Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-22 / 352. szám

1994. december 22., csütörtök Városaink üj Dunántúli napló 7 Mélységfok: 44 Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodála­tosabb - írta Szophoklész. Ma talán már árnyaltabban fogal­mazna és hozzáfűzné: kivéve a politikus, aki ugyan szintén ember, csak közszerepléseihez ölt külön minőséget. Ilyenkor elvei megtagadásából gyártja az újakat - s ha tisztességes, akkor anyagi érdek nélküli őszinte be­leéléssel - értékvédelemnek mondja a hatalomvágyat, össze­fogásnak a gyengeséget, barát­ságnak a közös félelmet, komp­romisszumnak a megalkuvást, együttműködési készségnek a kirekesztést. S persze jószán­déknak azokat az építőelemeket is, amelyekkel a pokolba vezető út van kikövezve. Ám mire ez a jegyzet megje­lenik, már december 22-ét mu­tat a naptár, s ilyentájt sokmin­den átlényegül. Békesség a földön a jóaka- ratú embereknek!- így szól az angyalok karának karácsonyi éneke Lukács evangéliumában. S így legyen! Karácsony előtt csak olyan lehetnék, mint a zengő érc vagy pengő cimba­lom, ha nem lenne bennem megelőlegezett szeretet az új közgyűlés iránt és lehajolnék minden felkínálkozó poénért. Nagy kísértés például eskü- szegés nevezni, ami a bizottsági elnökök megválasztásánál tör­tént, hogy az önmagában legna­gyobb létszámú frakció minden pozíciótól távol tartatott. Még a parlamenti gyakorlatnál is szi­gorúbban érvényesült a pártel- vűség, noha a mandátum átvé­tele előtt a pártatlanságra is es­küt tettek a képviselők. No de a pártatlanság fogal­mát egyenesen anakronisztikus még felemlegetni is a pártos­ságra alapuló politikai játék­szisztémában. Csak arra jutunk vele, hogy magyarázgatni kell: nem ugyanaz értendő e fogal­mak alatt, mint általában. Ez már csak így van, már Szent Ágoston is megmondta, noha ő sem szólt külön a politi­kusokról: „Az ember hatalmas mélység. . . Az emberek meg­csodálják a hegyek magasságát és a tenger árját, a folyamok széles hátát és az óceán messze­ségeit és a pályát, ahol a csilla­gok járnak, de önmagukat el­hagyják és önmagukon nem csodálkoznak. ” Még az is elképzelhető, hogy a közgyűlési politikusaink azon sem fognak csodálkozni, ami ezek után tényleg csoda lesz: ha a jövőnek így felhalmozott al­kupozíciók nyomasztónak tö­mege mégiscsak belefér majd a „44 embemyi mélységbe”. Egyébként ebből a csapda­szerű szituációból most már csakis a kölcsönös és őszinte jóakarat segíthet kimászni. Pél­dául azoknak az ígéretes szán­dékoknak a beteljesítése, ame­lyeket eskütételük alkalmából közgyűlés tisztségviselői mond­tak. Hogy javítani kívánnak a közgyűlés és a lakosság kapcso­latán, a polgárok bizalmára és az együttműködésre alapozott testületi munkát szeretnék elő­mozdítani, a közélet tisztaságát akaiják szolgálni. Szóljon hát nékik az angya­lok karácsonyi éneke megelőle­gezett bizalomként: Békesség a jóakaratú embereknek! Aztán lássuk a tetteket! Dunai Imre A közgyűlés tagjai December 20-án tartotta ala­kuló ülését az önkormányzat új közgyűlési testületé, amely a közvetlenül megválasztott pol­gármesterrel együtt 44 tagot számlál. A közgyűlés összetételét a mandátumot szerzett pártok, választási szövetségek, illetve szervezetek szerinti csoportosí­tásban, de azon belül ábécé sze­rinti névsorban közöljük. Az egyéni kerületek képviselői - a közvetlenül megválasztott pol­gármestert nem számítva, a 43-ból 25 képviselő tartozik ebbe a körbe - esetében a záró­jelben lévő szám e kerület sor­számát jelöli, a szám elmara­dása pedig azt jelzi, hogy a képviselő a kompenzációs - il­letve egy esetben a kisebbségi - listáról került be a testületbe. Dőlt betűvel írtuk azok nevét, akik már az előző ciklusban is önkormányzati képviselői vol­tak Pécsnek. Polgármester: dr. Páva Zsolt SZDSZ-MDF-FIDESZ-FKgP Alpolgármesterek: dr. Révész Mária (13) és Papp Béla (12), SZDSZ-MDF-FIDESZ-FKgP. Szociális tanácsnok: Ursprung János (KDNP). A négyes koalíció további tagjai: dr. Faragó László (7), Galbáts András, Golob Ferenc, Helmrich Ferenc (6), dr. Kádár Géza (10), Koósz Margit (4), Körömi Attila, Molnár Tamás (8), Nagy Csaba (11), Pacur Zsolt, Péter Pál (17), dr. Rom- váry Ferenc (20), Staub Ernő .(5), Tillai Aurél (9). Áz MSZP képviselői: Ba­umgartner Sándor (15), Gonda Tibor (21), ifj. Gömzsik Péter (16), Grisnik Zoltán (14), Hó­dosi Vera (22), dr. Kékes Fe­renc, Kukái András (18), dr. Kunszt Márta, dr. Medvetzky Antal, Meixner András (19), Simonovics Ferenc (2) Soó László, Tóth Mihályné (1), Traj Ferenc (3), Troska Gyula (23), Újvári Jenő. A 25. választókerület man­dátuma óvás, illetve panasz mi­att a testület megalakulásakor függőben volt. Az előzetes eredmény szerint Szirmai Csaba (MSZP) a mandátum vá­rományosa. A KDNP vezette Nemzeti Szövetség további önkormány­zati képviselői: Liszkay Teréz, Sashalmi György. Köztársaság Párt: dr. Erdődy Gyula, dr. Szabó László. Nyugdíjasok Egyesülete: Pet- rovits Béla, Tomics János. Munkáspárt: dr. Bödő László. Polgári Kör: Kerényi János. Német Nemzetiségi Kör: Mis- chinger István. Az első szavazásokon már túl vannak ... Fotó: Tóth L. UTCÁRÓL UTCÁRA Városképi inzultusok ’94 Még az idei karácsonyi vásárt is balkáni körülmények közt tarják a Citrom utcában Fotó: Tóth Év vége közeledtén érdemes tallózni rovatunkban: miről is írtunk, miket tettünk szóvá, amik változatlan formában ballagnak át az új esztendőbe, íme! Augusztus 25-én a „legmé­lyebb mélypontról”, vagyis a félbemaradt Citrom utcai épít­kezésről és környezetéről volt szó: „Jó ideje már - a múlt év őszén volt -, hogy örültünk az önkormányzat „okos enged... ” alapelvű döntésének.. . A helyzet - sajnos - mintha most azokat igazolná, akik nem akar­tak okosan engedni. ” Tudniillik a helyzet azóta is változatlan. Egyébként e téma vissza-vissza- tér rovatunkban. 1993. május 27-én írtunk róla, előtte 1992. január 11-én. És vajon hányszor kell még ezután szóvá tennünk az ottani állapotokat? Szeptember 15-én az újjászü­letett Kálvária felszentelése után írtuk: „Csak egy valami rontotta a jó érzést: a felvezető lépcsők sanyarú állapota... Csodálatosan gáláns gesztus lehetett volna Pécs Önkormány­zata részéről, látván a kapu mögött történteket, azt mon­dani: „mi pedig megcsináljuk a lépcsőket, hadd legyen teljes a szépség. ” De nem mondta. Saj­nos.” Ez sem először szerepelt rovatunkban, ez év április ele­jén idejekorán hívtuk fel a lép­csők állapotára a figyelmet, lett volna tehát idő az intézkedésre. És csak úgy mellékesen: 1975-ben a Dunántúli Napló kezdeményezésére az akkor még létezett BÉV elvégezte a lépcsőkön a legszükségesebb javításokat. Csakhogy azóta egy híján éppen 20 esztendő telt el! November 3-án a Hunyadi út felett az alagútnál lévő „külön­legességet” tettük szóvá: „So­kak esztétikai érzékét joggal bántja, hiszen a műrom miatt elképzelhetetlen a fontos hely végleges rendezése. Gyakori kérdésként vetődik fel - és ugyancsak joggal - a „med­dig?" Ott marad netán az idők végezetéig?” Annyi történt ezek után, hogy ketten kérdezték e sorok írójától: hol lehet meg­tudni, hogy tényleg eladó-e a pince? Egyébként ez sem elő­ször szerepelt rovatunkban. 1991. január 5-én írtunk már róla, és a mellékelt kép ugyan­azt az állapotot mutatta, mint a mostani. Szeptember l-jén „Éktelen­kedő „ emlékmű” a Búza téren ” cím alatt írtuk: „Hány éve már, hogy elkészült az energiaszol­gáltatók háza ?... Ki tudja már... De előtte ott éktelenke­dik a felvonulási terület számta­lan lakókonténere, mintha „holnapután” máris új építke­zéshez fognának. Pedig dehogy fognak!... Ez a Búza téri dzsumbuj senkit sem idegesít?” Úgy látszik, nem. Nagy kár! Szeptember 22-én a Keres­kedők Háza és az új Centrum közti „rendetlenség” volt a téma: „A nagy és rendetlen mélység körül hitvány és hiá­nyos léckerítés-féle próbál va­lami védelmet nyújtani a járóke­lőknek. Bár igazából semmiféle védelmet nem nyújt a maga, primitív jelképessége által...” Téma volt ez utóbb - mint ol­vashattuk - egy lakossági fóru­mon is. Nem sok eredménnyel! ★ A város képét - a fentiekből is, és sok egyébből is láthatóan - rendszeresen érik kisebb-na- gyobb inzultusok. Csupán azért, mert restek vagyunk oda­figyelni, s ha figyelmeztetnek, akkor sem teszünk sokat. Ezért hivatkozunk - ezúttal egy tava­lyi írásra. 1993. tavaszán volt 15 esztendeje, hogy vezető városi fórumokon - pártbizottság, vá­rosi tanács - megjelent „a pécsi városkép helyzete ” fogalom, szorgalmazván az odafigyelést, a témával való folyamatos foglal­kozást. Másfél évtized távlatából áttekintettük, mi is történt ez idő alatt, s arra is utaltunk, hogy 1988. óta gyakorlatilag már semmi tudatos nem történt ez ügyben. írásunkat e gondolatok­kal zártuk: „A mai átmeneti vi­szonyok nagyon kedveznek an­nak, hogy a pécsi városkép jóvá­tehetetlen sérüléseket szenved­jen. Pécs bizonyára nagy hasz­nát látná annak, ha önkormány­zata minél előbb áttekintené a legutóbbi, a városképet befolyá­soló történéseket és meghatá­rozná a tennivalókat. ” Ez akár az új képviselőtestületnek is szól­hat. Hársfai István Az e heti két fényképünk két jellemző városképrészletet ábrázol. A városkép a letéteményese a mindenkori építészeti és város- rendezési kultúrának, de több is annál: egy-egy kor tükörképe. A másik oldalról az is igaz, hogy ez a városkép, illetve annak egy-egy részlete különböző korok gondolkodásmódját tükrözi együttesen, s azokat egymás mellé állítva. A zavaró csak az, ha egy-egy kor építészeti gondolkodásmódja között túl nagy az ellentét. Ilyenkor mindenki észreveszi, hogy mi a hiba egy-egy rész­letben, ám úgy látszik, éppen csak a későbbi kor építésze nem. A közölt két felvétel a Kodály Zoltán út környékén készült, amikor a fényképezőgépet északi, illetve keleti irányba fordítottuk. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Újhegy vízrendezése Az őszre elkészültek Újhegy vízközművei. Ezek védelme azonban helyenként - mint pél­dául a Palahegyi úti árokburko­lás - a vízrendezés elvégzését is igényli. A közműtársulat idén 4 millió _ forintot, visszaigényelt az ÁFÁ-ból jövőre pedig várha­tóan 3 millió forintot volt, il­letve lesz képes erre a célra for­dítani, a vízrendezés becsült tel­jes költsége viszont mintegy 15 millió forint. Az önkormányzat a vízrendezés szükségességét elismerve - s egyben a Keleti összekötő út csapadékelveze­tése megoldásának érdekében - elfogadta a költségmegosztást és az 1995 évi költségvetés ter­hére 8 millió forint fedezetválla­lással segítette a kivitelezési munkákat. Zsákos raktárból étterem és diszkó Az Alphinó Kft. még tavasz- szal megvásárolta az Árpád fe­lüljáró közelében lévő úgyne­vezett „zsákos raktár” épületét, mégpedig azzal a céllal, hogy abból éttermet is diszkót alakít ki. Az eddigi ipari jelegű terület funkcióváltásához elkészült a rendezési terv módosítása is a nagyjából a vasútvonal, a Sik­lósi út és az Ipar utca közé eső területre. Annál is inkább, mert a tervezett létesítmény közvet­len szomszédságában lévő rak­tárak és önkormányzati tulaj­donú bérlakások állaga igen­csak leromlott: komplex terület- rendezés vált szükségessé. Az Alphinó vállalta az önkormány­zati lakások itteni megszünteté­sét olyan pótlással, hogy megfe­lelő számú lakást vásárol más­hol, vállalta a szanálási munkák elvégzését, a volt „zsákos rak­tárnak” az értékes építészeti elemek megóvását is magában foglaló felújítását. Ezen felül a közelmúltban megvásárolta az önkormányzattól az épülete­gyüttes körüli területeket, hogy azokon igényes kivitelű díszud­vart, személygépkocsi parkolót, illetve parkot alakítson ki. Hal téri változás Árkádos helyett konzolos üz­let és irodaház lesz a Hal tér és a Rákóczi út sarkán, ahol most még csak csúf palánkkerítés jelzi a beruházási szándékot. A rendezési terv módosítása és a címben jelzett változás igazából az épületnek nem is Hal téri, hanem a Rákóczi úti frontját érinti, hiszen a részletes rende­zési terv a gyalogosforgalom céljára ide írta elő az árkádosí- tást. Csakhogy ez a beruházni szándékozók részéről a kártérí­tési igény bejelentését eredmé­nyezte, mivel csökkenne a telek beépíthetősége. Az új változat szerinti konzolos - vagyis alá­támasztás nélküli - megoldás révén a járdafelület 1 méteres sávval bővül, ugyanakkor a közterületként funkcionáló in­gatlanrész fölé a beépítési vo­naltól maximum másfél méterre benyúlhat az épületkonzol. Városvédő őrjárat Pécsi körkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom