Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-03 / 333. szám
10 új Dunántúli napló Riport 1994. december 3., szombat Magyarul magyarán Anyanyelvápolók TÁV-ot”, emlékezik a polgár- mester. 93 végére már ár is volt: 50 000 forint telefononként, a vezeték 94 nyarára elkészül. A novemberi falunapon adták át, 70-80 igénylés volt, de még ma is bekopogtatnak a községházára újabbakkal. Ami gond - miért is menne bármi simán? még nem tudják a polgármesteri hivatalban, hogy végül is mennyit kell majd fizetniük az igénylőknek. Szajkón 25 000 forintba került, hasonló volt az ár Versenden is. Bíznak abban, hogy ötvenezernél jóval kevesebbért csörögnek majd a készülékek Bel- várdgyulán is. Mészáros Attila Nagy öröm a gáz a lakásokban, bár olykor még előfordulnak kisebb kimaradások a szolgáltatásban. A már régóta várt telefon- fülkék is még szokatlan látványt nyújtanak az eddigi faluképben... Fotók: Tóth László Egy napon adták át Belvárdgyulán a vizet, a gázt és a telefont Erzsébet napján, november 19-én tartotta közgyűlését az Anyanyelvápolók Szövetsége Budapesten a Fáklya klubban. A transzparensen olvasható Nagy László-idézet minden jelenlevőt eligazított a szövetség lényegéről: „Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig.” A szövetség alapszabálya a tevékenység célját így határozza meg: „ ... anyanyelvűnknek, szeretett és féltett nemzeti kincsünknek ápolása és védelme a nyelv használói, a társadalom érdekében.” A Himnusz közös eléneklése után a magyar nyelvről szóló - talán legszebb - költeményt, Illyés Gyula Koszorú című versét Sellei Zoltán előadóművész szólaltatta meg maradandó élményt nyújtó ihletettséggel. Bánffy György elnöki megnyitója után következett a tavaly alapított Lőrincze-díj átadása. Kovalovszky Miklós, a magyar nyelvművelés nagy öregje (85 éves) és Ágoston Mihály újvidéki egyetemi tanár, a délvidéki magyarság és magyar nyelv végvári vitéze kapta. Ezt követte az .Anyanyelv és nemzettudat” pályázat eredményhirdetése. A díjnyertesek többsége a határon kívül élő magyarok közül került ki. Boldogan írom le, hogy köztük volt Kövesi Jó- zsefné, a mohácsi Kisfaludy Gimnázium tanára, akinek érdemei a nyelvművelés területén is elévülhetetlenek. Grétsy László főtitkár lényegre törő beszámolója után a hozzászólások következtek. A hozzászólásokban tükröződött a nyelvművelés sokrétűsége, illetve a megszólalók álláspontja a szövetség programjáról, a jelen és a jövő konkrét tennivalóiról. Akik végighallgatták a hozzászólásokat, meggyőződhettek róla, hogy a nyelvápolók tisztában vannak vele, mely szerint nyelvhasználati bumfordiságaink, nyelvficamos ügyetlenkedéseink csaknem minden esetben a gondolkodás, a gondolatok zavarosságát, tisztázatlanságát, sekélyességét tükrözik. A fő kérdés az, hogyan lehet az embereket közel hozni anyanyelvükhöz, megszerettetni velük, és elhitetni: nem holmi öncélú hagyománytisztelet az anyanyelvvel való foglalkozás; nem olyan, mint a magyar irodalom klasszikusainak megismertetése a tanulókkal, felnőttekkel. Mert az anyanyelv tudása és célirányos használata létszükséglet mindenki számára. Kosztolányival szólva: „Csak anyanyelvemen vagyok igazán én.” A tevékenységet, a módszereket megszabó szemlélet, felfogás két véglete: egyrészt a spontaneitás, a befolyásolás minden konkrét formájának az elutasítása; másrészt a nyelv- csőszködés, a nyelvőrködés, a nyelvhasználat útjának tilalomfákkal, bonyolult szabályokkal való végigtüzdelése. Személyes véleményem szerint a kettő között vezető arany középút a kívánatos. Ezt tükrözi a szövetség nevében az ápoló szó, amely nem utal semmiféle erőszakra. A nyelvőr, a nyelvcsősz, a nyelvi őijárat elnevezések mögött ugyanis fölsejlik valamilyen fegyver, ha nem is ka- lasnyikov, de legalább egy fur- kósbot, amellyel a szabályok ellen vétőket fejbe lehet kólintani. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés december 12-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A november 19-i lapban közölt rejtvény megfejtése: „Tanár úr nem találom Ausztráliát! Biztos, hogy van ilyen kontinens?” Utalványt nyertek: Bank Jenőné, Bodolyabér, Zrínyi u. 36., Obli- ánné Tóth Klára, Pécs, Nagy I. u. 104., Pólya Sándor, Nagynyárád, Zalka u. 8., Tavali Emilné, Vajszló, Jókai u. 80., Varga Tibomé, Pécs, Esz- tergár L. u. 5/B. Az utalványokat postán küldjük el. Meglehet, ezt a gáláns jelzőt gyorsan javítani kell, mondjuk lendülettel, vagy határozottsággal helyettesíteni. Attól függ, hogy Belvárdgyuláról beszélünk, vagy a falu vezető testületéről és polgármesteréről. Mert tény, hogy többen is tartoznak a községnek - cég és önkormányzatok -, s ezt az összeget végül is a belvárdiak előlegezték meg, ez pedig, mint majd kiderül, gáláns gesztus. De közelíthetünk innen is: ha nincs is elég pénz, a képviselőtestület határozatai alapján Németh Jenő polgár- mester habozás nélkül beleugrik a mélyvízbe. Amiben csak az az érdekes, hogy eddig minden esetben szárazon jött ki belőle. Most, november közepén Belvárdgyula hirtelen hatalmasat lépett előre: 12-én adták át egyszerre a faluban a vezetékes vizet és gázt, illetve a telefonhálózatot. Mindenképpen feltűnő a dolog, s érdemes mögé pillantani: egy évi huszonvalahány millió forintos költségvetéssel gazdálkodó, félezer lelket sem számláló, a hagyományos „baranyai átkot” magán viselő falu - zsáktelepülés - miként jutott ilyen eredményre. Említsünk mindjárt egy meghökkentő számot: a vízhálózat kiépítése 81 millió forintba került, ehhez még hozzá kell adni a tisztítómű 38 millióját. Igaz, s ez lényeges körülmény, a munkába Hássággyal és Olasszal együtt vágtak bele. Felbukkan itt még egy község, Máriaké- ménd neve. Az itt fúrt két kút látja el az említett három falun túl további 14 lakosságát. Mégpedig elég régóta, ám amíg az említett hármas rá nem kötött, addig tisztítatlanul jutott el a fogyasztókhoz. Amikor azonban a csatlakozni kívánó három község elnyerte a beruházás fedezetének 60 százalékát biztosító támogatást, kötelezték őket: tisztítani kell a vizet. Ez pedig 38 millió forintba kerül. Elképzelhető az egérfogó szorossága, amibe a három község került. Ám Németh Jenő a szokott megoldást választotta: a mélyvizet. Úgy döntöttek, hogy nem egy 500 köbméteres kapacitású tisztítót építtetnek, hanem 2000 köbmétereset. Tisztítsa akkor már a másik 14 falunak is. Megállapodtak azok ön- kormányzataival: lakosonként 750 forint egyszeri hozzájárulást fizetnek a költségekhez. Ebből eddig 400-at megkaptak, a többivel még adósok az ön- kormányzatok. Ez tehát egy gáláns gesztus a belvárdi hármak részéről. Van még mit csinálni azonban a vízzel. A településnek lényegében három része van: lüsgyula, Gyulapuszta, s maga a falu. Gyulapusztán húsz házban hatvanan élnek. Oda is el kellett vinni a vizet. A terület azonban a volt Pécsi Állami Gazdaságé: szarvasmarha-telepe van itt. A beruházáshoz újabb pályázat révén 40 százalékos támogatást nyert az ön- kormányzat, a 60 százalékot az ÁG-nak kellett volna fedeznie. Óvodások a falu református templomával a háttérben portánként 10 000 forint hozzájárulást fizettek, a legalacsonyabb összeget a térségben. Aki tudta, befizette egyben, aki nem, annak engedik, hogy 2000-3000 forintos részletekben egyelítse ki - minden féle sürgetés nélkül. 4L A gázvezeték megépítése okozta örömbe is vegyül némi üröm. Itt a kezdeményezők a szederkényiek voltak: elindították a programot, a belvárdi hármak rögtön „kapcsoltak”: hogyan lehetne áthozni a vezetéket? Ehhez ugyanis nincsen állami támogatás. A helyi mezőgazdasági szolgáltató szövetkezettel ültek le tárgyalni. Ha ugyanis az üzem átállítja szárítóját gáztüzelésre, akkor már érdemes lenne együttműködni. A szövetkezet válasza: ha áthozzák Szederkényből a vezetéket, akkor annak átmérőjét növelni kell, ez 7 milliós többletköltséget jelent, ennek 90 bekötésre jelentettek be igényt. Van gáz - elvileg. Késnek ugyanis a bekötések. Ez igen súlyos problémát jelent részben a polgármesternek, aki a beruházás szervezésekor azt ígérte a belvárdgyulaiaknak, hogy a fűtési szezonra már gázzal tüzelhetnek, s a bekötésre váró lakosoknak, akik erre figyelemmel nem vették meg a tüzelőt. Egyelőre talán tíz épületbe kötötték be a gázt, jobbára az önkormányzat intézményeibe és egy-két lakóházba. A november 12-én rendezett falunapra természetesen meghívták a „gázosokat” is, de valamiért nem jöttek el. „Nem vettem zokon ...” - mondja Németh Jenő. ■sk Végül a telefon: múlt év nyarán kezdték a hálózat kiépítését, „erős nyomás alatt tartották az önkormányzatok a MAA gáláns gesztor Ez a 60 százalék egyébként 3,5 millió forintot jelent. Az ÁG nehéz helyzete közismert, nem valószínű, hogy újdonságnak hat: még nem fizették ki a bel- várdgyulai önkormányzat által megelőlegezett pénzt. Ezért a község hitelt volt kénytelen felvenni, amit egy év alatt vissza kell fizetnie - és a kamatok -, pedig gyakorlatilag az ÁG-ot megállapodásban rögzített határidő kötelezi a fizetésre. Ennek ellenére a vezetékhálózat Gyulapusztán 80 százalékban kiépült már. Sőt, a temetőhöz is kivitték. Amikor pár évvel ezelőtt a polgármester egy kutat furatott ide - mert semmilyen víz sem volt -, még nem tudta: feleslegesen csináltatta. Akkor még szóba sem került a vezetékes ellátás. De menjünk vissza a faluba: minden házhoz eljutott a vezetékes víz. Ezért a tulajdonosok 70 százalékát vállalja a szövetkezet, 30-at a három önkormányzat. Az együttműködés az üzem gépműhelyéig „szólt”, onnan már Olasz és Hásságy, illetve Belvárdgyula és a szövetkezet külön-külön csinálta a vezetéket. A gépműhelytől a szárítóig az utóbbi vállalta az anyagi fedezet 90, a község pedig a 10 százalékát. Ettől kezdve már minden Belvárdgyula terhe maradt. A beruházás idén júniusban indult, szeptember 20-ra a kerítéseken belülig elkészült. Hihetetlen gyors munka volt. A hozzájárulást 50 000 forintban határozták meg, ezt többen sokallták, ezért a képviselőtestület úgy döntött, hogy aki 35 000 forintot egy összegben befizet, azoknak elengedik a további részleteket. A jelentkezők száma egyből megnőtt:-REMÉLEM MEGÉRTETTE. ÉN CSAK .... APÓÉN 1. RÉSZE V— LEVEA VICC POÉNJA. 2. RÉSZ OBORIN TETTEST FELISMERŐ ~V Q5HJ £S°°—\7 1--------------------------------------------------------------------1 A HEGY etrűur tteHétrek MESSZI EMLEKE ZETÉBE IDÉZ l 1 I \\ —I 8* | UKRÁN KIKÖTŐVÁROS > MAGOT SZŐRÓ > J 1 r ZAVAR AZONOS BETŰK > MAGASBA JEfcr AAATI > L 1 I FÉNYKIBOCSÁTÜ SS%” > “T” FÉL ZENEI HANGOK > ... FEL. MEREDEKEN ELŐRE r A HÉT EGYIK napja KISZÁMÍTHATÓ > LEVELET SZÍRIÁI VÁROS SZEMÉLYEMRE V FELTÉVE AZ ELMÚLT NAP ____ ELLENBEN BANKBAN > ÁSVÁNYI FŐSZ EH LATIN > FIRENMŰvÉSZ EGYLET VOLT > SZÖG Ä2 OPTIKÁBAN > "KIRÁLYI ' HASZONBÉR > ... A EGYRE TERJED I> APÓÉN 4. RÉSZE KEGYELEM P O J DUPLÁN: MEGTER METT > B. VITA- i^N , VULKÁN MANILA MELLETT > BÓR ÉS NÁTRIAA HOZ > V AZONOS BETŰK > A LÉGNYOMÁS EGYSÉGE LOGA> v TANÍTÓ > RANGJELZŐ ELŐTAG > GYÖNGY UTÁNZAT KÖNNYEZIK L RITI^JS FELHAJTÁS > SS»-* PEN > KÖSZÖNÉS > 338 LÉTEZIK LETRE- Jrífi2_ _ SZIBÉRIAI FOLYÓ > BETŰ, KüS-JIYfLETETT KÁRTYALAPOK > 553 NÉyGUmTÓS SPORT > L FRANCIAJ ZENE-» SZERZŐ H8L ROSA > SÜTÉSHEZ-*6M___ Ő K > V HATÁROZÓSZÓ > STÍLUS, A FELSŐFOK JELE > MORZEHANC __ L ENDÜLET > r v ROMÁN SÁROS. _ SZEMBEN ÁLL! > TENGERI HAL RÜGYVÉOEKI > y MEGSZID HENGERELT VASÁRU > 1 RÓKALYUK MÉTER > KÉN EH KÁLMÁN (KIRÁLYUNK VOLT) > Keresztrejtvény ú i
