Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-27 / 357. szám (355. szám)

1994. december 27., kedd üj Dunúntau napló , 9 Közélet Európai rokonszenv-toplista FOGYASZTÓI ARAK ALAKULÁSA -1994 «r 7 12* 16,5 Tí,fl Ujt írj 21,3 20,9 m 23fi n,o 2W 19. J-o—~ T« nt-u ■» aramáumAi ;IM] ■■■ 8** tnimftWHi (1«4) —O*"' 1 b*»i tamtaflt« <14M)-12» i nm LM 2,1 ,1# M tf °A 1,0 u 0,51 IM Jmrff f*bnír márdM áprfllt mélui Jü** júiui uguiAit utptiirMr okRtwr dflrtmlnf (fvrrivKSHMTíSABj Áremelések január 1-jétől Nem csak az áram és a földgáz drágul januártól A brüsszeli székhelyű nem­zetközi kutatóintézet, az INRA felmérést végzett 16 országban arról, hogyan vélekednek az emberek a különböző nációkról. Nem csupán a rokonszenvet fir­tatták, hanem azt is, hogyan íté­lik meg az egyes népek, nemze­tek gazdasági teljesítményét, becsületességét és az „élet mi­nőségét”. A most közzétett eredményből kitetszik, hogy változatlanul mély gyökerei vannak az előítéleteknek, a közhelyeknek. Feltűnő, hogy Európát határ­vonal választja déli és északi részre. A spanyoloknak, ola­szoknak, portugáloknak és gö­rögöknek igen jó a hírük. Barát­ságos, jó kedélyű népeknek tart­ják őket a megkérdezettek. Ki­váló a konyhájuk, s aki öreg ko­rára ezekben az országokban akar letelepedni, jól választ. Ami azonban szorgalmukat és szavahihetőségüket illeti, ezen a téren problémák vannak. A dél-európaikkal leginkább a belgák és hollandok veszik fel a versenyt. Jóval kevesebb ro­konszenvet ébresztenek viszont Hazánkban 1500-2000 kas­télyt tartanak számon, de ebből mindössze 780-at véd műemléki jellege. Talán azért ilyen felemás a helyzet, mert Magyarországon a kastély fogalma sem teljesen tisztázott: a kisbirtokosi kúriákat is e kategóriába sorolják. Kasté­lyaink állaga siralmas, ugyanak­kor a helyreállított épületek je­lentős része gazdátlanul, kihasz­nálatlanul vátja újabbkori pusz­tulását. Dr. Fejérdi Tamás, az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke szerint építészetileg sem lehet élesen megkülönböztetni a kúriát a valódi kastélytól. Az egyetlen támpont a tulajdonos lehet: a kúriákban főként a kis- és középnemesek laktak, a kasté­lyok, hozzájuk tartozó mellék- épületek és parkok a főnemesi családok kezében voltak. Az ország különböző terüle­tein más és más jellegű „kasté­lyok” épültek. Pest és Nógrád megyében például rengeteg kú­ria található, míg Fejér megyé­ben és Nyugat-Dunántúlon egy- egy nagy kastély köré épültek a falvak, települések.- A kastélyok védett jegyzé­kére nehéz felkerülni, de még nehezebb lekerülni róla - ma­gyarázza Fejérdi Tamás. - Óriási felelősség egy régi épületről azt mondani, hogy már nem érték, hiszen a gyakorlatban sokszor düledező házakról is kiderülhet, a németek, s utánuk következ­nek a svájciak, a svédek, az an­golok, az osztrákok és az ame­rikaiak. Nyugdíjasoknak mégis azt ajánlják, hogy a nyugodt, de kedélyes légkör miatt öreg éve­ikre válasszák Svájcot, Auszt­riát vagy Franciaországot. Ugyancsak kevesen szimpati­zálnak a japánokkal, az oro­szokkal és a skandinávokkal is. Nagyra értékelik a munkafel­tételeket és az elért munkatelje­sítményt az alábbi országokban: Svájc, Németország, Anglia, Franciaország, Egyesült Álla­mok. Viszont nem szívesen vál­lalnának munkát a felmérés ala­nyai Japánban, Oroszország­ban, Portugáliában, Görögor­szágban és Norvégiában. Ami a szavahihetőséget illeti, a legjobb kép a japánokban él a megkérdezettekben. Ebből a szempontból a legkevésbé az olaszok megbízhatóak. A brüsszeli felmérésben nem esik szó a magyarokról, amit akár hízelgőnek is tekinthetünk. Se nem dicsérnek, se nem szid­nak. Eszerint valahol az átlag körül lehet a helyünk. hogy felbecsülhetetlen történeti, művészettörténeti, vagy néprajzi értéket képviselnek. Ilyenkor pedig nem a vakolat állaga alap­ján kell dönteni. Nemzeti kincseink megóvása azonban nem olcsó mulatság. Csak a gödöllői Grassalkovich kastély rendbe hozatalára 5-5,5 milliárd forint kellene. A fertődi Eszterházi kastély felújítása a je­lenlegi számítások szerint lega­lább 18 millió dollárba kerülne, s akkor még nem beszéltünk a fe­hérvárcsurgói Károlyi kastélyról, mely még szinte romokban he­ver. j A pénzhiánynál már csak egy gazdátlan, helyreállított kastély okozhat nagyobb fejtörést a mű­emlékvédőknek. Erre is említ példát a szakember: ilyen az ozo­rai várkastély, amelyet már 10 éve renoválnak, de nem tudni, mit, vagy kit költöztetnek bele, mert az eredetileg ide tervezett Illyés Gyula Múzeum már más­hol kapott helyet. A kékedi Melczer kastélyt is helyreállítot­ták,, de senki sem használja. Fe­jérdi Tamás szerint egy épület­nek a legtöbb kárt a használaton kívüliség okozza. Ezt megelő­zendő a kastély-tulajdonosoknak legalább az állagmegóvásra kel­lene ügyelniük, de az sem ártana, ha mielőtt beruháznak egy ilyen épületbe, pontosan tudják, mire is akatják majd használni. Szalóky Eszter Hogy valójában mi vár ránk január 1-től, azt konkrétan még nem tudhatjuk, csak azt, hogy a lakosságnak az elektromos áram 63 és a földgáz 53%-kal kerül majd többe. Hogy ez a két alapvető energiahordozó meg­lódítja az árspirált, előbb-utóbb minden termék és szolgáltatás árát feljebb tornássza, afelől egy percig sem lehet kétségünk. Különféle számításokat végzők szerint csak az energiaár növe­kedése átlagban és családonként havi 1400 forinttal növeli a re­zsit, s a begyűrűzések átlagosan 3%-kal növelik meg a havi megélhetési költségeinket. Hogy ezt jóval magasabbnak fogjuk érezni, az biztos. A kor­mány tervezi, hogy árkiegyenlí­tés címén 6 milliárd forintot fordít a lakossági és 3 milliárdot az oktatási, egészségügyi és más intézmények támogatására, de ezzel kapcsolatban is meg­oszlanak a vélemények, leg­többjük szerint ez édeskevés. Egységesen A régióban áramszolgáltató DÉDÁSZ Rt. január elején rendkívüli óraleolvasást végez, hogy még a régi áron fizessük az 1994-es fogyasztásunkat, s tiszta lappal (jóval drágábban) kezdjük az új évet. Az áramdíj fizetésének elve nem változik: az előző évi fogyasztási vég­számla szerint fizetünk 11 hó­napon át egységesen, s a 12. havi számlával rendezzük a hi­ányzó összeget. A háztartások zömének fogyasztása nem ha­ladja meg a napi 5 kWh-t, így az előzetes számítások szerint napi fogyasztásuk a jelenlegi 30 fo­rintos átlag helyett 50 forintra tehető, a havi 300 kWh-t fo­gyasztó családok a mai átlagos 60 helyett napi 90 forint értékű elektromos áram vételezésével számolhatnak. A földgáznál a januári fo­gyasztás leolvasása és fizetése még a mostani áron történik, kivéve azokat az átalánydíjas felhasználókat, akik jelenleg is kéthavonta fizetnek, s ebbe az időszakba beleesik január is, amit már a jóval magasabb áron kell rendezniük. Szolgáltatások Hogy melyik termelő, szol­gáltató cég mennyivel emeli árait és díjtételeit 1995. január 1-től az energia- és az azzal is összefüggő alapanyag és más, általuk felhasznált anyagok és egyebek árnövekedése miatt? Nem tudunk teljes körű képet adni, mert a megkérdezettek vagy még nem tudják, vagy el­érhetetlenek voltak napokon át a választ megadó vezetők. A szolgáltatók és az élelmi- szeripari üzemek sem tudják le­nyelni az árrobbanás okozta többletköltségeket. A DRV. Rt.-nél csak annyit tudtunk meg, hogy az inflációs ármegál­lapítás folyamatban van, de a végleges vízátadási díjról a Közlekedési, Hírközlési és Ví­zügyi Minisztérium dönt. A PÉTÁV a nem hatósági áras szolgáltatásait biztosan megemeli 20-25%-kal, a zö­mében a lakosságot érintő ható­sági árasnál az áremelés tényé- ről és mértékéről az árhatósági jogkört is ellátó önkormányzat közgyűlése dönt majd. Az már most biztos, hogy az erőművi hődíjemelés márciustól újra erő­teljesen emelni fogja a távhő­szolgáltatás árát. Kenyér, sajt A kaposvári SÜTÉV Rt. ja­nuártól nem emeli árait, mivel még nem tudják, mennyivel kapják drágábban a lisztet, de már év közben is többször jelen­tősen drágábbért tudták csak beszerezni a cukrot, diót, ka­kaót, tejtermékeket és egyéb adalékanyagokat. A közös tulajdonban és irá­nyítás alatt tevékenykedő MÖ- BIUSZ és Bácshús nem az év­kezdethez, hanem a költségek várható növekedéséhez igazítja folyamatosan árait. A Baranyatej a napi termékek (tej, ízesített és savanyított ter­mékek) árát nem, de a sajtokat január 1-től mindenképp drá­gábban adja a hazai és import alapanyagárak, a szállítási költ­ségek jelentős emelkedése mi­att. Építőanyagok Az építőipar sem tehet mást, mint áthárítja vásárlóira a meg­növekvő költségek legalábbis általuk már le nem nyelhető ré­szét. A pécsi Leier-BCM Kft. januárban biztosan nem emel árat. A Beremendi Cement- és Mészipari Rt. január 1-től érvé­nyes árai a várható energia- és anyagár emelkedések hatására előreláthatóan 15—17%-kal nö­vekednek átlagosan az 1994. évi árakhoz képest. (Csak a fű­tőolajhoz januártól tonnánként a szállítással együtt több mint öt­ezer forinttal drágábban jut a BCM.) A Baranya-Tégla Kft. még nem döntötte el ugyan, hogy melyik termékét mennyi­vel kénytelen drágábban adni január 1-től, de differenciáltan átlagosan 15%-os áremelést tervez, bár üzletpolitikája (szo­lid ár, jó minőség) egyik döntő láncszemének (szolid ár) kény­szerű változtatásának nem örül. A Mohácsi Farostlemezgyár Rt. még nem tudja, mennyi lesz ja­nuártól az ipari energiaár, de a begyűrűző alapanyagárak (fa, kemikáliák, műgyanták) tete­mes növekedése miatt januártól 15%-kal növeli termékei árát. * A körkép nem teljes. Talán jobb is így, legalább még re­ménykedhetünk, hogy ez vagy az januártól nem drágul. Csak utána. B. M. L. Villamos Londonban Az utolsó 42 éve jött, a kö­vetkezőre még négy évet kell várni - de 1998-ban ismét meg­indul a villamosközlekedés London utcáin. A kormány dön­tése alapján a csaknem 30 kilo­méteres új pálya négy kerület - Croydon, Merton, Bromley és Sutton - tömegközlekedését szolgálja majd. A London Tran­sport - a brit főváros BKV-je - reméli, hogy a Croydon Tram- link csak az első lesz a többi ha­sonló beruházás közül. A 154 millió font sterlinges - közel negyedmilliárd dolláros - beru­házást igénylő londoni villa­mosvonalon az előzetes számí­tások szerint évente 25 millió­nyian utaznak majd. A brit fő­városban 1952-ben ment el az utolsó villamos, azóta a felszíni tömegközlekedés a híres, eme­letes piros buszokból áll, ame­lyek csúcsidőben - vagyis reg­geltől estig - reménytelen du­gókban vesztegelnek az autók­kal együtt. Pizza Hut Bukarestben megnyílt az első Pizza Hut étterem, s ezzel az első nagy amerikai gyorsbüfé­hálózat kezdhette meg működé­sét a román fővárosban. A háló­zat nagyszabású beruházási terve szerint összesen 30 ilyen étterem épül'majd fel öt év alatt. A McDonald’s Romániában lemaradt, csak jövőre nyílik meg az első étterme itt egy 1,5 millió dolláros beruházás kere­tében. A Balkán országai közül csak Albániában és Romániá­ban nincs még McDonald’s ét­terem. Sátántangó Tarr Béla: Sátántangó című alkotása fődíjat nyert a Brüsz- szelben lezajlott Arany kor nemzetközi filmfesztiválon. A Belga Királyi Filmarchívum szervezésében rendezett film­fesztivál december 1—15-ig tar­tott. A fődíjat, amelyhez nagy összegű pénz is jár, a film ren­dezője, producere és belga for­galmazója megosztva vehette át. Foglalkoztatási Alap Jövőre 12 milliárd forinttal gazdálkodhat a Foglalkoztatási Alap - hangzott el az Érdek­egyeztető Tanács munkaerőpi­aci bizottságának ülésén. Ehhez 11 milliárd forintot a Szolidari­tási Alap idei többletéből adnak át, egymilliárd forintot pedig a költségvetés folyósít. A Foglal­koztatási Alap jövőre 8 milliárd forintot juttat meghatározott normatívák szerint a megyei munkaügyi tanácsokhoz, 2,5 milliárd forintból a központi programokat finanszírozza, 1,5 milliárd forintot pedig tartalé­kol. ROMOKBAN HEVERNEK KINCSEINK Kastélyok - parlagon A hadsereg „takarója”- Vajon a jövő évi költségve­Módosítják a Munka Törvénykönyvet lés szűkössége nem veszélyezteti a honvédelem, a hadsereg mű­ködését? - kérdeztük dr. Janza Károlyt, a Honvédelmi Minisz­térium helyettes államtitkárát.-Nem állíthatom, hogy nin­csenek gondjaink, de aggoda­lomra addig nem látok okot, amíg az ország biztonságát a kormány is kiemelten kezeli. Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyar hadsereg két kézzel szórhatja a pénzt. A Honvé­delmi Minisztérium költségve­téséből évek óta egyre keve­sebbre telik. 1994-ben 69 milli- árdból gazdálkodhattunk, ezzel szemben 1995-ben 77 milliárd áll majd rendelkezésünkre. Névlegesen ez több, gyakorlati­lag azonban jóval kevesebb. 1994-ben 8,8 milliárd forintot kellett saját bevételeinkből elő­teremteni, 1995-ben már 10,7 milliárdot tesz ki ez az összeg. Az állam javára visszafizetett vámok, adók és társadalombiz­tosítási tarifák a költségveté­sünk csaknem 30 százalékát vi­szik el.-Egyáltalán miből származ­nak a hadsereg bevételei? Mi­ből táplálkoznak a saját forrá­saik?- Talán meglepő, de tizenegy saját tulajdonú részvénytársa­ságot működtet a HM. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy a raké­ták mellett Rakéta porszívókat is javítunk. De például a polgári életben használatos páncélozott pénzszállító autók felújítását ugyanabban a műhelyben vég­zik, mint ahol a páncélozott harci járművekét. A honvédség szerelte be a mentőszolgálat újonnan vásárolt gépkocsijaiba a műszereket és a különféle tar­tozékokat. De kevesen gondol­nák, hogy a kábeltelevíziós há­lózatok kiépítése mögött is ott áll a hadsereg jól képzett hír­adástechnikai szakembergár­dája.-Az egyre drágább hadi- technika és infláció mellett hol tudnak spórolni?- Átfogó haderő-reformba kezdtünk, amelynek célja a ha­tékonyabb szervezeti felépítés kialakítása és ezzel összefüg­gésben a létszámleépítés. Tu­domásul kell azonban venni, hogy a haditechnika működte­tése és az ország biztonsága ér­dekében egy határon túl ezeken a kiadásokon nem lehet spó­rolni.- Hogy példával is illusztrál­jam. Egy harckocsi működteté­séhez legalább négy ember kell: aki vezeti, aki irányítja, aki az ágyút kezeli, s aki a lőszert ado­gatja. Három ember ehhez ke­vés, öt sok. De azért sem lehet a biztonság rovására engedmé­nyeket tenni, mert déli határa­inkon a polgárháború miatt rendkívüli éberségre van szük­ség. Ha netán veszélyhelyzet alakulna ki, aligha volna idő gazdaságpolitikai elemzésekre, vagy éppen siránkozásra. És ez­zel az országgyűlés és a kor­mány is tisztában van. N. Zs. Nem sok ideje maradt a par­lamentnek a Munka Törvény- könyve módosítására: 1995. május 19-26 között ismét üzemi és közalkalmazotti tanács választások lesznek. Dr. Hor­váth István, a Munkaügyi Mi­nisztérium jogi főosztályának megbízott vezetője szerint ezért már a márciusi jelölésekre el kellene készülni - az egyébként is szükséges - módosításokkal. A munkaügyi tárca és a szak- szervezetek illetékesei már tár­gyaltak a lehetséges változtatá­sokról, de még nem egyeztek meg a felek mindenben. A MŰM által javasolt módosítá­sok lényege, hogy az eddig „féloldalas”, dolgozó-párti ren­delkezések mellé belépnének a munkaadók érdekeit szolgáló szabályozások is. Ezek alapján a jövőben min­den betegségben töltött napot orvossal kellene igazolni. Eddig ugyanis a három munkanapot meg nem haladó betegségért nem kérhetett a munkáltató iga­zolást. Horváth István úgy nyi­latkozott, hogy a munka­idő-gazdálkodást a jelenleginél minden szempontból rugalma­sabbá kell tenni. így például le­hetőség nyílna arra, hogy a kol­lektív szerződésekben - a túló­rákat is beleszámítva - a havi munkaidőt 300 órában maxi­málják. E lehetőséget még ak­kor is meg kell adni, ha a gya­korlatban ez sem a munkaválla­lónak, sem a munkaadónak nem jó. A felmondási tilalmak jelen­leg úgy biztosítják az alkalma­zottak védelmét, hogy a hatá­lyos jogszabályok a munkaadók érdekeit e téren teljesen figyel­men kívül hagyják. Többek kö­zött ezért kellett részletesen fel­ülvizsgálni e tilalmakat: a dol­gozót betegállománya után 30 napon túl is megilleti majd a felmondási védelem, de az ed­digiektől eltérően csak akkor, ha legalább 15 napig betegál­lományban volt. Aki közeli hozzátartozója ápolása miatt nem tud dolgozni, azt a munka­helyén ez idő alatt bekövetke­zett kötelező bérrendezésből nem lehet kizárni. Ez az intéz­kedés elsősorban a közalkalma­zottakat érinti. Ide tartozik to­vábbá, hogy a terhesség megál­lapításának időpontjától a mun­kavállaló nem küldhető át más településre dolgozni. A munkaügyi vitákban álta­lában nem jön létre megegyezés munkaadó és munkavállaló kö­zött, hiszen a vita éppen az el­lentétes érdekekből fakad. A MŰM ezért egy elnök előtti egyeztetés bevezetését java­solja, mielőtt az ügyek a bíró­sági elé kerülnének. Mivel a Munka Törvény- könyvének is alkalmazkodnia kell a gazdasági körülmények­hez, ezért a mostani módosítá­soktól sem lehet csodákat várni. A törvényhozók is csak az el­lentmondások, a feszültségek egy részének feloldását várják tőle. Szalóky Eszter * I í 4> 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom