstrukciója, a Traumatológiai Klinika, és a Kardiológiai Centrum - szívse­bészettel - kialakítása, ame­lyeknél a megyei szerepvállalás is szükségeltetik. Miközben a megyei, Pécs vá­rosi egészségügyi intézmények fenntartóinak súlyos beruhá­zási, működtetési gondjaik van­nak, egyes kisvárosi kórházak kihasználtsága alacsony, fenn­tartási költségeik magasak. Megfelelő költséghatékonysági vizsgálatokat követően jó me­nedzseléssel ezen kórházak működése is finanszírozható le­het. A megelőzésben, a rehabili­tációban és speciális osztályok működtetésében (anyagcsere, endokrinológia, onkológia, hospice szolgálat stb.) jelentős lakossági szükséglet mutatko­zik. A városi kiskórházak szákmai és finanszírozási gond­jainak enyhítésében a megye vállaljon nagyobb szerepet. A kormányzat egészségpoli­tikai programja a magyar egész­ségügy válságának megszünte­tésében a fő hangsúlyt az egész­ségmegőrzésre helyezi. E téren össze kell hangolni a megyei és helyi önkormányzatokban, civil szervezetekben és lakossági ön- szerveződő csoportokban folyó munkát. Az iskolai és munkahe­lyi egészségvédelem - mint ki­emelt területek - hatékony mű­ködtetéséhez a meglévő kapaci­tások együttműködésével eset­leg integrációjával célszerű lenne megyei központi intéz­ményeket létrehozni. A Megyei Közgyűlésnek in­tézményei révén - a társintéz­ményekkel együttműködve - biztosítani kell a megye lakos­ságának egészségügyi és szociá­lis ellátását. Az állami egész­ségügyet általában jellemző pa­zarlás és hiány együttes szorítá­sából elsősorban a pazarlást tud­juk megszüntetni, a hiányok csökkentésében nem az egész­ségügyé a döntő szerep. Ehhez az intézmények működésének egészségügyi-szociális és köz- gazdasági szempontú felülvizs­gálata, a tartalékok feltárása szükséges; csak ez teremtheti meg a jövőbeni biztonságos fi­nanszírozását. A járóbeteg-ellátásban, a kórházak infrastrukturális és diagnosztikus egységeiben ter­vezett privatizáció önmagában is szükségessé teszi a - működ­tetési és tulajdonosi finanszíro­zás kettőssége miatt is - az in­tézmények említett felülvizsgá­latát. Át kell gondolni az intézmé­nyi vezetés struktúráját, javítani kel laz orvos: szakdolgozó ará­nyon szakdolgozók javára. Az állami egészségügyben dolgozó szakemberek bérezése közismerten és elismerten na­gyon alacsony. Vissza kell ad­nunk az egészségügyben dol­gozó szakemberek önbecsülé­sét! dr. Feledi Éva az MSZP megyei kistérségi lista 4. helyezettje dr. Fekete Mátyás az MSZP megyei városi lista 2. helyezettje Egy jó társaságban vitatkoz­hat politikai kérdésekről, kel­lemes hangulatban december 7-én 17 órakor az MSZP Tüzér utcai Mozgalmi Házában. Mi­kulás ünnepség keretében is­merkedhet meg Pécsi Ildikó művésznővel, az MSZP or­szággyűlési képviselőjével. A könnyed rendezvényen tea és tejszínhabos kakaó mellett cse­veghet dr. Szili Katalinnal, a szocialista párt államtitkárával. % December 6-án 18 órára várja választóit a Magyaror­szági Németek Pécsi Nemzeti­ségi Körének 12. sz. vk-ben in­duló jelöltje, Mischinger István és a 24. sz. vk. jelöltje Molnár Károly a Szőlőskertben. December 8-án a Pécsbá- nyatelepi iskola tornatermében Rendezvények dr. Lusztig Péter, az MSZP or­szággyűlési képviselőjének szervezésében fórumot tart a Bányavagyon Hasznosító Rt és az Erőmű Rt képviselője. Első­sorban a bányakár-ügyekben érdekelt, vagy érdeklődők megjelenésére számítanak. * December 8-án, fél 7-re a pécsbányatelepi iskola torna­termébe lakossági fórumra várja az érdeklődőket dr. Ké­kes Ferenc, az MSZP polgár­mester-jelöltje, és dr. Tóth Sándor a MSZP 6.sz. vk. kép­viselő-jelöltje. December 8-án 17 órakor Simonovics Ferenc, az MSZP 2. sz. vk. képviselő-jelöltje vá­lasztási fórumra várja az érdek­lődőket a meszesi József Attila Művelődési Házba. * December 8-án délelőtt 10 órakor Szirmai Csaba, az MSZP 25. sz. vk. képviselő-je­löltje lakossági fórumot tart a malomvölgyi Szociális Ott­honban, 18 órakor a Vadász­kürt Étteremben (Pécs, Polgár­szőlő u.). December 8-án 18 órára az MSZP Németh L. utcai Moz­galmi Házában (Pécs, Németh L. u. 16.) a Kertváros szocia­lista képviselői várják az ér­deklődőket. A szabolcsfalui közösségi házba lakossági fórumra várja Kitti János december 8-án 18 órára a 2. sz. vk-ben induló je­lölteket. Általános jelenség, hogy vá­lasztások alkalmával egyes pár­tok szövetségre lépnek. Ennek megvannak az elvi feltételei, amelyek betartása nélkül igazi szövetség nem jöhet létre. A lé­nyeg az, hogy legalább megkö­zelítően hasonló célkitűzések szerepeljenek az adott pártok programjában. Országosan talán egyedi, de semmiképpen sem gyakori vál­tozata a szövetségpolitikának az, ami Pécsett történik. A választásokon induló pár­tok többsége szövetséget hozott létre. Az egyik a „négyek” szö­vetsége SZDSZ-MDF-FI- DESZ-FKgP. A másik szövetség a KDNP-MIÉP-TFKP-ZA -NDSZ-MUT - és az őket tá­mogató POFOSZ, Recski Szö­vetség és Justicia Baráti Társa­ság valamennyien Nemzeti Szövetség létrehozói. A kialakult helyzetben a pé­csi választó polgár nehéz döntés előtt áll, ugyanis az ő meggyő­ződésük és hitük szerint az lett volna a természetes, ha az MDF és az FKgP nem a „négyek” tagja, hanem a Nemzeti Szövet­séghez tartozna. Pécsett 25 választókerület van. A „négyek” szövetsége folytán ebből 15 jelölt az SZDSZ-FIDESZ, tehát a liberá­lis pártok jelöltjei, míg 6 kerü­letben MDF, 4 kerületben FKgP ajelölt. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az MDF és az FKgP veze­tősége arra kéri a tagjait és tá­mogatóit, hogy 15 választókerü­letben a liberális pártok jelölt­jeit támogassák. Éz az elvárás akkor is túlzás, ha a liberális pártok biztosítanák az MDF ré­szére a 6, a FKgP részére pedig a 4 mandátumot. Erre azonban semmi garancia nincs, sőt az esély is minimális. A Nemzeti Szövetséghez tar­tozás esetén az MDF megdup­lázhatta volna a jelöltjeinek a számát és több lett volna a FKgP jelöltjeinek a száma is. A fenti szövetség létrejötte miatt azonban ily módon a Nemzeti Szövetséghez tartozó KDNP 10 vk. a MIEP 6 vk. és a többiek 1-1 jelöltet állította. Megállapítható a közzétett je­löltek besorolásából, hogy a Nemzeti Szövetség jelöltjei 10 vk-ben „találkoznak” az MDF-FKgP jelöltjeivel. Ebből önként adódik az a következte­tés, hogy a kerületekben a nép, nemzeti pártok tagjai és az őket támogató választópolgárok meggyőződésük szerint adják szavazataikat a Nemzeti Szö­vetség vagy az említett két párt jelöltjeire (MDF: 2, 3, 5, 9, 13, 18 vk., a FKgP 6, 10, 15, 16 vk.) A többi 15 választókerület­ben ilyen ütközés nincsen. Tisztelt Választópolgárok! Nem befolyásolni akarjuk Önö­ket a szavazati joguk gyakorlá­sában, csak felhívni szíves fi­gyelmüket arra, hogy a kiala­kult helyzetben szavazatukkal 15 kerületben liberális pártokat kellene támogatniuk. Ezzel szemben kínál lehetőséget az önök részére a Nemzeti Szövet­ség, amikor erre figyelmüket felhívja: Dr. Aszódi Pál a Nemzeti Szövetség 19. vk. jelöltje FÜGGETLEN CIGÁNY SZÖVETSÉG Munkát! 1. A gazdaságpolitika kon­cepciójában hangsúlyt kell adni a cigányság tragikusan magas munkanélküliségét erőteljesen csökkentő programoknak. 2. Foglalkoztatási alapot kell létrehozni a cigányság részére. Meg kell teremteni a valódi piacgazdaság és valódi kapita­lizmus irányába mutató, haté­kony hitellehetőségeket - vál­lalkozó cigányok igényei sze­rint is, pótlandó végletes tőke­hiányukat. 3. Cigány foglalkoztatási irodákat kell létrehozni. A regi­onális kiegyenlítődést is célzó, az infrastrukturális lemaradások pótlását szolgáló közmunkákat kell megszervezni és finanszí­rozni. A törvényi szabályozás szintjén szigorúan szankcio­nálni kell a diszkriminációs gyakorlatot a foglalkoztatáspo­litikában. 4. Gondoskodni kell hatékony (nem az apparátus érdekeit szol­gáló és nem alibi feladatokra kor­látozódó) átképzési rendszerek kialakításáról és működtetéséről. Mind az átképzés, mind a köz­munkák szervezése esetében fo­kozottan ügyelni kell a cigányság munkaerőpiaci szegregációjának megelőzésére, ill. felszámolására. 5. Ugyancsak szakmai munka- csoportot kell felállítani, amely felkutatja a kisvállalkozások helyi lehetőségeit, szakmai tanácsot és felkészítést nyújt - a pályázni kész cigányoknak - pályaműveik elkészítéséhez. 6. Szakmai munkacsoportot kell létrehozni, hogy kutassuk: milyen állami vagy más földterü­letek lennének felhasználhatók a mezőgazdasági vállalkozásra, vagy csak a túlélést biztosító kis­termelésre kész vidéki cigányság földhöz juttatásához. A foglalkoztatáspolitikában esedékes teendők másik csoportja már a középtávú gazdaságépítés kategóriájába tartozik: 1. Markáns regionális politika érvényesítése, amely állami erő­források koncentrált bevezetésé­vel a lemaradt földrajzi régiók, válságövezetek felzárkóztatását célozza, a pozitív diszkrimináció logikája szerint. 2. Valódi vállalkozásbarát gazdaságpolitika kialakítása, amelynek keretei lehetőségeket teremtenek a vállalkozó cigányok számára is. KÖZTÁRSASÁG PÁRT Pécsi polgármester-jelöltünk dr. Szabó László A Köztársaság Párt helyható­sági választási polgármester-je­löltként dr. Szabó László jo­gászt indítja. A párt országos elnökségének tagja, a megyei szervezet elnöke, hosszú ideig dolgozott a közigazgatásban. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert úgy látjuk, hogy Pécs jövendő polgármesterének nem lesz ideje hónapokig az „örökség­ről” tájékozódni, hanem azon­nali cselekvésre van szükség. Dr. Szabó László tapasztala­tokat szerzett a szociálpolitiká­ban, így szociális érzékenysége elvitathatatlan. A törvényes­ségi-felügyeleti munkában kia­lakult tudása nagyban segítheti a városirányítási tevékenységé­ben. Álláspontja szerint fontos, hogy gazdaságilag megalapo­zott koncepciót dolgozzon ki az új összetételű önkormányzat, mert kellően át nem gondolt va­gyonkezelés csődveszélyt okozhat. A helyi sajátosságok­hoz igazodó városfejlesztési stratégia alapja a város vagyo­nának felmérése. Ezen belül tisztázni kell, hogy mely va­gyonrész marad kezelésben, mit lehet privatizálni, vállalkozásba vinni, illetve bérbe adni. Dr. Szabó László programjá­ban kiemelt hangsúlyt kapott a közüzemi vállalatok helyzeté­nek rendezése. Az elmúlt idő­szakban elkezdett átszervezése­ket felül kell vizsgálni, illetve egyes területeken megfontolt átalakítást kell végrehajtani. Ezek az intézkedések ugyanis közvetlenül érintik a lakossá­got. Tudomásul kell venni, hogy további terheket nem lehet rakni a teljesítőképesség hatá­rán lévő pécsi lakosokra. Ugyanakkor döntő a takaré­kos-költségkímélő gazdálkodás kialakítása a szolgáltató vállala­toknál és intézményeknél. Dr. Szabó László polgármes­terré választása esetén törekedni fog az önkormányzattal együtt a kis és középvállalkozások tá­mogatására. Ä gazdaság szerep­lőivel, valamint az érdekképvi­seleti szervekkel folyamatos párbeszédet kíván folytatni. El­képzelései között szerepel olyan lakásépítési program beindítása, amely közel háromezer lakás­igénylő gondjainak megoldását segíti elő. Ezért is folytatni kell a kedvezményes áron történő építési telekosztást, illetve ön- kormányzati hitel folyósítását. Kiemelten kell kezelni a meg­lévő önkormányzati tulajdon­ban lévő bérlemények állagme­góvását, rehabilitációját. A ve­gyes tulajdonú épületek eseté­ben biztosítani kell az önkor­mányzati tulajdonra eső felújí­tási alap és üzemeltetési költség elszámolást. Koncepciójában a közleke­dési és parkolási problémák szakmai felülvizsgálata is sze­repel, mert e problémákra hosz- szú távra szóló megoldás szük­séges. Az idegenforgalom kitörési pont, ezért többek között kie­melt figyelmet kell fordítani a város közterületeinek tisztasá­gára, a sokat bírált utcaképre. Az önkormányzatnak to­vábbra is alapvető feladata az egészségügyi, oktatási, kulturá­lis intézmények működésének, fenntartásának az eddiginél nyugodtabb biztosítása. Döntő fontosságú a pedagó­gusokkal való napi kapcsolattar­tás, jobban kell támogatni a vá­ros sportját. Dr. Szabó László szerint a közgyűlésben tervszerűbb és hatékonyabb munka kell, az ideológiai csatározások helyett pedig konstruktív együttműkö­dés a fontos. Az apparátusnak a szolgáltató jelleg erősítésére, különösen a nehéz helyzetben lévő gondjainak kiemelt kezelé­sére kell nagyon odafigyelni (pl. szociálpolitika, lakáskérdés, építésügy, testi fogyatékosok ügyeinek intézése stb.), de döntő a testület és vezetés kö­zötti érdemibb kapcsolat is. A megvalósítás garanciája dr. Szabó László polgármester-je­lölt szakmai felkészültsége, ha­tározottsága, nyitottsága és hite­lessége. A Köztársaság Párt Bm-i Szervezete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom