Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-24 / 354. szám
1994. december 24., szombat Irodalom - Művészet aj Dunántmi napló 11 Metamorfózis É vtizedek távlatából is feledhetetlen emlékem, mikor egy havas december-végi éjszakán egy véres, bűzös istállóban a kín és a gyötrelem örömmé, szeretetté lényegült. Emlékszem, késő éjjel zörgettek fel álmomból, hogy vigyem el az állatorvost egy távoli kis faluba. Olyan hideg volt, hogy hallani lehetett a sürgönydrótok zizegését. A hold sárgán bámult le az égről, nem értette, mit kereshetünk a hideg karácsonyi éjszakában és kékesen csillogott fényében a hó .. . A tehénnek első borja lett volna, de nem tudott megelleni. Megcsavarodott a méhe. A helyi állatorvos már délután kiadta a kényszervágási engedélyt, de a gazda átkozódások közepette nem akart belenyugodni a tehén elvesztésébe. Ezért kereste meg a nagy hideg ellenére Józsit, akiben igencsak bízott, hogy csodát fog tenni, mert olyan volt a híre. Józsi a vizsgálat után egyetértett tapasztalt kollégája diagnózisával:- Ezt bizony le kell vágni - mondta ő is. Az asszonyok jaj- veszékelni, a pógár elébb káromkodni, majd könyörögni kezdett Józsihoz, hogy tegyen meg mindent a tehénért, amelynél különb a környéken sem volt. Vesszen a borjú, de a Bimbó éljen!-Minden pénzt megadok! Legyen magáé a borjú, meg még egy malacot is adok! - Percekre feszült csend honolt az istállóban, csupán a meg-megráduló tehén fájdalmas nyögéseit lehetett hallani.- A boija, meg a malaca nem kell, de azért megpróbálok valamit. De megmondom előre, nagyon kevés a remény. Ilyet még én nem csináltam ... Legalább négy markos férfikar és kötelekre van szükségem. Akik nem bíztak az orvosban, gúnyolódtak, mások viszont reménykedve szétszéledtek. Volt izgalom, míg megjött a segítség és előkerültek a kötelek. Egymáshoz kellett kötni a földön fekvő állat két első lábát, majd külön n két hátsót is. Szegény Bimbó egyre fájdalmasabban nyögött és bőgött, még hallgatni is rossz volt. Közben a hátára fektették, hogy két-két Minden dolognak rendelt ideje vagyon Minden dolognak rendelt ideje vagyon és ideje vagyon az ég alatt minden akaratnak. Ideje vagyon a születésnek, és ideje vagyon a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának a mi ültettetett. Ideje vagyon a megölésnek, és ideje a meggyógyításnak; ideje vagyon a rontásnak, és ideje az építésnek. Ideje vagyon a sirásnak, és ideje a nevetésnek; ideje vagyon a jajgatásnak és ideje a szökésnek. Ideje vagyon a köveknek elhányattatásoknak, és ideje a köveknek egybegyűjtésének; ideje az ölelgetésnek, és ideje az ölelgetéstől való eltávozásnak. Ideje vagyon a keresésnek, és ideje a vesztésnek; ideje a megtartásnak, és ideje az elvetésnek. Ideje vagyon a szagggatásnak, és ideje az egybevarrásnak; ideje vagyon a hallgatásnak, és ideje a szólásnak. Ideje vagyon a szeretésnek, és ideje a gyülölésnek; ideje a hadakozásnak, és ideje a békességnek. (prédikátor könyve III. rész) Leonardo da Vinci: Háromkirályok EGY DAL TÖRTÉNETE Csendes éj Szenteste a világon sokfelé felhangzik a Csendes éj. Honnan ered ez a dal? A szerzőket korábban nem ismerte senki. Végül is a berlini Hofmusikkapelle egyik konferenciáján részt vett hegedűs nyomozta ki a Stille Nacht, heilige Nacht... históriáját. 1918. december 23-án a Salzburgtól nem messze fekvő Oberndorf papja, Joseph Mohr bekopogtatott a szomszédos Amsdorf tanítójához. Franz Xaver Gruberhez - azzal, hogy nem fogja tudni megtartani a karácsonyi misét, mert elromlott a templom orgonája. Végül úgy oldották meg a gondot, hogy ketten írtak egy karácsonyi dalt, s gitáron előadták, elénekelték az éjféli misén. Az orgona elnémulásáról értesült gyülekezetét úgy meghatották vele, hogy az emberek telesírták a zsebkendőjüket. Néhány hét múlva megérkezett egy Mauracher nevű orgonaépítő mester a templomi hangszert megjavítani, és szerezve a történetről elkérte a dal kottáját, hogy elvigye Tirolba. Ott a kotta kézről kézre járt, újabb másolatokban terjedt a dallam. Csakhogy a szerzők nevét szándékosan nem írta rá a kottára senki. Joseph Mohr felvilágosult pap lévén állandó összetűzésben volt feletteseivel. Grubemek is hasonló problémái voltak, így helyeselte, hogy háttérben maradjanak. Ha a berlini Klaus Habe útitarisznyát nem köt, hogy nekiösszekötözött lába az égnek meredt. Az állatorvos a tehén farához feküdt egyetlen köteg szalmára. Eközben a férfiak az orvos utasítása szerinti irányba - az összekötözött lábainál fogva - előbb lassan elfordították a tehenet, aminek súlya fél tonnát is meghaladott, majd hirtelen az ellenkező irányba visszarántották. Valahogy úgy, mint mikor az íjat lassan megfeszítik, majd hirtelen elengedik. Józsi kezével minden erejéből belülről támasztotta a méhet, hogy az a gyors visszarántásnál lehetőleg ne mozduljon a testtel együtt. Hogy biztosabb legyen a támasztása, én még a lábaira is ültem. így remélte Józsi kiforgatni az összetekeredett méhet. Keserves egy munka volt, hiszen a méh a magzattal és a poklával bőven kitette még kettőnk súlyát is. Józsi izzadsága az állat vérével keveredett. Míg verejtékét törölgettem a vajúdó állat leírhatatlan kínlódását látva és sikolynak is beillő keserves bőgését hallva - szinte meggyűlöltem a benne lévő borját, az anya szenvedésének okozóját, aki mintha életadójának gyilkosává készült volna válni. Közben az emberek hangtalanul végrehajtották az orvos utasításait. Mogorva arcukat látva szinte érezni lehetett, amint a halál szele végigsuhant a sötét és bűzös istállón. Mind-’ nyájunkról patakzott az izadt- ság, véres válandék folyott a földön, mikor a vállig az állatban kotrászó orvos a siker első jeleként felkiáltott:- Mozdult a méh! Lehet, hogy csak fél, de az is lehet, hogy másfél óráig is eltartót, míg ezekkel e gyors-lassú mozdulatokkal sikerült a méhet teljesen helyre fordítani. Józsinak véres ingéből facsarni lehetett a vizet... A többi az eddigiekhez képest már „gyerekjáték” volt: a magzatnak a méhben előreálló lábára hurkot kötött az orvos. Mi a kötél másik végét fogtuk, ő meg a borjú száját. így húztuk ki az anyából apránként, ez annyira elgyengült, hogy képtelen lett volna magától megszülni. Állítólag gyönyörű kis üsző volt az újszülött, de én ezt még nem láttam rajta, csupán a gőzölgő vizes, élettelen csomót. Anyja elé tették a már remegő, nyákos kis bocit, mire Bimbó szeméből eltűnt a megtörtség. Nem bőgött többé, kínjait feledve addig nyalogatta magzatát, mígcsak le nem szárította. Egyetlen óra múltán már lábraállt a selyemszőrű újszülött és csutaknyi farkát rázogatva döfködte anyjának ekkor még üres tőgyét. Moccanástalanul álltam, mert csodát láttam: az élet csodáját! megváltozott az istállóban minden: eltűnt a korábbi marakodás, az izgalom, fényes lett a sötétség, nem éreztük többé a vér és trágya bűzét. Csupán az asz- szonyok szipogtak, de most már az örömtől. A gazda eléb kereszten vetett, így köszöntötte az új életet, majd vidám rikkantva pálinkát hozott... Bennem sem maradt semmi a haragból, amit születése élőt éreztem a bocival szemben, megsímogattam zsenge, selymes kis fejét - és egy kétezer évvel ezelőtti istálló emléke futott eszembe: Akkor is hideg tél volt és a tisztátalan szalmán megszületett az új Élet. Pécs, 1986. Csernavölgyi Antal vágjon a felfedezőútnak, talán mindkettőjük nevét elmossa az idő és a feledés. Neki köszönhetően Oberndorf minden karácsonykor turistaközponttá válik. Külföldiek százai lepik el kis templomát, hogy születésének helyén hallgassák meg a Stille Nacht-ot az éjféli misén. A falucska ilyenkor éjjel-nappal üzemelő postahivatalának jászolos alkalmi bélyegzőjével küldenek haza a dal eredeti kottáját ábrázoló képeslapokat. Ha nem is népdal a Csendes éj, az emberek szívében mégis azzá vált. A hely, ahol a születés emlékét megidézték, 1223-ban Szent Ferenc Betlehemje A világ minden nyelvén elmondható a kívánság: Boldog karácsonyt! És ugyanazt jelenti. Betlehem lefordíthatatlan. De ilyenkor, december közepén a kimondott szó nem a földrajzi fogalmat, és mégcsak nem is a szentélyt jelöli, ahol megszületett az istengyermek, hanem a születés eljátszott betlehemét. A bukovinai székelyek körtáncot járnak. Az abruzzói pásztorok, a születés hírnökeiként betelepszenek az olasz pályaudvarokra, terekre, és fújják a sajátos dudanótát. Ismertem bábukat mozgató magyar Betlehemeseket, a háromkirályok cigányzenére táncoltak. A nápolyi Betlehemben szélmalomlapátot forgatott a szellő. A legtöbb nápolyi sohasem látott szélmalmot. A fantázia karácsonyi szárnyalása, vagy az öröm gyermekien őszinte megnyilvánulása? Bizonyára mindkettő. És ez az a közös szál, amely elvezet a legelső Betlehemhez, amelynél állt a Pove- retto karácsony éjszakáján, „elbűvöltem a jászol előtt, meghatottan, és szavakkal ki nem fejezhető örömmel” Isten Szegénye, Assisi Szent Ferenc. Karácsony éjszakáján, 1223-ban, hol is másutt történhetett volna ez, ha nem azon a vidéken, ahol a Ferencet követő szerzetesek, megvetve a világot, a Teremtő közelségét keresték ma is látható apró celláikban, barlangjaikban. Több mint hétszáz év múlva is úgy látta ezt a vidéket Guido Piovene olasz író, hogy még élnek a vidéken boszorkánylegendák; éjszakánként huhogást hallani a hegyek tölgyek között, és a parasztok bezárkóznak otthonukba, hogy oltalmat találjanak a gonosz szellemek ellen. Nem tudott meggyőződni róla, hogy így is hiszik-e, s egyáltalán mennyi él a hiedelemből, de azt látta a rieti magaslatokon, hogy néhány kapu fölé, a házat megoltalmazandó, vörösre festett hatalmas ökörszarvat raktak ki. A pogány és mágikus hiedelmek és továbbélésük bizonytalansága mellett a történelmi tény: Rieti vidékére maradandó hatást tett Szent Ferenc. Rieti völgyét Szent Völgynek nevezik, és egy Szent Ut köti össze a kolostorokat és a menedékhelyeket, amelyek a ferences történelem számára nem kevésbé lényegesek Assisi helyeinél. Csodák emlékei és kegyes legendák övezik az utat a Santa Maria della Fores- tától Poggio Bustonéig, Fonté Colombóig, ahol Szent Ferenc kihirdette a rend reguláját, Greccio kolostoráig és szentélyéig, amelyek mint hatalmas fészek emelkednek a meredek sziklafalon. Itt készítették az első betlehemet, és ezzel Szent Ferenc olyan szokást alapozott meg, amely elteijedt mindenütt, ahol keresztények élnek. Igazi volt a szamár, igazi az ökör, és igazi pásztorok másztak fel a lejtőkön, és a monda szerint csodálatos módon megjelent az igazi kisded Jézus... Ferenc, aki prédikálni tudott a madaraknak és barátként társalgó« a gubbiói farkassal, játszi könnyedséggel hagyhatta szeráfikus örömét minden idők Betlehemeire és betlehemese- ire.. Ezért nem lehet olyan kegyetlen a világ, hogy a mégoly szegényes Betlehemek is ne az örömet sugározzák karácsony idején. Király Ernő A világ egyetlen helységnévtáblája, amely a betlehemre utal. „Greccio, ferences búcsújáróhely. Az első jászol.” Hirdeti a tábla Olaszországban A szerző felvételei Av „Gi tábl SftNlUÁRlö fRAHCESC&HO nnrctDlA
