Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-10 / 340. szám

1994. december 10., szombat A mai nap üj Dunántúli napló 7 Előbbre lép a MEDOSZ Az Agrár Szakszervezetek Európai Szövetsége, az EFA november 24-én tartott kong­resszusán teljes jogú tagként felvette a magyar Mezőgazda- sági, Erdészeti és Vízgazdálko­dási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét, a MEDOSZ-t. A cél, hogy az EFA támoga­tást biztosítson a hazai mező- gazdaság talpra állításában, se­gítse az átalakítást, a privatizá­ciós fejlődést. A MEDOSZ dán szakszervezeti támogatással nemzetközi pályázaton vesz részt, hogy a kornak megfelelő követelményekhez igazítsák a szakképzést. Mészáros Miklósné megyei titkár tájékoztatása szerint Ba­ranyában is csökkent érdekkép­viseletük cselekvőképessége, mivel a tsz-ek, állami gazdasá­gok felszámolásával megfo­gyatkozott a taglétszámuk. A megmaradt állami gazda­ságok (Bikái, Boly, Szentlőrinc, Pécs, Szigetvár, Pécsvárad) és tsz-ek, a sásdi és sellyei víztár­sulatok dolgozói, valamint a mezőgazdasági szakközépisko­lák (Mohács, Villány, Szentlő­rinc, Sellye) és az Erdőfelügye­lőség tartozik soraikba. Segítenek a kollektív szerző­dések megkötésében, a dolgo­zóknak jogsegélyszolgálatot biztosítanak, közreműködnek a szociálpolitikai és privatizációs kérdésekben is. R. Gy. A közigazgatás szerepe a magyar jogalkotásban A Magyar Közigazgatási Kamara és a JPTE Állam- és Jogtudományi Karának rende­zésében tudományos konferen­ciát rendeztek tegnap Pécsett a jogi fakultások oktatói, illetve a Belügyminisztérium és az Igaz­ságügyi Minisztérium szakértői részvételével. A tanácskozás - amelyet a szervezők nevében dr. Fogarasi József, a kamara elnöke, házigazdaként pedig dr. Ivancsics Imre, JPTE tan­székvezető egyetemi docense nyitott meg - a szakma szánjára szinte napi aktualitású témát vizsgált: a közigazgatás szere­pét a hazai jogalkotásban. E szerep betöltésének lehető­sége, illetve minősége viszont - vagy közvetlenül, vagy az ön- kormányzati rendszer működé­sének hatásaként legalább köz­vetetten - érinti az állampolgá­rokat is:, rajtuk csapódnak le a következmények, ha hézagok és ellentmondások mutatkoznak. A most letelt első ciklus tapasz­talatai alapján a szinkron hiánya leginkább törvényi és rendeleti jogalkotás, illetve a feladat- és hatáskörök valamint a jogalko­tás összefüggésében jelentke­zett, mint ahogy erre többek kö­zött a konferencia házigazdája, valamint dr. Kiss László, a JPTE tanszékvezető egyetemi tanára is utalt. A következtetés: át kell tekinteni a jogalkotási és jogfor­rási struktúrát, illetve igencsak indokolt a jogalkotásról szóló törvény korszerűsítése az ön- kormányzati rendszer működési tapasztalatai alapján. D. I. Nemzetközi tárlat a pécsi belvárosban Alig néhány napja, hogy a horvát, bosnyák és magyar mű­vészek képeivel a zágrábi kiállí­tásról visszatért a pécsi Smap Galéria, a hazánkba menekült­ként érkezett tulajdonos Seid Hadzsiselimovic máris újabb festészeti tárlat házigazdája. Mégpedig ezúttal a Business Club Hunyadi úti termében, ahol a Parti Galériával és Lid- vina Luketa, zágrábi költőnővel karöltve a kortárs képzőművé­szet reprezentánsaiból változa­tos tárlatot nyitottak pénteken. Az egyúttal karácsonyi meg­lepetésnek szánt kiállításon a ti­zenegy horvátországi művész nyéri, sibeniki alkotótáborában készült munkájával, Bosz­nia-Hercegovina, Svájc egy-egy festőjével és ifj. Vata Emil képe­ivel találkozhatnak a látogatók. Seid Hadzsiselimovic egyéb­iránt a Rab-szigeten, de az Or­mánságban is szervezett már al­kotótáborokat. A zágrábi kiállí­táson - amelynek jelentőségét a megnyitón a zágrábi Koska püspök a térség sürgető össze­fogásában fontos lépésként je­lölte meg - megállapodtak, hogy a következő táborba ma­gyar résztvevőket is meghív­nak. Kedves gesztusként felke­resték egyúttal a Pécsi Nemzeti Színházat, s ha a szándék együttműködéssé érik, a nyári nemzetközi Dubrovniki Feszti­válon a pécsi balett társulata is debütálhat. A Baranya kulturális vérke­ringésében hamar otthonra talált Smap Galéria, a sokszorosított grafikákból nemrégiben nyílt kiállítás révén a Műhelygalériá­val is kapcsolatba került, amelynek anyagát szándékaik szerint Zágrábban és Ausztriá­ban is bemutatják. Tröszt E. Karácsonyi vásár nyílott a mohácsi Városháza előtt, a főtéren. Több mint húsz árus kínálja portékáit a december 23-ig nyitva tartó kirakodóvásáron, ahol népszerűek a karácsonyi díszek, az il­latszerek és a ruhaféleségek a vásárlók körében Fotó: Läufer L. Holnap az Új VDN-ben Élj Újból Pécsi biokémikus szenzációs szabadalma a rák ellen * Lesz-e Minimundus Pécsett? Kárpátia Parkot terveznek a Magyarország fesztiválra * Az ómagyar ételeket kutatja A gasztronómia mestere, dr. Cey-Bert Róbert * Oboa, te drága! A legjobb felkészítő tanár különdíja * Borkóstolás, disznóvágás, újévköszöntés Az olcsó szilveszteri utak már elkeltek Átadták a 61-es főút befejező szakaszát Kaposváron A baranyaiak gyorsabban érhetnek a Balatonra----irwT!—S»'1------------­Ma dártávlatból az új út, amelyen Pécsről is gyorsabban jutunk el a Balatonra Fotó: Lang Róbert Tegnap ünnepélyesen átadták a forgalomnak Kaposváron a 67 számú főút Berzsenyi utca és a 61 számú főút közötti szaka­szát. Ezzel egy nyolcéves beruhá­zás ért véget, hiszen az építke­zés első ütemét már 1986-ban elkezdték. Az összesen 5 és fél kilométer hosszúságú út 781 millió forintba került. A tegnap átadott 1,6 kilométer hosszú négysávosított szakasz egyéb­ként rekordidő - 7 hónap - alatt készült el. Ez alatt az idő alatt megmoz­gattak 22 ezer köbméter földet. beépítettek kétezer köbméter betont és hatezer tonna aszfal­tot, áthelyeztek 1100 méter csa­padék- és szennyvízcsatornát, lefektettek 2300 folyóméter elektromos vezetéket, felfestet­tek 2300 négyzetméter burko­lati jelet és elültettek 1500 bok­rot és facsemetét. így alakult ki a mostani kétszer két sávos, 8-8 méter széles főút, közepén két méter elválasztósávval, három lámpás kereszteződés, és a nyu­gati oldal teljes hosszában egy kerékpárút. Ezeket az adatokat Pusztai Jánosné a Strabag kaposvári igazgatója, illetve Jaczó Győző, a Közúti Igazgatóság igazgatója mondta el a tegnapi ünnepélyes útavatón. Jaczó Győző hozzá­tette: ezzel hosszú időre megol­dódott a városon áthaladó forga­lom gondja, így várhatóan ilyen nagyságrendű útépítésre csak jóval az ezredforduló után lesz szükség Kaposváron. Az út átadása után ünnepé­lyesen felavatták a régi donneri felüljáró helyén állított emlék­művet, amely Kaposvár egyik legnagyobb beruházására hiva­tott emlékeztetni az arra járókat. V. O. Játékos német nyelvtanulás Óvónők továbbképzése a pécsi Lenau Házban Somogy és Tolna megyéből is érkeztek tegnap óvónők a pé­csi Lenau Házban tartott to­vábbképzésre, amelynek elő­adója Wolfgang Löscher úr volt Münchenből. A bajor-magyar államközi kulturális egyezmény keretében Löscher úr már má­sodszor tart módszertani ismer­tető körutat Magyarországon. A bajor vendég München város tanácsában az óvodai ügyek fel­előse, és módszertani könyvét a közelmúltban adták ki hazájá­ban. A továbbképzésen részt vevő óvónők jó hangulatban tulaj­donképpen végigjátszották a zenével, énekkel, rajzolással kí­sért színes ismertélőt. Löscher úr tapasztalatai között említette, hogy az öt évvel ezelőtti látoga­tása óta az óvónők mind mód­szerbeli, mind nyelvi ismeretei jelentősen fejlődtek. Az újpetrei óvónő Reis Mária észrevétele is egybecsengett az előbbi tapasztalattal: hazánkban is már sok, az oldott légkört biz­tosító elemet alkalmaznak, vi­szont az előadás alatt új ötletek­kel lettek gazdagabbak. A rendezvény szervezője, Tompicsné Cziegler Franciska a szünetben folytatott beszélgetés során néhány adattal is alátá­masztotta a nyelvtanulás iránti igény növekedését. Jelenleg 54 nemzetiségi óvoda működik a megyében, míg öt éve még csak 37 volt. Igaz, hiányoztak a nyelvet tudó óvónők is, még a német származásúak sem tud­tak, tudnak németül. Nagyobb településeken is előfordult, hogy a német csoporttal dol­gozó óvónőt senki nem tudta helyettesíteni, ha véletlenül megbetegedett. Nem csak a nemzetiségi származásúak körében nagy az érdeklődés a nemzetiségi néme­toktatás iránt. A jelentkezések egyben azt is jelentik, hogy ér­tékelik és elfogadják a mellet­tük élők másfajta szokásrendjét kultúráját. A népi játékok, mondókák mindegyik óvoda anyagában a nyelvtanítás mély­ségétől függetlenül szerepelnek. A sok játék és remek ötlet megvalósításhoz azonban pénz szükséges. Nagyon sok függ te­hát az adott önkormányzattól, az óvónők kreativitásától vala­mint a kialakított német partner kapcsolatoktól. Szerencsére nem jellemző, de előfordult, hogy egy-egy önkormányzatnál a nemzetiségi oktatás támogatá­sára kapott pénz nem segítette a nyelvoktatást. Az egyik legnehezebb feladat a gyermek motiválása, hogy azt akarja csinálni, amit mi is'sze­retnénk. Ehhez az egyik legfon­tosabb eszköz talán a szeretet. P.E. Kabala-zene Siklóson Kabaláék már jártak négy éve Siklóson, és akkor meg­ígérték, hogy visszatérnek nem csak tánccsoporti kíséretnek, hanem tanítani, táncházazni is. Négy évnek kellett eltelnie, hogy az Állami Népi Együttes kisegyüttese, az említett Ka­bala három tagja Gáspár Ál­mos, Kovács Géza és Orbán László valóra is váltsák ígére­tüket. Tegnap a siklósi Pelikán Néptánc Együttes vendégei­ként több helyre is elvitték a városban a népzene jóhírét. A hegedűs, brácsás és nagybőgős zenész először a siklósi Hajdú Imre Úti Általános Iskolában tartott két zenei órát. Beszéltek a népviseletekről, diafilmeket vetítettek, és egy széki négyest is megtanítottak az 1.-3. osz­tályosoknak. Délután a zeneiskolában óvodás korú kisgyermekek éppúgy várták őket, mint isko­lások. Nekik is meséltek a hangszerek szerepéről, s álta­lában a különböző magyar táj­egységek muzsikájáról. Itt a zeneszó mellett táncra is per­dültek a gyerekek. Az igazi együtt táncolásra azután a művelődési központ­ban került sor, ahol délután négy órától aprók tánca volt, igen jó hangulatban, amit a felnőtteknek szervezett esti nagy táncház követett este hat órai kezdettel. A Kabalától, mint megtud­tuk, nem idegen a gyermekek­nek tartandó ismeretterjesztés. Budapesti óvodákban már többször felléptek hasonló cél­lal, s az Állami Népi Együttes­nek is van egy gyermek nép­tánccsoportja, a Szivárvány, nekik is gyakran muzsikálnak. Reméljük, a a siklósi kisdiá­koknak nem kell újabb négy évet várniuk a Kabalával töl­tendő legközelebbi hangulatos együttlétre. Sz. A. Idegenforgalmi aktívum: 400 millió dollár Szeptember végéig 400,9 millió dollár aktívum keletke­zett az idegenforgalomban, míg az elmúlt év hasonló időszaká­ban ez az összeg 373,4 millió dollár volt. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI kérdésére el­mondták, hogy kilenc hónap alatt a bevétel 1060,2 millió dollár volt, ami 16 százalékos növekedést jelent. A kiadás 659,3 millió dollárt tett ki, és ez 23 százalékos emelkedést je­lent. Forintban számolva az idegenforgalmi bevétel szep­tember végéig 110,5 milliárd volt, a kiadás 68,4 milliárd és így az aktívum 42,1 milliárd fo­rintot tett ki. A MTESZ új elnöke A szellemi élet fenntartása hazánkban alapvető feladat a je­lenlegi nehéz gazdasági körül­mények ellenére is. A Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségi Kamarája (MTESZ) egyik legfontosabb feladata, hogy e cél megvalósí­tásához biztosítsa a lehetséges társadalmi, gazdasági és techni­kai eszközöket. Ezt Fiavass Miklós, az MTESZ újonnan megválasztott elnöke mondta a szervezet pénteki sajtótájékoz­tatóján. Havass Miklóst a szö­vetségi kamara szövetségi taná­csa választotta meg két évre az elnöki tisztségre. Az Év Lakóházai Átadták pénteken az Év La­kóháza díjakat. Idén 52 pálya­munka érkezett a bíráló bizott­sághoz, 7 Budapestről, 45 vi­dékről. A díjazásra összesen 800 ezer forintot használtak fel, a három fődíjra egyenként 100 ezer forintot. A Családi Ház című újság fődíját egy siófoki családi ház nyerte el, tervezője Ripszám János. A Lakáskultúra című új­ság fődíját egy győri családi ház érdemelte ki, tervezője Horváth Sándor. Az Otthon lap fődíját egy budakeszi családi ház kapta, tervezője Vesmás Péter. Ez a ház kapta a Környezetvé­delmi és Területfejelsztési Mi­nisztérium különdíját is. A Mecsek Egyesület közgyűlése Hétfőn, december 12-én 17 órai kezdettel tartja a Baranya Megyei Levéltár Pécs, Rét utca 9. szám alatti épületében köz­gyűlését az 1891-ben alakult Mecsek Egyesület, amely hosz- szú kényszerű szünet után ta­valy kezdte meg újra a működé­sét. Az egyesület közgyűlése a szokásos formák szerint alakul: beszámoló az idei tevékenység­ről, a jövő évi feladatok megha­tározása, pénzügyi beszámoló, tájékoztatók az egyesületi évkönyvről, a Mecsek-kalauz- ról és a természetvédelmi osz­tályról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom