Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-17 / 347. szám
1994. december 17., szombat Gazdaság aj Dunantüii napló 11 Eladott baranyai építős ingatlanok Vevőre találtak a Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat végelszámolás keretében értesített ingatlanjai. Az Állami Vagyonügynökség illetékes bizottsága jóváhagyta, hogy a Mohács, Budapesti országút 19. sz. alatti, és a Siklós, Godisai úti telepet a pécsi székhelyű „A” Beton Kft., szigetvári telephelyet a városi önkormányzat, míg az ugyancsak szigetvári, Rózsa közi építési telket egy magánszemély vásárolhatja meg. Lemondtak a Magyar Hitel Bank Rt. vezető testületéi Lemondtak a Magyar Hitel Bank Részvénytársaság pénteken tartott igazgatósági ülésén a testület jelen lévő tagjai. December 21 -én a bank közgyűlést tart, a lemondás ekkor lép hatályba. bejelentette lemondását a Magyar Hitel Bank Rt. Felügyelő Bizottsága is. A sajtószervekhez eljuttatott közlemény szerint az igazgatóság döntésével segítséget kíván nyújtani a részvényeseknek ahhoz, hogy a konszolidált, immár rendezett mutatókkal rendelkező és tényleges nyereséget termelő pénzintézet megújult tulajdonosi támogatással készüljön fel a privatizációra. Az igazgatóság egyben köszönetét fejezte ki a bank munkatársainak és az ügyvezetés leköszönő tagjainak azért a kimagasló szakmai teljesítményért, amely az idei eredmények elérését lehetővé tette. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1994. december 16-án Pénznem vételi közép eladási angol font 172,50 174,24 175,98 ausztrál dollár 85,86 86,66 87,46 belga frank (100) 341,69 345,15 348,61 dán korona 17,93 18,11 18,29 finn márka 22,64 22,87 23,10 francia frank 20,39 20,60 20,81 gör. drachma (100) 45,47 45,93 46,39 holland forint 62,76 63,39 64,02 ír font 169,70 171,43 173,16 japán yen (100) 110,05 111,15 112,25 kanadai dollár 79,66 80,45 81,24 kuvaiti dinár 368,01 371,63 375,25 német márka 70,28 70,99 71,70 norvég korona 16,12 16,28 16,44 olasz líra (1000) 67,76 68,46 69,16 osztrák sch. 9,98 10,08 10,18 portugál esc. (100) 68,4Í> 69^15 69,85 spanyol pes. (100) 83,70 84,56 85,42 svájci frank 83,10 83,95 84,80 svéd korona 14,66 14,81 14,96 USA dollár 110,42 111,49 112,56 ECU (Közös Piac) 133,99 135,35 136,71 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre Steril körülmények között csomagolják a Lapkasajtot a pécsi üzemben Fotó: Läufer László Minőség- és termékfejlesztés a Baranyatej Rt.-nél Élőflórás joghurt és különlegesen tartós tejföl a kínálatban A Baranyatej Rt. idei 4,5 milliárd forintos forgalmával országos összehasonlításban is a legnagyobb tejfeldolgozó üzemek közé tartozik. Privatizációját követően szeptembertől a vezérkarban történt néhány személycsere, de igazából a cég kereskedelmi, marketing tevékenysége változott meg azóta. A régi termékek más csomagolást és a fogyasztó igényeinek megfelelőbb méreteket kaptak, egyben minőség- és termékfejlesztésbe kezdett a társaság, s Karácsony előtt már több új tejtermékkel találkozhatnak a vásárlók a boltokban. A Baranyatej Rt. évente 100 millió liter tejet dolgoz fel, s ezzel a teljesítménnyel Magyarország 4 legnagyobb ilyen profilú cége közé tartozik. A korábbi években is nyereséges volt a vállalkozás, így privatizációja után nem volt szükség jelentős szerkezet-változtatásokra, de a felső vezetésből 3-an távoztak. Dr. Bíró László, a Konzum Rt. korábbi igazgatója került a társaság élére szeptembertől, s azóta a társaságnál igen átgondolt piackutatási, értékesítési és reklámtevékenység folyik. A lapkasajt a marketing munka hatására egyre kelendőbb a régióban, de például a sörsajt is a vásárlói vélemények alapján kerül kisebb méretekben a pultokra. A minőség biztosításával is külön kutatócsoport foglalkozik, hiszen a Közös Piachoz csatlakozásnak az élelmiszer- iparban ez az egyik alapfeltétele, s az exporttermelés sem megy enélkül, holott a Délvidékre már rendszeresen indulnak 20-30 tonnás szállítmányok Pécsről. A gyár azonban a belföldi fogyasztóra is gondol, Karácsony előtt új termék, az élőflórás joghurt kerül a boltokba, egy nagyszabású termék- fejlesztés előhírnökeként. Ez a tejtermék tartósítószert már nem tartalmaz - élőflóra helyettesíti, eltűnik ily módon a lisztes állaga. Az ízesítést gyümölcsdarabkákkal oldják meg, s emberi kéz nem érinti a terméket a készítés során. Ugyanakkor dolgoznak a nitrogén-levegő keverékkel lezárt tejfölös poharakon is, mely nagyobb élettartamot és jobb minőséget biztosít az áruféleségnek. Az értékesítésben sok az új elem a Baranyatejnél, de a nyersanyag beszerzésnél marad minden régiben. A térség tejtermelői ezt bizonyára nem bánják, hiszen így jövőre is számíthatnak a részvénytársaság 50 millió forintos anyagi segítségére. Mészáros B. E. Négymilliárd forint az ÁVÜ-től Hatvani Szabó János, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója a vagyonügynökség 1994-es munkáját elemezve közölte: a privatizációt az elmúlt időszakban is nagy érdeklődés övezte. Időnként komoly bírálatok hangzottak el a társadalom, a kormány, illetve a szaktárcák részéröl, ami természetes, hiszen a magánosítást komoly érdekkonfliktusok kísérik. Az Állami Vagyonügynökség 1994-es bevételei novemberig elérték a 94,16 milliárd forintot. A kiadások ezt mintegy 200 millió forinttal haladták meg. Az ÁVÜ novemberig ez évben 30,24 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet vont be. A privatizáció kész- pénzbevételeit ugyanebben az időszakban 18,73 milliárd forintot tettek ki. Az ÁVÜ bevételeiből 27,78 milliárdot fordítottak az államadósság törlesztésére. Az év végéig a vagyonügynökség mintegy 4 milliárd forintot fizet be a költségvetésbe. Ez év novemberéig a vagyonügynökség 393 tranzakcióban értékesített üzletrészeket és részvényeket, 70,3 milliárd forint értékben. Az Állami Vagyonügynökség vállalatainál ugyanebben az időben 28 esetben hajtott végre tőkeemelést, 10 milliárd forint értékben. A vagyonügynökség eddig az idén 405 privatizációs pályázatot írt ki és ez a szám a tervek szerint az év végéig százzal emelkedik. A jövő év elején gyorsul az ütem: február végéig 200-250 kis- és közepes cég pályázatait írják ki. A biotermelés szerepe a világgazdaságban Növekedhet-e továbbra is a világgazdaság a jelenlegi ütemben? Milyen szerepet játszhat e probléma megoldásában a biotermelés? Ezekre a kérdésekre kereste a választ dr. Sántha Attila, a JPTE Közgazdaságtudományi karának tanára ,A fenn- tarthetó fejlődés és a biogazdálkodás” című nagydoktori disz- szertációjában, amelyet december 11-én ismertetett a nagyszámú érdeklődőnek a pécsi MTESZ-székházban. A fenntartható fejlődés gondolata a környezeti gondok gondok tudatosulása következtében Stockholmban 1992-ben megrendezett I. Környezetvédelmi Világkonferencián merült fel. A fejlett országok - a Római Klub első, „A növekedés határai” című jelentésére alapozva - a gazdasági fejlődés leállítására voksoltak akkor, amikor a szegény országok lakói még alap- szükségleteiket sem tudták kielégíteni. A kompromisszum: a fenntartható fejlődés biztosítja az elmaradott térségek felzárkózását, de környezetkímélő, azaz olyan gazdálkodást jelent, amely erőforrástakarékos, és nem bocsát ki a környezetre káros szennyezőanyagokat. Olyan zárt rendszer ez, mint a természet háztartása. A tradicionális paraszti és nagyüzemi mezőgazdaság megközelítette ezt az ideális állapotot, de a terméshozamok növelése és a munkaerőigény csökkentése érdekében a ’20-as években Nyugaton megkezdődött a mezőgazdaság iparosítása, ami mindaddig pozitívum volt, amíg az ipari fejlesztés mellékhatása nem jelentkezett az agrárLobbizás az Az építőipar teljesítménye idén várhatóan 16 százalékkal növekszik az elmúlt évhez képest. A szektor további fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy a parlament a jövő évben minél előbb elfogadja a közbeszerzési törvényt. Ezt hangoztatta Kre- szán Álbert, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, a Középületépítő Vállalat vezérigazgatója tegnap, az ÉVOSZ évzáró ülésén. Az elnök hangoztatta: a köz- beszerzési törvény elfogadása nagyban segítené, hogy az építőipari ágazat, és ennek részeként az építőipari vállalkozók tevékenysége normális keretek között bővüljön kiépülő piac- gazdaságunkban. Ügyancsak fontos lenne a kivitelezési jogosultság szabályozása is. Napjainkban ugyanis az építőipar mintegy 120 ezer legálisan foglalkoztatott dolgozója mellett 40 ezerre tehető a feketén muntermelésben. Ezek lerontották az eredményeket, megdrágították a termelést. Az 1973-ban kezdődő olajárobbanás világossá tette, hogy a többlethozam nem fedezi a többletráfordítást, a ’80-as évekre megerősödő környezetvédelmi mozgalmak pedig a mezőgazdaságot tartották az egyik legfőbb szennyezőnek. Magyar- országon a károsodás nem érte el a nyugati mértéket, mivel a mezőgazdaság intenzív iparszerű szakasza csak a’70-es évtizedre volt jellemző. A szükségszerű „rendszerváltást” egyrészt a ’20-as években születő, és a ’80-as évektől már támogatott biotermesztés jelentette, amely a belső erőforrások maximális hasznosításával minimalizálta a (csak természetes eredetű) inputokat. A műtrágya hiánya miatti kisebb termésátlagokat, a növényvédőszerek mellőzése miatti termésvesztést és a permetezés elhagyása miatt minőségromlást - mint termelői kockázatot - csak magasabb ár- > ral lehet kompenzálni. A gazda- ■ ságosság feltétele pedig a fo-S gyasztói kör bővülését követő | termelés növekedés. Magyaror-f szágon a biotermelés csak sajátos igényt kielégítő alternatíva lehet, annál is inkább, mert a népességnövekedéssel fokozódó élelmiszerszükségletet nem tudja kielégíteni. A másik irányzat, az integrált termelés az előbbinél olcsóbb, versenyképesebb és perspektivikusabb, mert nem mond le a műtrágyáról, csak korlátozza azt, és ez gyorsabb termésnövekedést tesz lehetővé. Dr. Sántha Attila szerint a jövőben a két módszer összolvadásá- val számolhatunk. Z. E. építőiparnak kavállalók száma. Emiatt számos esetben szabálytalanság, kivitelezési hiányosság fedezhető fel a különböző építkezések terén. Szükséges továbbá az építésügyben is megteremteni a minőségi felügyeletet. Az ÉVOSZ elnöke azt is hangoztatta, hogy a parlamentben is erőteljes lobbizást szeretnének végezni, melyhez meg akarják nyerni a környezetvédelmi bizottság segítségét is. Baráth Etele, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke elmondta: ha az építőipar a fejlődés felé mozdul el, az az egész magyar gazdaság növekedésére lendítően hat majd. A Parlament Környezetvédelmi Bizottságának feladatai jövőben bővülnek, külön építésügyi és idegenforgalmi albizottságot is működtetnek, mivel ezen ágazatok tevékenysége szorosan összefügg a környezetvédelemmel. HERBERT GÁBOR A PÉCSI IPARTESTÜLET ÚJ ÜGYVEZETŐJE Mindenki egy életen át vállalkozik A Baranya Megyei Kézműves Kamara megalakulását követően a Pécsi Ipartestület pályázatot írt ki, ugyanis Borsós Istvánt, a régi ügyvezetőt megválasztották a kamara titkárává. Több pályázó közül Herbert Gáborra esett a választás.- Építőmérnök és szerkezetépítő szakmérnök vagyok, ez az eredeti szakmám - mondja Herbert Gábor. - Tizenhárom évig az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetnél az ÉMI-nél dolgoztam. Sokszor kapcsolatba kerültem vállalkozókkal és a munkájukkal. Az tapasztaltam, hogy az elmúlt években javult a szakipari munkák minősége. Ennek véleményem szerint nem az az oka, hogy az előírásoknak akarnak megfelelni, hanem csak így tudnak talpon maradni. Ha minőségi munkát végeznek, legközelebb is kapnak megrendelést. Emberekkel mindig szívesen foglalkozott Herbert Gábor. Azért adta be a pályázatát, mert úgy gondolja ez érdekes feladat. Az ipartestület önmagát szervező, önkéntes testület. Hogy mi történik az a tagokon múlik. A gondokon nem annyira a rendeletekkel, hanem a problémákra közösen keresett megoldásokkal lehetne változtatni, nemcsak szakmai, hanem egyéb területen is. Tizenhárom évig az ÉMI-nél volt szakértő. Úgy érezte mást kellene csinálnia. Egy éve gondolt erre először, azóta figyelte a pályázatokat. Több helyre is beadta a pályázatát, itt elfogadták.-A vállakozói lét megköveteli hogy határozottak legyenek az emberek - állítja Herbert Gábor, - hiszen naponta szembesülnek a gondokkal, a piac teremtette helyzetekkel. Mindenki egész életén át vállalkozik kisebb, nagyobb feladatokra. Magam most egy nagyobbra. Már kicsiben eddig is belekóstoltam azzal, hogy az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvetettem magam, és egyedi tervezőként tevékenykedem. Éppen ezért, valamennyire bele tudom képzelni magam a vállalkozók helyébe. Ugyan tompí- tottabban jutottak el hozzám a vállalkozókat nap, mint nap húsba vágóan érintő változások, hiszen nem ebből éltem. Véleménye szerint időnként nem árt pályát módosítani, senkinek nem válik kárára, ha többoldalú lesz, más területeken is kipróbálja magát. Sz. K. „Keltető” címmel látogatható kézművesvásár a hét végén Pécsett, a Tüzér utcai mozgalmi házban. A vásárt a Baranya megyei Vállalkozói Központ és a Magyar Iparszövetség Oktatási Központja rendezi. Képünkön az egyik kiállító a „MÁS” bútor és lakberendezési stúdió kollekciója Fotó: Läufer L. l & l 4 i
