Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-28 / 358. szám (356. szám)

1994. december 28., szerda Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Csűri Tibor (balról) és Deres Zoltán kezdettől fogva alkalmazottai az erőműnek Fotó: Müller MA MÁR A VÁROSBAN NINCS GOND A FŰTÉSSEL Kor- és kartársak a Pécsi Hőerőműről A Pécsi Hőerőmű első túr­Rendezi számláit az Anasco Részvénytársaság A Malév eredményei A Malév Rt. az idén attól függően lesz nyereséges, vagy veszteséges, hogy miként sike­rül rendeznie tartozásait a vám- és pénzügyőrséggel. Bíznak benne, a vámhatóságtól meg­kapják a vámkedvezményt a jö­vőben is, ellenkező esetben ver­senyhátrányba kerülhetnek más légitársaságokkal szemben. Ha­sonló körülmények között ke­vés légitársaság tudott felmu­tatni hozzájuk hasonló eredmé­nyeket. Az év első kilenc hó­napjában 11,08 százalékkal több utast szállítottak, mint ta­valy azonos időszakban. Ez a bevételek 11,65 százalékos emelkedését eredményezte. Legígéretesebbek a nyugat-eu­rópai légiutak voltak. A hely­kihasználtság ezeken a járato­kon 54,19 százalékosról 56,26 százalékosra növekedett. A ke­let-európai útvonalakon is for­galomnövekedést regisztráltak. Kiemelkedően magas volt az utasszám növekedés a prágai, a bukaresti, és a szentpétervári já­ratokon. A Kelet-Európába irá­nyuló légijáratokon a bevételek több mint 22 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly. A mediterrán térségben 17,79 szá­zalékos volt a visszaesés. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. dec. 27-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 165,65 167,15 168,65 Ausztrál dollár 78,49 79,16 79,83 Belga frank (100) 337,96 340,71 343,46 Dán korona 17,58 17,73 17,88 Finn márka 21,33 21,50 21,67 Francia frank 20,32 20,49 20,66 Gör. drachma (100 45,83 46,23 46,63 Holland forint 61,94 62,46 62,98 ír font 163,42 164,82 166,22 Japán yen (100) 108,80 109,73 110,66 Kanadai dollár 77,45 78,21 78,97 Kuvaiti dinár 359,23 362,56 365,89 Német márka 69,542 70,14 70,74 Norvég korona 15,81 15,95 16,09 Olasz líra (1000) 68,35 68,96 69,57 Osztrák sch. (100) 989,40 996,75 1005,10 Portugál esc. (100) 67,78 68,35 68,92 Spanyol pes. (100) 83,26 83,99 84,72 Svájci frank 82,52 83,18 83,84 Svéd korona 14,14 14,26 14,38 USA dollár 106,68 107,68 108,68 ECU (Közös Piac) 132,28 133,40 134,52 Az oldalt összeállította: B. Murányi László bógenerátorát 35 éve, 1959 decemberében kapcsolták rá az országos villamosener- gia-hálózatra. Ma már csak néhány ember mondhatja el a cégnél, hogy kezdettől fogva az erőmű alkalmazottja, de közülük ketten nemcsak a be­rendezések üzembehelyezésé­nél, az építési munkálatoknál vettek részt tevékenyen, ha­nem az energiatermelő egység elődjénél, a Pécsújhegyi Kise- rőműnél is együtt dolgoztak. Csűri Tibor gyerekkorától kötődik az „energiádhoz. Nem csupán eleven gyerekként kapta a jelzőt, hanem mert kora ifjú­ságát nagyapja mellett, kapos­vári kazánok között töltötte. Deres Zoltánt a villamos ipari technikum elvégzése irányította erre a munkahelyre az 50-es években, aztán ki-ki jóidéig a maga útját járta a pécsi energe­tika mezsgyéin a későbbiekben. Deres Zoltán villanyszerelőből napjainkra a villamos karbantar­tók művezetője lett a Pécsi Hőe­rőműben, Csűri Tibor egykori kazánüzemi műszakvezető pe­dig ma ügyeletes mérnökként időnként az egész létesítmény felelős műszaki vezetője. De ismét egymásra tálát a két szál, ha baj történik az erőműben, az ügyeletes mérnök éppen Deres Zoltánt és részlegét mozgósítja hibaelhárításra. Persze mostanság már nin­csenek olyan gondok, mint az első években - tudjuk meg a so­kat látott párostól. Vagy 30 év­vel ezelőtt az új orosz kazá­nokba is be kellett bújni rövid üzemeltetés után a salakot leta­karítani a falakról, s naponta állt le valamelyik újonnan munkába fogott berendezés. Az igazgató rendre ott tüsténtkedett minden üzemzavar-elhárításnál, mert Pécs teljes fűtési rendszere a gyors beavatkozás sikerén mú­lott. Később, 1970 körül ugyan­csak előfordult, hogy szakadó hóban három napig dolgoztak egy meghibásodott egységen, s a tét akkor is a város hőellátása volt.- Ma már nem kell tartani fű­téskieséstől, mind a technika, mind a szakmai háttér felnőtt a feladathoz. Deres Zoltán így fogalmaz: - tekintélye van az erőművi szakmáknak, de szük­séges is a jó team munka, hiszen az egymásra utaltság meghatá­rozó a mai tevékenységünkben is.- Jönnek a fiatalok, s bizony alig van nálunk felvétel. Telített a létszámunk, 1959-ben 200-an kezdtünk, most pedig 800-an vagyunk - mondja Csűri Tibor. Pedig munka lenne, az 1992-es erőmű rekonstrukció 20 évig biztosítja 4 blokk működését. Az erőművi pálya láthatóan példaértékű út, hiszen a szakma két nagy „öreg”-jének gyer­meke is ezt a megélhetést vá­lasztotta. Az azonban egyedü­lálló, amit Csűri Tibor harminc- egynéhány év után elkönyvel­het. Ő ugyanis a Pécsi Hőerőmű üzemi tanácsának elnöke, s egyben a szakszervezeti titkár is. Márpedig napjainkban igen ritkán fordul elő, hogy felelős műszaki vezetőt választanak meg a munkavállalók érdek- képviseletük ellátására. Talán éppen azért a bizalom, mert a nyugdíjhoz közelítő szakember most is úgy búcsúzik:- Szívesen munkálkodnék még az új, korszerű Pécsi Hőe­rőmű kialakításában. Mondhatnánk azt is, kará­csonyi ajándékként kapták a va­lamikori pécsi baromfifeldol­gozó, az Anasco RT. dolgozói a december 21-i bérkifizetést. Sokan már keresztet is vetettek jussukra, beletörődvén a kilátás­talan szélmalomharcba, el­könyvelvén a piaci átalakulás veszteségeként a néhány hóna­pos vállalati tartozást. Az idén márciusban a fel­számolónak, a fővárosi Econo- service Rt.-nek sikerült szőrös- tül-bőröstűl eladnia a vállalatot egy dán-magyar vegyes cégnek, a Kolos Kft.-nek. A korlátolt felelősségű társaság annak rendje és módja szerint ki is fi­zette a kialkudott árat, amiből fedezni lehetett volna többek között az időközben munka nélkül maradt több mint félezer dolgozó elmaradt bérét. A fel­számolók is megkönnyebbül­Új típusú tőkehitel-progra­mot indít a Magyar Vállakózás- fejlesztési Alapítvány, amely a többségi magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások segítését szolgálja. Erre a célra az EU Phare-programjából 1,75 millió ECU-t lehet fordítani, az MVA kuratóriuma pedig 200 millió forintot szán rá. Á hitel lebo­nyolítását a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank végzi. A hi­telfelvétel feltételei kedvezőek: a futamidő 5-7 év, 1-3 éves tü­relmi idő mellett, a kamat pedig a jegybanki alapkamat 75 száza­A tavalyihoz képest az idén kétszeresére növelte exportját az elsősorban ételízesítőiről is­mert kecskeméti Univer Szö­vetkezet. A cég 1994-ben vár­ható 3 milliárd 700 millió forin­tos árbevétele 27 százalékkal több az előző évinél. A Piros Arany, Gulyáskrém, Majonéz és egyéb ételízesítői, fűszerei iránt a növekvő konkurencia el­lenére is változatlan a kereslet. A cég idén 250 millió forintot költött beruházásra, egyebek mellett napi 4000 liter biológiai tek, fizetési ígéretet adhatnak a nap mint nap több száz reklamá­lónak. Az öröm azonban korai volt, egyik hitelezővel jelzálog ügyben vitájuk támadt, a szám­lát zárolták, kifizetésre ebből az összegből mind a mai napig nem kerülhetett sor. Amikor megszületett a bérga­rancia alapról szóló törvény, szinte azonnal pályáztak, je­lentkezésüket el is fogadták, 15 milliót utaltak át az Anasco számlájára, ebből tudták kifi­zetni december 21-én a bér egy részét. Hogy mikor rendeződ­nek a volt vállalkozás pénz­ügyei? Szenté Csilla, az Econo- service jogi képviselője szerint jövő év első negyedévében minden valószínűség szerint feloldják az eddig a zárolt szám­lákat, s akkor az Anasco Rt. ki­fizetetlen bérszámláit minden­képpen rendezik. B. G. léka. A felvehető maximális összeg 13 millió forint. Készül a VIA-MVA rend­szerterv, amelynek célja, hogy országos vállalkozói hálózat ki­építésével segítsen a kisvállal­kozóknak kiküszöbölni az inf- rastruktúrális hátrányokat. A rendszer lehetővé teszi majd, hogy a kezdő és gyakorló vál­lalkozók az ország bármely pontján kedvező feltételek mel­lett tudjanak a szolgáltatókkal kommunikálni, illetve hozzá­jussanak a megfelelő informá­ciókhoz. erjesztésű ecetet előállító üze­met hozott létre. A csaknem 1000 dolgozót foglalkoztató Univer Kecskemét legnagyobb munkáltatói, árbevételben az ország legnagyobb szövetkeze­tei közé tartozik; nyeresége várhatóan 132 millió forint lesz. Az Univer - amelynek elsősor­ban a saját konzervipari termé­keihez van szüksége zöldségre, de négy éve friss zöldséget és gyümölcsöt is értékesít - ötszáz kistermelővel áll szerződéses kapcsolatban. MVA-hitel vállalkozóknak Megkétszerezte exportját a kecskeméti Univer A DÉDÁSZ A VILLAMOSENERGIA HATÉKONY FELHASZNÁLÁSÁÉRT Mibe kerül és mennyit ér a mindennapi kényelem? Időnként hajunk szála égnek áll az emelkedő energiaárak­tól, mégis mi lenne velünk, ha többé nem használhatnánk rádiónkat, tévénket, mosógépünket, villanyborotvánkat, hajszárítónkat...? Müller Andrea felvétele A közvélemény alapvetően egyetért a magyar gazdaság ész- szerűsítésével, a piaci körülmé­nyek kialakításának szükséges­ségével, de az energiaárak ideje­korán bejelentett, majd valóra is váltott jelentős mértékű emelése kapcsán a legkülönfélébb véle­ményeket hallani. Az összevont százalékokban megadott tarifa- emelést a hétköznapok nyelvére mindezidáig csak túlzott általá­nosításokban sikerült lefordítani a fogyasztók számára. Alábbi összeállítással a DEDASZ szakmai kollektívája a változások szükségességét tá­masztják alá újabb érvekkel, se­gítve a tarifaemelés tényleges mértékének egyéni feltérképezé­sében, illetve az elszámolással kapcsolatos esetleges aggodal­mak egyértelmű eloszlatásában. Kinek mennyit ér a villamos energia? A felmérések szerint az embe­rek többsége az áremelés előtt is úgy gondolta, hogy ennél sokkal többe kerül neki egy napi fo­gyasztás. A kérdésre, hogy kinek mennyit érne meg naponta a vil­lamos energia által nyújtott ké­nyelem, legkevesebb 50 forintot mondtak a válaszadók. Vagyis értékéhez és más árakhoz képest a villamos energia árát túlbecsül­ték az emberek. Az elszámolásról Amióta az ember megszelídí­tette a villamos energiát, az elfo­gyasztott mennyiség pontosan mérhető. Az elszámolás alapja eddig is az elfogyasztott villamos energia mennyiségének utólagos elszámolása volt, ez a későbbi­ekben sem változik. A cég mun­katársai még januárban felkeres­nek minden fogyasztót, és leol­vassák mérőóráját. Ezen mérő­óra-leolvasás eredményeként végszámlát készítenek mjnden fogyasztó számára az 1994 vé­géig érvényes tarifák szerint, s csak ezt követően érvényesítik az újonnan megállapított árakat. Vagyis senkinek nem kell tarta­nia attól, hogy idei fogyasztását esetíeg az időközben megdrágult tarifa szerint számolják el a ké­sőbbiek során. A villamos energia, a múlt század csodája ma már az élet alapvető feltétele. Átlagos kö­rülmények között természetes­nek tartjuk, hogy rendelkezé­sünkre áll. A szolgáltatásról Ezt a természetességet csak egy rendkívül nagy kiteijedésű mű­szaki hálózat fenntartásával, üzemeltetésével lehet minden nap minden órájában és percében zavartalanul biztosítani. Koráb­ban kevés szó esett róla, de a vil­lamos energia árának sokáig ha­logatott emelése éppen e rend­szer továbbfejlesztését hátráltatta úgy, hogy helyenként a szolgál­tatás kiegyensúlyozottsága is könnyen veszélybe kerülhetett. Vagyis az áremelés nemcsak a kormány költségvetésének bevé­telei, hanem az elkövetkező évti­zedek biztonságos ellátása miatt is elengedhetetlenné vált. A tarifák emelkedéséről A villamos energia árát az új szabályozás is a fogyasztott mennyiségtől függő, úgyneve­zett tömbtarifák szerint határozta meg. Vagyis a továbbiakban is alacsonyabb egységárat fizetünk havonta az 50 kWh-nál kisebb fogyasztásunkért, mint 50 és 300 kWh fölött. (A DÉDÁSZ kisfo­gyasztói partnereinek csupán 3,6 %-a fogyaszt havonta ennél is több villamos energiát, s fizet a 300 kWh fölötti hányadért kWh-ként 10 Ft-nál magasabb összeget.) Mivel a fogyasztás a háztartások döntő többségénél nem haladja meg naponta az 5 kWh-t, az áremelés azt jelenti, hogy naponta 30 forint helyett, 50 forintba kerül a házhoz szállí­tott kényelem. Azokban a háztar­tásokban, ahol 300 kWh a havi fogyasztás, a napi költségnöve­kedés azt jelenti, hogy 60 forint helyett 90 forinttal kell számolni az egy napra jutó költségeket. Természetes, hogy az időszakos elszámolás során fizetett rész­számlák összege is csak az átla­gos fogyasztás figyelembevéte­lével növekszik az áremelés után. Segít a szolgáltató A DÉDÁSZ a jövőben is tá­mogatni szeretné a villamos energia hatékony felhasználá­sát, ami a háztartások oldaláról nézve megtakarítást jelent. Fo­gyasztói irodáink munkatársai­nak szakértelmén túl számos nyomtatvány és tájékoztató ki­advány segíti az érdeklődőket, így a nehéz anyagi körülmé­nyek között élő nyugdíjasokat is abban, hogy gazdaságosan üzemeltessék villamos energiá­val működő berendezéseiket. Ingyenesen kölcsönözhető az önmenedzselő mérőműszer, il­letve számítógépes program le­hetővé teszi az egyes berende­zések fogyasztásának külön-kü- lön történő ellenőrzését. A Pé­csett működő Zöld híd mintá­jára a nagyobb városok fogyasz­tói irodáiban is megteremti a cég a feltételeit annak, hogy az energia ésszerű hasznosítása te­rén felhalmozódott tapasztala­tokat meg tudja osztani a fo­gyasztókkal, de az egyes üzleti­gazgatóságok munkatársai is szívesen nyújtanak felvilágosí­tást a témával kapcsolatban az ügyfeleknek. * t k

Next

/
Oldalképek
Tartalom