Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-10 / 340. szám

1994. december 10., szombat A hét témái üj Dunántúli napló 3 si Summit Atalakul-e a kormány? A miniszterelnök a napokban megpendítette a kormány átala­kításának lehetőségét. Egy új­ságíró kérdésére válaszolva nem zárta ki, hogy a miniszte­rek körében személyi változá­sokra kerülhet sor. Szekeres Imre, a szocialisták parlamenti frakcióvezetője viszont kijelen­tette, hogy megalapozatlanok a minisztériumokat vagy minisz­tereket érintő találgatások, hi­szen erről sehol sem született döntés. Pető Iván a szabadde­mokraták részéről leszögezte: nem lát indokot az SZDSZ-es miniszterek és államtitkárok felmentésére. Mitől függhetnek a személy- cserék? Csakis a kormány mun­kájának átfogó vizsgálatától. Vagyis amíg a miniszterelnök megfelelő mélységben és átfogó el nem értékeli saját maga és miniszterei teljesítményét, nem elemzi azokat az objektív és szubjektív feltételeket, amelyek közepette a választások óta a kabinet dolgozik, addig minden személyi ügy valóban csak merő találgatás. Arra azonban alkalmas, hogy elbizonytalanít- son minisztereket és minisztéri­umokat, pedig a manapság ép­pen az államapparátus magabiz­tos és fegyelmezett működésére van szükség. Mit jeleznek a közvélemény­kutatások? Azt, hogy a lakosság egyes kormánypolitikusok tel­jesítményét jobbnak, másokét gyengébbnek tartja. Van bizo­nyos elégedetlenség egészében véve a kormány munkájával szemben, ami - figyelembe véve a népszerűtlen feladatok sokaságát - nem meglepő. Mindezt azonban nem lehet „áthangszerelni” a személyi vál­tozások kilátásba helyezésével. Mert a véleményt nyilvánítók nem „fejeket akarnak”. Jobban mondva nem „lehullott”, hanem - közkeletű kifejezéssel élve - jó fejeket szeretnének látni a kormány háza táján. A BUDAPESTI ÉRTEKEZLET MEGNYITOTTA A TÖBBPÓLUSÚ VILÁGREND KORSZAKÁT Két nap a világ Ellenfelek? A „családi fotó”, mely alig­hanem minden idők egyik leg­tekintélyesebb nemzetközi poli­tikai asztaltársaságát örökíthette meg hétfőn a magyar főváros­ban, bejárja majd a világsajtót. Az erkölcsi dividendumok ne­hezen fordíthatók le a számok nyelvére, de ez a fénykép a leg­jobb polgármesternél is többet hoz Budapest konyhájára poli­tikai, kulturális és hagyomá­nyos idegenforgalomban. Csatlakozás a NATO-hoz Az értekezlet közvetlen és közvetett költségeit fedező né­hány milliárdos kiadás ilyen­formán kitűnő befektetés az or­szág számára, s nemcsak a kö­zép-európai diplomáciai térké­pen való tartós jelenlét e formai lehetősége miatt. A nyelvtörő EBEÉ-ből (Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet), nevetőizmokat birizgáló EBESZ-re (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) módosult nevű intézménynek Magyarország az egyik fő ha­szonélvezője. Egyrészt a ki­sebbségi jogok szervezett és ga­rantált védelmére való különle­ges rászorultsága miatt. Más­részt mint olyan ország, mely a Nyugat-Európához való gazda­sági és a nyugathoz való katonai integrációja révén a legtöbbet nyerheti anyagiakban és straté­giai védettségben. A diplomáciában sokszor fontosabbak a kimondatlan dol­gok, mint a kimondottak. Ki­mondatlan dolog, hogy a NATO-hoz való csatlakozás az elérhető legjobb biztonsági ga­ranciát jelentené Magyarország számára egy 1956-os típusú eseménysorozat megismétlő­dése és más agressziók ellen. A nyugati szövetségesek számára persze ugyan ez súlyos kötele­zettség, amit csak vonakodva vállalnak. És vonakodásukkal esetleg elszalasztják a második világháború utáni kétpólusú vi­lágrend átalakításának lehető­ségét. Clinton és Jelcin A budapesti értekezlet lezárta a helsinki biztonsági rendszer korszakát, mely a stratégiai pa­ritás korszaka volt, s megnyi­totta az új korszakot, a stratégiai újrarendeződés, az új, többpó­lusú világrend korszakát. Amit Clinton elnökből Buda­pesten látott a világ, az enyhén szólva félrevezető. Clinton jött, beszélt pár percet, szundított egyet, miközben mások beszél­tek, gondoskodott arról, hogy a konferencia záróokmánya alá­írható legyen, majd visszaro­hant Washingtonba a Fehér Ház karácsonyi partijára, melynek szintén van némi jelentősége, ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai nép közérzete világpo­litika. Ugyanez érvényes Jelcin el­nökre és az orosz népre. A kü­lönbség csak az, hogy Jelcin hi­vatkozik is rá: ha az oroszokat „sarokba szorítják”, az sosem vezet jóra. Orosz diplomaták és politológusok tucatjai ismétel­gették ezt az elmúlt hetekben. Egyikük kifejezetten fenyege­tőzött: ha Oroszország gazda­sági helyzete nem javul, nagyon lerövidülhet az az időszak, ami­kor vezetői ölhetett kézzel nézik nemzetközi pozícióinak romlá­sát. Másikuk egyszerűen azt mondta: elkerülhetetlen, hogy Oroszország visszaszerezze ko­rábbi pozícióit. Nem tudni, hogyan fogadják ezeket az alig burkoltan éledő szuperhatalmi aspirációkat, akiket közvetlenül és fájdalma­san érint. Pusztulnak a csecsé­nek, félnek az ukránok és mar­cangolják egymást az örmé­nyek, azerik, grúzok. Egy ilyen környezetben, mint azt az 1919-1921-es oroszországi pol­gárháború tapasztalatai mutat­ták, a birodalom feltámasztásá­nak megvannak a feltételei. Az orosz aspirációk azonban nemcsak a volt szovjet köztár­saságok újbóli integrálására vo­natkozhatnak. Jelcin elnök Oroszország elszigetelődésétől fél, nem ellenzi, csak éppen fáj­lalja a volt kelet-európai szövet­ségesek csatlakozását a NATO-hoz, de semleges stá­tuszt nem ajánlott fel számukra. Márpedig a huszadik században Európában nem voltak, s a kö­vetkező században sem lesznek politikai légüres terek ... Orosz aspirációk A budapesti konferencia az Európában felgyülemlett új konfliktusok elkenésére tett grandiózus kísérletként is fel­fogható. A kísérlet - szeren­csére - sikertelen. Ha más nem, a konferencia teremtől párszáz kilométerre dúló boszniai há­ború elegendő figyelmeztetés az ötvennél több európai vezető számára: Európa régikeletű nyavalyáira pillanatnyilag sem az ENSZ, sem a NATO, sem az EBEÉ, sem a Nyugat-Európai Unió nem tud gyógyszert. Éh­ből nem az következik, hogyha az EBEÉ-nek a továbbiakban EB ESZ lesz a neve, s elvi felha­talmazást kap békefenntartó ak­ciók szervezésére, akkor a szer- bek meghátrálnak. Akkor sem hátrálnak meg, ha az új béke- fenntartó erőket nem amerikai, hanem orosz főparancsnok diri­gálja. Nem, ebből csupán az következik, hogy a nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változásokat tudatosítani és ér­vényesíteni kell. Regionális szervezet Ez lenne az EB ESZ értelme? Szemétdombot varázsolni Eu­rópában a legyengült orosz ka­kas alá? Kovács László kül­ügyminiszter minden esetre készséggel elismeri: nem jó, ha Oroszország elszigeteltnek érzi magát, s ennek az országnak részt kell vennie az európai ügyek intézésében. Az EBEÉ globális szervezet volt, mely az orosz-amerikai szembenállást szabályozta, el­ismerve a két nem egészen eu­rópai szuperhatalom különleges státuszát Európában. Az EBESZ regionális szervezet. A külpolitikai kérdésekben még mindig tapasztalatlan Clinton el sem jött volna Budapestre, ha tanácsadói nem figyelmeztetik időben: ez az a gesztus, amit meg kell adni az oroszoknak, ha a Nyugat - a volt kelet-európai csatlósok NATO-felvételével - szentesíteni akarja a stratégiai erőviszonyok végleges és visz- szavonhatatlan megváltozását. De akarja-e? Bokor Pál A jövő évi költségvetés körül kialakult viták kapcsán mintha megromlott volna a viszony a tár­sadalombiztosítási önkormányza­tok és a kormány között. Bizo­nyos nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a két testület között már-már haragszomrád-ig fokozódtak az ellentétek. Mi lehet az oka a feszültségek­nek? A legkézenfekvőbb válasz: a pénz. Az állami költségvetés leg­tekintélyesebb kiadása felett - 900 milliárd Ft - elvileg a nyug­díjbiztosítási és az egészségbizto­sítási önkormányzat önállóan dönthetne. Mindezt a törvények is garantálnák, ha a kormány nem próbálna utat-módot találni arra, miként nyirbálja meg e forráso­kat. Csakhogy ez alkalommal minden elvont forint az egészség- ügyi szolgáltatásokat, a nyugdíja­A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban gőzerővel fo­lyik a közoktatási törvényt módo­sító alapelvek kidolgozása. Fodor Gábor miniszter kedden látta először a tervezetet, majd a tárca körlevélben ismertette a pe­dagógusokkal és az érdekképvise­leti szervezetekkel a törvénymó­dosítás alapelveit. A módosítás tervezetéről elő­zetesen megtudtuk: a miniszté­rium a korábbinál nagyobb fi­gyelmet szentel majd a tehetség- gondozásra, fontosnak tartja, hogy az iskola jobban segítse az egyéni képességek és életesélyek kibontakozását. A javaslat másik lényeges eleme az esélyegyenlőséget biz­tosítaná a fogyatékosok számára is. Bemáth Gábor sajtófőnök el­mondta: ez nem azt jelenti, hogy sok életkörülményeit rontja. Miért törekszik e téren is pénz­ügyi megszorításokra egy szocia­lista-liberális kormány? Az ilyen összetételű koalíció inkább ba­rátja, mintsem ellenfele lehetne a társadalombiztosítási testületek­nek. Csak hogy ki a barát és ki az ellenfél, ez mindig az érdekek csatájában derül ki. Mert az érde­kek vezérlik a tetteket. Talán ez esetben is a hol-lét határozza meg a tudatot? Nincs kizárva. Ha valaki a kormány asz­talánál ül, kénytelen bizonyos ügyekben - szociál-liberális beál­lítottsága ellenére is -, .konzerva­tív” módon foglalkozni az ország pénzügyeivel. Ha viszont a társa­dalombiztosítási önkormányzat képviseletében lép fel, akkor a szociális szempontokat kell min­denek elé helyezni. Somfai P. megszűnnének a speciális intéz­mények, de a hagyományos isko­lák válnának nyitottabbá a fogya­tékosok előtt. Az új koncepció szerint a kö­zépiskolák a korábbinál jóval át- járhatóbbak lennének. Amennyi­ben sikerül kidolgozni és elfogad­tatni valamilyen egységes köve­telményrendszert, egyik iskolatí­pus sem jelentene zsákutcát. A törvénymódosítás sarkalatos pontja lesz a tankönyvek ügye is. Amint megtudtuk, a tárca veze­tése azt szeretné, ha a jövő tan­könyvei megszabadulnának az aktuálpolitika terhétől, finanszí­rozásuk szabályozott lenne. Mindez ma még csak a minisz­térium elképzelése, amelyet a kö­vetkező hetekben, hónapokban a pedagógusoknak is véleményez­niük kell. Elkerülhetetlen Európai ügyészség és bíróság? 160 000 tiltakozó aláírás Elfogadhatatlan a női nyugdíjkorhatár emelésének módja „A határok szabad átjárható­sága következtében immár el­képesztő méreteket öltött az au­tólopás, a kábítószer-kereskede­lem, az embercsempészet, a nukleáris anyagokkal folytatott üzletelés, a terrorizmus - állít­ják német bűnügyi szakértők. - Ezért szükség van a bizonyíté­kok elektronikus eszközökkel való rögzítésére. Törvényben meghatározott módon le kellene hallgatnunk, videóra kellene rögzítenünk a gengszterek ta­lálkahelyeit. A személy, a tár­sadalom, az emberiség elleni súlyos bűncselekményeket csak ilyen módon lehet megakadá­lyozni. Csak az ellen lehet vé­dekezni, amiről konkrétan tu­dunk.” A szervezett bűnözés motorja az illegálisan szerzett nyereség. Óriási összegekről van szó, amelyek egyúttal a bűncselek­mények bizonyítékául is szol­gálhatnának. Gyanús esetekben mindaddig, amíg nem tisztázó­dott egyértelműen a pénz, a va­gyon eredete, le kellene azt fog­lalni. „Nagy-Britanniában hat évre visszamenőleg érvényes a bizonyítási kötelezettség. Az Európai Unió más országaiban is hasznos lenne ennek a beve­zetése.” A német szakértők szerint „a legnagyobb mértékben azok a jogi szabályozások szorulnak korszerűsítésre, kiegészítésre, amelyek a különösen brutális, szervezett bűnözés, ember-, kábítószer-, és hasadóanyag­csempészet, továbbá a gépko­csilopás és feketekereskedelem elleni küzdelmet igazán ered­ményessé tehetnék. Európai ügyészségre és ennek megfelelő bírósági szervezetre lenne szük­ség a kontinens méretű bűnözés elleni küzdelemhez. Az igaz­ságszolgáltatás is tartson lépést a rendőrségek közötti európai integrációs folyamatokkal.” Eddig mintegy 160 000 tilta­kozó aláírás gyűlt össze a nők nyugdíjkorhatárának emelése el­len. Az elgondolás szerint 1995-től kezdve kétévenként egy-egy esztendővel növelnék a nyugdíjjogosultság elérésének ha­tárát.-A lépést elkerülhetetlennek tartjuk, de nem mindegy, hogy mikor és hogyan valósul meg - mondja Szabó Istvánné, az MSZOSZ női választmányának elnöke. - Egy ilyen széles rétege­ket érintő probléma jogi szabá­lyozására csak társadalmi kon­szenzus alapján kerülhet sor: az érdekképviseleti és a civil szerve­zetek azonban egyaránt elfogad­hatatlannak tartják.-Mi a magyarázata az eluta­sító magatartásnak?- A demokráciákban elképzel­hetetlen ekkora fajsúlyú intézke­dés bevezetése máról holnapra. Ausztriában például 1992-ben született parlamenti döntés arról, hogy 2018-tól évente fél évvel emelik a munkában eltöltendő időt. Nálunk évtizedek óta nem vizsgálták: a nők hogyan, milyen körülmények között jutnak el a nyugdíjig. Igen nagy hányaduk ha akarna sem tudna 55 éves kora után dolgozni rossz egészségi ál­lapota miatt. Sokan rokkantnyug­díjba kényszerülnek. A korhatár- emelés nemcsak a közvetlenül érintetteket sújtja, hanem a fiata­lokat is. Ha nő a tovább dolgozók száma, emelkedik a fiatal munka- nélküliek száma is.- Az érdekképviseletek elsie­tettnek tartják a változtatást?-Igen. Az a legszomorúbb, hogy azért ilyen sürgős ez most a kormánynak, mert ezáltal csök­ken a TB kiadása. De itt a másik oldal: sokan - megélhetésük ér­dekében - egészségüket is koc­kára teszik, betegen sem mennek táppénzre. Miközben a nyugdíjak egyharmada - a nők nyugdíjának ennél is jóval nagyobb hányada - nem éri el a 13 000 forintot. Ugyanakkor a tervezet szerint az új nyugdíjasok az eddiginél is 1000 forinttal kevesebbel kezde­nék nyugdíjas életüket.- Ennyi fenntartás mellett mi­lyen megoldást támogatna az MSZOSZ női választmánya?-Olyat, amely lehetővé teszi, hogy a nők szabadon választhas­sák meg, mikor mennek nyug­díjba. Lehet emelni a korhatárt - de csak kellő átállási idő biztosí­tásával. A fölemelt korhatárnál korábban nyugdíjba menők ese­tében pedig nem az induló nyug­díjösszeget kellene csökkenteni; inkább emeléskor lehetne az ő pénzüket kisebb mértékben nö­velni - mondta befejezésül Szabó Istvánné. Szalóky Eszter Export az 1990-es szinten Az export az év elejétől eddig 16 százalékkal növe­kedett és az év végéig ismét eléri az 1990-es szintet, így 10,2 milliárd dollár körül alakul. Az import eddig ha­sonló mértékben, 17 száza­lékkal nőtt; az év végéig el­éri a 13,5 milliárd dollárt. A külkereskedelmi mérleg idei hiánya az előzetes számítá­sok szerint 3, a fizetési mér­leg deficitje pedig 4 milliárd dollár lesz. Erről Németh Gyuláné, az IKM helyettes államtitkára számolt be. Az 1995-re várható gazdaságpo­litikai változásokról el­mondta: a fő feladat a gazda­ság pénzügyi egyensúlyának lényeges javítása. Fontos, hogy csökkenjen a külkeres­kedelmi és fizetési mérleg hiánya. * 1 i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom