Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-05 / 335. szám

1994. december 5., hétfő Külföld uj Dunantüli napló 11 Japán fél, hogy lemarad A minisztériumként működő japán Tudományos és Techno­lógiai Hivatal sürgeti a kor­mányt: duplázza meg az alapku­tatásokra szánt összegeket, hogy a szigetország képes le­gyen lépést tartani a más álla­mokban folyó hasonló fejleszté­sekkel. A hivatal jelentése rámutat: a hidegháború vége számos or­szág számára azt jelentette, hogy addigi hadikiadásaik nagy részét a civil szektorba irányít­ják át. Japán azonban nem kö­veti megfelelő ütemben ezt a trendet. Ellenkezőleg: amíg a más országokkal való összeha­sonlításban viszonylag alacsony japán katonai kiadások jobban terhelték a költségvetést, a mű­szaki-tudományos fejleszté­sekre szánt alapok nagyobb nö­vekedést mutattak. A megfelelő védelmi kiadási rész kiiktatásá­val azonban kitűnik - áll az elemzésben - hogy a japán mű­szaki-tudományos fejlesztés az 1988-93-as időszakban csupán 30 százalékkal növekedett. A hasonló amerikai adat 50, a né­met pedig 40 százalék volt. A hivatal szerint a kutatás-fejlesz­tésre szánt összegek emelése éppen ezért több mint kívána­tos, különösen, ami az alapkuta­tásokat illeti. A sivatag szíve Szaúd-Arábiába került és „A sivatag szíve” nevet kapta az a kifogástalan épségű gyémánt, amely rekord áron, 5,2 millió dollárért kelt el egy november 16-ai genfi árverésen - jelen­tette a Reuter. A Sotheby’s ár­verező cég szokásos őszi éksze­rárverésén 5,2 millió dollárt fi­zetett a vevő a 62-karátos, szív alakú gyémántért, amely az aukcó igazi fénypontja volt. Még soha ekkora gyémántot nem kínáltak fel eladásra a nagyközönségnek. A gyémántot - két más értékes darabbal együtt - Ahmed Fitaihi sejk, egy neves szaúd-arábiai éksze­rész vásárolta meg. Kémek Az orosz kémelhárítás főnö­kének közlése szerint az idén több külföldi hírszerzőt leplez­tek le Oroszországban, mint az elmúlt hét évben együttvéve. Szergej Sztyepasin a Komszo- molszkaja Pravda című lapnak adott nyilatkozatában nem mondta el, hogy hány ügynököt tartóztattak le az idén. Jelezte viszont, hogy Moszkvát ag­gasztják az ország területén te­vékenykedő külföldi titkosszol­gálatok. Sztyepasin hangsú­lyozta, hogy Oroszország bú­csút mondott azoknak a szük­ségtelen kompromisszumoknak és komplexusoknak, amelyek szerint az orosz társadalom a legnyitottabb. 1500 újságíró érkezett az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletre. Képünkön: a Bu­dapest Kongresszusi Központban készülnek az akkreditációs kártyák. 52 ORSZÁG LEGFELSŐ SZINTEN Az év diplomáciai csúcsa Budapesten A világsajtó véleménye,hogy az év világpolitikai szenzáció­jaként nyílik meg hétfőn a két­napos budapesti csúcskonferen­cia. Túlzás nélkül állítható az is, hogy a rendezvény, amelyen 52 ország állam- illetve kormány­fője, külügyminisztere és 13 nemzetközi szervezet magas rangú képviselője vesz részt, egyszersmind a magyar diplo­máciatörténet eddigi legna­gyobb eseménye. A résztvevők kivétel nélkül egyetértenek azzal, hogy a föl­drész ügyeinek megoldásában a jövőben mind nagyobb szerepet tölthetnek be az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Ér­tekezlet (EBÉÉ) tanácskozásai. Mert sok a megoldandó prob­léma. Az Egyesült Államok például azt szeretné, ha az EBEÉ erős szervezet lenne, és saját béke­fenntartó alakulatokkal rendel­kezne; de nem osztja azt az orosz törekvést, hogy adott esetben akár még a NATO is az EBEÉ ellenőrzése alá kerüljön. Korántsem mindenki ért egyet azzal a magyar nézettel, hogy EBEÉ-békefenntartó erőt kel­lene küldeni Karabahba. Ahány delegáció szinte annyi a véle­mény a boszniai válság megol­dására. S ez csak néhány példa a nézetkülönbségekről, amelyek sokaságát és mélységét az is jelzi, hogy a tervezett záródo­kumentum és a 10-11 melléklet szövegezésén az utolsó pillana­tig dolgozik a csúcstalálkozót hetek óta előkészítő 700 szak­értő diplomata. A budapesti tanácskozást övező érdeklődésből nyilván­való: az egész világ közvélemé­nyét foglalkoztatja a földrész je­lene és jövője, még ha elsősor­Romlik vagy javul? Bármilyen sokat beszéltek is államférfiak és politológusok az elmúlt pár évben a két szuperha­talom által uralt világrend lezá­rultáról, világos maradt: a nem­zetközi helyzetet továbbra is erő­sen befolyásolja Moszkva és Washington viszonya. S ennek alakulása szempontjából intő jel volt a napokban a világhírű orosz Amerika-szakértő, Georgij Ar­batov nyilatkozata arról, hogy a november elejei amerikai idő­közi választásokon tapasztalt konzervatív előretörés lehűlés­hez vezethet a kétoldalú kapcso­latokban, s félő, hogy mindkét oldalon a szélsőségesebb erők szava válhat hangsúlyosabbá. Igaza van-e a szakértőnek? E feltételezéssel természetesen le­het egyetérteni és lehet vitázni, de kétségtelen, hogy jó néhány téren szembeötlő a véleményel­térés a két főváros között, legyen szó akár a délszláv válság rende­zéséről, akár az Irakkal szembeni szankciókról, akár a NATO ki- teijesztésével is. Figyelembe kell venni Orosz­ország nagyhatalmi szerepét, ér­zékenységét? Washington a je­lek szerint bizonyos határok kö­zött hajlik erre. S lehet, hogy egy újabb, magas szintű eszmecsere beiktatása zavartalanabbá tenné a kölcsönös alkalmazkodást. Va­jon erre a decemberi budapesti EBEÉ-csúcs szolgál helyszínül? A magyar diplomáciának is nem kis dicsőségére szolgálhatna egy ilyen „békítő tárgyalás” ezen a hagyományos földrajzi ütköző­ponton, a Kárpát-medencében. ITALIA SZUPER-BOTRANYA Berlusconi tündöklése és bukása? Nehéz lenne előre látni, mi­ként alakul az olasz belpolitika erőpróbája. A milánói ügyészek szerint az olasz miniszterel­nökre személy szerint is vonat­kozhatnak a korrupciós vádak, míg a kormányfő hívei a vádlók megbüntetését követelik, „ál­lamcsíny kísérlet” vádjával. Ami biztos: a háttérben a Berlusconi-birodalom léte je­lenti a tétet, vagyis a visz- sza-visszatérő kérdés, hogy a politika elsőszámú embere ren- delkezhet-e ekkora gazdasági hatalommal is? Silvio Berlus­coni vállalat-rengetege Itália három legnagyobb konszernje közé tartozik. Öt rész-holdingra bontható s összesen háromszáz cég tartozik hozzá. Összértékü­ket a tavalyi év végén, magyar pénzre átszámítva mintegy 770 milliárd forintra becsülték, az 1993-as esztendő nyeresége egyébként 40 milliárd volt. A legnagyobb tételt a kereske­delmi hálózatok jelentik, 336 milliárddal. Zászlóshajójuk a Standa áruházlánc. A leglátványosabb befolyást a televízióra gyakorolja a Ber­lusconi konszern. A tulajdoná- bap levő Mediaset cég filmek és televíziós műsorok gyártásával, illetve reklámtevékenységgel foglalkozik. Az RTI (Réti Tele­vise Italiane) a három legnézet­tebb magántelevíziós csatorna birtokosa és ha nem is többségi tulajdonosként, de részesedése van a Telepiú elnevezésű mű­sorban. A tv-s érdekeltségek pénzben kifejezve 273 milliár- dot tesznek ki. Tőlük lema­radva, de még mindig tekinté­lyes, 133 milliárd forintnak megfelelő összeggel jelentkez­nek a kiadóvállalatok. A koráb­ban is Berlusconihoz tartozó Editoré mellett a Mondadori csoport, amelyet szinte gazda­sági háborúban hódítottak meg a versenytárs De Benedetti ban Európa népeit teszi is pró­bára a hidegháború utáni politi­kai-gazdasági átrendeződés, s a Balkánon dúló mind súlyosabb fegyveres konfliktus. így nem is lehet más az üzenete a Horn Gyula miniszterelnök és But- rosz Gáli ENSZ-főtitkár beszé­dével kezdődő csúcstalálkozó­nak, mint az, hogy meg kell erősíteni az európai biztonság és együttműködés folyamatát. Ugyanakkor a térségben jelent­kező új kihívásokra, az újfajta biztonsági kockázatokra a ko­rábbiaktól eltérő megoldást kell találni. A gazdasági és kisebb­ségi problémák, a szervezett bűnözés, a nemzetközi terro­rizmus, a radikális nacionaliz­mus jelentkezése - megannyi gond, amelyek megoldása újtí­pusú összefogást sürget. Ennek kialakítása elemi ér­deke Magyarországnak is, amely a szervezés, a biztonság megteremtése kötelező és gyak­ran kényelmetlen feladatain túl közmondásos vendégszereteté­vel is mindent elkövet azért, hogy jól érezze magát nálunk a kongresszus. Nem utolsó sor­ban azzal is, hogy Horn Gyula miniszterelnök hétfői díszebéd­jének mintegy 130 vendége a Hilton Hotelben olyan 4 fogá- sos menüt élvezhet, amelyet így jellemeznek a szervezők: nem­zetközi jelleg, némi magyaros ízzel. Toronyi Attila OSZTRÁK KOALÍCIÓ Négy év programja Az Osztrák Szociáldemok­rata Párt és az Osztrák Nép­párt az elnökök aláírásával véglegesítette a 47 napos tár­gyalássorozaton kimunkált koalíciós megállapodást. Az 56 oldalas dokumentum a következő négy év kormányzati munkájának középpontjába a költségvetés konszolidálását, az ausztriai ipari telephely megtar­tását, a magas foglalkoztatási szintet, a demokrácia kiépítését, az oktatás terén megvalósítandó offenzívát , valamint Ausztria európai uniós lehetőségeinek valóra váltását állítja. A megállapodás egyes pont­jainak végrehajtásakor felve­tődő vitás kérdéseket munkabi­zottságok tisztázzák, mégpedig gyorsan, s mindenkor határidő­höz kötve - írja elő az okmány. A bizottságok döntést hoznak, avagy új határidőt szabnak meg, de támaszkodhatnak a parla­ment szabad véleménynyilvání­tására is. Az öt fejezetre oszló koalí­ciós paktum „Demokrácia" címmel a szociális partnerség és a törvényes érdekképviseletek mellett tesz hitet. Ugyanakkor a kormány 1996 végéig vala­mennyi kamara reformját elő­írja. Ézek végleges bevezetése előtt megkérdezik a tagok vé­leményét. Folytatják a harcot a kivált­ságok megszüntetéséért. Ennek jegyében közfunkciót betöltő személynek kettőnél több fize­tett állása nem lehet. A politiku­sok nyugdíjkorhatárát 1996 ja­nuár 1-jétől kezdve fokozatosan a jelenlegi 55 évről 60-ra eme­lik. A jog terén a szervezett bű­nözés elleni harc áll előtér­ben .. „Szerepelatervekközötta névhasználat reformja, a bűn- cselekmények áldozatainak megsegítése, a tanúk számára hjiztosítandó törvényes véde­lem, az emberi szervekkel való kereskedés tilalma. A „Fellendülés” címet viselő fejezet a költségvetési konszo­lidáció intézkedéseit tartal­mazza, a bruttó nemzeti termék jelenleg 4,4 százalékát kitevő deficitet 3 százalékra szorítják vissza, mégpedig főként a kia­dások lefaragásával. E takaré­kosság valamennyi nagy kiadási területet érinti. A részletes taka­rékossági csomag 6 oldalas ösz- szefoglalóját külön függelék tartalmazza. nagyvállalkozása, az Olivetti előtt. Végül, de nem utolsósorban a pénzügyi szolgáltató részlegek s az „egyebek” sokszínű csokra következik: befektetési alapok, bankérdekeltségek, biztositó társaságok, egészen az üzleti vállalkozásként is működő AC Milan futballklubig. Ezek együttvéve alkotják a Fininvest konszernt, a Berlusconi biro­dalmat. Szakértők két lehetőséget látnak a Fininvest jövőjét te­kintve, ha Berlusconi folytatni akaija politikai szereplését. Vagy túlad birodalmán, de ezt egyelőre elképzelhetetlennek tartják, vagy vállalatainak rész­vénytöbbségét a piacra, a tőzs­dére viszi. Akár így, akár úgy, biztosan megtalálja a módját annak, hogy együtt érvényesül­hessenek politikai és gazdasági ambíciói. Réti Ervin Az Életszínvonal-fejezet szo­ciális téren a juttatások és intéz­kedések konszolidálását, a jobb áttekinthetőséget és az igazsá­gosabb elosztást ígéri. Új kül­földi munkavállalót az osztrák munkaerőpiacra korlátozott számban bocsátanak be, emel­lett a fekete munkát jobban el­lenőrzik és szigorúbban bünte­tik. A nők nagyobb egyenjogú­ságra számíthatnak, az egész­ségügy jobban összpontosít a megelőzésre, és az ambuláns kezelés előnyt kap a kórházi ápoláshoz képest. Az eszközök, gyógyszerek használatában is számítani kell költségvetési kor­látozásokra. A kórházban ápolt betegek jogait kiterjesztik. A Környezetvédelem nagy hangsúlyt kap: az adórendszer környezeti szempontú alakítá­sából kiindulva új nemzeti kör­nyezetvédelmi terv készül. A Jövő címet viselő fejezet az oktatás súlypontjait határozza meg: a képzés nemzetközivé szélesítése, az idegen nyelv magasabb szintű és hatéko­nyabb oktatása, a hátrányos helyzetű tanulók integrációja és az átfogó továbbképzési rend­szer megteremtése a cél. Külön fejezet foglalkozik a biztonsággal. A hatékonyabb határőrizet érdekében új, önálló határszolgálat valósul meg a szövetségi csendőrség keretei között. A nem az Európai Gazdasági Térségből származó más-ál- lampolgárságúak ausztriai tar­tózkodását továbbra is kvóta szerint, jövedelmi és lakásvi­szonyoktól függően engedé­lyezik. A belügyminisztérium­ban pedig külön panasziroda foglalkozik az elutasítottak fel­lebbezéseivel. Ausztria részvételét a NATO békepartnerségben és nemzet­közi békemissziókban tör­vénymódosítás tartalmazza. A fejezet utolsó pontja az Európai Unióval összefüggő kérdések illetékességét rögzíti: az alapvető döntéseket az Eu­rópai Uniós politikával kapcso­latban a kancellár és a külügy­miniszter közösen kezdemé­nyezi. A miniszteri tanácsülé­seken mindig az érintett szak- miniszter képviseli Ausztriát, az általános ügyekkel foglal­kozó tanácsülésen a külügymi­niszter vesz részt. Szászi Júlia a a >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom