Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-02 / 332. szám
10 aj Dunántúli napló Városaink 1994. december 2„ péntek csacsija Éhen veszünk-e? - ez itt a kérdés. Ám ha jól belegondolok, akár a „kérdés” után is tehettem volna kérdőjelet. Tanácstalan vagyok, mint a címben is említett XIV. századi francia skolasztikus bölcselő példázatának szamara, amely az egyforma távol lévő, egyenlő nagyságú két szénaköteg között választani nem tudott, tehát szükségképpen éhen halt. A választani nem tudás tragikomikus példázatáról viszont Schopenhauer az Erkölcstan hét alapkérdése című művében kimutatta, hogy a szerzőségét Bu- ridánra egy jóval későbbi filizó- fus aggatta rá. (Az eredet Arisztotelészig vezethető vissza.) E példázat a felemlegetésével persze nem a választópolgárokat illettem. Kampány vége táján nincs olyan őrült, aki „le- csacsizná” a választókat. Különben is itt most - ha a pol- gármesteijelölteket vesszük - hat „szénakötegről” van szó, s így jóval kuszább az egyenlő távolság és a vonzerő. (Persze az is a választási „erkölcstan” és törvényesség alapkérdései körébe tartozó - nem is kevés hasznos tanulsággal, (akiket illet!) hogy a hat jelölt miért mégsem hét.) A példázatra utalás oka viszont igen egyszerű: én kerültem Buridán szamarának szerepébe, hogy melyik - kampány idején is lehetséges - témáról írjak? Megdicsérhetném a polgármesterjelöltek fórumára telefonáló pécsi polgárokat, hogy érett politikai érzékkel valóban csak érdeklődtek és más híveként nem provokálták a rivális jelölteket. A kérdéseik viszont árulkodtak is: a közvetlen választás azt az általános tévhitet keltette, hogy ezentúl a polgár- mesteri funkció afféle „elnöki köztársassággá” változtatja az önkormányzatot. Magyarán: majdnem, vagy legalább akkora közhatalmat feltételeznek a polgármesternek, mint a közgyűlnek. (Ha a törvényhozó hatalmaink négyévenként váltogatják, melyik szénakötegbe harapnak, kísérleti állampolgárok maradunk örökre.) A tényleges hatáskör-növekedés és az egyfordulós választásban rejlő lehetséges következmények persze az önkormányzat működésében is eredményezhetnek „Buridán sza- mara”-szindrómát, ám a programok megvalósítása biztos, hogy nem egy emberen múlik. Lehet - s ez kínálkozott a másik lehetséges témaként - , hogy ma az is elhangzik minősített többséggel kimondott bizonyítványmagyarázatként: nem is csak ötven emberen múlott! Ugyanis délelőtt tartja utolsó, s ünnepi ülését a leköszönő közgyűlés. A program után állítólag politikai eszmecsere lesz búcsúzóul, de nem hivatalosan. Mivel az ellenkező, a választási esélyegyenlőséget borogató változat ötletét legutóbb kifogásoltam, most dicsérem a testület utoljára (újra?) felvillantott stílusérzékét: jól választott. Már rajtunk a sor, hogy netán az előbbi traktákból egynémely dologgal jóllakottan - vagy eltelten - a későbbiekre éhkoppon ne maradjunk. Dunai Imre Dr. Szabó László Köztársaság Párt Dr. Szabó László 35 éves, jogtanácsos. Évtizednyi időt dolgozott közigazgatásban, így többek között 1989-től a PIK-nél. Nemrég választották a Társasházak Pécsi Érdekképviseleti Szervezete elnökévé.- Eléggé profitált-e a város a vezetői szintű nemzetközi kapcsolatok bővüléséből. Van-e elképzelése, miként lehetne munkahelyteremtő külföldi tőkebefektetéseket szerezni - szólt hozzá az első kérdés.- A külföldi kapcsolatok javarészt kihasználatlanok maradtak. Véleményem szerint az eddiginél jóval több lehetőség van a lobbizásra és a kapcsolatok folyamatos építésével, javításával lehet a külföldi tőkét idecsábítani. Ám ennek előfeltétele, hogy az önkormányzat vezetése a város gazdasági szerveivel is jó kapcsolatot alakítson ki. Az összefogásban rejlő eredményesség érdekében fontosnak tartom, hogy a megyei közgyűlés vezetésével is állandó párbeszéd legyen. Ez is hiányzott.-Mi az álláspontja a sport támogatásáról?-A hasonló nagyságú Debrecenben a költségvetés 216 millió forintot juttatott a sportnak, Pécs ennek a harmadát sem. Ez szerintem kevés. Nyugat-európai városok általában a költségvetésük egy százalékát fordítják a sport támogatására. Ilyen alapon ennek Pécsett 94 millió forintnak kellett volna lenni, de hát messze nem volt annyi. A diáksport mellett az A-kategóriás szakosztályok és a nálunk nagy hagyományú sportágak támogatásra kellene koncentrálni. Az egy százaléknyi összeg felosztását viszont én rábíznám a sport szakembereire. A sportágak, szakosztályok fennmaradása az önkormányzat gondja is, a működési kiadások fedezetében azonban ahol ilyen lehetséges - erősíteni kell a saját bevételek arányát.-Lát-e lehetőséget a pedagógusok továbbképzésének anyagi támogatására?- Korlátlanul aligha lesz erre pénz, de külön alapot kellene képezni ilyen célra. Ézen a kereten belül, hogy ki és milyen továbbképzésre mehet, azt döntsék el az intézményvezetők.- Miként rendezné a vegyes tulajdonú házak fenntartásánál keletkezett feszültséget?- Mind a felújítási alap, mind a működési-fenntartási költségek tervezhetők, s ennek a keretnek szerepelnie kell az ön- kormányzat - mint tulajdonos - a költségvetésében. Ez eddig elmaradt, de ez így inkorrekt.-Hogyan javítana a város szégyenletes "köztisztaságán ” ?-Az önkormányzatnak mindenekelőtt a saját cégével kell elvégeztetnie a köztisztasági feladatokat, s csak az ilyen szervezettel gazdaságtalan munkát kell szerződésbe kiadni. Most azért ilyen lehetetlen az állapot a közterületeken, mert a takarítási szerződések végrehajtását senki nem ellenőrizte komolyan. Ez csak szervezés és következetesség kérdése.- Mivel változtatna városvezetés és a lakosság messze nem kielégítő kapcsolatán?- A közmeghallgatás jó forma, de korántsem elég. Szükséges, hogy az önkormányzat tisztségviselői rendszeresen tartsanak fogadóórákat, városrészi fórumokat, s ezáltal közvetlenül találkozhasson velük a lakosság, kapjanak visszajelzést saját, a testület, illetve a hivatali apparátus munkájának értékeléséről.-Mi a véleménye a városi vagyon privatizációjáról?-Elvileg egyetértek a privatizációval és a közüzemi vállatok átszervezésével, de szükségesnek tartom annak felmérését, hogy ez a folyamat hol tart, igazán lakossági érdekű lesz-e, és szakmailag valóban megalapozott. Az új gazdasági társaságok létjogosultságát nem vitatom, de a hatáskörök és a gazdasági kondícióik, valamint működésük városérdekűsége körében ellenmondásokat látok. Amíg például a Közüzemi Rt.-nek a bérlakások közös költségei fizetésére sem telik, mert nincs értékesíthető ingatlana, addig a Vagyonkezelő Kft. tízmilliókért új irodaházat rendezhetett be és alkalmazottai - legalább is az iskolák filléres gondjaihoz mérten - nagy prémiumot vettek fel. Ezt nem tudom elfogadni, s azt sem, hogy a Közüzemi Rt. is szükségesnek látta nemrég megkapott irodaházának átalakítását. Nyilván ez sem fillérekbe kerül. D. I. Dr. Páva Zsolt SZDSZ-MDF-FIDESZ-FKgP Dr. Páva Zsolt 1955-ben született Pécsett. Jogászi és szak- közgazdászi diplomával rendelkezik. Jogtanácsosként dolgozott a nyolcvanas években a Mecseki Szénbányáknál, majd a Baranya Megyei Húsipari Vállalatnál munkaügyi osztályvezetőként. 1990 ősze óta Pécs alpolgármestere. Az első kérdést a város köz- tisztaságával kapcsolatban kapta, javarészt a szerződéses munkák kétségesnek ítélt tisztaságú elosztásával összefüggésben. Válasza a következő volt:- Nekem arról nincs információm, hogy valóban a versenytárgyalási árajánlat előtt „zsebből” elosztják a munkákat. Elképzelhető: meg kell vizsgálni. A köztisztaság kérdése egyébként a programomban is szerepel. Nevezetesen, hogy megalakult az új egységünk Közterületfenntartó Kft. néven a régi Köztisztasági és Útkarbantartó, illetőleg a Kertészeti és Parképítő Vállalat összevonásából. Ez egy új egység, amely részben francia tőkebevonással jött létre, és ez a cég különböző új gépek beállításával és nyilván újfajta szemlélettel fog dolgozni.- Mi a véleménye Pécs régióközponti szerepének közlekedés-fejlesztési lehetőségeiről? Pécs Trianon után túlságosan is a periféria határára került. Emiatt a különböző közlekedési fejlesztések háttérbe szorultak és a város megközelítése bajossá vált. A volt Jugoszláviában dúló háború különösen negatív hatással járt: a tőkebehozatal céljából érdeklődő külföldiek sorra mondták vissza ajánlataikat a város megközelítése, az innen való továbbhaladás zsákutcája és a háborús szituáció miatt. Ebben a helyzetben, nem szabad tovább várni és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a közlekedés javuljon. Két megoldást tartok lehetségesnek. Az egyik a 6-os útnak minél hamarabb történő átalakítása legalább 2X2 sávos autóúttá, majd később autópályává. Ha ez nem megy, akkor fel kell eleveníteni azt a dunántúli autópálya tervét, amely tulajdonképpen egy leágazása lenne az M7-es autópályának Pécs irányába. A közútival időben párhuzamos elképzelés a pécs-pogányi repülőtér fejlesztése. Most kedvező pozícióban vagyunk, mert a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ezekben a hetekben tárgyal az ilyen jellegű állami tulajdonba került ingatlanok átadásról az önkormányzatok számára. Én bízom benne, hogy meg fogjuk kapni a pogányi repülőtér tulajdonjogát. Ha ez megtörténik, akkor máris beléphet a küszöbön egy német és egy osztrák légitársaságnak az ajánlata. Valamelyikkel szerződést kell kötni: ők vállalják a repülőtér fejlesztését, tőkés társakat hoznak és repüléssel összefüggő technikát.- Hogyan érinti a pécsi oktatást a miniszterelnök által meghirdetett és pedagógusokra vonatkozó létszámleépítés?- Pécs mint közismert oktatási centrum nem engedheti meg magának, hogy létszámot leépítsen és csökkentsen, illetve intézményeket szüntessen meg. Én ennek az álláspontnak az érvényre juttatásáért mindent el fogok követni, ha megválasztanak. Azt gondolom, hogy ebben a városban jelenlegi létszám szükséges, különösen akkor, amikor nagyon sok próbálkozás van az oktatás struktúrájának különféle iskolatípus-változatokkal való színesítésére.- Hogyan látja Pécs sportjának helyzetét?-Az gondolom, hogy Pécs szerencsés helyzetben van, mert el tudta készíteni a sportkoncepcióját, tehát már egyfajta tudományos megközelítéssel foglalkozott a sporttal. Ez a koncepció eligazítást ad a támogatási rendszerről, az ezzel kapcsolatos önkormányzati magatartás elveiről. Szerintem a kezdeti döcögős időszak után az önkormányzat derekasan kivette a részét a sport támogatásából. Nyilván ez sok egyesület számára nem jelentett jelentős támogatásnövekedést, hiszen ennek a nagyrésze elsőosztályú klubok számára ment el. Viszont önmagában azt a tény, hogy az elmúlt négy évben a városban sportklub, sportág nem szűnt meg - arra volt példa, hogy klubot cserélt - az elmúlt négy év gazdasági feltételeihez viszonyítva nagyon jó eredménynek tartom. Ha ezeket az erőfeszítéseket - a diák- és tömegsportban elindított kezdeményezésekkel együtt - ilyen szinten tudjuk biztosítani, akkor a pécsi sport helyzete romlani nem fog. Én remélem, hogy a fejlődéséhez szükséges plusz forrásokat is meg tudjuk találni. Az önkormányzatnak a külső támogatók felkutatásában kellene nagyobb szerepet vállalnia.-Hogyan lehetne javítani a lakáshelyzeten?-Az eddig folytatott lakásprivatizáción és az első lakáshoz jutók kamatmentes hitellel való támogatásán túl most új lehetőség adódik: a központi lakástámogatási koncepcióhoz való csatlakozás azzal, hogy az elnyeréséhez szükséges 35 százalék arányú önerőhöz valamilyen formában - hitel, telek, tetőtér - az önkormányzat juttatja hozzá az ilyen támogatásért folyamodókat. D. I. Dr. Kékes Ferenc Magyar Szocialista Párt Dr. Kékes Ferenc (39 éves) eddigi életútja a bányához kötődött, hiszen bányászkömye- zetben nevelkedett, jogászként is a Mecseki Szénbányáknál dolgozott, hosszú ideig a munkaügyi és szociális ellátási osztályt vezette. Humánszervezői képesítést is szerzett. Jelenleg a Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt. személyügyi igazgató- helyettese.- Várható-e lakbéremelés Pécsett? S ha igen, akkor milyen mértékben? - szólt hozzá az első kérdés.- Eddig nem tervezte a pécsi önkormányzat a lakbérek emelését. De természetesen nem zárható ki ennek a lehetősége, amivel együtt a legrászorultab- bakat illetően természetesen a kompenzációnak is meg kell jelennie. Ennek a rendszerét és feltételeit részben a meglévő önkormányzati szabályozás lehetséges megtartásával - mert az jónak bizonyul -, részben pedig a szükség szerinti megváltoztatásával kell 1995-ben és az után még megteremteni.- Miért ilyen koszos Pécs városa? Szinte már térdig járunk a szemétben a közterületeken, amerre csak megyünk. Mi erről a véleménye? Mit tenne Ön ez ellen?-Önnel együtt sajnálom, s bizony nekem is ez a véleményem. Alapvetően azért van ez így, mert amíg korábban egy erre a célra szervezett és megfelelő eszközökkel ellátott tanácsi-önkormányzati vállalat tartotta kézben a várost, és az elmúlt évek privatizációs folyamatában szétesett, a köztisztasági feladatok ellátására több vállalkozó kapott megbízatást. Közülük néhányan lelkiismeretesen végzik ez irányú tevékenységüket, sokan azonban - úgy tűnik - nem alkalmasak erre. Emiatt a város különböző részei között elég eltérő közállapotok vannak. Másfelől pedig viszonylag kevesebb pénzt fordít a város a közterületek fenntartására. Nagyon fontos feladatomnak tartom megválasztásom esetén, hogy tavaszra, amikor igazán észlelhető lesz, valóban lényeges közállapot javulás legyen e tekintetben. A magam részéről mindent megteszek ezért.- Sajnáljuk, hogy a keleti városrészekben nem nagyon ismert Kékes úr. A kérdés pedig az, hogy vajon gondolt-e Meszes, illetve a keleti városrész fejlesztésére, szívügyének tartja-e ezt a témát?- Annyira ismeretlen azért mégsem vagyok, hiszen jó néhány ott élő bányászcsalád ügyeivel - lakásügyek, szociális problémák és egyebek - foglalkoztam. Meszes és környéke természetesen érzelmileg is közel áll hozzám, hiszen magam is ott nőttem fel a Hősök terén. Semmi rendkívüli nincs tehát abban, ha nagyon is kötődök a keleti városrészekhez.-A kérdésre pedig azt válaszolhatom, hogy a városrész fejlesztésének egyik lehetséges része az úgynevezett keleti ipari zóna lehet Újhegy környékén, a szénbánya volt területein. Ez érzésem szerint új oxigént pumpál ebbe a térségbe. Máris sok az érdeklődő vállalkozó. Ha megindul valami, az az infrastrukturális fejlődést is magával hozza. Véleményem szerint a Meszestől a laktanyáig terjedő terület Pécs potenciális építési területe, itt rengeteg ä lehetőség. A magam részéről mesz- szemenően támogatok minden ilyen elképzelést, természetesen a lehetőségek határai között.- Vállalhatja-e a város az eladósodást, hogy esetleges nagyobb hitelfelvétellel elégítsen ki szociálpolitikai követeléseket, vagy kezdjen lakásépítést?- A hitelfelvétel lehetőségétől elvi okokból elzárkózni nem lenne bölcs dolog. De hitelt csak olyan esetekben szabad felvenni, ha garantált a visszafizetése. Szociálpolitikai célok érdekében hosszabb távon nem célszerű ilyen lépéseket tenni. De nem kizárt hosszú távú lakásépítési, ingatlanfejlesztési, majd értékesítési koncepció érdekében hiteleket felvenni, ettől én elvi okokból semmi esetre sem zárkóznék el.- Ha megválasztanák, hogyan valósítaná meg a miniszterelnök által felvázolt, a közalkalmazottakat érintő létszám-leépítési programot?- Ha erre szükség lenne, mert a szervezet tevékenységéhez mérten valahol sokan vannak, akkor azt mindenképpen rendkívül szakszerűen és humánusan próbálnám megtenni. De nem forgatok a fejemben ilyen dolgokat, és nem is készülök ilyen lépésekre.- Mit tesz a pusztulóban lévő bányász lakó- és ipari területek érdekében?- Évek óta azon fáradozunk, hogy új életet leheljünk ezekbe a hajdan oly fontos, de most már tényleg pusztulóban lévő létesítményekbe. Van is már némi eredmény! A hajdani bányászati iparterületeken bagy- jából huszonöt vállalkozó van már, s most egy komoly akció kibontakoztatása van előkészületben az újhegyi területet illetően. Ez egy ipari park létrehozását célozza. Az útépítések már meg is kezdődtek. Van külföldi érdeklődő is, de számunkra ennél is sokkal fontosabb a hazai befektetések forrásainak a megteremtése. H. I. I 4 * r
