Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-19 / 349. szám

\ V, Felülvizsgálat 2900 kilométeren Beszélgetés Rigó Zoltánnal, a MÁV vezérigazgatójával (9. oldal) Az aprók karácsonyi, ünnepi ajándéka. (Betlehemező gye­rekek Hirden című írásunk az 5. oldalon olvasható) Fotó: Müller Andrea A pápa az „év embere” A Time amerikai hetilap II. János Pál pápát választotta az „év emberének”. A döntést a ka­tolikus egyházfőnek az emberi­ség életkörülményeinek javítá­sáért tett erőfeszítéseivel, II. Já­nos Pál karizmatikus egyénisé­gével indokolták, és elismerés­sel adóztak a pápa meditációit tartalmazó, „Átlépni a remény küszöbét” című könyvének. Trischler Ferenc a televízióban Trischler Ferenc németbólyi származású, Pécsett élő szob­rászművész portréját mutatta be a Magyar Televízió vasárnap délelőtt az egyes csatornán. Ä portréfilmben a művész beszélt pályájáról és gazdag összeállí­tást láthattunk műveiből is. A műsort Nemzetiségi Műsorok Stúdiója készítette. Szétesett az olasz kormánykoalíció Végleg szétesett az olasz kormánykoalíció: az Északi Liga nevű párt az ellenzéki ke­reszténydemokrata Olasz Nép­párttal (PPI) hétfőn közösen bi­zalmatlansági indítványt ter­jeszt be a parlamentben a Ber- lusconi-kormány ellen. Ugyan­csak bizalmatlansági indítványt nyújt be a Baloldal Demokrati­kus Pártja, a (PDS) is. A Mőbiusz ünnepi kínálatáról Az év végi ünnepek ételkíná­latát megkönnyítendő a Mőbi­usz Rt. a Pécsi Pannónia Rádió kereskedelmi adásában 3 órás műsorban ismertette termékúj­donságait, kereskedelmi szol­gáltatásait. A szombat délutáni műsorban szó esett többek kö­zött a disznótoros különleges­ségekről. Az élelmiszeripari nagyvállalat által patronált mű­vészek és sportolók is bemutat­koztak. KÖZÉLETI NAPILAP aj Dunántúli napló V. évfolyam, 349. szám 1994. december 19., hétfő Ára: 19,50 Ft KIFIZETIK 13. HAVI FIZETÉS FELET A BM TESTÜLETÉINÉL Nem emelkednek az autóvámok A kormány vasárnapi ülé­sén - Horn Gyula miniszterel­nök e hét közepi felkérése nyomán - úgy döntött, hogy az 1994. évi pótköltségvetés tartalékából előleget biztosít a BM. testületéi, így a rendőr­ség, a határőrség, a tűzoltóság és a polgárőrség, valamint a büntetés végrehajtás dolgozói számára a 13. havi fizetés fel­ének még ebben az évben tör­ténő kifizetésére. Ezt mondta el Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal köz­igazgatási államtitkára vasár­nap délután, a kabinet ülése utáni kormányszóvivői tájé­koztatón. Hozzátette: az intézkedés nem vonatkozik azokra a köz- alkalmazottakra, akiknek munkáltatói az önkormányza­tok, illetve akiknek bérét a társadalombiztosítási alapok­ból finanszírozzák, tehát pél­dául az egészségügyi, az okta­tási és a művelődési területek dolgozóira. A kormány ezen kívül ­mint Pál László ipari és keres­kedelmi miniszter fogalmazott - rendkívüli jelentőségű, az alapvető problémákat kezelő hosszú távú döntést hozott ar­ról, hogyan lehet a válság súj­totta Ozdon és Diósgyőrött a modern kohászat feltételeit megteremteni úgy, hogy az át­alakítás közben is gondoskod­janak a dolgozók foglalkozta­tásáról. A miniszter azt is bejelen­tette: 1995. január 1-től nem emelkednek az autóvámok. Ünneplő aprófalvak Majdnem húszfajta program­ból válogathatnak azok, akikhez eljutott a Baranya megyei Műve­lődési Központ idei Ünnepi aján­lata. Elsősorban a kistelepülé­sekre gondolva állították össze a kínálatot, immár harmadik éve, hogy segítsenek a karácsonyi ünnepek körüli készülődésben. Gyerfnek-és felnőttműsorokat válogattak, amatőr és hivatásos művészek előadásában. Az in­tézmény munkatársa, Laknemé Briickler Andrea elmondta:-A települések szeretik, vár­ják ezeket a programokat. Hálá­sak, örülnek, mert ötleteket kap­hatnak az ünnepléshez, egy eléggé széles palettáról. Óvodák, iskolák, egyesületek, gyárak, ön- kormányzatok élnek a lehetőség­gel. Mindegyik műsor színvona­las, és közel egy órás. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy sokszor hosszú évek óta nem volt a faluban semmi, nem szerveztek közös­ségi programot, s egy ilyen ün­nepi műsor a közösségi élet be­indítását is jelentette. Van olyan aprócska falu is, ahol a gyereke­lőadásra a felnőttek is beültek, boldogan várva a bábelőadást, hiszen még életükben soha nem láttak semmit, ami színházhoz hasonlít... A produkciók közt szerepel a Bábovi együttes két műsora is, a Varázs-csengő és a Csillagszóró. Verses, mesés, zenés, játékos műsor óvodásoknak és kis­iskolásoknak a Bicebóca kará­csonyfa, Dékány Ágnestől. A ki­csiknek szól a Csipkerózsika című bábelőadás is, a Bóbita bábszínház művészeivel. Fe de­rer László Bajáról zenés gyer­mekműsort kínál, Federico és Bonifác címmel. Keresztes Ber­nadett és Tomyosi Mónika kará­csonyi játszóházat, Velner Edit pedig karácsonyi kézműves fog­lalkozást vezet. A Márkusszín- ház előadja a Vitéz Lászlót és a Betlehemi történetet, illetve A helyiség kalapácsa című darabot. Mindhárom bábelőadás. Simara László Tündérkert címmel zenés, verses műsorral jelentkezik, míg Sólyom Katalin Mikulásváró, Karácsonyváró címmel versek­kel és betlehemezéssel. A Kará­csonyi csipkefa című műsora népköltészeti is egyben. A Szél­kiáltó együttes a Szélkiáltó kará­csonnyal, illetve a felnőtteknek szóló Adventi ének című zenés összeállítással készült. A Szebé- nyi Népiegyüttes Karácsony este címmel betlehemes játékot ját­szik, s a Dániel Speer rézfúvós kvintett-tői népek karácsonyi da­lait hallhatják az érdeklődők. A programokról a megyei művelődési központban adnak információt. H. I. Gy. Horn Gyula Németországba utazik Várhatóan a gazdasági kér­dések állnak a középpontban Hóm Gyula miniszterelnök hét­fői müncheni és bonni megbe­szélésein. A kormányfő az idén negyedszer tesz hivatalos láto­gatást Németországban. Július közepén, közvetlenül megvá­lasztása után, első külföldi két­oldalú tárgyalását Helmut Kohl kancellárral Bonnban folytatta. Szeptember elején részt vett azon a bonni központi ünnepsé­gen, amelyen az öt évvel ez­előtti magyar határnyitásra, a keletnémet menekültek Nyu­gatra engedésére emlékeztek, s német részről külön hangsú­lyozták Hóm Gyula akkori kül­ügyminiszter érdemeit. Hóm Gyula hétfőn Mün­chenben előbb Edmund Stoiber bajor tartományi miniszterel­nökkel ül tárgyalóasztalhoz, majd a magyarországi érdekelt­ségekkel rendelkező legna­gyobb bajorországi cégek első számú vezetőivel folytat esz­mecserét. Színes műsor és egy óriás-télapó várt minden gyermeket, fel­nőttet tegnap a Fővárosi Nagycirkusz és Varieté ünnepi gála­műsorán a pécsi sportcsarnokban Müller Andrea felvétele Gálaműsor télapókkal és szaloncukorral A Nagycirkusz a Pécsi Sportcsarnokban A Fővárosi Nagycirkusz és Varieté ünnepi gálaműsorral ör­vendeztette meg tegnap délután a kicsinyeket Pécsett a városi sportcsarnokban. Egy apróság az édesanyja segítségével a szín­padi kapubejárat köré applikált hatalmas, föltehetően gipszből formált télapó kézelőjével is megismerkedett közelebbről, de a nyitóattrakciót mégsem ez, ha­nem számos ifjú télapó (és téla- nyó) vidám bevonulása és az a szaloncukor-eső jelentette, me­lyet a közönség közé szórtak. A 250 forintos belépőjegyek nem varázsoltak ugyan teltházat a sportcsarnokba, viszont a gála­műsort összeállító és vezető Gálfi János annál több apró-cseprő varázslatot mutatott be a konferanszié tisztében. Elsőként a négy Alfredo mu­tatta be artistatudományát, majd Westel-telefonokat reklámozó fekete hölgyek lejtettek táncot, kezükben egy-egy készülékkel. Ezután - láss csodát - Moszkvát, Jurik bohócot és macskáit tárcsáz­ták az újmódi forró dróton. Bemu­tatta kivételes kézügyességét Gá­bor, a fiatal magyar zsonglőr öt-hat hófehér karika táncoltatá- sával, majd „rumozgató” mat­róz-akrobaták, Gyenyikov messze földről érkezett medvéi következ­tek és BMX-kerékpárbajnokok szórakoztatták a hálás közönsé­get. A műsorral eddig 13 hazai városba látogattak el. B. R. Lelkesedés Pécs városáért A városszépítők közgyűlése elé Tempora man túra, mert ahogy az idő, úgy benne mi is, illetőleg az egyesületünk támo­gatottsága, és túlnyomórészt tagjainkban élő lelkesedés is szeretett városunk irányában sokat változott. Az a lelkesedés, és az az érdeklődés, ami a 90-es évek kezdetéig az egyesületünk munkáját kísérte, sajnálattal kell tudomásul vennünk, erősen megcsappant. A bennünket kö­rülvevő világban nem jelenték­telen sem a politikai, sem a gaz­dasági életünkben végbe menő változás, ami tagságunk min­dennapi életét is erősen befo­lyásolja. Ettől függetlenül sze­rencse, hogy rajtunk kívül is lé­tezik olyan kör, ahol ugyancsak nem hunynak szemet Pécs szé­pítésének, gazdasági életének megóvása érdekében. Nem tarthatjuk azonban sze­rencsésnek, ha arra gondolunk, (Folytatás a 2. oldalon) Három napig szólt a fagott Vasárnap délután az ered­ményhirdetéssel ért véget a II. Országos Weidinger Imre fa­gottverseny, melyet két kategó­riában írtak ki a zeneművészeti főiskolák hallgatói részére. Ko­vács Sándor zenetörténész, a zsűri elnöke elmondta, hogy bár - mint minden művészi telje­sítmény esetében - a szubjektív elemeket lehetetlenség kikü­szöbölni, az öttagú zsűri a 22 versenyzőnél elsősorban a hangszínre, a ritmikára, a virtu­ozitásra és az önálló zenei el­képzelésre figyelt, ezt pontozta 1-10-ig. Ennek fényében az I-II-III-ad évesek versenyében első díjat nyert Tallián Dániel, 2. Bogányi Bence, 3. Tama Krisztina', a IV-V-öd éveseknél első díjat nem osztottak ki, 2. lett Hunyadi László és Kubassy Tamás, 3. Szabó Pál Bence. Hara László professzor, a zsűri fővédnökének különdíját Csa- tos Zoltán kapta, míg Hermann Salagar bécsi vendégtanár Breszka Ágnest jutalmazta. A győztes Tallián Dániel 19 éves, a Zeneakadémia II. éves hallgatója. A fagott olyannyira „az élete”, hogy minden más hangszerben is azt szereti, ami „fagott-szerű”. Jelenleg a Fesz­tivál Zenekarnál szokott kisegí­teni, s a jövőben is azt tartja fon­tosnak, hogy egy zenekarban ta­láljon biztos otthont, minden egyéb csak azután következhet, bár szólópályára a fagottosok­nak kevés a remény. Legközelebb 1996-ban ren­deznek majd fagott-versenyt Pécsett Weidinger Imre emlé­kére, azonban akkor már - a remények szerint - nemzetkö­zivé tágítva a kereteket, leg­alábbis bevonva a testvérme­gyéket és -városokat. M. K. Tegnap Pécsett a Művészetek Házában eredményhirdetéssel zárult a három napig tartó fagott­verseny. Felvételünkön a győztesek láthatók. Fotó: Kóródi Gábor Mínusz 50 fok Oroszországban Oroszországban rendkívül hidegre fordult az időjárás a hét végén, az ország távol-keleti részén az éjszaka mínusz 50 fok körüli értéket mutatnak a hőmérők. Szibériában és Urai­ban harminc fok alatti a hő­mérséklet. Moszkvában vasár­nap napközben is mínusz 25 fok volt, éjszakára pedig he­lyenként mínusz 40 fok körüli értéket ígért a meteorológia. Az ítéletidő halálos áldozato­kat is követelt, de pontos szá­mok nem ismertek. Igazoldóm látszanak az előrejelzések, amelyek az átlagosnál hide­gebb telet ígértek. Az ország nagy részén előzőleg nagy mennyiségű hó hullott. Moszkvában az utak nagy ré­szét nem takarítják és azok rendkívül csúszósak. I 4 I Fertőzött vaddisznók Baranyában <5. oidau

Next

/
Oldalképek
Tartalom