Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-22 / 352. szám

1994. december 22., csütörtök A mai nap uj Dunántúli napló 3 Botozás az árdrágítóknak Újabb „Fejezetek a rendőrség történetéből” A napokban jelent meg és így már a karácsonyi ünnepi vásár palettáját is színesíti a Fejezetek a rendőrség történetéből című könyv második kötete. A betű­center Bt. által kiadott mű, amely a Pandúr Könyvek soro­zat újabb darabja 1919-1947-ig dolgozza fel a honi rendőrség történetét, megismertetve az ol­vasóval a testület egykori szer­vezeti felépítését, feladatait, le­hetőségeit és tevékenységét. A szerző dr. Emyes Mihály rendőrezredes, Baranya megye főkapitánya, hobbijának hó­dolva, több évi szorgos és ki­tartó kutatómunka eredménye­ként publikálta a kötetet. Hé­zagpótló műről van szó, hiszen ilyen témájú könyv 1942 óta nem jelent meg. Az igényes kivitelű, fotókkal és korabeli dokumentumokkal gazdagon illusztrált kiadvány, noha szervesen kapcsolódik a tavasszal napvilágot látott első kötethez, önmagában is egysé­ges, sőt, fejezetenként is élveze­tes olvasmány. Főként azért, mert a szerző számos olyan érdekes kérdésre keres és ad választ, olyan kurió­zum számba menő eseményekre is kitér, amelyekről bizony ke­vés ismerete van korunk embe­rének. Miért maradt meg például a „királyi” jelző 1919 után a ma­gyar rendőrség nevében? Ho­gyan lett Sopron a „leghűbb” város? Miként vált Magyaror­szág az Interpol alapító tagjává? Hogyan zajlott a vidéki rendőr­ség államosítása? A történeti áttekintésen túl is számos érdekes dolgot találhat az olvasó a mellékletekben. Ma már csak az idősebbek emlé­kezhetnek arra a világszerte nagy port kavart frankhamisí­tási esetre, amikor maga az or­szágos főkapitány került a vád­lottak padjára. De emlékszik-e még valaki arra, hogy 1920-ban egy törvény a botbüntetést visz- szaállításáról rendelkezett. Pe­dig így történt. Ennél már csak az meghökkentőbb, hogy kiket fenyegettek e drákói szigorral. Nos, tessék megkapaszkodni! A törvényt „az árdrágítást elkö­vető” kereskedőkkel szemben hozták. Mit jelent a 20-as, 30-as évek bűnözőinek a nyelvezetében a „megerdőzni”, vagy az „illem” kifejezés? Ki az a detektív, aki üldözés közben pipáját szíva nyugodtan ugrik le az ötödik emeltről az épp arra robogó au­tóba, s csupán az a baleset éri, hogy az ugrás alatt égő pipája kialszik? Sok egyéb mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphat az olvasó, ha megveszi a Fejezetek a rendőrség történetéből című könyv második kötetét, amely 585 forintba kerül. Már kapható a könyvárusoknál, de megvásá­rolható a Pandúr bűnügyi ma­gazin szerkesztőségében is, ahol telefonon utánvéttel is megrendelhető. Nógrádi Gábor NÉVNAPI KÖSZÖNTŐK Istvánozás, jánosozás A névnapi köszöntés szokása régtől fogva él országszerte. Az énekkel járó népnapi köszöntők a Dunántúlon és Erdélyben ma­radtak fenn legtovább. A név­nap szó az anyanyelv-újítás ko­rában keletkezett. Addig „szentje napjának” nevezték a névnapokat. Kezdetben a szenteket ünne­pelték a „névnapjukon”. Ké­sőbb már ünnepelni kezdték a név viselőjét is a szentek nap­ján. A protestánsok ugyan nem tisztelték a szenteket, de azok napját, azaz saját névnapjukat ők is megünnepelték. így lett például Zrínyi Ilona - a feljegy­zések szerint - Munkács várá­ban 1686-ban ahol - többek kö­zött - hosszú köszöntővel lep­ték meg névnapján a gyerme­kei, az akkor kilenc esztendős Ferenc és a tizenhárom éves Jú- lianna. A névnapok sorában különös jelentőséget kaptak hajdanában a karácsony-másnapi István- és az azt követő János-napok. Ezeken a névnapokon nagy volt a vígasság a falvakban. A legé­nyek már korán reggel útnak indultak, hogy bekopogtassanak a karácsonyi Istvánokhoz, Jáno­sokhoz énekes köszöntőkkel, amelyekhez láncos botokkal verték a taktusokat. Délután vagy este felé a rokonok keres­ték fel a névnapjukat ünneplő­ket, hogy elmondják jókívánsá­gaikat. A legényeket és a ven­dégeket a házaknál kalács vagy sütemény és bor várta. A nép­nyelv a szokást istvánozásnak és jánosozásnak nevezte. Baranyában is honos volt a Jótékony célú musical a Nevelési Központban Elmaradnak a Holdudvar tár­sulat „Az oszlopcsarnok lakói” c. musicalének dec. 20-21-éré, a pécsi Bóbita Bábszínházba hir­detett előadásai. A Baranya Me­gyei Gyermek és Ifjúsági Ala­pítvány kezdeményezésére, ka­rácsonyi meglepetésnek szánt jó­tékony célú előadásra a pécsi ANK-ban 22-én 16 órakor kerül sor. A meghívott 200 hátrányos helyzetű kisdiák mellett más ér­deklődőket is szeretettel várnak. szokás. Az énekes névnapi kö­szöntőket Mohácson és környé­kén, legfőképpen Mohács-szi­geten kedvelték. Mohácson ezekkel a szavakkal köszöntöt­ték az Istvánokat: „Eljöttünk Istvánhoz, nevednek napjára, juttasson az Isten több István napjára!” A mohács-szigeti Sárháton ezt énekelték a Jáno­soknak: „Szent János estéjén, köszöntelek én téged, jártadban, keltedben áldjon meg az Isten!” Találóan írta Kodály az énekes névnapi köszöntőről: „ .. .egy melegebb, barátságosabb, test­véribb, emberszeretőbb népélet emléke.” Dr. Várnai Ferenc Hagyományteremtő karácsonyi műsort tartottak tegnap a kultúrházban az óvodások és az isko­lások, melyre hivatalos volt az egész falu. Felvételünk a betlehemes játékról készült Fotó: Tóth Sumony, a megye csodája A gyerekzsivallyal teljessé lett az élet a faluban Immár második éve, hogy visszakapta Sumony a hetve­nes években megszüntetett is­kolát. A képviselőtestület dön­tésére kérte vissza a falu, in­kább vállalva az épület helyre- állítását, és a várható nagy költséggel járó fenntartását. A műszaki átadás december 20-án megtörtént. Az iskola, óvoda és az egész község kö­zös karácsonyi ajándékának tekintik, amit tegnap ünnepel­tek meg a feldíszített kultúr­házban.- Visszahozta a falu az isko­lát - fogalmaz Szabó Lajosné iskolaigazgató, aki maga is e falak közt tanult.- A megszűnés után egy ideig cipőüzem működött benne, majd évekig üresen állt az iskolaépület. Az óvodát és az iskolát is felújítottuk. Kü­lönböző pályázati támogatáso­kat nyertünk, és az egész falu részt vett a munkában. Sumony községben 500 em­ber él. Az iskola adott mindig helyet a közművelődésnek is, ami hosszú ideig hiányzott a faluból. Mára 23 óvodás és 20 alsótagozatos gyermek zsiva- lya hozott életet a falak közé.- Két tantermet, egy napkö­zis foglalkoztatót, melegítő konyhát és ebédlőt építettünk. A gyerekek, szülők és pedagó­gusok egyaránt dolgoztak, hogy újra élet költözhessen az épületbe, de többen anyagilag is támogatnak bennünket. Mint megtudtuk, sokat segít Borsos Istvánná, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat meg­bízottja. Lucza Ilona, Nagy Já­nosáé, Tóth Károlyné és mások részt vettek a munkában. Györkő Károlyné varrta a füg­gönyöket. Mások festést, sze­relést, karbantartást vállaltak.- Sumony a megye csodája - így vélekedik jogos büszke­séggel a körjegyző, dr. Ki­rályné Szabó Rozália. Az ösz- szefogás szép példája.- Folyamatosan költünk az óvodára és az iskolára, mert nekünk a teljes életet jelentik. Evekig gyerekcsend volt a fa­luban. Ez most megtört, újra gyerekzsivaly tölti be az utcá­kat. Különböző pályázati for­rásokból az iskolára 9 millió forintot, míg az óvodára több mint 1 millió forintot költöt­tünk. Nemrég az iskola véradó napot szervezett, amelyen 58-an vettek részt. Műsorral kedveskedtek a falu idős embe­reinek. Amit tesznek tiszta szívvel csinálják. Az iskola a közművelődés otthona is lett. Tavasszal folytatják a mun­kát. Rendbe teszik a környeze­tet, újabb pályázatokat nyújta­nak be, hogy játszóudvart ren­dezhessenek be, és sportpályát alakíthassanak ki. Rozvány Gy. Karácsony a Gyermekházban Meglepetés a gyermekotthonoknak A Gyermekanimátorok Egyesülete tavaly játszó­házzal kapcsolódott a pé­csi Szivárvány Gyermek­ház karácsonyi esemény­csokrához, ezúttal pedig a gyermekház csatlakozik az egyesület, hazánk tíz nagyvárosát érintő orszá­gos rendezvénysorozatá­hoz. Ennek megfelelően Pé­csett is a Csoda New York-ban című amerikai játékfilm, premier előtti levetítésével indul az egésznapos program de­cember 22-én a Szivár­vány gyermekházban. A dél-dunántúli városok centruma Pécs, míg az al­földieké Szeged lesz a nagyszabású Jeges vetél­kedőnek, amelynek égi­szében vidám, pergő ügyességi játékok várják majd a Jégpályán verseny­zőket. A pécsi Márkus Szín­ház, meghitt pillanatokat előlegező betlehemi törté­netekkel lép a porondra, majd a Szélkiáltó kon­certje várja a fiatalokat. A játszóházban asztaldísz-, origami-, gipszmaszk ké­szítés, gyertyaöntés, gyöngyfűzés és mézeska­lács sütés ígér izgalmas perceket. Példaértékű meglepetést is rejteget ugyanakkor a Gyermekház, ugyanis fia­taljai tetszetős asztali dí­szeket készítenek azoknak a gyerekeknek, akik a ka­rácsony napjait is a három pécsi, illetőleg a bükkösdi gyermekotthon falai között kell töltsék. Mindehhez az Autópark gondoskodott megfelelő anyagokról, fenyőről, esz­tergált fáról, gyertyáról, sőt virágkötőket is segít­ségül hívott. A nevelőotthonos gye­rekek, a Sólyom Katalin színművész előadásában tolmácsolt ajándékműsor és a karácsonyi csomagok mellett jövőre egyszer in­gyen kirándulhatnak is az Autópark autóbuszával. Tröszt É. Brasassp-.- .............. il* Tegnap tartottuk szerkesztőségünkben a kö­zépiskolai pályaválasztási telefonos fórumot, amelyre sok érdekes kérdés érkezett olvasóinktól. A fórum résztvevői balról jobbra: Varga László, a Baranya megyei Pedagógiai Intézet munkatársa, dr. Herbert János, az 500. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközépiskola igazgatója, Kutnyánszky Gézáné, a Széchenyi István Gimná­zium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Szabó Zoltán, a szentlőrinci Újhelyi Imre Mező- gazdasági Szakközépiskola igazgatója, Bozsik László, az Új Dunántúli Napló képviseletében, Baka Sára, a pécsi Református Gimnázium igaz­gatója, dr. Szolcsányi Jánosné, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatója, Herold Gyula, a pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendég­látóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző igazgatója, Rendeki Ágoston, a komlói Kazinczy Ferenc Szakközépiskola igazgatója, dr. Litkei Já­nos, a pécsi Babits Mihály Gimnázium igazga­tója, Takács István, az 506. sz. Ipari szakmunkás- képző Intézet igazgatóhelyettese, Búzás László, a villányi Teleki Zsigmond Kertészeti és Élelmi- szeripari Szakképző Intézet igazgatóhelyettese, Bedő Zsuzsa, a Baranya megyei Munkaügyi Központ munkatársa, Tóthné Lafferton Anna, a pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont igazgatóhelyettese, Tihanyi Jenő őrnagy, a Bara­nya megyei Hadkiegészítő Parancsnokság szemé­lyügyi osztályvezetőhelyettese. A fórum során felmerült közérdekű kérdésekre lapunk hasábjain karácsony után bővebben visz- szatérünk, s néhány olyan információt is közlünk, melyek kérdésként ugyan nem merültek fel, de sok leendő középiskolást érdekelhet. Fotó: Tóth László Címzett: Az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ KIADÓHIVATALA Pécs, Rákóczi út 34., Pf. 134. Megállapítottam, hogy az ELŐFIZETŐK NYERÉSI ESÉLYEI nagyobbak az Új Dunántúli Naplóban közzétett sorsolási játékokon. Ezért megrendelem az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓT 1995. január 1-jétől. Kérjük a megfelelő négyzetben az időszakot megjelölni. □ egy hónapra 437 Ft (3 pld. kedvezményt nyújt) □ két hónapra 874 Ft (6 pld. kedvezményt nyújt) □ negyedévre 1254 Ft (12 pld. kedvezményt nyújt) □ fél évre 2448 Ft (27 pld. kedvezményt nyújt) □ egy évre 4776 Ft (60 pld. kedvezményt nyújt) Vállalom hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek számla ellenében készpénzben kifizetem. lakcím ' Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére/ beküldeni, Pécs, Rákóczi út 34., Pf.: 134. Beküldhető legkésőbb december 23-áig. Az új előfizetők közül a szerencsés nyertes hétvégi tesztelésre gépkocsi-használatot nyerhet az OPEL GERGELY-től. A tesztelést követően véleményét elmondhatja, melyet a lap hasábjain közzé teszünk. Kisorsolásra kerül még 3 db 500 Ft-os vásárlási utalvány. A nyertesek nevét a lapban közöljük. 4 A >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom