Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-27 / 357. szám (355. szám)
1994. december 27., kedd Kistermelők uj Dunántúlt napló 11 A déligyümölcsök teleltetése -szobában A citrom, narancs- és mandarinfák teleltetésénél sokszor ijesztő méretű levélhullásnak lehetünk tanúi. Ennek több oka is lehet. Az esetek legnagyobb részében a szobában tartott növények levelei kezdenek el hullani. A citrusfélék télen +3 és 35 C fok között érzik a legjobban magukat, az ennél magasabb hőmérsékletű, rendszerint száraz levegőjű helyen a növény nem győz eleget párologtatni, és ez vezet a levélhulláshoz. Ha csak az ideálisnál magasabb hőmérsékleten tudjuk növényeinket tartani, gyakrabban párásítsunk (akár naponta is) és ritkán öntözzük (általában 1-2 hetente). A másik ok az lehet, hogy a megfelelő hőmérsékleten tartott növényeket úgy öntözzük, mintha szobahőmérsékleten lennének, így a túlöntözés következtében gyökérrothadás léphet fel. Vegyük figyelembe, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten tartott növények kevésbé asszimilálnak, párologtatnak, és ezért kevesebb vízre is van szükségük. Néha takácsatkák támadják meg a citromféléket. Ennek következtében sárgulnak a levelek, a fonákukon szövedékben élnek a kártevők, felszaporodásuk végső következménye szintén a levélhullás. Ellenük a lakásban használható atkagyérítő szerek valamelyikével permetezzünk. Biosect spray, kenőszappan, vagy káliszappan 1- 2%-os oldata, Fitoinsect spray. A kezeléseket hetente, kéthetente ismételjük, amíg szükséges. A különböző pajzstetvek elszaporodása is kiválthat levélhullást. Az erőteljes zuhanyozáson kívül az atkáknál felsorolt készítmények a pajzstetveket is gyérítik, ölik. A túl meszes talaj és a vashiány bár levélhullást nem okoz, mégis gyakori probléma, ezért a teleltetés végén ültessük át a fiatal citrusféléket savanyú talajba (Florasca A) és ha szükséges, adagoljunk rendszeresen vasat Sequestren 138 Fe, Sequestren 330 Fe, Damisol Vas, Fitohorm Fe formájában. Kertészet és Szőlészet A mezei nyúl kártevése Brehm: az állatok világa című könyvében olvashatjuk, hogy a mezei nyúl (Lepus auro- paceus) „ha megtalálja nyugalmát, akkor nagyon ragaszkodik tanyájához, de ha üldözik, akkor bizony egyszer és mindenkorra búcsút mond otthonának”. Ez a tanács elegendő is a védekezéshez. Télen, amikor már a szántóföldekről, zöldségeskertekből minden terményt betakarítottak, a gondatlanságból kintfelejtett kukoricacsöveket, hibás értéktelen káposztafejeket mind belepte a hó, a nyulak a faiskolákban, gyümölcsösökben a fiatal fák kérgét rágják. Metszőfogaik rendkívül erősek, élesek és korlátlan növeke- désűek, a rágás szinte kényszer számukra. Ha azonban mindenütt kerítésbe ütköznek, minden fiatal fa törzse egyenként be van kötözve drót- vagy műanyag hálóval, műanyag vagy papírcsíkokkal, újságpapírral, náddal vagy bármilyen szerves vagy szervetlen hulladékkal, amit a kertésztalálékonyság bevet ellenük, akkor bizony elvándorolnak olyan kertbe, gyümölcsösbe, ahol a gazda nem ilyen gondos és elővigyázatos. Az ősszel felrakott törzsvédőt érdemes időről időre ellenőrizni, mert bizony a szél megbonthatja a kötözést, vagy magas hótorlasz keletkezik egy-egy fa mellet és a leleményes rágcsálók annak tetejéről az oldalágakat rágják, vagy éppen a főtengelyt „metszik visz- sza” nem kívánt módon. Ezenkívül zavaró tényező számukra a kertész gyakori jelenléte, hiszen hallásuk, szaglásuk rendkívül fejlett, gyávaságuk és gyorsaságuk közmondásos. A neylonháló és egyéb lyukacsos vagy perforált törzsvédő több éven keresztül fennmaradhat, de a törzs teljes felületét hézagmentesen befedő kötözőanyagot tavasszal, az első permetezés előtt ajánlatos lebontani. A kémiai védekezésként ajánlott, ősszel, tél elején, fagymentes időben felkenhető vadriasztó készítmények elsősorban a szaglószervükre hatnak. Mivel a nyúl egy idő után megszokhatja az első időben kellemetlen szagot, érdemes ezeket felváltva használni. A fák kérgének védelmére a Bu- vad R., a Cervacol, Nevibes és a Lentacol universal használható. Egyes megfigyelések szerint a fákra kiakasztott vagy a törzs mellé lerakott olcsóbb szappan emberre emlékeztető illata is távoltartja a mezei nyulat. (Kertészet és Szőlészet) A nem lukacsos kötözőanyagot tavasszal le kell bontani t GYÜMÖLCSTERMESZTÉS - KORSZERŰEN Az almatermésűek termőrészei Gyümölcsfáink felkészültek a télre, leveleiket lehullatták,* így a termőrügyek és* a termőrészek már nagyon jól felismerhetőek. Sok kerttulajdonos már az ünnepek után, a fagymentes napokon el fogja kezdeni a gyümölcsfák metszését, ezért célszerű megismerni a termőrészeket, hiszen a metszés szakszerű elvégzéséhez ez elengedhetetlenül szükséges. Most az almatermésűek, a következőkben a csonthéjasok, a héjasok, majd a bo- gyósgyümölcsűek termőrészeit mutatom be. 1. DÁRDA (1. ábra). Tipikusan, jellemzően almatermésű termőrész. Rövid, mindössze 0,5-5 cm hosszúságú vesszőcske, melynek a végén jól fejlett vegyes rügy van. A vesszőcske oldalán nincsenek rügyek, a termést a vegyes rügyből kihajtó, milliméteres hajtás végén megjelenő virágokból várhatjuk. 1 A vegyes rügy rövid magyarázatra szorul: a terméskötődéskor a termést hordozó kis hajtás meg fog vastagodni, oldalán hajtásrügyek fognak megjelenni. Mivel termés is képződik és hajtás is ezért „vegyes-rügy”-ről beszélünk. Hogy hány és milyen erős hajtást fogunk kapni, az mindig.a metszés erősségétől függ. 2. SIMA TERMŐNYÁRS (2/a. ábra). Kb. 5-20 cm hosz- szúságú vessző, melynek a csúcsán erős, fejlett vegyes rügy van. A vessző oldalán csak hajtó rügyek vannak, ezek fejletlenek, gyengék. A kihajtás évében a vegyesrügy úgy hajt majd ki, mint a dárdánál, a gyenge fejletlen hajtásrügyekből pedig dárdák fognak képződni (2/b. ábra). 3. TERMŐKALÁCS (3. ábra). Azt a termőrészt nevezzük termőkalácsnak, amely vegyes rügyből alakult, rajta dárda, vagy sima termőnyárs (mint ábránkon), esetleg különböző méretű vessző, illetve ezeknek a változó kombinációja van. 4. TERMŐBOG (4. ábra). A többszörösen elágazodó termőkalácsot nevezzük termőbognak. Főleg idősebb fákon gyakori, ha a termőbog alapja meghaladja a 4-5 éves kort, akkor a termőbogot ifjí- tani szükséges, mert ennek elmaradása esetén nem fog teljes értékű termést nevelni. Buzássy Lajos Veszélyes kártevő a hagymalégy Bevált a „hallei csalétkes” módszer AGRÁRGAZDASÁGI FEJLESZTÉSEK Mihez képest? Az előző alkalommal a hagymafélék kórokozóival - betegségeivel - foglalkoztunk. Most a kártevők csoportját és az ellenük való védekezést tekintjük át. A hagymafélék kártevői között megtaláljuk mindazokat a fajokat, amelyek a zöldségfélék általános kártevői között előfordulnak. A lótücsök (ló- tetű), a cserebogár lárvája, a drótférgek stb. olyan polyfág (több növényt károsító) kártevő, amely nem válogat, képes az egész zöldséges kertben jelentős károkat okozni. A hagymalégy csapadékos időjárásban a vöröshagymában súlyos károkat okoz. Erős fertőzés esetén a kártétel elérheti ᣠ50-60%-ot is. A házilégyre emlékeztető, hamuszürke színű imágó (kifejlett, tojásrakásra érett egyed) 6-6,5 mm hosszú. Báb alakban telel át. Tavasszal a bábokból kikelt imágók rendszerint a cseresznyevirágzással egy időben kezdenek rajzani és párzás után a vöröshagyma leveleinek hónaljába 5-12 db tojást raknak. A tojásokból kikelt nyüvek azonnal befúlják magukat a hagyma fejébe. Fejlődésük során, ha egy hagymafejet már feléltek, átvándorolnak a másik hagymába. A kártétel következtében a hagymalevelek fony- nyadnak, sárgulnak, majd az egész növény elpusztul. A lárvák 2-3 hét alatt fejlődnek ki, majd bábozódás végett a talajba húzódnak. A bábállapot 8-14 napig tart és megjelenik az új nemzedék. Nálunk 2-3 nemzedéke is előfordul. Hogyan védekezzünk ellene? Az 'első nenfíedék ellen talajfertőtlenítéssel. Diazinon 5G talajfertőtlenítő szert alkalmazunk, 2gr/fm mennyiségben. A fertőtlenítő szert a sorokba sekélyen bekapáljuk. Talajfertőtlenítő egyéb szer is lehet, ami hatóanyagban az említettnek megfelel. Arra vigyázzunk, hogy a csomagoló anyagon lévő használati utasítást és a szerre vonatkozó egészségügyi szabályzatot maradéktalanul tartsuk be. A következő - második - nemzedék ellen Chinetrin 25 EC, vagy Decis 2,5 EC 0,05 %-os, vagy Sinoratox 40 EC 0,1 %-os töménységben állománypermetezést végzünk. Szükség esetén ugyanezt megismételjük a harmadik nemzedék megjelenésekor is. A rajzásokat éppen ezért figyelni kell. Előfordulhat ugyanis, hogy kedvezőtlen időjárás esetén, Aem kell a harmadik nerrtzedék ellen védekezni. Németországban a gyakorlatban nagyon jól bevált az ún. „hallei csalétkes” módszer. Ennek lényege, hogy a hagymalégy igen kedveli a nektárt. Ezt az édességszeretetét használják ki. Félbevágott és szikkasztott hagymát 5-10 percig cukros és nátrium-fluoridos oldatban áztatnak. (5 liter eső-, vagy desztillált víz, 150 gr cukor és 150 gr nátriumfluorid.) Az így kezelt hagymát az ágyásokba - sorokba - 3-4 méterenként, a vágott résszel felfelé állítva kirakják. A legyek az édességet „megrohanják” és mivel az mérgezett, tojásrakásra már nem marad idejük. A vöröshagyma további kártevőivel, a fonálférgekkel és az aknázó légy kártevésével, az ellenük való védekezéssel a két hét múlva megjelenő rovatunkban foglalkozunk. Itt hívjuk fel a figyelmet: a zöldségtermesztés további problémáiról lesz szó a jövő évben, január 9-ikén délután 4-kor Pécsett, az Irgal- masok utca (volt Bem utca) 5. szám alatt. Áz előadásra minden érdeklődőt várunk. Dr. Tamcsu József A ’80-as évtizedben a mező- gazdasági beruházások folyó áron összesített értéke 30-35 milliárd forint körüli volt évente. Ez a mutató 1990-ben 25,8, 1991-ben 18,5, 1992-ben pedig mindössze 11,5 milliárd forintra csökkent. (A hivatalos statisztika ettől eltérő adatokat tart nyilván az időközben történt forgalmi és módszertani megújítás miatt, no meg azért, mert a magánszféra egyre bővülő köre esett ki a megfigyelésekből.) 1993-ban kisebb élénkülés következett be, aminek eredményeként a mezőgazda- sági beruházások 17 milliárd forintra tehetők. A mezőgazdasági beruházások mélypontjának számító 1992. évi 11,5 milliárd forintból mintegy 2-2,5 milliárdot tettek ki a támogatással megvalósult öntözési és meliorációs fejlesztések. A további 8,5-9,0 milliárd forint 60-65 százaléka gép és berendezés, 35-40 százaléka pedig építéssel is járó beruházás volt. (Csak összehasonlításul: az 1980-as évek második felében gépberuházásokra 16-18 milliárdot költöttek évente.) Az élelmiszeripar 1992. évi beruházásai megközelítik a 21 milliárd forintot. Ez a korábbi évek átlagának csaknem a kétszerese, s a megelőző 1991. évinek is több mint 160 százaléka. Főként a hús-, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, a tej-, a sütő-, a cukor-, a sör-, az üdítő és dohányiparba ruháztak be. milliárd forintot fordítottak fejlesztésre 1993-ban, elsősorban a már privatizált iparágakban (növényolajipari 1,6 milliárd, cukoripar 1,5 milliárd, söripar 3.4 milliárd, üdítőital 2,8 milliárd, dohányipar 4,0 milliárd forint). Az idén 40-50 százalékkal nagyobb mezőgazdasági beruházás kalkulálható mint 1993-ban, aminek legalább 70 százaléka a gépbeszerzés. Az élelmiszer-ipari fejlesztések értéke a kiugróan magas tavalyi körül várható, döntően az újonnan privatizált társaságok, elsősorban technológia fejlesztésének tudható be. Az MNB 1994. szeptember 30-i kimutatásai szerint a beruházási és egyéb éven túli hitelek záróállománya meghaladja a 25 milliárd forintot. Ez az év eleji nyitóállománynál 4 milliárd forinttal több. Az eseti és egyéb éven belüli hitelek dinamikusabb mozgásról árulkodnak. Míg év elejéhez képest a mezőgazdasági hitelek 38.4 milliárd forintról 35,4 milliárd forintra csökkentek, addig az élelmiszer-ipari kölcsönök a január 1-jei 65,4 milliárd forintról 71,5 milliárd forintra nőttek. A vállalkozóknak nyújtott devizahitelek a mezőgazdaságban az év eleji 1,8 milliárdról szeptember végére 1,7 milliárd forintra csökkentek, míg az élelmiszeriparban itt is erőteljes állománybővülés tapasztalható: 10,8 milliárdról 13,6 milliárd forintra nőttek a devizahitelek. Varga Pál (Figyelő') Az élelmiszeriparban 26,4 Kistermelők oldalunkkal legközelebb január 10-ikén jelentkezünk Rovatunk szerzői és szerkesztői BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT ÉS BŐ TERMÉST kívánnak minden kedves olvasónknak! ) h1 I t
