Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-17 / 347. szám

12 aj Dunántúli napló Oktatás - Kultúra 1994. december 17., szombat A természetes gyógymódok tudományos alapjairól A fi toter ápia és a homeopátia útjain Rácz Gáborral, a POTE vendégprofesszorával HOGYAN KÉSZÜLT A MAGYAR KATEKIZMUS? Egyetlen nagy rendszer Beszélgetés dr. Lehajol, óvatosan széthajto­gatja a fűszálakat, vigyázva a köztük lévő növénytestre, amely ebben a pillanatban ép­pen a legfontosabb nela. Gyógynövényeket gyűjt és ve­lük foglalkozik dr. Rácz. Gábor marosvásárhelyi professzor immár ötven éve. Felesége és egyben legközvetlenebb mun­katársa, dr. Rácz-Kotilla Erzsé­bet ugyancsak a gyógynövé­nyek tudósa. Ketten együtt ép­pen száz éve művelik ezt a tu­dományt, azaz afitoterápiát és a korszerű természetgyógyászat egy másik ágazatát, az ugyan­csak nagy tradíciókon nyugvó homeopátiát. Immár több éve itt élnek Pécsett, és a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem kebelében fejtik ki tevékenységüket.-Mi hozta önöket Pécsre? Hol kezdődött, hogyan alakult életpályájuk?-A Kolozsvári Bolyai Tu­dományegyetem gyógysze­részeti karán végeztünk. -Én 1943 óta foglalkozom gyógy­növényekkel - mondja Rácz professzor. Ekkor, még a gim­náziumban kaptam egy német nyelvű jutalomkönyvet a gyógynövényekről. Éz aztán életreszóló élményemmé vált és meghatározta a pályámat. Nagy hatással, volt ránk Kopp Ele­mér, aki Marosvásárhelyen, az egyetemen a gyógynövénykuta­tást és oktatást megalapozta. 1948-tól nyugdíjaztatásomig a Marosvásárhelyi Orvostudo­mányi Egyetem gyógysze- részettudományi tanszékén dolgoztam - docensként, majd intézetvezetőként, tanszékve­zető egyetemi tanárként. Fele­ségem ugyancsak a téma kuta­tója, ő elsősorban az állatkísér­letek és a kutatási dokumentá­ció specialistája. Pécsre az itteni orvostudományi egyetem egy kis küldöttségének a megkere­sése és kérése nyomán kerül­tünk három évvel ezelőtt. Azóta itt vendégprofesszorként dol­gozom.- Marosvásárhely, orvostu­dományi egyetem, fitoterápia, homeopátia, Románia elmúlt évtizedei.. . Hogyan lehetett mindezt megélni?- Ami a tudományt és annak művelését illeti, ezzel nem volt különösebb gond. A fitoterápi- ában és a homeopátiában nem voltak tilalmak. Sőt, a fitoterá­pia - növényi eredetű gyógy­szerekkel történő kezelés - tel­jesen beépült a gyógyszeres ke­zelés rendszerébe. Erdélyen be­lül pedig közismerten nagy tra­díciója volt mindennek. A ho­meopátiát a Szovjetunióval, az USA-val, a két Németországgal együtt Románia is elfogadta, mint diagnosztikai és gyógyá­szati irányzatot, amely ugyan­csak beleépült az ottani egész­ségügybe. Az egyetemen a tan­szék mellett volt egy botanikus kertünk, amely gyűjteményi részből és egy kísérleti célra tör­ténő termesztői kertből állt. Jól felszerelt laboratórium csatla­kozott mindehhez és itt a tudo­mányos munkát és az oktatást egyaránt korszerű körülmények között lehetett folytatni. Lega­lább 40 - Románia-szerte ma is kapható saját gyógyszerünk ke- riilt forgalomba az évek során. Én magam kizárólag olyan nö­vényekkel foglalkoztam - mint­egy 500 ilyen növényről be­szélhetünk -, amelyeket magam is gyűjtöttem. Ezek rendszer­tana, hatóanyagtartalma, a ha­tóanyagoknak az emberi szer­vezetre gyakorolt hatásme­chanizmusa érdekelt. Ennek az eredményeit foglalja össze a Sanitas kiadónál nemrég megjelent monográfiánk (Rácz Gábor-Rácz-Kotilla Erzsébet-Szabó László Gy.: Gyógynövényismertet - a fito­terápia alapjai). Ami a rend­szert illet, persze voltak atro­citások, de erről ne beszél­jünk.-A homeopátia immár tág teret nyert a nyugati klinikai gyakorlatban is, itthon viszont még csak ismerkedünk vele. Mi ennek a lényege?- A kibernetikus felfogás szerint a homeopátiát olyan ke­zelésnek tekintik, amely infor­mációt továbbít. A szokványos gyógyszerektől eltérően nem a bevitt anyag mennyisége, tö­mege, hanem a jelzések, (szig­nálok) útján hat a szervezetre. A klasszikus, Hahnemann-féle homeopátia mintegy kétszáz éves, ennek a modem változatát műveljük, és művelik világ­szerte napjainkban. Érdekes, hogy Magyarországon még mindig van ellenállás szakmai körökben ezzel kapcsolatban, holott olyan ez, mintha Liszt, Kodály, és Bartók hazájában til­tanák a zenét. Magyarország ugyanis a homeopátia nagyha­talma volt. Két homeopátiás kórház működött itt egykor, és 1935-ban itt rendezték meg a tudományág világkongresszu­sát is. t-A pécsi egyetemen konkré­tan mivel foglalkoznak?-1991-ben a már említett meghívás révén kerültünk ide feleségemmel egy üt. Témánk A természetes gyógymódok alap­jai címet viseli. Ezen belül a klinikai fitoterápiát oktatjuk. Amolyan kisebbfajta tanszék ez az egyetemen, tárgyunk úgyne­vezett választható tantárgy, dr Szabó László Gyula, dr. Botz Lajos, a feleségem és én képez­zük azt a kis teamet, amely a POTE gyógyszertárának kebe­lén belül kutatással és gyógy­szerfejlesztéssel is foglalkozik. Továbbá homeopátiával, azaz annak a hazai gyógyászati gya­korlatba történő újrahonosítá- sával. Ismertségünk és nemzet­közi kapcsolataink is jól alakul­nak. Úgy érzem, ígéretes jövő­nek néz elébe tevékenységünk.- Úgy hallottam, professzor úr több hazai intézményben is oktat a pécsi mellett.- Időközben Szegedre is meghívtak, az ottani orvostu­dományi egyetemre, ahol ter­mészetgyógyászatot, ezen belül fitoterápiát, aromaterápiát és homeopátiát oktatok. Tanítok a budapesti orvostovábbképző­ben is - szintén homeopátiát. Érkezett részemre egy soproni meghívás is, az ottani Németh László Középeurópai Akadé­miáról, ahol a gyógynövényis­meret témakörét adom elő.-Milyennek látja a magyar népesség átlagegészségi álla­potát?- Sajnos meglehetősen szomorúnak. A magyar lakos­ság részben a történelme, részben egészségtelen táplál­kozása, életvitele és még sok egyéb ismert és ismeretlen ok folytán depresszióra hajlamos. Az egészség védelme csak részben függ intézményes ke­retektől és eszközöktől, gyógyszerektől. Az átgondolt tanács, a jó szó, a biztatás nem terheli a költségvetést. Vala­mennyien többet tehetünk egymásért. Bebesi Károly A katolikus egyház Katekiz­musa alig két éve jelent meg franciául, olaszul és spanyolul. Azóta egyre több nyelvre fordít­ják le. A magyar fordítás a Szent István Társulat kiadásá­ban jelent meg. A munkát Tö­rök József teológiai professzor hangolta össze, a szövegek egy részét maga fordította, gon­dozta.- Hogyan készült el ez a ha­talmas munka? - kérdezte az Új Ember munkatársa Török József professzort.- A világnyelveken való kia­dáson külön kis intézetek dol­goztak. Magyarországon min­denki a rendes feladata mellett, többletmunkaként vállalkozott rá. A fordító bizottság elnöke Pápai Lajos győri megyéspüs­pök volt. Teológusok végezték a fordítást, ezért a magyar szö­veg teológiai szempontból igen pontos.-Róma milyen szerepet ját­szott a fordítás elkészültében?-Mivel az egyház hitének egész rendszerét tartalmazó hi­vatalos okmányról van szó, a Szentszék jóváhagyása szüksé­ges a fordítás kiadásához, akár­csak a Liturgikus szövegek ese­tében. A Hittani Kongregáció a mi esetünkben is kijelölt két hi­vatalos lektort, akik a kéziratot átolvasták. Természetesen ma­gyar anyanyelvű teológusokat kértek föl, egyikük idehaza él, másikuk pedig Rómában. Meg kell mondjam, gyors és kiváló munkát végeztek, bölcs tanács­aik nagy segítséget jelentettek. Észrevételeik nyomán átdolgoz­tuk a szöveget, s ennek alapján megkaptuk Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektu­sának a jóváhagyását. Róma A szépség és a szeretet himnu­sza a bibliai Salamon királynak tulajdonított Énekek éneke. A Somlyó György fordításában ol­vasható versgyűjteményt Szalay Lajos remek illusztrációival dí­szítve, ez év karácsonyának egyik legszebb ajándékaként jelentette meg a Gyomai Kner Nyomda. Papp Lajos vezérigazgató el­mondta: a kötet tisztelgés a nyolcvanöt esztendős Szalay La­jos festő- és grafikusművész munkássága előtt. Szalay életmű­vét ezernyi szállal hatotta át a Bib­lia. Az Énekek éneke témáihoz számos rajzot készített, amelyek ciklussá kerekedtek, kötetben azonban még nem láttak napvilá­got. Szalay mester eredeti lapjai a miskolci Herman Ottó Múzeum, megkívánja azt is, hogy a hiva­talos római kiadáshoz hasonló legyen az egyes fordítások küla­lakja, szövegelrendezése, betű­típusa is. A Szent István Társu­lat vállalta ezeket a feltételeket, s két hónap alatt készült el a szöveg szedésével.- A Katekizmus hivatalos szövege a francia kiadásra épül. Ez szokatlan az egyház történetében, hiszen a hivatalos szentszéki kiadványok nyelve a latin.-Csakugyan, a Katekizmus szövegén dolgozó teológusok franciául készítették el a szöve­get, s ezt jelentették meg elő­ször 1992 őszén. Érdekes mó­don végül mégsem ez lett a hi­vatalos szöveg, hanem az 1993 őszén Kanadában megjelent francia nyelvű kiadás. A két szöveg között több száz apró, de fontos különbség van. A tíz- parancsolatból például „a nyomda ördöge” miatt kimaradt a „Ne lopj!” parancsa.-Mit vár professzor úr a könyv magyarországi megjele­nésétől?- Éppen egyetemessége miatt a Katekizmusnak nagy esélye van arra, hogy itt Magyarorszá­gon is közönségsiker legyen. Az elmúlt húsz évben sok egyéni nézet látott napvilágot a teológiában is. Ha például va­laki olyan véleményt hall, ame­lyik kétségbe vonja az angyalok létét, a Szeplőtelen Fogantatást vagy más hittételt - üsse fel a Katekizmust, s ott megtalálja az egyház hivatalos tanítását. A Katekizmus jelentősége éppen abban van, hogy egyetlen nagy rendszerbe foglalja össze a ke­resztény hitet, erkölcsöt, litur­giát és imádságot. U. E. illetőleg a Miskolci Képtár gyűj­teményét gazdagítják. A kötetből a vászon kötésű alapkiadásán kí­vül háromszáz bőrkötésű számo­zott példány is készült, egy-egy Szalay által szignált szitanyo- mat-melléklettel. Papp Lajos utalt arra is, hogy a száztizenkét esz­tendős múltra visszatekintő nyomda mindössze két esztendeje foglalkozik újólág könyvkiadás­sal. Eddig míves hasonmás-, ille­tőleg nyomdatörténeti kiadvá­nyokat tettek közzé. A tervek sze­rint további köteteiket is a szépség és az igényesség jellemzi majd. Azt akarják, hogy méltóak legye­nek az alapító Kner Izidor és fia - az ötven esztendeje elhunyt - Kner Imre nemzetközi hírű könyvművészeti munkásságához. Énekek éneke Kétségek közt némi remény Kritikus a volt Szakszervezti Könyvtár helyzete Most könyvbörzének ad otthont a könyvtár Fotó: Läufer L. Trója kincsei Heinrich Schliemann, a mű­kedvelő német régész a múlt században kiásta Trója kin­cseit, amelyek hosszú és ka­landos úton a moszkvai Pus- kin-múzeumba kerültek. A ré­gészek most újra nekiláttak, hogy fényt derítsenek a 4400 évvel ezelőtt élt trójai királyok életére. Az arany és ezüst kely- heken és tányérokon megkere­sik a zsírok és olajok parányi nyomait, amelyek választ ad­hatnak arra: tejet, olívaolajat, vagy zsiradékot tartottak-e bennük. A pollenvizsgálatok segítségével meg lehet állapí­tani, milyen edényekben tárol­tak mézet és bort, az elszene­sedett növényi maradványok pedig arra adhatnak választ: mit ettek a trójaiak? A régészek a fémtárgyakon régi ujjlenyomatokat is keres­nek. Az izzadságban levő só rozsdakeltő hatású, az ujjle­nyomatok beleivódnak az anyagba. A későbbi korróziós rétegek konzerválhatják e vo­nalakat. Az ujjlenyomatok vizsgálata elárulhatja, honnan származtak a trójai királyok. A pécsi Athinay úton lévő volt Szakszervezeti Könyvtár folyamatos pusztulása egyre el­keserítőbb méreteket ölt. A va­laha a város harmadik legna­gyobb könyvtárának számító in­tézmény rendkívül népszerű volt az egyetemisták, főiskolá­sok és nyugdíjasok körében - ráadásul számos letéti (pl. üzemi) kiskönyvtárat működtet­tek. Sajnos, mindez lassan vég­képp múltidőbe kerül. Ugyanis az 1990-es nagy vál­tozások során a könyvtár a Va­gyont Ideiglenesen Kezelő Szervezethez (VIKSZ) került, mely szervezet a tulajdonjogot immár nem ideiglenesen, ha­nem hosszú távon sem hajlandó kiadni a kezéből, s így nem le­het csodálkozni azon, hogy se a városi, se a megyei önkormány­zat nem hajlandó a könyvtár fenntartására. A leépülés tehát már több, mint négy éve elkezdődött, s a mai napig sem állt meg. A letéti könyvtárak megszűnése (csak 1994 során pl. a Szigetvári Konzervgyár, Pannónia Sör­gyár, Patyolat) attól a kevés be­vételtől is elütik a könyvtárat, ami addig volt, arról nem is be­szélve, hogy gondoskodniuk kell a sokszor több ezer kötetre rúgó, megszűnő könyvtárak el­helyezéséről. Nem csoda hát, ha 1994 végére mindössze 6 mun­katárssal dolgozik a - nevében még mindig - Szakszervezti Könyvtár, s az utolsó negyed­évben írd és mondd 6000 forin­tot tudtak állománygyarapításra fordítani! Azonban a nagy ínség köze­pette némi remény élteti az itt dolgozókat, mint arról Papp Béla, a könyvtár vezetője be­számolt.- A helyzetünk munkajogi szempontból megoldódott de­cember 7-én, ugyanis átvett bennünket a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intéz­mények Egyesülete (SZMMIE). Ez a tény azonban semmit sem segít az ellátottságunkon. Eddig a Szabadművelődési Alapít­ványtól kaptuk a pénzt, azonban tőlük is lefaragtak a pótköltség­vetéskor, s eleve lecsökkent a számunkra jutó összeg mintegy félmillió forinttal. A könyvtár helyzete annyira kritikussá vált, hogy kénytelenek vagyunk a megszűnt letétek anyagából könyvbörzét rendezni, hogy az így befolyó pénzből fizethes­sünk munkabért, illetve rendez­zük egyéb kötelezettségeinket. Az állománygyarapítás csak óhaj marad, jóllehet tisztában vagyunk vele, hogy az, ami most történik, pótolhatatlan kie­sést jelent a könyvek és egyéb dokumentumok terén. Mást ne mondjak, gazdag hangzóanyagú fonotékánkat is kénytelenek voltunk megszűntetni.- Mi várható 1995-ben?-A fentiekben említett mű­ködtetési átvétel után maradt némi remény a fennmaradásra. A SZMMIE-től kapott informá­ció szerint a jelzett csökkentett állami támogatás szerepel a központi költségvetésben. De a vázolt helyzet megoldásához sokkal több pénz kellene, s an­nak is örülnünk kell, ha pl. iro­dahelyiségek bérbeadásával az erősen csökkentett dokumen­tum-beszerzés és a működés költségeit elő tudjuk teremteni. Arra remény sincs, hogy az épü­let rohamosan romló állagát va­laki is karbantartsa, vagy kija­vítsa a beázó tetőt. De mind­ezek ellenére bízunk abban, hogy az értékes könyvanyag és az olvasók érdekében pozitív változások is bekövetkeznek egy napon. M. K. I á 4 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom