Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-20 / 350. szám

1994. december 20., kedd Hazai körkép uj Dunántúli napló 11 Aral-kutak Növelni kívánja piaci jelenlé­tét hazánkban a németországi székhelyű Aral AG. az Arai Hungária Kft.-n keresztül. A tervek szerint az országban mű­ködő Aral-kutak számát 1995-ben 33-ra növelik. Ezáltal az értékesítésre kerülő üzem- anyagmennyiség elérheti a 180 millió litert. Az Arai Hungária Kft. az idén mintegy 141 millió liter üzemanyagot értékesít az országban működő 26 kútjánál, kenőanyag-forgalmát pedig megháromszorozta 1993-hoz képest. Ezzel az eladott meny- nyiséggel a magyar piacon mű­ködő olajtársaságok forgalom alapján összeállított rangsorá­ban a harmadik helyen áll. Az Arai 1994 végéig 80 mil­lió német márkát ruházott be Magyarországon. Ezt 1995-ben tovább bővítik, több tízmillió márkával. A németországi anyavállalatnak, az Arai AG-nek 2700 töltőállomása működik Németországban és összesen, a magyarországaikkal együtt, 800 kútja más európai országokban, mint például Ausztriában, Svájcban, Csehor­szágban és Lengyelországban. Az Arai Hungária Kft. új fi­zetési lehetőség alkalmazását tervezi 1995-ben: a már meg­lévő Aral Debit Card (magán autósok részére) és Arai Credit Card (cégek számára) mellett bevezeti az új, Európában már sikerrel alkalmazott Arai Rou- tex kártyát is. Új vezérigazgató a TVK élén Negyvennyolc éves, négy nyelven beszél A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. rendkívüli közgyűlésén az ed­digi vezérigazgató munkavi­szonyának megszüntetéséről, il­letve új vezérigazgató kineve­zéséről döntött - közölte Becker László, az AV Rt. ügyvezető igazgatója. Ezek a munkáltatói jogkörök a szeptember 30-ai közgyűlé­sen, az alapszabály módosításá­val kerültek a közgyűlés hatás­körébe. Akkor a tulajdonosok megállapodtak abban, hogy az AV Rt. nyílt pályázatot ír ki a vezérigazgatói poszt betölté­sére. Az eddigi vezérigazgató, Vanyó Pál megbízatása ugyanis lejárt. A meghirdetett pályá­zatra négyen jelentkeztek, közü­lük az AV Rt. igazgatósága két jelentkezőt hallgatott meg. A benyújtott pályázat és a szemé­lyes meghallgatás után, a bíráló bizottság javaslatára, a rendkí­vüli közgyűlés 1995. január 1-jei hatállyal Várhegyi Miklóst nevezte ki a TVK Rt. vezér- igazgatójává. Az új vezérigazgató 48 éves, okleveles vegyészmérnök, négy nyelven beszél, 1970 és 1992 között különböző területeken dolgozott a TVK-ban, volt ke­reskedelmi vezérigazgató-he­lyettes is. 1994. október 25-én a TVK Rt. Igazgatótanácsának tagjává választották. A legnagyobb vegyipari üzem új vezérigazgatója a terve­iről, a TVK jövőben követendő stratégiájáról feltett kérdésekre válaszolva csak annyit mondott, hogy januárban külön sajtótájé­koztatót tart az elképzeléseiről. Az MTI tudósítójának kérdé­sére, hogy hír szerint a vegy­ipari üzem sorra kerülő privati­zációjára egy tőkeerős nyugati cég jelentkezett, de a TVK-t csak a MÓL Rt.-vel együtt haj­landó megvenni - Becker László a hírt sem igazolni, sem pedig cáfolni nem akarta. Magyar-Amerikai Technológiai Központ A magyar ipar versenyképes­ségének növelését, a korszerű technológiák elterjedését, ter­mékeink exportképességének javítását segítő Magyar-Ame­rikai Technológiai Transzfer Központot avattak Székesfe­hérvárott, a Videoton Oktatási Központban. Az intézmény elsősorban a korszerű amerikai technológiák meghonosítását segíti majd. Közreműködik továbbá üzleti, és műszaki-technológiai tervek kidolgozásában, fejlesztési ta­nulmányok menedzselésében, tőkebefektetések és fejlesztési célú hitelek szervezésében. Fó­rumot teremt az amerikai-ma­gyar egyetemi és főiskolai kap­csolatok kialakításához, üzleti találkozókat szervez. Közremű­ködik az amerikai érdekeltségű és az amerikai piacon érdekelt magyar vállalatok szakembere­inek képzésében. Tervezik a másoddiplomás képzés beveze­tését, valamint az amerikai Ro­chester Institute of Techno- logy-val közös oktatási, tanács­adási, kutatás-fejlesztési, konfe­rencia- és kiállításszervezési te­vékenység kialakítását. Létre­hozását a székesfehérvári ön- kormányzat és a Videoton is se­gítette. A rochesteri egyetem egy oktatót és tanácsadó mér­nököt küldött az intézményhez. Az ünnepélyes megnyitón el­hangzott: a technológiai transz­fer központ azért került Székes- fehérvárra, mert az országba ér­kezett amerikai tőke mintegy harmadát - csaknem 1 milliárd dollárt - ebben a térségben fek­tették be. Egyebek mellett gyá­rat épített a Ford, a Philips, a Loranger, vegyes vállalatot ala­pított az Alcoa. A Videoton ipari park területén letelepedett, s eredményes együttműködést alakított ki a vállalatcsoporttal az Emerson, az IBM, az Alcoa Fujikura és a Mars. Kilátó a Kövesháton Kilátót avattak a brennbergi hegyekben, a kövesháti bércen. A 14 méter magas, tölgyből ácsolt objektumról lehet látni a határmenti osztrák falvakat, sőt tiszta időben a Schneebergben is gyönyörködhetnek a kirándu­lók. A látvány azonban csak az igazi turisták elé tárul, ugyanis a kövesháti hegygerincen emelt objektum kizárólag gyalog kö­zelíthető meg. Korábban ezen a helyen a Béke kilátó várta a természetba­rátokat, a fenyőből épített léte­sítmény azonban nem egészen két évtized alatt tönkrement, életveszélyessé vált, emiatt két éve lebontották. Megmaradt be­ton és fém alapjaira építették fel az új objektumot a soproni Ta­nulmányi Erdőgazdaság Rt. hegyvidéki erdészetének dolgo­zói. Roth Matea, a hegyvidéki er­dészet vezetője elmondta: a soproni hegyekben több kilátó kínál turisztikai célpontot a ki­rándulóknak. A parkerdőben szeretnének egy 600-700 hektá­ros úgynevezett turista köz­pontba összpontosítani az ide­genforgalmat, mindenekelőtt az autóbuszos, a személygépkocsis turizmust. Ezen a területen sé- tautak, menedékházak, tűzrakó és szalonnasütő helyek várják a kilátókon, a sípályákon kívül a látogatókat. A hegyvidék többi részét szeretnék hermetikusan elzárni az autósforgalomtól, hogy megóvják a természeti ér­tékeket a természetvédelmi te­rületen. Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetnél mole­kuláris-genetikai laboratóriumot alakítottak ki búza-árpa-ke- resztezés genetikai vizsgálatához. A képen: Bucsi Istvánné a genetikai laborban kromoszómavizsgálatot végez Nem tudta lépre csalni a magyar rendőrséget Társaságának több mint 100 ezer márkás hiányát próbálta Magyarországon legalizálni Ralf Főit 35 éves német állam­polgár. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitánysá­gon elmondták: a heidelbergi férfi azzal a történettel állt elő még tavaly júliusban, hogy fegyveres rablás áldozatául esett Sopronkövesdnél. Állítása szerint két magyar fegyverrel támadta meg, s elrabolt tőle 113 ezer márkát. Német gyerekek zánkai üdültetését fizette volna ebből az összegből az európai üdülő gyermekek szövetsége nevében, amelynek ügyvezető igazgatója volt. A rendőrség gyanúját azonban felkeltették a kihallgatásokon észlelt ellent­mondások atekintetben, hogy valóban megtörtént-e a rablás, ezért felvették a kapcsolatot az Interpollal. A heidelbergi hatóságok utóbb eljárást kezdtek a cégve­zető ellen, mivel a pénzügyi el­lenőrzések kiderítették, hogy Főit saját céljaira használta a társaság pénzét, amelynek kasz- szájából több mint százezer márka hiányzott. A heidelbergi ügyészség csalással gyanúsítja és ez év júliusában letartóztatta. A megyei rendőr-főkapitányság az eljárást megszüntette az is­meretlen tettesek ellen. Mint, hogy azok nem léteznek. Az ügy kapcsán a zánkai üdülő- centrumot 1,3 millió forintos kár érte. Még a magyarországi nyo­mozás időszakában a csaló mellé szegődött egy magyar származású Németországban élő újságírónő, aki tavaly nyá­ron több német helyi lapban drámai hangú cikkeket közölt a magyar közbiztonsági viszo­nyokról és a magyar rendőrség agresszív bánásmódjáról. Kilencedik alkalommal rendeztek nemzetközi műanyag repü- lőgépmakett-kiállítást a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában Glaxo-raktár Magyarországi piaci pozíció­jának megerősítése érdekében önálló raktárát épít az Ml-es és az MO-ás autópálya közelében a Glaxo angol gyógyszergyártó cég. A magyarországi leányválla­lat vezetője Gesztes Tamás el­mondta, hogy 1,3 milliárd forin­tot költenek az orvosi kommu­nikációs és továbbképző köz­pontot, az automatizált raktárát és a gyógyszercsomagoló üze­met is magába foglaló épület kialakítására. A tereprendezési munkálatok már megkezdődtek, az építkezés jövőre indul, a központot a tervek szerint 1996-ban adják át. A Glaxo Kft. termelői áron számítva évente 2 milliárd forint értékű gyógy­szert hoz forgalomba Magyar- országon, 4 százalékos piaci ré­szesedést tudva magáénak. A forgalmazott készítmények 80 százalékának ellenértékét, tehát 1,6 milliárd forintot a társada­lombiztosítás fizeti. A leendő magyarországi bá­zis csomagolóüzemének műkö­désétől a készítmények árának csökkenését várják. Később döntenek arról, hogy a csoma­golás mellett sor kerülhet-e ugyanitt a gyógyszerek tablettá- zására is, ám kutatási együtt­működésről egyelőre nincs szó. A Glaxo, bár úgy prognoszti­zálja, hogy növekedés a magyar gyógyszerfogyasztásban nem várható, magyarországi forgal­mának bővülését tervezi jövőre. Kerékpárutak a Bükkben A jövő év elejétől csupán a természetvédelmi őrök, tudo­mányos kutatók, illetve az er­dőgazdaság meghatalmazottjai hajthatnak be a Bükki Nemzeti Park területére. Akik megszegik az előírásokat, komoly bünte­tésre számíthatnak. Varga Ferenc, a nemzeti park igazgatóságának vezetője el­mondta: az Eger-Miskolc, il­letve a Miskolc-Dédestapol- csány útszakaszok kivételével a Bükki Nemzeti Park 40 ezer hektáros területén átvezető va­lamennyi út erdőgazdasági ke­zelésben van. A behajtást úgy korlátozzák, hogy sorompókat helyeznek el a fennsíkra vezető utak bejáratánál, amelyektől csupán az igazgatóság által kié­pített parkolókig lehet majd felmenni. A kerékpáros közlekedés népszerűsítése céljából még eb­ben az évben megjelentettek egy olyan kiadványt, amely a nemzeti parkon átvezető kerék- párutakról nyújt felvilágosítást. Jövőre, a tervek szerint elkészí­tik az utak piktogramos jelölé­sét is. Ez azért fontos, mert a te­repkerékpár is nagy kárt képes tenni a természeti értékekben, amennyiben nem a kijelölt he­lyen hajtják. Szabadlábon védekezik az egri borhamisítás gyanúsítottja A zsidó diaszpóra folklórja Emma Rosen professzo­rasszony, a tel-avivi egyetem diaszpóra-kutató intézetének igazgatója és az intézmény egyik történésze, Cvi Hart­mann nemrégiben Kárpát- Ukrajnában és Magyaror­szágon járt azzal a céllal, hogy a zsidó diaszpóra szempontjá­ból egyrészt a térség történel­mét, másrészt néprajzát és folklórját tanulmányozza. Az izraeli rádió műsorából kide­rült, hogy a kutatók az 1850-től 1950-ig teijedő száz év anyagát tekintették át. Két könyvet terveznek megjelen­tetni, az egyik, a történelmi kutatások anyagával 3-4 év múlva jelenne meg. A rendőrség kezdeménye­zése és az ügyészségi előteijesz- tés ellenére, az illetékes bíróság nem helyezte előzetes letartóz­tatásba azt az egri vállalkozót, aki ellen borhamisítás miatt folytat eljárást az Egri Városi Rendőrkapitányság. Az egri rendőrség az Orszá­gos Borminősítő Intézet (OBI) feljelentése alapján, nyomozást kezdeményezett "rossz minő­ségű termék forgalomba hoza­tala és vesztegetés bűntette mi­att" D. Péter egri szőlőfeldol­gozó magánvállalkozó ellen. A borminősítő intézet ellenőrei a vállalkozó telephelyein több mint 10 ezer hektoliter olyan bort, illetve 7600 hektoliter sep­rűbort találtak, amelybe a vál­lalkozó izocukrot kevert. Az ér­vényes bortörvény szerint ilyen bort tilos forgalomba hozni Magyarországon. A vizsgálat során kiderült, hogy a gyanúsí­tott 1993-ban és 94-ben, össze­sen 41 millió forintért 696 tonna izocukrot vásárolt a szabadegy­házi Keményítő és Izocukor Gyártó Kft-től. D. Péter ellen „zárfeltörés” miatt is eljárást folytat a rendőr­ség. Ugyanis a magánvállal­kozó hozzányúlt a zárolt borhoz és 590 hektolitert „elvont az in­tézkedés alól”. Lantos Bálint, a Heves Megyei Rendőrkapitány­ság vezetője a nyomozás érde­keire hivatkozva kitért a kérdés elől, hogy a gyanúsított mit csi­nált ezzel a mennyiséggel. Régi idők karácsonya. A századelő hangulatait idéző kiállítás nyílt a Kiscelli Múzeumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom