Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-20 / 350. szám

1994. december 20., kedd A mai nap új Dunántúli napló 3 Magyar-dán baráti társaság alakult Szentlőrincen A társadalmi mozgások és változások az iskolára is erő­teljesen hatnak, befolyásolják működését, oktatási, nevelési célrendszerét. A szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépis­kola profilbővítésre, világ­banki közgazdász szak beindí­tására készül, de közben ke­resi a hagyományos mezőgaz­dasági képzés megújításának lehetőségeit is. Több mint tíz éves kapcsolata van az auszt­riai Groswilfersdorf és Hat- zendorf mezőgazdasági szak­iskoláival, a közelmúltban pe­dig a dániai mezőgazdasági szakképzéssel vette fel a kap­csolatot.-Miért éppen Dánia? Mit vár ettől a kapcsolattól az is­kola igazgatója, Szabó Zol­tán?- A magyar és a dán mező- gazdaság között szoros kap­csolat volt már a negyvenes években. A magyarok a dán kisgazdaságokat, a dánok pe­dig az itteni hangya-szövetke­zeteket tanulmányozták. Isko­lánk már abban az időben dán példa és tapasztalat alapján indította be a háztartásgazda­sági szakot. A dán mezőgaz­daság magas színvonalú, kör­nyezetvédelmi, állategészség­ügyi, vállalkozási, oktatásfej­lesztési szakismeretet lehet tő­lük tanulni. A változás lehető­ségeit kutatva, így merült fel nálunk az újbóli kapcsolatfel­vétel lehetősége. Tervünk megvalósításához a MEDOSZ Szövetség Baranya Megyei Bizottságának titkára Mészá­ros Miklósné és a Dániából nemrég hazatelepült Leksz Ti­bor segített. A Dán Mezőgazdasági Mi­nisztérium támogatta jelent­kezésünket és két menedzse­rét, Iben Rye Andersent és Johnny Christiansent küldte hozzánk az együttműködés és a segítségadás feltérképezé­sére. Iskolánk a programba bevonta a megye többi mező- gazdasági jellegű középiskolá­ját is, így a mohácsiakat, a sellyeieket és a villányiakat. A közös együttgondolkodás és az itteni tapasztalatok alapján a két szakember egy projektet dolgoz ki, melynek egyezte­tése után elkezdődhet a közös munkálkodás.-A projekt több lehetősé­get kínál. Mindenekelőtt szakmai megújulást, tanárto­vábbképzést, szakkönyveket, de reális esély látszik az isko­lák tárgyi felszereltségének javítására, a tangazdaságok fejlesztésére dán minisztéri­umi, szakszervezeti, illetve európa-parlamenti segítség­gel.- Az iskolánkban most lét­rehozott baráti társaság lehe­tőséget kíván adni a dán szo­kásokkal, hagyományokkal való megismerkedésre, kap­csolatteremtésre. A miniszté­rium képviselői meghívták a 22 tagú baráti kör tagjait Dá­niába. Szeretnék, ha ez a láto­gatás kölcsönös lenne, s a résztvevők a szakmai lehető­ségeken túl emberi kapcsola­tokban is gazdagodnának. Sallai Éva Csökkenő lakásépítés A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Kevesebb idegen Baranyában A hazai turisták, elsősorban az országjáró fiatalok az idei szezonban is szívesen vették igénybe a pécsi Mandulás Kemping olcsóbb faházait és motelszobáit Fotó: Läufer László Az országban idén 15 456 la­kás épült: ebből mindössze 197-et építettek az önkormány­zatok, és 31-et a központi költ­ségvetési szervek. A különféle gazdasági szervezetek 1811, a magánszemélyek 13 337 lakást hoztak létre. Idén 2400 lakás szűnt meg, s 1262 üdülőt építet­tek 11 hónap alatt. Budapesten 25 %-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 13%-kal, a többi városban 5%-kal több, a községekben pedig 3 %-kal ke­vesebb lakás épült, mint tavaly. A lakásépítések száma összes­ségében 1,6%-kal csökkent egy év alatt. Üdülőt 4,9%-kal keve­sebbet építettek. A megyék adatait figyelembe véve a legtöbb lakás - összesen 2595 - Pest megyében létesült, a növekedés csaknem 26%. Ki­ugróan magas az új üdülők száma Hajdú-Bihar megyében, ahol 2,5-ször annyi nyaraló épült az idén mint tavaly, mi­közben Budapesten, illetve Ba­ranyában például a harmadát, felét sem éri el az újonnan épí­tett üdülők száma a múlt évi­nek. (Folytatás az L oldalról) igénybe vehető szálláshelyek szolgáltatták, melyek vagy csak nyári hónapokban, vagy idegen- forgalmi idényben üzemeltek. Ezek között a legnagyobb súlyt a kempingek képviselték a me­gyében található kereskedelmi szálláshely-kapacitások harma­dával. A szálláshelyek megyén be­lüli területi elhelyezkedése to­vábbra is rendkívül koncentrált. Legmeghatározóbb két település fogadóképessége: Pécsett és Harkányban talál­ható az év közben megfigyelt ke­reskedelmi szálláshelyi kapaci­tások mintegy kétharmada (amin belül a megyeszékhely 37%-kal, Harkány 30%-kal részesedett). Fontos szereppel bír továbbá a megye egyik legkedveltebb üdü­lőhelye, Orfű is, ahol a férőhe­lyek 13%-át találhattuk ez év jú­liusának végén. A további 20%-on 14 település osztozott - a csupán néhány férőhelytől az 5%-os részesedésig -, a több te­lepülésen a megfigyelési körön kívül eső, nem szervezett fizető­vendéglátás mellett kereske­delmi vendéglátással foglalkozó szálláshely nem állt a látogatók rendelkezésére. Vezetnek a szállodák Idén október végéig 190 000 vendég vette igénybe a megye megfigyelt kereskedelmi szál­láshelyeit, valamelyest elma­radva az egy évvel korábbitól. A szállástípusok közül a szállodák és a szervezett fizetővendéglátás vendégforgalma 6-6%-kal, a kempingeké 17%-kal csökkent, a turistaszállásoké az egy évvel korábbi szinten alakult. A vendégfogadásban a szál­lástípusok közül legnagyobb szerepe általában a szállodáknak van, ami a folyamatos működés miatt természetszerű, a maga­sabb árak ellenére az üzleti, va­lamint konferenciákkal kapcso­latos gyakori és viszonylag nagy számú szállásigény itt jelentke­zik elsősorban. Az év eltelt tíz hónapjában a vendégek több, mint fele e szál­lástípust vette igénybe, a másik jelentős arányt - szintén az év­nek minden időszakában a ven­dégek rendelkezésére álló - pan­ziók képviselték, 15%-kal. A többi szálláshelytípus az idény­szerű működés következtében arányaiban ugyan kisebb mér­tékben vehet részt a vendégfo­gadásban (ez év január-október­ben 7-9% között alakult a része­sedés), azonban a kimondottan turisztikai, kikapcsolódási céllal ideérkezőknél az alacsonyabb árak miatt mégis minden bi­zonnyal ezeknek van nagyobb szerepük. A működési időszak kiegyenlítettsége következtében a szállodák és a panziók részese­dése a vendégforgalomból lé­nyegesen nagyobb mértékű volt annál, mint amilyen arányt a ka­pacitásokból képviseltek, míg az egyéb szállástípusok esetében elmaradt attól. A megyébe látogató vendégek közel 575 000 éjszákát töltöttek el a fenti szálláshelyek valame­lyikében. A vendégéjszakák száma a vendégszámnál na­gyobb mértékben, 12%-kal csökkent az egy évvel korábbi­hoz képest, s a szálláshely típu­sok között legnagyobb, 15 illetve 27%-os visszaesés a szállodák­ban és a szervezett fizetővendég­látásban történt. Kevés a rendezvény A vendégforgalom csökke­nése hasonló mértékben érintette mind a belföldi, mind a külföldi vendégkört. A január-októberi adatok alapján kevesebb, mint 118 000 honfitársunk vett igénybe kereskedelmi szálláshe­lyet Baranyában. A vendégek 38%-a volt külföldi, akik a ven­dégéjszakák felét töltötték a me­8 /e megfigyelt szálláshelyein. k a szállodák és a kempingek vendégkörét adták legnagyobb arányban. Az előbbi szállástí­pusban a vendégek 53%-a, a kempingekben fele külföldi ál­lampolgár volt, akik az ott eltöl­tött összes vendégéjszakából 60, illetve 67%-kal részesedtek. A turisták költekezése nagy­ban függ a tartózkodás hosszától is, így a cél annak növelése lenne. A megyében azonban je­lenleg elég korlátozott azon ren­dezvények köre, melyek na­gyobb vendégkör rendszeres visszatérését eredményezné, esetleg hosszabb időtöltésre csá­bítva őket. A szálláshelyeken átlagosan eltöltött idő mind összességében, mind irányok szerint csökkent, január és október között a megye egészére vonatkoztatva a tavaly ilyenkori átlag 3,3 éjszakáról 3 éjszakára. A külföldi vendégek tartózkodása az általános szoká­soknak megfelelően idén is hosszabb volt, átlagosan 3,9 éj­szakát töltöttek a megye keres­kedelmi szálláshelyein, míg ha­zánk polgárai 2,5 éjszakát. A csökkenés a külföldiek körében volt erőteljesebb, közülük egy-egy vendég egy évvel ko­rábban átlagosan 4,5 éjszakát időzött a megyében a belföldiek 2,6 éjszakájával szemben. A külföldiek között meghatá­rozó volt az európai országokból érkezők száma. Ez év január-ok­tóbere között a megfigyelt szál­láshelyeken megszállt külföldi vendégek 96%-a e kontinens va­lamely országából érkezett. Kö­zöttük is legnagyobb számban Németországból látogattak ide, az összes külföldi vendég mint­egy harmada, rajtuk kívül 10% vagy afölötti részesedése csupán az Ausztriából, illetve a Kis-Ju­goszláviából érkezőknek volt. A legtöbb országból keveseb­ben érkeztek a megye megfigyelt szálláshelyeire, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Nö­vekedés leginkább olyan orszá­gok esetében figyelhető meg, ahonnan évről évre viszonylag kevés vendég csak kevés éjsza­kát töltött a szálláshelyek vala­melyikében (pl. Spanyolország, Törökország, ázsiai országok). A jövedelmek eltéréséből fa­kadóan a külföldiek között sok­kal gyakoribb a szállodák igény- bevétele, mint a belföldi vendé­gek esetében. Ez év január-októ­berében a megye kereskedelmi szálláshelyein megszállt külföldi vendégkör több mint háromne­gyede a szállodát választotta, míg ez az arány a magyar ven­dégek között 43% volt. Egycsillagosban a hazaiak Még nagyobb eltérés tapasz­talható a szállodák minőségétől függő igénybevételben. A szál­lodák külföldi vendégeinek 44%-a szállt meg a magasabb színvonalú háromcsillagos szál­láshelyeken, s 29%-uk elégedett meg kétcsillagos, 27%-uk pedig az egycsillagos szállodák által nyújtott szolgáltatásokkal. A szállodákat igénylő belföldi vendégek között ugyanakkor az alacsonyabb minőségű szálláshe­lyek voltak keresettebbek, a szál­lodák magyar vendégeinek több mint fele az alacsonyabb kom- fortú (és áru) egycsillagos szál­láshelyet vett igénybe, s csupán 15%-uk engedhette meg magá­nak a szolgáltatások szélesebb körét biztosító, de ezáltal lénye­gesen drágább háromcsillagos szállodát. Megváltozik a bírósági végrehajtás rendszere Tisztviselőkből egyéni vállalkozók lesznek a végrehajtók A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény szeptember 1-jén lépett életbe, az ehhez kapcsolódó szervezeti változásokra 1995. január 1-jé- től kerül sor. Dr. Fekete Bálint­tal, a Megyei Bíróság elnökével arról beszélgettünk, hogyan érintik ezek a változások a pol­gárokat.- Milyen problémák voltak a régi jogszabállyal?- Az 1979-es törvényerejű rendelet mára megváltozott tár­sadalmi-gazdasági viszonyokra vonatkozott, és szemlélete adósvédelmi volt. A nagy ál­lami vállalatok megszűnte, a kis- és középvállalatok szapo­rodása a gazdaság szereplői és a jogügyletek számának növeke­désével járt. Emellett széles tár­sadalmi rétegek megélhetési fel­tételei változtak meg. így a ko­rábbi viszonyokat tükröző sza­bályozás elavult. Érdekeltség híján a bírósági tisztviselőkből álló végrehajtói szervezet sem volt túl eredményes, aminek következtében az utóbbi két év­ben 4000-ről 6000-re nőtt a fo­lyamatban levő ügyek száma. Ézért szaporodtak el a magán behajtó cégek, amelyek nem lé­vén válogatósak az eszközeik­ben, megingatják a polgároknak az állami igazságszolgáltatásba és a demokratikus jogállamba vetett bizalmát.- Melyek a legfontosabb vál­tozások az új törvény szerint?- Egyrészt tisztázza azt a ko­rábban vitás kérdést, hogy a va­gyoni hátrányt (pl. egy gépkocsi behajtása az adóstól) a végre­hajtó alkalmazza, és a rendőr­nek kell az adós ellen kényszer- intézkedést hoznia, ha az a vég­rehajtó munkáját akadályozza. Másrészt a végrehajtási ügyek alapesetében, amikor munka­bérből kellett végrehajtani, ko­rábban a követelések nagy ré­szében a bér 33%-áig lehetett letiltani. Az utóbbi időben a jö­vedelmek polarizálódtak. Hogy a szegényebbek megélhetése ne lehetetlenüljön el, az alapsza­bály megmaradt ugyan, de a bérből csak az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege feletti rész végrehajtható. A magasabb jövedelmű rétegeknél viszont a korábbinál nagyobb elvonás vált lehetővé: a bér 33%-án felül az öregségi nyugdíj ötszö­rösét meghaladó rész is letilt­ható. Egyszerűsödik a pénzinté­zeteknél kezelt összegekre, nő az ingóságokra vezetett végre­hajtás jelentősége, szigorodnak a gépjármű-végrehajtás szabá­lyai, nő az ingatlanvégrehajtás lehetősége, a bírság összege pe­dig a korábbi 10 ezer helyett 100 ezer forint lett.-Milyen újdonságok lesznek a szervezeti felépítésben?-Ma a végrehajtók bírósági tisztviselők fix fizetésükhöz a behajtott követelések után járó alacsony prémiummal. Az új rendszerben az alapeset az önálló bírósági végrehajtó, aki igazságügyi feladatot ellátó önálló jogállású személy: egyéni vállalkozó. Az önálló bí­rósági végrehajtót a megyei bí­róság elnöke nevezi ki pályázat útján a megjelölt helyi bíróság mellé. A rendelkezések Bara­nyának 13 ilyen státuszt adnak, a Pécsi Városi Bíróság mellé legfeljebb 8 nevezhető ki. Nem szakadnak el azonban teljesen a bíróságoktól, hiszen országos felügyeletüket az igazságügy­miniszter látja el, átfogóan az adott megyei bíróság elnöke, konkrétan pedig azon bíróság elnöke kíséri figyelemmel tevé­kenységüket, amelyhez kine­vezték őket. Munkájukért mun­kadíjat, készkiadást, költségáta­lányt és behajtási jutalékot szá­molhatnak fel. Az egyéni érde­keltség pedig remélhetőleg a korábbinál nagyobb eredmé­nyességet jelent majd. Tisztviselőként aybíróság kö­telékében marad azonban to­vábbra is a megyei bírósági végrehajtó, de a feladatkörébe a kisebb összegű speciális igaz­ságügyi követelések (bűnügyi költség, pénzbírság) behajtása tartozik. Ézt a munkát azért vá­lasztották le a többi végrehajtási ügyről, mert kisebb eredmé­nyességgel kecsegtet, hiszen az adósok általában az elesettebb társadalmi csoportok tagjai. Ba­ranyában két megyei bírósági végrehajtó nevezhető ki. A bí­rák megterhelésének csökken­tésére és az eljárások gyorsítá­sára bevezették a végrehajtással kapcsolatos feladatok ellátásá­ban a bírónak segítő végrehaj­tási ügyintézők státuszát. ' - Gondot jelent-e az új szer­vezeti rendszerre való átállás?- Természetesen, hiszen ál­lami alkalmazottaknak kell önálló vállalkozásba kezdeniük. Bár a díjazás a kifejtett tevé­kenység után illeti meg őket, nem az eredményességtől függ, irodát bérelni és azt berendezni nem kis anyagi megterhelés. Ezért a rendelkezések 6 havi át­lagkeresetnek megfelelő támo­gatást biztosítanak az önálló bí­rósági végrehajtóknak, akik 1995. január 1-jétőljúnius 30-ig Pécsett továbbra is a bíróságok épületeiben dolgozhatnak. Zákányi Eszter Megállapítottam, hogy az ELŐFIZETŐK NYERÉSI ESÉLYEI nagyobbak az Új Dunántúli Naplóban közzétett sorsolási játékokon. Ezért megrendelem az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓT 1995. január 1-jétől. Kérjük a megfelelő négyzetben az időszakot megjelölni. □ egy hónapra 437 Ft ( 3 pld. kedvezményt nyújt) □ két hónapra 874 Ft (6 pld. kedvezményt nyújt) □ negyedévre 1254 Ft (12 pld. kedvezményt nyújt) □ fél évre 2448 Ft (27 pld. kedvezményt nyújt) □ egy évre 4776 Ft (60 pld. kedvezményt nyújt) Vállalom hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek számla ellenében készpénzben kifizetem. név lakcím Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó beküldeni, Pécs, Rákóczi út 34., Pf.: 134. Beküldhető legkésőbb december 23-áig. Az új előfizetők közül a szerencsés nyertes hétvégi tesztelésre gépkocsi-használatot nyerhet az OPEL GERGELY-től. A tesztelést követően véleményét elmondhatja, melyet a lap hasábjain közzé teszünk. Kisorsolásra kerül még 3 db 500 Ft-os vásárlási utalvány. A nyertesek nevét a lapban közöljük. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom