Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-18 / 348. szám

Vár, falu, város, egy egész gyermekvilág is építhető a színes kockacsodákból Fotó: Müller Andrea Komoly dolgok a gyermekjátékok A bóvlitól az elektromos csodáig — csak játszani lehessen vele!? Mára már mindenki előtt vi­lágossá vált, hogy a játék csak a gyerekeknek játék, a felnőttek­nek hatalmas üzlet. Persze, csak a felnőttek egy részének, akiket „gyártónak” illetve „kereske­dőnek” hívnak. Azoknak, akik a „vásárló” névre hallgatnak, a já­ték - főleg így karácsony előtt - inkább súlyos érvágás. Az árproblémán túl nagy kérdés az is, milyen játékot le­het és érdemes venni a gyerek­nek? A kínálat ugyanis rendkí­vül vegyes, s egyáltalán nem biztos - mint oly sok esetben hogy a legdrágább a legjobb, sőt! A boltok többségében fő­képp hivalkodó csomagolású, sok esetben elektronikát ma­gukban foglaló csoda-játékok­kal találkozhatunk, amik legin­kább műanyagból készültek, s gyártási helyükként Kínát vagy valamely más távol-keleti or­szágot tüntetik föl. Magyar ter­mék jóformán nincs, vagy ha van is, az nem lépett túl a „ha­gyományos” fröccsöntött mű­anyagkardon és társain, s forga­lomba hozóik még külcsínyük­ben sem próbálják kívánato­sabbá tenni őket - talán egy vé­konyabb pénzű réteg kényszerű igénytelenségére apellálva? Az alapvetően elkeserítő ké­pet mégis árnyalja egy-egy üde színfolt. Ide tartozik a pécsi ille­tőségű Szabó István, aki kis műhelyében az Európai Gyer­mekjáték Biztonsági Szabvány­nak is megfelelő festett fajáté­kokat készít, manufaktúrában: kis vonatot, teherautókat, repü­lőket. Vajon mi vitte erre a te­vékenységre, érdeklődtem tőle.- Szerettem volna természe­tes anyagból, azaz fából készült játékot adni a fiamnak, de a bol­tokban - négy-öt éve - sehol nem találtam ilyesmit. Minden­féle járművet terveztem, s azo­kat kezdtem gyártani, igénye­sen, aprólékosan, figyelve a fa (bükk) és a festék kiválasztá­sára. Az emberek szemléletét, értékítéletét én persze nem tu­dom megváltoztatni. Sokan azt mondják, „egyszerű fajáték”, pedig a gyereknek mi a fontos: hogy lehessen vele játszani és megfeleljen a korosztályának. Ezek a kis vonatok, kamionok egyszerű geometriai formákból állnak össze, téglatestekből hengerekből, mégis készségfej­lesztők is egyben, hiszen van­nak egymásba illeszthető, mozgó alkatrészeik. — Meg lehet élni ma fajáték­készítésből?- Egyértelműen nem. Bár az utóbbi egy-két évben javult a helyzet, nőtt az érdeklődés, még mindig nagyon hatnak a tévé­ben, reklámokban látottak, az emberek elhiszik, hogy az a leg­jobb, amiről a legtöbbet halla­nak. Lehet, hogy a fajáték-ké­szítés ma még csak hobbi, de én hiszek benne, hogy lehet jövője is, még akkor is, ha nyilván­való, hogy bóvli mindig is volt, van és lesz. Akiknek eszébe jut, hogy volt nekünk valaha egy Rubik Ernőnk az ő bűvös kockájával, azoknak igazuk van: volt. Van aki azt állítja, azért nincs rendes magyar játékgyártás, amiért rendes magyar ipar sincsen. Mások még mindig az átmenet­tel magyaráznak mindent: most még minden új, majd megszok­juk, majd lecseng, majd vissza­tér minden - ha nem is a régi, de - a maga kerékvágásába. Ki tudja? Az biztos, hogy felnőnek a gyerekek, s csak arra fognak emlékezni, ami most van.M. K. BÉLYEGTERV-PÁLYÁZAT GYERMEKEKNEK Ezüstérem Oslóban Az ezüstérmet nyert bélye­gek Fotó: Müller A XVII. Téli Olimpia alkal­mából kiadott bélyegek versen­gésében hazánk az oslói pará­dén ezüstérmet kapott. Svind Ferenc grafikusművész szép bé­lyegei rangos elismerést szerez­tek a magyar bélyegkiadásnak. Erről is szót váltottunk töb­bek között Vladár Ferenccel, a Magyar Posta Rt. bélyegkiadá­sának felelősével, aki elmon­dotta: a hazai bélyegeknek igen jó hírük van a nagyvilágban. S nem rontják és nem is javítják ezt a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének sajá­tos kiadványai sem, melyek bé­lyegnek nem nevezhetők, bár megjelenésre, formára hasonlí­tanak arra. (És közzéteszik őket a magyar bélyegek katalógusá­ban is, igaz, külön megjegyzés­sel.) Ezek az emlékívek bérmen­tesítésre nem használhatók, s akárcsak külföldön, ahol e para- filatéliának nagyobbak a ha­gyományai, a nem bélyegek ka­tegóriájába sorolhatók. De maradjunk az igazi bélye­geknél. A postatörvény értel­mében hazánkban a Magyar Posta privilégiuma a bélyegkia­dás, s céljuk ezért egyértelmű; még keresettebbek legyenek a magyar bélyegek a nagyvilág­ban. Ezért egyre kevesebb, egyre kisebb példányszám meg­jelenését vállalják. Jövőre pél­dául az európai hagyományok­hoz igazodva szűkítik a kia­dandó bélyegek körét. Mind­össze 1200 forint összértékben és 36 címletet terveznek, s ezek között talán a legérdekesebb kezdeményezés egy gyermek- rajz-pályázathoz fűződik. Négy és tizennégy éves korú gyerme­keket bélyeg-tervezésre sar­kallnak, s szeretnék 1995 kará­csonyára megjelentetni a két legszebben sikeredett példányt, 14 és 60 forintos névértékben. A pályázatról a Posta Rt minden információt megad. Persze ez a karácsonyi lesz a sorban a legutolsó a jövő évi bé­lyegek sorában, melyet* szokás szerint a különféle jubileumok köszöntése vezérel. Januárban lesz 100 éves a MAHART, márciusban 150 éves a tiszai gőzhajózás, áprilisban 150 éves Petőfi örökbecsű műve, a János vitéz, 125 éves az Országos Mentőszolgálat, 50 éves a FAO. Május 9-ét Európa bélyeggel köszönti a posta, s e hónapban jelenik meg a Természetvéde­lem éve kisív. Júniusban 100 éves a Magyar Olimpiai Bizott­ság, s e hónap kuriozitása lesz a portugál-magyar közös kiadás­ban megjelenő, szelvényes bé­lyeg a portugáliai és az árpád­házi Szent Erzsébetekkel. Július Szent László királyunk halálá­nak 900-dik évfordulója, s tel­jesség igénye nélkül tegyük még hozzá: szeptemberben lesz 100 éves az Eötvös-kollégium, októberben 50 éves az ENSZ és novemberben 100 éves a No- bel-díj. Megjelenik még a Feszty-körkép második szelete, s persze ott lesznek 1995 hazai bélyegein a magyaros motívu­mok is. K. F. Az üzletben kizárólag természetes anyagból készült játékok, dísztárgyak, ajándékok kaphatók, melyek Tanzániából, Haitiről, Ugandából érkeztek a karitatív-kereskedői hálózat első magyar- országi boltjába Müller Andrea felvétele Tanzán ébenfa-rinocérosz A megsegítettek között Benin, Uganda, Etiópia, Szenegál Gyönyörű holmik. Ébenfából orrszarvú, háncsból kosár és függőágy, fűből nyaklánc, ónixból illatos kenőcsnek való szelence. És szatyrok, sálak üveg-tárgyak, egzotikus szob­rocskák, zeneszerszámok, csengők és dobok, mind-mind a harmadik világ termékei. Be- ninből, Tanzániából, Haitiről, Ugandából, máshonnan. Külhoni országokban már jól ismert karitatív-kereskedői há­lózat első boltja Magyarorszá­gon, a pécsi egyházmegyében nyílt a napokban, a kertvárosi Aidinger utcában. E hálózat eu­rópai szervezete, az European Fair Traid Agency létét annak köszönheti, hogy valaki felis­merte: avval is lehet támogatni a világ elmaradott régióit, ha az ott készült termékeket bizonyos felárral veszik s adják tovább. S az így odajuttatott pénzt isko­lára, kórházra, gyermekek meg­segítésére költhetik. A nagyvilágban jelenleg több mint 250 olyan ország van, ahol e speciális bolthálózatot kiépí­tették, s közel 80 olyan szeren­csétlen, elmaradott ország - ré­gió -, ahonnan különféle kéz­műipari terméket beszerzik. Mint azt Hegyi Zsuzsa, a pécsi Világ-Kapocs Kft ügyvezetője elmondotta: a fejlődő világ számára való gyakorlati segít­ségnyújtás legkézenfekvőbb formája amely életvitelszerűen is vállalható: a tudatos vásárlás. Hogy tudom azt: ha megveszek mondjuk egy mexikói falukö­zösségben szőtt szőnyeget, an­nak árában a helybéli célokra is adományozok bizonyos össze­get. A nemzetközi karitatív bolthálózatnak több évtizedes múltja van: előbb kávéval, déli-gyümölccsel kezdődött, majd később bővült ki a kézmű­ipari termékekkel. És természe­tesen megvan az ellenőrzés módja is: az EFTA emberei azt is megnézik, vajon tényleg az eredeti célra költötték a plusz-pénzeket? A Világ-Kapocs Kft. számára az is cél, hogy magyarországi termékek is bekerüljenek a há­lózatba. Hiszen akad nem egy megsegítésre érett régiónk, népcsoportunk. Hegyi Zsuzsa szerint elsőként a Kolping Egyesület egyik, Budapest kör­nyéki foglalkoztatójában készí­tett holmikat szeretnék bevinni a hálózatba. Ehhez járulhatna a cigányok lakta régiók megsegí­tése, fonott termékek, teknők, termeltetésének megszervezé­sével. Kozma F. Fenyőorzók Szervezett bandák járják sorra a Karácsonyt megelőző hetekben a fenyőben gazdag dél-dunántúli erdőket. Míg ko­rábban csak Mindenszentek előtt lopták és csonkították a fe­nyőt, úgy a jó pénz reményében három év „kihagyás” után ismét szemet vetettek egyesek a lát­szólag őrizetlen fákra. Ha nem is kockázat mentesen, de gyorsan lehet így tisztes jövede­lemhez jutni, hiszen Pécsett például a lucfenyő méterét öt­száz forintért mérik. Nyilván a karácsonyfák magas eladási ára ösztökélt egyeseket a mások ál­tal nevelt fenyvesek ritkítására. A Somogyi Érdészeti és Fafel­dolgozó Részvénytársaság nagyatádi erdészete tett eddig feljelentést ismeretlen tolvajok ellen. Információink szerint a lábodi erdészettől mostanáig egy teherautónyi - egészen pon­tosan 566 darab egy-másfél mé­teres - lucfenyőt vittek el az egyik éjszaka ismeretlenek, az általuk becsült kár 150 ezer fo­rint, ami a piacon ennek a leg­kevesebb kétszeresét éri. Ugyanitt a napokban három és félszáz fenyőt vágtak ki, ám a tolvajoknak már nem maradt idejük a „pucolásra”. Az erdé­szet dolgozói a rendőrséggel karöltve ugyanis megakadá­lyozták a kivágott karácsonyfák elszállítását, ám a tolvajokat nem sikerült fülön csípni. Ami szinte magától értetődő volt, hi­szen - mint Horváth József er­dészet-igazgató elmondta - a ti­losban járók olyan terepjárókat használtak, amelyek az erdé­szeti járművek számára áthatol­hatatlan helyeken is gond nélkül átvágtak. Nem tudjuk, hogy a magán-karácsonyfa nevelők szenvedtek-e károkat. A na­gyobb „gazdák” viszont a lopá­sokból okulva már éjjel-nappal őriztetik a nagy gonddal nevelt fenyőket. B. Z. A kereskedők új üzletháza Nagykanizsán Nem fél a konkurenciától a Balaton Füszért Kereskedelmi Rt. cég nyolcmilliárdos forgalmá­nak felét a közvetlen lakossági értékesítés teszi ki. Ez tudatos nyitás volt részükről. Felismer­ték, hogy a számában, szolgálta­tási színvonalában és kínálatá­ban egyre erősödő konkurenci­ával csakis profilváltással, áru- választékkal, a kiszolgálás gyorsaságával és az árakkal ve­hetik fel a sikerrel a versenyt. Az rt. két hete Lentiben már a 18. lakossági bevásárlóközpont­ját, s a héten Nagykanizsán a 11. viszonteladói egységét nyi­totta. Ezzel a nagykanizsai bá­zisuk már nagy- és kiskereske­delmi, valamint a telepen három éve üzemelő Grácia áruházzal lakossági kiszolgálást is végez. Milyen Nagykanizsa keres­kedelmi arculata? Míg öt éve 180 magánkeres­1994. DECEMBER 18., VASÁRNAP kedő tevékenykedett a város­ban, számuk mára már 3500. Minden elképzelhető profilt felölel a közel 1200 kereske­delmi és vendéglátó egység. A zömében kiskanizsai ősterme­lők által ellátott híres városi pi­acnak nem versenytársa ugyan a kenyérgyár területén lévő bér­leményben nemrég megnyitott, egy kft. által üzemeltetett első nagybani piac, mégis válasz­tékbővítő a szerepe. A városra oly jellemző, főleg húst, húské­szítményeket és élelmiszert fel­vásárló horvát turisták most ugyan levegőhöz hagyják jutni a helyieket, de azért jócskán hallani-látni őket a nemrég megnyitott karácsonyi ünnepi vásáron, a főtéri sátorsorokon A Balaton Füszért Kereskedelmi Rt. új üzletházat nyitott is, és mindenütt a város boltjai- Nagykanizsán, a bolt óriási áruválasztékkal várja az érdeklö- ban. B. M. L. dőket Fotó: Murányi László Új VDN 3 Mit csinál a vásárlóerő érez­hető csökkenésekor a magára valamit is adó kereskedelmi cég, mint mondjuk a Zala és Somogy éléskamrájaként szá­mon tartott Balaton Füszért Rt.? Előremenekül. Reménykedve a fellendülésben, az egyre vasta­godó pénztárcánkban, hogy ne akkor kelljen kapkodva futnia az események után. Hogy már eleve ott legyen a piacon, ahol már amúgy is biztosan megve­tette lábát. Pénteken reggel fél kilenckor nyitotta meg Nagykanizsán a Balaton Füszért Csengery úti nagykereskedelmi raktárháza volt konzervraktárából kialakí­tott Kereskedők üzletházát Dé­vényi Zoltán vezérigazgató. A korábbi hasonlót az állami gaz­daság szemközti bérleményé­ben üzemeltették lényegesen ki­sebb alapterületen. A több mint egy hónapos munkával és tíz­milliós ráfordítással kialakított új, 850 négyzetméteres üzletház 6-7 ezer árucikkből több mint harmincmilliós készlettel, vo­nalkódos számítástechnikai rendszerrel, a város egyik leg­korszerűbb bevásárló egysége­ként várja a kereskedőket. Az avatáson vendégként jelenlévő Suhai Sándor nagykanizsai pol­gármester jelképesen vette át a létesítményt, mondván, ha a vá­ros ajándékot kap, azt illik megköszönni. Az előremenekülés és a vál- .tás jó példájával szolgál a ma­gánosítás előtt álló Balaton Fü­szért Rt., mely tíz éve még mo­nopolhelyzetben lévő nagyke­reskedelmi vállalat volt. Ma a i l i

Next

/
Oldalképek
Tartalom