Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-31 / 359. szám

1994. december 31., szombat A mai nap új DunantüU napló 3 SEM PÉCS, SEM ÉN NEM SZŰNTÜNK MEG A város, amelyben élni szeretnénk Beszélgetés dr. Krippl Zoltánnal, Pécs leköszönő polgármesterével A polgármester mögött egy angol korona, önkéntelenül oda­téved tekintetem, miközben arról beszélgetünk, hogy átadta a várost az új vezetésnek. Az Angol Központban, az ottani étte­remben készül az interjú, azért nem a Városházán, mert dr. Krippl Zoltán már nem polgármester, s azért, mert ez a létesít­mény is, miként a Mária utca az elmúlt négy esztendőben ugyancsak széppé vált.. Kárpótlási jegyek a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsdén december 19-23. közötti héten a kárpótlási jegyek átlagára át­lépte a 400 forintos határt. Az elmúlt hét utolsó napján 403 és 407 forint között mozgott. Az előző héthez viszonyítva a for­galom mintegy 16,5 millió fo­rinttal nőtt, és összességében több mint 106,1 millió forintot forgalmaztak a jegyekből. Mindezt 140 üzletkötésben bo­nyolították le a brókerek. Ki­magasló adásvételt december 22-én (múlt csütörtökön) teljesí­tettek a tőzsdeügynökök, ami­kor is a heti forgalom közel felét, több mint 47 millió forin­tot forgalmaztak a jegyekből. Sajtótájékoztató a budai kettős gyilkosságról A karácsony éjjelén történt ket­tős gyilkosság eddig felderített részleteit ismertették Budapesten pénteken a BRFK sajtótájékozta­tóján. Mint ismeretes a rendőrség már őrizetbe vette az ügy gyanúsí­tottját, Tóth Szabolcs Ferencet. Lázár János a budapesti rendőr- főkapitány helyettese, valamint Kátai Elek és Keresztesi Ferenc az L, illetve n. gyilkossági cso­port vezetője újságírók előtt el­mondta: a feltételezések szerint a gyilkost meghiúsult kábító­szer-üzlet motiválta, de ezzel kapcsolatban még nem áll ele­gendő bizonyíték a rendőrség rendelkezésére. A rendőrök azt gyanítják, hogy Tóth azért lőtte le barátját, mert ez volt a második sikertelen kábítószer-üzlet, amit Csikós közvetített. A fegyversza­kértő megállapította, hogy a He­gyalja úti és a Gesztenyés kerti áldozattal ugyanaz a fegyver vég­zett. A nyomozók rádiótelefonon érintkezésbe léptek Bátorfalvi Csabával, aki tanúvallomást tett az ügyben. Tóth Szabolcs Feren­cet egy Alkotás utcai játékterem­ben tartóztatták le, a gyanúsított láthatóan kábítószeres állapotban volt. Hatszázezer liter olajat foglaltak le Pénteken Balatonfüreden hatszázezer liter olajat foglaltak le, ugyanis felmerült a gyanú, hogy a tüzelőolajként vámke­zelt olajat nem a megfelelő mér­tékben színezték és esetleg más célra szándékozzák felhasz­nálni. A tizenkét tartálykocsit a rendőrség közreműködésével akkor zárolták, amikor azokat a borforgalmi cégtől bérelt táro­lókból feltöltötték. A tulajdo­nos, egy gyulai illetékességű vállalkozó Ukrajnában vásá­rolta az olajat, a határnál, mint tüzelőanyagot vámoltatta, az ennek megfelelő kedvezőbb ta­rifával. Ezzel azt a kötelezettsé­get is vállalta, hogy az olajat színezi és csak úgy forgalmazza tovább. Az áru vasúti kocsikban érkezett Balatonfüredre, ahol a szabadtéri tárolókba töltötték, a színezőanyagot itt kellett bele­keverni.- Legyen az év utolsó napján megjelenő interjú egy kicsit la­zább, mint a négy esztendővel korábban megjelent írás.- Rendben.- Ön mögött egy korona - az ön fejéről pedig most került le a város első emberének „koro­nája ”. Hogy gondol vissza erre a négy esztendőre?- Először is rég ismerjük egymást - mindig tegeződtünk. Ha te az Új Dunántúli Naplónál természetesen kötelező stílus­ban írod meg ezt az interjút, ak­kor én is kénytelen leszek szög­letes lenni, és akkor nehéz lesz elmondani a négy év történetét.- Rendben.- Hát ez a korona majdnem annyira volt vasból, mint Dózsa Györgyé. Kifejezetten nehéz. De nagyon érdekes volt viselni. S remélem, nem volt haszonta­lan a város számára sem. Ahol vagyunk, rendkívül kulturált európai nívójú épület, ami nem­csak külsejében az, hanem színvonalában is. Ilyen kevés van Közép-Európában, ahogy Magyarországon sincs még egy. Iskolapélda. Ezt az épületet egy város adta, akkor nem így né­zett ki - és egy magánvállalat, amely ezt megcsinálta, meg még egy-két magáncég. Úgy gondolom, hogy ez példamu­tató: egy régi épületet, amely a városé, felújítani, amit magán­tőke használ és viszi bele azt a sok tízmilliót, amiből elkezd működni és európai feladatot hajt végre.-Azt mondtad iskolapélda. Mi volt még példaadó, amit négy év alatt tudtatok csinálni?-Vannak olyan tetteink - felvállalva a volt közgyűlés in­tézkedései is, - amelyek negatív iskolapéldák. S vannak pozití­vumok. Én a pozitívban olyanra gondolok, hogy átalakult a bel­város működése. Sétáló belvá­ros lett. Ez decemberben ke­vésbé tűnik fel, amikor hideg van, de úgy április végétől ok­tóber végéig nagyon látszik. Egy életrevaló város lett. Én azt gondolom, hogy a város nem­csak a munkahely városa, amelyben csak dolgozni kell, és hétvége akkor van, amikor az ember kimenekül belőle. Ez borzalmas lenne. Egy várost meg kell próbálni alkalmassá tenni az életre. A létezés ott öröm legyen, lehessen sétálni az utcán, kiülni az utcai vendég­lőbe, leülni szökőkút párká­nyára ...- Ez mindenképpen helyes törekvés. A város közlekedésé­ben azonban ezalatt a négy év alatt sokkal több gond volt, mint régebben.-És sokkal több lesz a kö­vetkező négy évben. Öt évvel ezelőtt Magyarországon, ha jól emlékszem, 800 ezer személy­autó volt, ma két és fél millió. S az utak nem lettek szélesebbek a városokban. Egy olyan or­szágban, mint Németország, amely nagyon motorizált or­szág, ráadásul a németek racio­nálisak is, ma már a münchen- stuttgarti autópályán is lehet 3 órás dugóba kerülni, nemhogy bent a városban. Én azt gondo­lom, hogy városokban a tömeg- közlekedésé a jövő. Szeretem az autókat, de úgy kéne tartani, mint lovat, és tömegközlekedni kell. Erős motorú buszokat venni, és azzal közlekedni a vá­rosban. Autóval csak addig kel­lene elmenni, amíg nincs városi nagy parkolóház, és onnan már csak busszal, elektromos busz- szal, vagy gyalog. Ez egy szép vízió. Rengeteg pénz kell hozzá, és egy kicsit át kell ala­kulni az emberek szokásainak is.- Közlekedni kell, mert el kell jutni valahova, mondjuk egy munkahelyre. Utána be kell vásárolni, a gyerekeknek megfe­lelő oktatást kell biztosítani. . .- Első természetesen a mun­kahely. A bányák gyakorlatilag összeomlottak, továbbá a Bázis Építőipari Vállalat és néhány nagy cég a Bőrgyártól a Kesz­tyűgyárig. A szénbányánál ak­kora változás történt, hogy 9600-ról 450-re csökkent a lét­szám. Döbbenetes szám. A tra­dicionális óriások összedőltek, és ez rengeteg munkanélkülit eredményezett. De azért Pécsett nem magasabb a munkanélküli­ség az országos átlagnál. Sőt alacsonyabb, s a baranyai átlag­nál is lényegesen alacsonyabb. Az országos átlag, kb. 12 száza­lék, Pécsett 8 százalékos a munkanélküliség. Ami felszívta ezt a munkaerőt, az részben a szolgáltatási szféra: a pénzügyi, a kereskedelmi, az oktatási szolgáltatások. Ez a város szol­gáltatási központ Dél-Dunántú­lon. Ami még felszívó - az a sok új, zömében kisebb cég. De hát ezek a cégek jönnek, men­nek, az idén alakulnak, jövőre már nem lesznek. Úgy gondo­lom, mégis viszonylag jó fog­lalkoztatási rátát lehetett elérni. Pécs ma már egyáltalán nem bányaváros, ebben nincsenek bányászok.- Polgármester úr, Pécs mi­lyen nemzetközi kapcsolatokat létesített az elmúlt négy év alatt?- Ami teljesen új, az két ame­rikai kapcsolat. Tehát gyakorla­tilag csak az.- És miért?- Mert megkerestek minket. Ez az egyik oka. Megállapodtunk a két alpolgármesterrel, hogy aki minket megkeres, azt mi nem uta­sítjuk vissza. Nyilvánvaló, hogy nem az amerikai külügyminiszté­riummal vesszük fel a kapcsola­tot, hanem egy másik várossal. A német, finn, török, horvát, az er­délyi meg az osztrák már létező kapcsolat volt.-A polgármester 1989-ben nagyon fiatal ember volt, hu­szonkilenc éves. Amikor is a pártok meghatározó módon szóltak bete város életébe is. Ugyanakkor a polgármesternek kötelessége volt, hogy működ­tesse a várost.-’Én úgy gondolom, hogy működött is, bár konfliktusok­kal. A város nem tud, egy or­szág nem tud, a világ nem tud konfliktusok nélkül működni. Az a bizonyos rendszerváltás lezajlott, még akkor is, ha sokan ennél sokkal többet vártak tőle, de bizonyos működési technikái még nem alakultak ki, nem kommunizálódtak, nem lettek szerves működési technikái. Ami pedig most a váltást il­leti: nem szabad 10-20 évre be­betonozni valakit a hatalomba. Az nem tesz jót neki sem, a környezetének sem, a városnak és az országnak sem. A rómaiak már tudták, hogy évente kell váltani a politikai hatalmat, az amerikaiak azt vallják, hogy legkésőbb 8 év után, bármilyen jó is egy elnök, el kell küldeni. Szóval nem jó egy bebetonozott hatalom, az ember elkezd nem más lenni, mint a pozíciója.-Egyszer, pár évvel ezelőtt azt mondtam neked, hogy Mexi­kóban a polgármestereket forró bimbire ültetik. És amíg a forró bimbit bírja, addig lehet pol­gármester. Neked forró volt?- Az elején igen. Aztán kezd­tem lassan alkalmazkodni hozzá. Az elején roppant nehéz elfogadtatni azt, hogy te vagy a polgármester.- Ha mégis úgy történt volna, hogy újabb négy évre te vágy a polgármester, mit terveztél volna, mit akartál volna, mit csináltál volna?- Azt folytattam volna, ami eddig is volt. Az az alpolgár­mester lett polgármester, aki mellettem dolgozott, és azt fogja folytatni, amit nem tud­tunk megcsinálni. Azokat kel­lett volna folytatnom, amiket elkezdtünk, és nem tudtam megcsinálni, de nyilván lehet­tek volna új dolgok is. Amit el­kezdtünk: például, a tömegköz­lekedés átalakítása, sokkal több új busz, korszerűsítés, a belvá­rosi elkerülő útnak a folytatása, a belváros további gyalogossá tétele. Olyanra gondolok pél­dául, mint életben tartani az in­tézményrendszert. és racionali­zálni, hogy gazdaságilag éssze­rűbben működjön, azután hogy ne kelljen a várost túlfinanszí­rozni, privatizálni azt, amit le­het.-Szilveszter van, elmúlt az 1994-es esztendő...- Én nem megyek el a város­ból! Harminchárom éves va­gyok. Sem Pécs, sem én nem szűntünk meg. Lombosi Jenő Dr. Krippl Zoltán Tóth László felvétele * Árnyék és fény keresztjén Krzysztof Kieslowski Há­rom szín című trilógiája az eu­rópai film legfontosabb értékeit sűríti magába. Azt akarja el­érni, amit az öreg kontinens maradandó mozgóképei min- | dig is célul tűztek maguk elé: „Tetten érni a folyamatot, mi­kor színén a lényeg átsajog”, hogy egy nagy költőt idézzek, aki a képírás örök törvényét summázta ezekkel a szavakkal. A filmkép általános leértékelő- j dése idején Kieslowski len- 1 gyel-francia-svájci művének küldetése van. Az európai film, e szegény, megmentésre váró hajótörött palackpostája ez a jövő számára. Azzal az üzenet­tel, hogy a technika és az eszté­tikum igenis találkozhat. A trilógia részeit gondosan szőtt szálak fűzik össze, de a történetek külön-külön is önálló egészet alkotnak. A há­rom szín, amely az egyes dara­bok címét adja (Kék, Fehér s végül most a Piros, azaz in­kább „Vörös”, mert a Rouge-1 helyesebb lett volna talán így fordítani), egy bonyolult, alig­hanem száznál is több elemből álló, mégsem hivalkodó jel­képhálózat vezérszálát nyújtja a kezünkbe. Ennek birtokában kísérletet tehetünk a látvány evilági, humanista értelmezé­sére, hiszen bizonyára a francia trikolór színei jutnak eszünkbe, a bennük testet öltő hármas jel­szóval, s ennek jegyében a pi­ros a Testvériségre utal. Ha arra a nénikére gondo­lunk, aki az egyik képen nem éri föl a szemétgyűjtő nyílását, s akit szánnivaló igyekezetében a film hősnője segít, akkor tud­juk, nem járunk rossz nyomon. Vagy arra az elgázolt kutyára, akit ugyancsak Valentine visz orvoshoz (a névmás alakja így helyes, annál is inkább, mivel a sebesült jószágot Ritának hív­ják, sejtjük, miért). De a film egész világát a testvériség ne­mes szelleme lengi be: a törté­net egy magányos lányról és egy öreg bíróról szól, akik vé­letlenül (?) találkoznak, barát­ság szövődik köztük, s elmond­ják egymásnak életük titkát. Nehogy tanmesére gondoljunk, mert ami igazán fontos, az itt a dolgok mögött rejlik. Valószínűleg még közelebb jutunk a film titkának megsej­téséhez, ha azok a bizonyos színek a hit-remény-szeretet keresztény erényhármasára fi­gyelmeztetnek bennünket. A Piros eszerint a Szeretet filmje, ahogy e színt Angelus Silesius értelmezte: „Mint bíbor rózsa, mely Urunk vérén terem”. Ha így nézzük a művet, egy fel­emelő misztériumjáték tanúi vagyunk. Ennek során a na­gyon tehetséges Iréné Jacob ál­tal játszott fotómodell, egy konzumlét kiszolgáltatottja, előbb szembesül a Bíró ítéleté­vel (Kieslowski tudta, hogy e szerephez Jean-Louis Trintig- nant erejére és intelligenciájára van szükség!), majd e titokza­tos alak jóságos közreműködé­sével a lány találkozik méltó társával, a neki rendelt ifjúval. Ez a legeslegutolsó képen törté­nik. Mert a rendező azt is tudja, - hogy az igazi történet akkor ér í véget, amikor mások hozzá • szoktak fogni a meséhez. Au- guste élete egyébként párhuza- , mosan futott Valentine-éval, pár lépésnyire egymástólpergették í napjaikat, mégsem vették észre egymást. Valamit ők sem értek I föl, miként az a bizonyos nénike í az utcán, de nekik is segített . valaki. Ennyit a film címéről. Magá- ’ ról a műről legfeljebb könyvet § lehetne írni, s majd fognak is, i ebben biztos vagyok. Mert - s ! most befejezésül megint a költőt ’ idézem -,.ragyogja, ami ki sem í mondható, árnyék és fény ke­resztjén a való”. Nagy Imre Lezárult a Kossuth Emlékév Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója tiszteletére az idei esztendőt Kossuth Emlé­kévnek nyilvánította a 8000 ta­got számláló Kossuth Szövet­ség. Az idén januártól decem­berig tartó országos rendez­vénysorozat záró közgyűlését Szolnokon tartották. Gavlik István, a Szövetség ügyvezető elnöke elmondta, a programso­rozat ötlete tavaly fogalmazó­dott meg, mottójául pedig a „Kossuthra emlékezni és emlé­keztetni” mondatot választot­ták. Egész évben zajlottak a megemlékező események. Egyebek mellett tudományos ülések, iskolai vetélkedők szol­gálták Kossuth szellemének éb­rentartását. Az idén Kossuth szülőfalujában, Monokon ismét megnyitotta kapuit az emlék­múzeum. Az Émlékév fővéd­nöke Göncz Árpád volt. A magyar-román barátságért Ezer tagja van már a Ma­gyar-Román Baráti Társaság­nak, mely a Nagybányán minap megalakult legújabb helyi szer­vezetével együtt immár tíz finá­léban folytatja a két nép törté­nelmi összebékítését célzó munkáját. A Magyarország és Románia százhúsz településén élő tagok csoportjait tömörítő szervezetek a két ország nagy­városaiban működnek, s a társa­ságalapító pécsi székhely ma már a szellemi központ szerepét tölti be . A magyar-román ba­rátság szolgálatára 1988 őszén alakított társaságot negyven pé­csi polgár. Kezdeményezésük nemzetközi visszhangra talált: az érintett országok mellett más európai, sőt tengeren túli álla­mok polgárai is csatlakoztak a társasághoz. Pénzérmék bevonása Már csak fél évig használha­tók a különféle a régi, a Magyar Népköztársaság megjelölésű pénzérmék. Ezt követően kizá­rólag az 1992-től kibocsátott érmék számítanak törvényes fi­zetőeszköznek - derül ki a Ma­gyar Nemzeti Bank Magyar Közlönyben megjelent hirdet­ményéből. Kivonják a forga­lomból a Magyar Népköztársa­ság körirattal ellátott alumínium 1, és a sárgaréz 2 forintosokat, a kupronikkel 5 és 20 forintoso­kat, valamint az alubronz 10 fo­rintosokat. Ezeket az érméket jövő év június 30-áig kötelező elfogadni mindenütt, hivatalos fizetőeszközként. Szünetel a Rakéta Regényújság kiadása Bizonytalan ideig nem jele­nik meg a Rakéta Regényújság - tájékoztatta a hetilap kiadója - a Geomédia Lap- és ‘Könyvki­adó - pénteken az MTI-t. Kö­zölték: döntésüket azzal indo­kolták, hogy a lap már tartósan veszteséges, s ugyanakkor egyre csökken az előfizetők száma is. A folyóirat egyébként 1994-ben néhány hetes szüne­teltetés után már egyszer újra indult, ám azt követően ismét veszteségesnek bizonyult. Az agrárgazdaság válságáról Tíz év óta állandóan nehéz helyzetben van a magyar agrár- gazdaság. Tőkét 1985 óta fo­lyamatosan csak kivonnak eb­ből az ágazatból. Helyzetének, fejlesztésének a stratégiai kér­déseire mindeddig nem sikerült megfelelő választ találni, s így most már végképpen elodázha­tatlan a nemzeti agrárprogram kidolgozása. Ezt Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­gének társelnöke mondta pénte­ken Budapesten tartott évvégi sajtótájékoztatóján. Az érdek- képviseleti vezető külön kitért arra, hogy a szövetkezetek mű­ködéséhez pozitív diszkriminá­ció szükséges.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom