Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-21 / 351. szám

1994. december 21., szerda Gazdaság új Dunántúli napló 9 Január végén már nem csak a járműveket fogadja zárt sorompó, hanem a dolgozókat is Fotó: Löffler MINDENKINEK FELMONDANAK A SIKLÓSI BÚTORGYÁRBAN Havonta egymillió a veszteség IKM-OKISZ-együttműködés Miniszteri tájékoztató a „posztszovjet” gazdasági kapcsolatok alakulásáról Kamatemelés a Reálbank Rt.-nél A pécsi fiókkal is rendelkező Realbank Részvénytársaság a múlt hét végétől január 13-ig három százalékkal növelt ka­mattal - évi 25 százalékos nettó hozammal - hozza forgalomba három hónapos lekötésre a Re- allízing kötvényeket. Erről a pénzintézet brókercége, a Re­álbróker Kft. tájékoztatta a hét lején a sajtó képviselőit. A jelek szerint a kötvények igen kere­settek, mert az első néhány nap több mint 350 millió forint ösz- szegben adtak el a megnövelt kamatozású értékpapírokból. Európai körökben a Magyar Marketing Szövetség A Magyar Marketing Szövet­séget december 17-i ülésén At­hénban tagjai sorába választotta az Európai Marketing Szövet­ség (EMC). A tagság nagy elő­relépés, ennek révén hazánk is kapcsolódhat az EMC Eu- rópa-szerte elismert képzési rendszeréhez, felhasználhatja annak kidolgozott szakmai programjait. Az EMC elsőként az élelmiszer szakma részére készített európai marketing­tréning tananyagát ajánlotta fel a Magyar Marketing Szövet­ségnek. A továbbiakban a ma­gyar marketing szakemberek is hozzáférhetnek azokhoz az in­formációkhoz, amelyeknek ré­vén hazánkban is kialakulhat a piac követelményeihez gyorsan és hatékonyan igazodó marke­ting menedzsment. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1994. december 16-án Pénznem vételi közép eladási angol font 172,53 174,27 176,01 ausztrál dollár 85,77 86,57 87,37 belga frank (100) 341,77 345,23 348,69 dán korona 17,91 18,09 18,27 finn márka 22,70 22,93 23,16 francia frank 20,38 20,59 20,80 gör. drachma (100) 45,48 45,94 46,40 holland forint 62,78 63,41 64,04 ír font 170,26 171,99 173,72 japán yen (100) 110,29 111,39 112,49 kanadai dollár 79,31 80,10 80,89 kuvaiti dinár 368,51 372,13 375,75 német márka 70,29 71,00 71,71 norvég korona 16,11 16,27 16,43 olasz líra (1000) 67,89 67,79 68,49 osztrák sch. 93 9 10,09 10,19 portugál esc.(100) 68,39 69,09 69,79 spanyol pes.(100) 83,56 84,42 85,28 svájci frank 83,01 83,86 84,71 svéd korona 14,69 14,84 14,99 USA dollár 110,57 111,64 112,71 ECU (Közös Piac) 133,93 135,29 136,65 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Ha semmi nem jön közbe - s mi jöhetne közbe egy felszámo­lás alatt lévő üzemben - akkor január végén befejezik a terme­lést a siklósi Tenkes Bútorgyár­ban, leszállítják az utolsó kony­habútor elemeket a német meg­rendelőnek, s bezárják az üzem kapuit. Természetesen, ami ez­zel jár, elbocsátják a maradék, mintegy száz dolgozót is, de Rózsahegyi György, a felszá­moló a Pénzügykutató Rt. meg­bízottja cáfolja azt a híreszte­lést, miszerint a volt dolgozók­nak nem tudják majd kifizetni a végkielégítésüket. Szerinte a még meglévő vagyontárgyak, ingatlanok eladásából elegendő pénzt tudnak majd összeszedni A fogyasztási cikkek behoza­tali kvótája 1995-ben 520 millió dollár lesz, személygépkocsik­ból az ideihez hasonlóan 130 ezret importálhatnak a kereske­dők, az utóbbiak behozatali ille­tékei ugyanakkor 6 százalékról 4 százalékra mérséklődnek. Minderről az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium illetékesei tájékoztatták kedden az Orszá­gos Kereskedelmi Szövetség tagjait. Az uruguai megállapodás ér­telmében 1995. január 1-jétől liberalizálják az agrártermékek importját. Ezek behozatalára tehát az újév elejétől nem kell engedélyt kérni. Ez gyakorlati­lag azt jelenti, hogy az agrár­termékek a jövőben nem tartoz­a járandóságok kiegyenlítésére. Ha nem akad rá komoly vevő, akkor a dél-baranyai üzemet kénytelenek lesznek megszün­tetni. A Pénzügykutató Rt. ugyanis már eddig is komoly pénzügyi terhet vállalt magára, amikor a bútorgyár folyamatos működtetésére tett ígéretet. A felszámoló azonban úgy gon­dolkozott, a korábban megkö­tött szerződések felmondása sokkal többe kerülne, mint a most, az alacsony termelékeny­ség miatt havonta keletkezett 1,3 milliós veszteség. Azonban a végletekig nem lehet bírni a ráfizetéses termelést, ezért dön­töttek úgy, hogy jövő év első hónapjának végén legyártják az nak az úgynevezett globálkvó­tához, így a fogyasztási cikkek globál kvótája az idei 750 millió dollárról 520 millió dollárra mérséklődik. A kvótán belüli arányok lé­nyegében nem változnak: 250 millió dollárért hozhatnak be a kereskedők ruházati terméke­ket, mintegy 65 millió dollárért lábbeliket, 30-35 millió dollá­rért nemesfém-ékszereket, 25 millió dollárért tisztítószereket és vegyiárukat, illetve 130 ezer darab személygépkocsit. Ebben az esztendőben szintén 130 ezer autót importálhattak a cégek, ebből 60 ezer volt az új és 70 ezer a használt. Ez az arány jö­vőre valószínűleg változni fog, négy évesnél régebbi autót utolsó megrendelt konyhabú­tor-garnitúrát, s bezárják az üzemet. A felszámoló e hét végéig hirdette meg a tender végét, Rózsahegyi György tájékozta­tása szerint eddig hatan vitték el a tenderfüzetet, ám ez nem je­lenti azt, hogy ennyien érdeklő­dést is mutatnának az üzem iránt. Komoly vevőnek to­vábbra is az a német kereskedő számít, aki korábban is rendelt már bútorokat a gyárból. Hogy ki lesz a vevő, azt még talál­gatni sem lehet. Mindenesetre, ha a bútorgyárra nem lesz vá­sárló, akkor valóban csak az ér­tékek eladásából lehet fedezni a még meglévő kiadásokat. B. G. ugyanis nem lehet majd be­hozni. A kereskedők többéves igé­nye, hogy akik régebben van­nak a piacon, részesüljenek va­lamiféle kedvezményben. Ezért az ipari és kereskedelmi tárca vezetése úgy döntött, hogy azok az importőrök, akik már lega­lább egy éve működnek, jövő év januárjában automatikusan megkapják a idén kapott beho­zatali kvóta 50 százalékára az engedélyt. Az erre a kedvez­ményre vonatkozó rendelet az év végéig várhatóan megjele­nik. Azok az új kereskedők, akik 1994-ben nem rendelkez­tek kvótával, jövő év január 30-ától pályázhatnak importen­gedélyért. Együttműködési megállapo­dást kötött az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium a Magyar Iparszövetséggel (OKISZ). Az ipar védelmét és fejlődését szolgáló megállapodást hétfőn Budapesten írta alá Pál László ipari és kereskedelmi miniszter, valamint Sümeghy Csaba, az OKISZ elnöke. A szerződés értelmében a minisztérium elküldi az OKISZ-nak szakmai vélemé­nyeztetésre a hatáskörében ké­szülő kormányelőterjesztéseket, koncepciókat. • A tárca kiemel­ten kezeli a kis- és középvállal­kozások támogatását, ezért a gazdaságszabályozási kérdé­sekben szoros kapcsolatra tö­rekszik az iparszövetséggel. A minisztérium bevonja a szerve­zetet az állami vagyon privati­zálásával kapcsolatos elképze­léseinek kialakításába és segí­teni fogja a vállalkozók export­képes termékeinek külpiaci be­vezetését. Az együttműködési megálla­podás értelmében az iparszövet­ség részt vesz a minisztérium ál­tal koordinált szakbizottságok és munkacsoportok tevékeny­ségében. A hazai ipar védelme és a fekete gazdaság felszámo­lása érdekében a minisztérium egyeztetni kíván a szövetséggel és igényli a szervezet erre vo­natkozó kezdeményezéseit. Az aláírás alkalmából Pál László tájékoztatást adott az OKISZ-ban hazánk és a „poszt­A korábbi húsz helyett ma már harminc napra elegendő hazánk kőolaj-, illetve kőolaj­termék-tartaléka. Ez 175 ezer tonna feldolgozatlan kőolajat, mintegy 155 ezer tonna gázola­jat, és több mint 100 ezer tonna ólmozott és ólmozatlan benzint jelent, ami 500 ezer tonna kő- olajegyenkértéknek felel meg. Az idén 206 ezer tonna kőolajat vásárolt a szövetség. A készletezésről szóló tör­vény szerint hazánknak 1995. január 1-jétől kell rendelkeznie az egyhónapos tartalékkal, amit a szövetségnek már december elejére sikerült teljesítenie. A felhalmozott készlet könyvsze­rinti értéke - adóterhek nélkül - 7,2 milliárd forint, de piaci ér­téke ennél jóval magasabb. A szövetség számára az olaj- kereskedő cégek szerezték be a megrendelt mennyiségeket, erre havonként pályázatot írtak ki, és a későbbiekben is így lesz. Szállított a szövetség számára szovjet” államok gazdasági kapcsolatainak alakulásáról, il­letve az orosz államadósság rendezéséről. Elmondta: a köl­csönös áruforgalom értéke az utóbbi években 3 milliárd dol­lárral csökkent. A magyar ex­port, amely 1989-ben még egy milliárd dollárral meghaladta az importot, jelenleg ugyan­ennyivel marad el a behpzatal- tól. Ennek oka nem a FÁK-or- szágok fizetőképtelensége, ha­nem az árucsere konstrukciós hibái - mondta a miniszter. Pál László úgy vélte: a külkereske­delmi mérleg hiányának ma­gyarázata az, hogy a vásárolt energiahordozókért Magyaror­szág pénzzel fizet, a kliringet és a bartert pedig felszámolta. Az ország évvégi 3,5 milliárd dol­láros külkereskedelmi hiányá­nak jelentős tétele lesz ez. Pál László beszámolt arról, hogy tárgyalások kezdődtek az Orosz Gázprommal, a gázszál­lítások árukkal való ellentétele­zéséről. Több megállapodás született az olajiparban is. Az orosz piac továbbra is vevője lenne a magyar autóbuszoknak, gyógyszereknek, növényvédő­szereknek. A még fennálló, 900 millió dolláros orosz állama­dósság rendezésének több módja lehetséges. Reális esélye lenne energiahordozók és gép­ipari termékek vásárlásának, az orosz fél pedig felajánlotta, hogy e célból kőolajtárolókat építene, illetve részt venne a budapesti metró építésében. többek között a MÓL Rt., a Mi- neralimpex és az ÖMV - min­dig az a cég, amelyik előnyö­sebb feltételekkel tudta besze­rezni a terméket. Az idén au­gusztus-szeptember során sike­rült a legalacsonyabb áron vásá­rolni a kőolajat. A beszerzése­ket a szövetség hitelből finan­szírozza. A tartalékokat a száz­halombattai, tiszaújvárosi, ko­máromi, szajoli és pétfürdői tá­rolókban helyezték el. A tervek szerint 1995-ben újabb 200 ezer tonna kőolajter­mék vásárlásokra lesz szükség, hiszen az év végére el kell érni a 40 napos tartalékot. A készlete­ket évente növelik. A törvény előírása szerint ugyanis 1999. január 1-jére el kell érnie a 90 napra elegendő mennyiséget. Ezzel párhuzamosan a tároló- kapacitásokat is bővíteni kell. A szövetség szerint 500 ezer köbméternyi kőolaj, és 6-700 ezer köbméter kőolajszármazék elhelyezését kell biztosítani. Fogyasztásicikk-import 1995-ben Személygépkocsiból 130 ezret hozhatnak be a kereskedők Kőolaj - 30 napos készlet FEJLESZTIK A TEHENÉSZETET, JANUÁRBAN ÁTADJÁK A FEJŐHÁZAT Majson is megnövelte a költségeket a szétválás A Majsi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövet­kezet eredményes évet zárt. Növénytermesztéssel, takar­mányfeldolgozással és értékesí­téssel, valamint állattenyésztés­sel foglalkoznak.-Mint az előre látható volt, rendkívüli módon megnövelte a költségeket a szövetkezetek szétválása - mondja dr. Herger László, a majsi szövetkezet igazgatóságának elnöke. - Fo­lyamatosan szereztük be a be­rendezéseket, többek között korszerű vetőgépeket. A nö­vendékmarha telepet is korsze­rűsítettük. Új fejőházat építet­tünk. Az alacsony istállóban jól használható korszerű rakodó­gépeket vásároltunk. Vélemé­nyünk szerint ugyanis érdemes tejet termelni, ezért fejlesztjük a tehenészetet, meg nem elég csak egy ágazattal foglalkozni. Egy 250-es tehenészetet szeret­nénk. Az új fejőház szerelése január végére befejeződik. A növénytermesztéshez úgy bérli a szövetkezet a földeket. Viszonylag nagy területen ter­meltek az idén cukorrépát és búzát. A cukorrépát a Kapos­vári Cukorgyárnak adták el.- Nagy kár, hogy a közvetlen horvátországi export megszűnt, de most az IKR megbízásából ismét meg kezdjük a tárgyalá­sokat a horvát cukorgyárakkal - folytatja dr. Herger László. - A búzánkat a Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalatnak adtuk el. Nálunk, én úgy látom, mindenhonnan kiszorítják a termelőket a kereskedők és a feldolgozók, mint ahogy ez a kaposvári vállalat és más élel­miszeripari cég esetében is tör­tént. Nem engedik, hogy bele­szólásuk legyen az ügyekbe. Az a véleményük, hogy a terme­lőknek, a parasztnak csak az a dolga, hogy termeljen, ne szól­jon bele semmibe. Lassan kia­lakul egy árkartell. A szövetkezet jól működik. Az elnök véleménye szerint azonban, he egyben marad könnyebb lett volna a túlélés. Nagy gondot jelent a külső üz­letrész tulajdonosok nagy száma, ugyanis ezzel a vagyon kiment a szövetkezeti tagok alól. A tőkekivonás pedig újra­termelődik, hiszen a külső üz­letrész tulajdonosok száma fo­lyamatosan nő. Nem oldana meg az se semmit, ha a mosta­niakat kifizetnék. A tagoknak később is mindig kétszer kel­lene megvenniük a szövetkezet vagyonát. Erre a lehetetlen helyzetre minél hamarabb meg­oldást kell találni úgy, hogy ér­téke is legyen a külső üzletrész­nek. Osztalékot, vagy valami mást kellene utána fizetni, mert ha ez nem történik meg, akkor egy elégedetlen tömeg jelenik meg. A kárpótlás rendben lezajlott, de Majson a részaránytulajdo­nokat még nem jelölték ki, ugyanis nem működik a földki­adó bizottság. Udvaron ezt a fo­lyamatot fel kell gyorsítani, mert ott sokan kivennék a föl­djüket, művelnék, mert ez az egyetlen megélhetési lehetősé­gük.- Ebben az évben már jobban hagyták dolgozni a szövetkeze­teket - mondja dr. Herger László. - Már nem kell behú­zott nyakkal közlekedni a veze­tőknek sem. Bízom benne, hogy tovább tudnak működni, mert itt nem élnek meg 5-8 holdon az emberek. Az Agrárkamara nem fog azonnal látványos eredmé­nyeket elérni, kell egy türelmi idő. A szövetkezeti törvény módosításakor pedig jó lenne, ha a vitatott kérdések a helyükre kerülnének. Mint például a közgyűlések egy napon való új­bóli összehívása, vagy, hogy az átalakuláskor nem kelljen min­den egyes taggal elszámolni. Jobb lenne, ha bent maradna a vagyon, és utána osztalékot kapnának. Arra is nagy szükség volna, hogy a szövetkezetek is szövetkezhessenek egy-egy te­vékenységre, például feldolgo­zásra, értékesítésre. Sz. K. Az idei évben a Majs környéki földeken termelt cukorrépát is a Kaposvári Cukorgyárba szállították feldolgozásra Fotó: Läufer A í » 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom