Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-18 / 348. szám
Vár, falu, város, egy egész gyermekvilág is építhető a színes kockacsodákból Fotó: Müller Andrea Komoly dolgok a gyermekjátékok A bóvlitól az elektromos csodáig — csak játszani lehessen vele!? Mára már mindenki előtt világossá vált, hogy a játék csak a gyerekeknek játék, a felnőtteknek hatalmas üzlet. Persze, csak a felnőttek egy részének, akiket „gyártónak” illetve „kereskedőnek” hívnak. Azoknak, akik a „vásárló” névre hallgatnak, a játék - főleg így karácsony előtt - inkább súlyos érvágás. Az árproblémán túl nagy kérdés az is, milyen játékot lehet és érdemes venni a gyereknek? A kínálat ugyanis rendkívül vegyes, s egyáltalán nem biztos - mint oly sok esetben hogy a legdrágább a legjobb, sőt! A boltok többségében főképp hivalkodó csomagolású, sok esetben elektronikát magukban foglaló csoda-játékokkal találkozhatunk, amik leginkább műanyagból készültek, s gyártási helyükként Kínát vagy valamely más távol-keleti országot tüntetik föl. Magyar termék jóformán nincs, vagy ha van is, az nem lépett túl a „hagyományos” fröccsöntött műanyagkardon és társain, s forgalomba hozóik még külcsínyükben sem próbálják kívánatosabbá tenni őket - talán egy vékonyabb pénzű réteg kényszerű igénytelenségére apellálva? Az alapvetően elkeserítő képet mégis árnyalja egy-egy üde színfolt. Ide tartozik a pécsi illetőségű Szabó István, aki kis műhelyében az Európai Gyermekjáték Biztonsági Szabványnak is megfelelő festett fajátékokat készít, manufaktúrában: kis vonatot, teherautókat, repülőket. Vajon mi vitte erre a tevékenységre, érdeklődtem tőle.- Szerettem volna természetes anyagból, azaz fából készült játékot adni a fiamnak, de a boltokban - négy-öt éve - sehol nem találtam ilyesmit. Mindenféle járművet terveztem, s azokat kezdtem gyártani, igényesen, aprólékosan, figyelve a fa (bükk) és a festék kiválasztására. Az emberek szemléletét, értékítéletét én persze nem tudom megváltoztatni. Sokan azt mondják, „egyszerű fajáték”, pedig a gyereknek mi a fontos: hogy lehessen vele játszani és megfeleljen a korosztályának. Ezek a kis vonatok, kamionok egyszerű geometriai formákból állnak össze, téglatestekből hengerekből, mégis készségfejlesztők is egyben, hiszen vannak egymásba illeszthető, mozgó alkatrészeik. — Meg lehet élni ma fajátékkészítésből?- Egyértelműen nem. Bár az utóbbi egy-két évben javult a helyzet, nőtt az érdeklődés, még mindig nagyon hatnak a tévében, reklámokban látottak, az emberek elhiszik, hogy az a legjobb, amiről a legtöbbet hallanak. Lehet, hogy a fajáték-készítés ma még csak hobbi, de én hiszek benne, hogy lehet jövője is, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy bóvli mindig is volt, van és lesz. Akiknek eszébe jut, hogy volt nekünk valaha egy Rubik Ernőnk az ő bűvös kockájával, azoknak igazuk van: volt. Van aki azt állítja, azért nincs rendes magyar játékgyártás, amiért rendes magyar ipar sincsen. Mások még mindig az átmenettel magyaráznak mindent: most még minden új, majd megszokjuk, majd lecseng, majd visszatér minden - ha nem is a régi, de - a maga kerékvágásába. Ki tudja? Az biztos, hogy felnőnek a gyerekek, s csak arra fognak emlékezni, ami most van.M. K. BÉLYEGTERV-PÁLYÁZAT GYERMEKEKNEK Ezüstérem Oslóban Az ezüstérmet nyert bélyegek Fotó: Müller A XVII. Téli Olimpia alkalmából kiadott bélyegek versengésében hazánk az oslói parádén ezüstérmet kapott. Svind Ferenc grafikusművész szép bélyegei rangos elismerést szereztek a magyar bélyegkiadásnak. Erről is szót váltottunk többek között Vladár Ferenccel, a Magyar Posta Rt. bélyegkiadásának felelősével, aki elmondotta: a hazai bélyegeknek igen jó hírük van a nagyvilágban. S nem rontják és nem is javítják ezt a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének sajátos kiadványai sem, melyek bélyegnek nem nevezhetők, bár megjelenésre, formára hasonlítanak arra. (És közzéteszik őket a magyar bélyegek katalógusában is, igaz, külön megjegyzéssel.) Ezek az emlékívek bérmentesítésre nem használhatók, s akárcsak külföldön, ahol e para- filatéliának nagyobbak a hagyományai, a nem bélyegek kategóriájába sorolhatók. De maradjunk az igazi bélyegeknél. A postatörvény értelmében hazánkban a Magyar Posta privilégiuma a bélyegkiadás, s céljuk ezért egyértelmű; még keresettebbek legyenek a magyar bélyegek a nagyvilágban. Ezért egyre kevesebb, egyre kisebb példányszám megjelenését vállalják. Jövőre például az európai hagyományokhoz igazodva szűkítik a kiadandó bélyegek körét. Mindössze 1200 forint összértékben és 36 címletet terveznek, s ezek között talán a legérdekesebb kezdeményezés egy gyermek- rajz-pályázathoz fűződik. Négy és tizennégy éves korú gyermekeket bélyeg-tervezésre sarkallnak, s szeretnék 1995 karácsonyára megjelentetni a két legszebben sikeredett példányt, 14 és 60 forintos névértékben. A pályázatról a Posta Rt minden információt megad. Persze ez a karácsonyi lesz a sorban a legutolsó a jövő évi bélyegek sorában, melyet* szokás szerint a különféle jubileumok köszöntése vezérel. Januárban lesz 100 éves a MAHART, márciusban 150 éves a tiszai gőzhajózás, áprilisban 150 éves Petőfi örökbecsű műve, a János vitéz, 125 éves az Országos Mentőszolgálat, 50 éves a FAO. Május 9-ét Európa bélyeggel köszönti a posta, s e hónapban jelenik meg a Természetvédelem éve kisív. Júniusban 100 éves a Magyar Olimpiai Bizottság, s e hónap kuriozitása lesz a portugál-magyar közös kiadásban megjelenő, szelvényes bélyeg a portugáliai és az árpádházi Szent Erzsébetekkel. Július Szent László királyunk halálának 900-dik évfordulója, s teljesség igénye nélkül tegyük még hozzá: szeptemberben lesz 100 éves az Eötvös-kollégium, októberben 50 éves az ENSZ és novemberben 100 éves a No- bel-díj. Megjelenik még a Feszty-körkép második szelete, s persze ott lesznek 1995 hazai bélyegein a magyaros motívumok is. K. F. Az üzletben kizárólag természetes anyagból készült játékok, dísztárgyak, ajándékok kaphatók, melyek Tanzániából, Haitiről, Ugandából érkeztek a karitatív-kereskedői hálózat első magyar- országi boltjába Müller Andrea felvétele Tanzán ébenfa-rinocérosz A megsegítettek között Benin, Uganda, Etiópia, Szenegál Gyönyörű holmik. Ébenfából orrszarvú, háncsból kosár és függőágy, fűből nyaklánc, ónixból illatos kenőcsnek való szelence. És szatyrok, sálak üveg-tárgyak, egzotikus szobrocskák, zeneszerszámok, csengők és dobok, mind-mind a harmadik világ termékei. Be- ninből, Tanzániából, Haitiről, Ugandából, máshonnan. Külhoni országokban már jól ismert karitatív-kereskedői hálózat első boltja Magyarországon, a pécsi egyházmegyében nyílt a napokban, a kertvárosi Aidinger utcában. E hálózat európai szervezete, az European Fair Traid Agency létét annak köszönheti, hogy valaki felismerte: avval is lehet támogatni a világ elmaradott régióit, ha az ott készült termékeket bizonyos felárral veszik s adják tovább. S az így odajuttatott pénzt iskolára, kórházra, gyermekek megsegítésére költhetik. A nagyvilágban jelenleg több mint 250 olyan ország van, ahol e speciális bolthálózatot kiépítették, s közel 80 olyan szerencsétlen, elmaradott ország - régió -, ahonnan különféle kézműipari terméket beszerzik. Mint azt Hegyi Zsuzsa, a pécsi Világ-Kapocs Kft ügyvezetője elmondotta: a fejlődő világ számára való gyakorlati segítségnyújtás legkézenfekvőbb formája amely életvitelszerűen is vállalható: a tudatos vásárlás. Hogy tudom azt: ha megveszek mondjuk egy mexikói faluközösségben szőtt szőnyeget, annak árában a helybéli célokra is adományozok bizonyos összeget. A nemzetközi karitatív bolthálózatnak több évtizedes múltja van: előbb kávéval, déli-gyümölccsel kezdődött, majd később bővült ki a kézműipari termékekkel. És természetesen megvan az ellenőrzés módja is: az EFTA emberei azt is megnézik, vajon tényleg az eredeti célra költötték a plusz-pénzeket? A Világ-Kapocs Kft. számára az is cél, hogy magyarországi termékek is bekerüljenek a hálózatba. Hiszen akad nem egy megsegítésre érett régiónk, népcsoportunk. Hegyi Zsuzsa szerint elsőként a Kolping Egyesület egyik, Budapest környéki foglalkoztatójában készített holmikat szeretnék bevinni a hálózatba. Ehhez járulhatna a cigányok lakta régiók megsegítése, fonott termékek, teknők, termeltetésének megszervezésével. Kozma F. Fenyőorzók Szervezett bandák járják sorra a Karácsonyt megelőző hetekben a fenyőben gazdag dél-dunántúli erdőket. Míg korábban csak Mindenszentek előtt lopták és csonkították a fenyőt, úgy a jó pénz reményében három év „kihagyás” után ismét szemet vetettek egyesek a látszólag őrizetlen fákra. Ha nem is kockázat mentesen, de gyorsan lehet így tisztes jövedelemhez jutni, hiszen Pécsett például a lucfenyő méterét ötszáz forintért mérik. Nyilván a karácsonyfák magas eladási ára ösztökélt egyeseket a mások által nevelt fenyvesek ritkítására. A Somogyi Érdészeti és Fafeldolgozó Részvénytársaság nagyatádi erdészete tett eddig feljelentést ismeretlen tolvajok ellen. Információink szerint a lábodi erdészettől mostanáig egy teherautónyi - egészen pontosan 566 darab egy-másfél méteres - lucfenyőt vittek el az egyik éjszaka ismeretlenek, az általuk becsült kár 150 ezer forint, ami a piacon ennek a legkevesebb kétszeresét éri. Ugyanitt a napokban három és félszáz fenyőt vágtak ki, ám a tolvajoknak már nem maradt idejük a „pucolásra”. Az erdészet dolgozói a rendőrséggel karöltve ugyanis megakadályozták a kivágott karácsonyfák elszállítását, ám a tolvajokat nem sikerült fülön csípni. Ami szinte magától értetődő volt, hiszen - mint Horváth József erdészet-igazgató elmondta - a tilosban járók olyan terepjárókat használtak, amelyek az erdészeti járművek számára áthatolhatatlan helyeken is gond nélkül átvágtak. Nem tudjuk, hogy a magán-karácsonyfa nevelők szenvedtek-e károkat. A nagyobb „gazdák” viszont a lopásokból okulva már éjjel-nappal őriztetik a nagy gonddal nevelt fenyőket. B. Z. A kereskedők új üzletháza Nagykanizsán Nem fél a konkurenciától a Balaton Füszért Kereskedelmi Rt. cég nyolcmilliárdos forgalmának felét a közvetlen lakossági értékesítés teszi ki. Ez tudatos nyitás volt részükről. Felismerték, hogy a számában, szolgáltatási színvonalában és kínálatában egyre erősödő konkurenciával csakis profilváltással, áru- választékkal, a kiszolgálás gyorsaságával és az árakkal vehetik fel a sikerrel a versenyt. Az rt. két hete Lentiben már a 18. lakossági bevásárlóközpontját, s a héten Nagykanizsán a 11. viszonteladói egységét nyitotta. Ezzel a nagykanizsai bázisuk már nagy- és kiskereskedelmi, valamint a telepen három éve üzemelő Grácia áruházzal lakossági kiszolgálást is végez. Milyen Nagykanizsa kereskedelmi arculata? Míg öt éve 180 magánkeres1994. DECEMBER 18., VASÁRNAP kedő tevékenykedett a városban, számuk mára már 3500. Minden elképzelhető profilt felölel a közel 1200 kereskedelmi és vendéglátó egység. A zömében kiskanizsai őstermelők által ellátott híres városi piacnak nem versenytársa ugyan a kenyérgyár területén lévő bérleményben nemrég megnyitott, egy kft. által üzemeltetett első nagybani piac, mégis választékbővítő a szerepe. A városra oly jellemző, főleg húst, húskészítményeket és élelmiszert felvásárló horvát turisták most ugyan levegőhöz hagyják jutni a helyieket, de azért jócskán hallani-látni őket a nemrég megnyitott karácsonyi ünnepi vásáron, a főtéri sátorsorokon A Balaton Füszért Kereskedelmi Rt. új üzletházat nyitott is, és mindenütt a város boltjai- Nagykanizsán, a bolt óriási áruválasztékkal várja az érdeklö- ban. B. M. L. dőket Fotó: Murányi László Új VDN 3 Mit csinál a vásárlóerő érezhető csökkenésekor a magára valamit is adó kereskedelmi cég, mint mondjuk a Zala és Somogy éléskamrájaként számon tartott Balaton Füszért Rt.? Előremenekül. Reménykedve a fellendülésben, az egyre vastagodó pénztárcánkban, hogy ne akkor kelljen kapkodva futnia az események után. Hogy már eleve ott legyen a piacon, ahol már amúgy is biztosan megvetette lábát. Pénteken reggel fél kilenckor nyitotta meg Nagykanizsán a Balaton Füszért Csengery úti nagykereskedelmi raktárháza volt konzervraktárából kialakított Kereskedők üzletházát Dévényi Zoltán vezérigazgató. A korábbi hasonlót az állami gazdaság szemközti bérleményében üzemeltették lényegesen kisebb alapterületen. A több mint egy hónapos munkával és tízmilliós ráfordítással kialakított új, 850 négyzetméteres üzletház 6-7 ezer árucikkből több mint harmincmilliós készlettel, vonalkódos számítástechnikai rendszerrel, a város egyik legkorszerűbb bevásárló egységeként várja a kereskedőket. Az avatáson vendégként jelenlévő Suhai Sándor nagykanizsai polgármester jelképesen vette át a létesítményt, mondván, ha a város ajándékot kap, azt illik megköszönni. Az előremenekülés és a vál- .tás jó példájával szolgál a magánosítás előtt álló Balaton Füszért Rt., mely tíz éve még monopolhelyzetben lévő nagykereskedelmi vállalat volt. Ma a i l i
