Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-27 / 357. szám (355. szám)

1994. december 28., szerda A mai nap új Dunántúli napló 5 A BETEGSÉGMEGELŐZÉS PROGRAMJA Mi válik egészségünkre? A közelmúltban tárgyalta a kormány a következő négy év egészségjavítási programjának célkitűzéseit. A koncepció alapelveiről kérdeztük dr. Kö­kény Mihályt, a népjóléti tárca politikai államtitkárát.- Azt valljuk, hogy a magyar népesség egészségének romlása nem kizárólag az egészségügy hiányosságaival, működési za­varaival hozható összefüg­gésbe, döntően az életmód és a környezet állapota befolyásolja azt.Ezért, ha más ágazatok nem veszik figyelembe egyes intéz­kedéseiknek az emberi egész­ségre gyakorolt hatását, akkor hiába költünk többet az egész­ségügyre, a lakosság egészségi állapota tovább fog romlani. A magyar népesség egészségi állapota nemzetközi összeha­sonlításban, enyhén szólva, nem tartozik a legjobbak közé. Szé­leskörű betegségmegelőzési tervre volna szükség ahhoz, hogy a ma első számú halálok­nak számító szív és érrendszeri, valamint a daganatos betegsé­gek okozta népességfogyás megálljon. Egy-két év alatt ugyan nem számíthatunk ér­demi csökkenésre, de legalább a növekedési tendenciákat lassí­tani, vagy megállítani lehetne, ha hozzákezdenénk az egész­ségvédelmi koncepció megva­lósításához.- Mindez - ismerve az egész­ségügy jelenlegi nehéz anyagi helyzetét - nem haladja meg a minisztérium erejét és hatáskö­rét?-Ezt a hatalmas feladatot nem tudjuk egyedül magunkra vállalni. Számítunk többek kö­zött az Országos Egészségügyi Tanács közreműködésére is, az önkormányzatokra, a szakszer­vezetekre, az egészségügyi ka­marákra és a betegegyesületek aktív segítségére is. Nemcsak országos, hanem megyei regio­nális tanácsokat is szeretnénk alakítani, mert úgy gondoljuk, számos feladat megoldására re­gionális programokat kell ki­dolgozni. A későbbiekben ezekre az intézményekre bíz­nánk a régió egészségügyi fej­lesztési politikájának kialakítá­sát is. Meggyőződésünk, hogy egy sor fontos ügyben megala­pozottabban lehet dönteni hely­ben, mint a parlamenti vitákon.-Az újabb szervezetek létre­hozása nem mond ellent a kor­mány takarékossági elképzelé­seinek?-Ezek nem hivatali szerve­zetként, hanem elsősorban szakmai és érdekegyeztető fó­rumként működnének.-A program megvalósításá­hoz új jogszabályokra is szük­ség lesz?- Meg kell alapozni az új egészségügyi törvényt. Sürgő­sen szükség van betegjogi tör­vényre, amely a betegek alap­vetőjogaival, és többek között a betegségükre vonatkozó adatok védelmével is foglalkozna. De helyére kell tenni a természet- gyógyászatot is. El kell ismemi, hogy a természetgyógyászok adott esetben sokat tehetnek a betegek gyógyulásáért, de vi­gyázni kell, hogy a hagyomá­nyos gyógyászatban már bevált módszereket ne szorítsa ki a homeoterápia. Nem lehet to­vább halogatni az iskolai és a munkaegészségügyi rendszer újjászervezését sem. (koós) A tipikus Nagy Bandó-arc, amellyel legközelebb a TV szilvesz­teri adásában találkozhatunk Löffler Gábor felvétele Bandó, a biohumorista Szilveszterkor vasgyári munkásként láthatjuk Ha már Nagy Bandó András­ról, a humoristáról van szó, ta­lán megemlíthetem: az a kósza hír jutott el szerkesztőségünkbe, hogy a népszerű előadó ezúttal nem szerepel a televízió szil­veszteri műsorában. Hogy meg­erősítse az információt, orfűi otthonában kerestük fel tegnap délelőtt, ám mint kiderült, a hír nem teljesen igaz. Vagyis Bandó esetében is az az elhallás történt, hogy „nem osztogatnak, hanem fosztogatnak”. András ugyanis nem hogy eltűnne a képernyőről, hanem önálló számmal fogja kacagtatni, el­gondolkoztatni a nézőket az év utolsó éjszakáján, sőt poénjain a Rádiókabaré műsorát hallgatók is mosolyoghatnak.-A Rádiókabaré műsorának felvételét „Circus Maximus” címmel a fővárosi, Százados úti kenyérgyárban készítjük. Az öt­letet a helyszínre vonatkozóan Farkasházy eszelte ki. A „cir­kuszt és kenyeret” szellemi töl­tésű műsorban nekem 15 perc­nyi idő jut. Igyekszem nem po­litizálni, a hallgatók most első­sorban lélekmágusként és bio­humoristaként ismerhetnek meg. A műsorról egyébként a televízió is lead az óévbúcsúzta­tón fél órát.-Milyen szereppel készültél a tévés szilveszterre?- Nyolcvanhéttől kezdve há­rom éven keresztül önálló számmal szerepeltem a tévé szilveszteri műsorában, most ismét ez történik. Itt jegyzem meg, hogy tavalyi, 40 perces önálló műsorom dobozban ma­radt, mert nem engedtem, hogy éppen a lényegi részét lerövidít­sék. Talán emlékeznek a nézők, hogy három évvel ezelőtt óbu­dai hajógyári munkásként egy kötélen lógva adtam elő műso­romat. Ezúttal ismét a melós fi­gurához nyúlok. Most egy vas­gyári munkás bőrébe próbálok belebújni, mert úgy gondolom, hogy annál hitelesebben nem szólhatok, mintha azok nevében beszélek, akik önhibájukon kí­vül vesztették el állásukat.- Eközben természetesen vi­gyáznom kell arra, hogy ne le­gyek demagóg. A műsor címe: „Az életbe bele!”. Remélem, hogy mind a tévés, mind pedig a rádiós szilveszteri műsor so­kaknak örömet, önfeledt kikap­csolódást nyújthat majd. Az ol­vasóknak, a közönségnek pedig ezúton, az Új Dunántúli Napló hasábjain szeretnék békés, bol­dog új esztendőt kívánni. Balog N. Tolna-Baranya közös alapítványa Kétéves jogi vita után kapott zöld utat a Hospital Több szempontból is az or­szágban egyedülálló alapítvány a Dombóváron bejegyzett „Hospital” Alapítvány. Az egyik, hogy két különböző me­gyéhez tartozó települési ön- kormányzatok hozták létre egy városi kórház fejlesztésére. A másik hogy valószínű egyetlen alapítványnál sem telt el olyan hosszú idő az létrehozásától a működése tényleges megkezdé­séig, mint ennél. Ez pedig hosz- szú, a Legfelsőbb Bíróságig is eljutó jogi procedúrának kö­szönhető. Még 1992 őszén a Dombó­vári Városi Kórház ellátási kör­zetéhez tartozó önkormányza­tok, példaértékű módon a kór­ház betegellátásának javítása érdekében hozták létre az ala­pítványt. Mivel az ellátási kör­zetjóval túlnyúlik Tolna megye határain, így számos baranyai község is az alapítók között van. A kórház nincs túl jól el­látva diagnosztikai berendezé­sekkel - sok fontos műszer hi­ányzik, a meglévőek közül sok a régi, elhasznált, cserére szo­ruló - ezért az alapítvány célja a diagnosztikai feltételek, s ezzel a gyógyító munka színvonalá­nak emelése. Az alapítványt 33 tolnai és baranyai önkormány­zat hozta létre, vállalva, hogy évente és lakosonként 50 forin­tot fizetnek be az alapítvány számlájára. A kuratórium elnö­kévé dr. Petz Ádámot, a Dom­bóvári Kórház II. sz. belgyó­gyászati osztályának vezető fő­orvosát választották. S miért kellett ennek a köve­tésre méltó kezdeményezésnek többéves jogi procedúrát meg­járni? Mert az alapítvány kura­tóriumának az érintett községek polgármesterei közül többen is tagjai. Ezt a Tolna megyei ügyész összeférhetetlennek ítélte és megtámadta az alapít­ványt. Az ügy eljutott a Legfel­sőbb Bíróságra, ahol végül pon­tot tettek e két éve húzódó jogi vita végére, engedélyezték az alapítvány működését, amely­nek hírére máris újabb önkor­mányzatok jelentkeztek a belé­pésre. Az alapítvány nyitott, magánszemélyek, vállalkozá­sok, intézmények támogatását is szívesen várják. S. Zs. Átalakuló szilveszteri szokások December 31-én csak a pécsi színházban játszanak December 31-én Jacobi Viktor: Sybill című nagyoperettjét tekintheti meg a pécsi közönség. Fel­vételünkön (balról) Wertig Tímea, Kovács Etele, Bánky Gábor és Lesznyák Katalin látható Müller Andrea felvétele Ha a dél-dunántúli közönség nem óhajt Budapestre utazni Szilveszter estéjén színházat nézni, akkor csak a Pécsi Nem­zeti Színház marad számára „választásként”, mert a kapos­vári Csiky Gergely Színház és a szekszárdi Német Színház is téli szünetet tart, s csak az újévben tartanak előadást. Szekszárdon már csak azért sincs mód szil­veszteri külön műsorra, mert a náluk játszó színészek mind fő­városiak, akik az anyaszínhá­zukban vagy otthon töltik az óév utolsó óráit. Ezért csak ja­nuár 5-én, épp Budapesten játsszák majd megint a „Grimm mesék”-et, Szekszárdon 10-én lesz az első előadás. A PNSZ-ben december 31-én az idei szezon egyik síkerdarab- ját, a „Sybill” című operettet ad­ják, a színház vezetésének re­ményei szerint ünnepi hangu­latban. A közönséget pezsgővel köszöntik, s a nagy pécsi áruhá­zak ajándék csemegekosarainak Süteményes tálcával érkez­tek, majd erőszakkal megszer­zett értékekkel távoztak azok a rablók, akik december 23-án este fél 8 körül egy mágocsi ház ajtaján kértek bebocsátást. Az épületben egy 40 éves hölgy (a tulajdonos), valamint annak szentendrei férfiismerőse tar­tózkodott. Az otthon lévők először nem gondoltak semmi rosszra. A hölgy látásból ismerte a két helybeli férfit, a Szentendréről érkezett vendég pedig úgy gon­dolta, hogy a számára ismeret­len látogatók a hölgyismerősét akarják meglepni a cukrászdá­ban vásárolt édességekkel. Ké­sőbb azonban egyértelművé vált a vizitálók szándéka. S. Béla és öccse, S. Tibor elő­ször békésebb hangnemet meg­ütve kétszáz forintot követelt „vendéglátóiktól”. Ám „evés közben jön meg az étvágy” ala­pon rövidesen a licitek emelé­sébe kezdtek, és percek múltá­val már ötszáz, majd pedig öte­kisorsolásával is emlékezetessé óhajtják tenni az estét. N. Szabó Sándor színművész, aki maga is fellép a „Sybill”-ben, visszaemlékezett, hogy pályája elején még egé­szen különös atmoszférája volt egy-egy szilveszteri előadás­nak. Ilyenkor a színészek vala­miféle poénnal, gag-gel lepték meg a kollégákat, a zenekart, a közönséget, az előadás is vagy félórával tovább tartott. Kiala­kult egy nézőréteg, akik direkt emiatt mentek színházba de­cember 31-én, még akkor is, ha már látták a darabot.-Sajnos, az utóbbi húsz év­ben ez a fajta bolondozás elsor­vadt, a Savanyú Jóskák, humor- talan rendezők nem szerették.-Járnak-e még a színészek szilveszteri haknira, vidéki fel­lépésekre?- Ennek is megváltozott a di­vatja, egyrészt elszegényedtek a vendéglátóhelyek, de át is ala­kultak, s kisebb az igény a zer forintot követeltek a meg­szeppent háziaktól. Hogy nyomatékosítsák szán­dékaikat, a kérés teljesítése kapcsán egyre csak szabadkozó, és pénztelenségére hivatkozó szentendrei férfit egy kézközei­ben lévő székkel ütlegelni kezd­ték, majd pedig szódásszifonnal sújtottak le rá. A dulakodás so­rán a gyengébb nem képviselő­jét sem kímélték a betolakodók, jókora pofont mértek a tiltakozó hölgy arcára. A rablók egyike elrettentés képpen egy konyhakést is ma­gához vett, azzal terelte a szo­bába az asszonyt. Az ütlegelés­sel megfélemlített szentendrei úr ekkor már mereven állt a kályha mellett, és moccanni sem mert, miközben a rablók egyike értékek után kutatott. így hát az ünnep előestéjén krampusz szerepben érkezett testvérek ellenállás nélkül vihet­ték el a házban talált rádiós­magnót, valamint a televízió távirányítóját, s ha már a kezük klasszikus zenés kabaréra - ez főleg Pécsre igaz. Vidékre még inkább hívják az embert, tavaly például három helyen is voltam egy este, s mindenütt fél-há­romnegyed órás műsort adtam elő. Bornemissza Géza színházi menedzser szerint valóban át­alakultak a szilveszteri szoká­sok. Valaha sokkal jobban „vet­ték” a színvonalas produkciókat a vendéglátóhelyeken is, amik - akár a tévében - komolyan vol­tak szerkesztve, összeállítva. A színházak sokszor külön műsor­ral rukkoltak elő. Ma inkább olyan zenés mulatóhelyek diva­toznak, ahol nem kell különö­sebb figyelmet szentelni az elő­adottaknak, semmi sem zavarja a beszélgetést, vacsorázást. Ezt talán az a tény is bizonyítja, hogy a Pécsi Nemzeti Színház művészei közül idén csak Buk- szár Mártát és Kovács Etelét hívták fellépni, akik Harkány­ban adnak műsort. M. K. ügyében volt, maguknál tartot­ták a konyhában lelt jókora kést is. A kárérték ugyan alig érte el az ötezer forintot, ám a durva elkövetési mód miatt alaposan meghűlt a sértettek ereiben a vér. Olyannyira, hogy másnapig ki sem mozdultak a házból, és csak reggel, ébredésük után ér­tesítették a helybeli rendőrt. A rablók nevét nem tudták megmondani, de olyan adatok­kal és személyleírással szolgál­tak a nyomozóknak, hogy azok már a támadás másnapján a la­kásán elfogták S. Bélát. Az „öcsike”, S. Tibor viszont még a bűncselekmény elkövetésének éjszakáján kereket oldott, így őt csak tegnap délelőtt tudták őri­zetbe venni a keresésére indult rendőrök. Mint Draskóczi Jenő száza­dostól, a Komlói Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályvezető­jétől megtudtuk, az eltulajdoní­tott értékeket is megtalálták a gátlástalan süteményes rablók­nál. Balog Nándor Kézművesség ’95 A Chemnitzi Kézműves Ka­mara 1995. február 10-12. kö­zött másodízben rendezi meg a „Kézművesség 95” elnevezésű kézműves vásárát a chemnitzi városi csarnokban. Ez a rendez­vény a kézművesség teljesítmé­nyének és sokszínűségének be­mutatását szolgálja. A Chem­nitzi Kamara jóvoltából pécsi kézművesek is lehetőséget kap­hatnak a vásáron való részvé­telre a Pécsi Ipartestület közve­títésével. Keleti György felhívása a szökött katonához Keleti György, honvédelmi miniszter felhívásban fordult Gulyás Lajos honvédhez, aki december 20-ról 21-re virradó éjjel szökött meg alakulatától géppisztolyával. A felhívást a tárca sajtóirodája a délutáni órákban eljuttatta az MTI-hez is. Eszerint a miniszter arra kéri a szökött honvédet, jelent­kezzék a 06/60/335725-ös rendőrségi telefonszámon, amelyen édesanyjával és ba­rátnőjével is kapcsolatot te­remthet. Keleti György a tele­víziós műsornak nyilatkozva kifejtette: mind Gulyás Lajos­nak, mind családjának az az érdeke, hogy a katona feladja magát, aki pedig segít neki rej­tőzködni, a törvénnyel kerül szembe. A Dráva Rádió mozija Szociálisan nehéz helyzetben lévő gyermekeket látott vendé­gül a Dráva Rádió 24-én a pécsi Park moziban, ahol a több tele­püléséről érkezett gyermekek az Oroszlánkirály című rajzfilmet nézhették meg. A rádiósok ér­tékes ajándékcsomagokat is át­adtak a kicsiknek. Karácsonyi rabló- támadás Somogybán Nem tisztelte karácsony ün­nepét az a rabló, aki a köröshe­gyi római katolikus plébániára tört be december 25-éré virra­dóra. A siófoki rendőrség egyelőre még nyomoz az elkö­vető vagy elkövetők után, akik alighanem a vártnál sokkal na­gyobb fogásnak örültek. A plébánia irodájából elvittek egy lemezkazettát, amelyben 30 ezer forintot tartottak. Ma­gukhoz vettek 3 millió 384 ezer forint értékű takarékleve­let, 580 ezer forint értékű ál­lamkötvényt és 1 millió 100 ezer forintot tartalmazó taka­rékbetétkönyvet, úgy összesen 5 millió 100 ezer forint értéket raboltak el a köröshegyi plébá­niáról. Fogási naplók: január 5-ig! A horgászév utolsó, elmu- laszthatatlan kötelezettsége a fogási naplók összesítése, lea­dása. A fogási eredmények alapján derül ki, hogy egy-egy egyesület tagjai mekkora sze­rencsét köszönhetnek az elmúlt esztendőnek. A pécsi Herman Ottó Horgász Egyesület kéri a tagjait, hogy a naplókat időben adják le: a határidő január 5. Süteményes rablók egy mágocsi házban Először kétszáz, majd ötezer forintot követeltek a támadók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom