Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-07 / 337. szám

1994. december 7., szerda Városaink uj Dunántúli napló 7 Siklós A Pelikán vendégei Az Állami Népi Együttes Kabala nevű kisegyüttesét látja vendégül december 9-én, pén­teken a siklósi művelődési köz­pont Pelikán Néptánc Együttese. A budapesti vendé­gek két zenei órát tartanak a Hajdú Imre úti Általános Isko­lában. 16 órától a művelődési központban aprók tánca lesz, míg 18 órai kezdettel táncházba várják az érdeklődőket. Változás várható a tsz életében? A siklósi termelőszövetkezet legutóbbi igazgatósági ülésen a szőlész-borász ágazat azzal az igénnyel állt elő, hogy szeret­nének önálló szövetkezetét lét­rehozni. A tervet a tagság bizo­nyos százalékának hozzájáru­lása után várhatóan egy január­ban sorra kerülő közgyűlésen fogják megvitatni. Az ágazat hosszú ideje egyébként is jelen­tős részben szolgáltatói funkciót lát el, tudtuk meg Csőszi Sán- dorXó, a szövetkezet elnökétől, s a különválás után is a szolgálta­tás kapna hangsúlyos szerepet. A szőlészet-borászat a termelési érték 25-30 százalékát képviseli a szövetkezeten belül. A szétvá­lás legközelebb tavasszal reali­zálódhatna. 1000-1000 forint a nyugdíjasoknak A siklósi önkormányzat kép- viselő-testülete döntése alapján ebben az évben is juttatnak a siklósi nyugdíjasoknak 1000-1000 forintos karácsonyi ajándékot. Az utalványokat a helybeli 55 év feletti nők, a 60 év feletti férfiak, a rokkant- nyugdíjasok és a szociális jára­dékosok jogosultak felvenni a siklósi polgármesteri hivatalban december 5. és 31. között. Az utalványok beválthatók minden siklósi élelmiszer boltban, amely vállalja az utólagos el­számolást, valamint a háztartási boltban. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a Siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. Horváth Sándor A vidéki élet minőségéért A Baranya Megyei Közgyű­lésben a 10 ezer fő alatti telepü­lések választókörzetében a Fa­lugondnoki Egyesület listáját a Kóróson élő Horváth Sándor vezeti. A pedagógus egyben az or­mánsági település polgármes­tere. Pécsi születésű, 1960-tól a Kémesen tanított 25 esztendőn keresztül. Ezt követően került Kórósra, ahol 1985 óta dolgo­zik, az összevont tagozatú isko­lában tanítja, neveli az 1., 2, 3. és 4. osztályosokat. Hosszú ideig sporttevékenységgel is foglalkozott, edzői minősítést szerzett, de a kulturális szerve­zői munkából is kivette részét.- A rendszerváltásig nem voltam párttag, azt követően léptem be a KDNP-be, ahol a megyei vezetőség tagja vagyok - mondja Horváth Sándor. - Azért választottam ezt a pártot, mert úgy véltem, ez kíván leg­többet tenni a kis falvakért. Az 1989-ben indult falugondnoki hálózathoz Baranya megye Borsod után másodikként csat­lakozott. Létrejött a baranyai egyesület. Óriási lehetőséget lá­tok a hálózat munkájában, s szerepünk már eddig is konkrét tettekben realizálódott. A me­gyében 26 településen - többek közt nálunk is - működik a fa­lugondnokság egy főállású gondnokkal. A gyógyszerek kihordásától a betegek orvoshoz szállításán át a közös vásárlóutak szervezé­ségi számtalan feladatot ellát­nak a gondnokságok. Horváth Sándort a gondno­kok javasolták listavezetőnek. A problémák reális feltárása, a közvetlen és szervezett segít­ségnyújtás egyesületük célja. A megyei közgyűlésbe kerülve szót emelne a falugondnoki rendszer kibővítéséért. Szeretné a közgyűlés tagjainak együttér­zését, megértését kiharcolni. Hogy a kistelepülések lakói mi­lyen körülmények között élnek, azt jól illusztrálja az elöregedő Kórós példája: a kb. 250 ott élőből 60 a nyugdíjas. Az egy főre eső jövedelem nem éri el az ötezer forintot. Az érem másik oldala, hogy országos hírű templomuk van, ahogy nagyon sok ormánsági kistelepülés is nemzetközi értékekkel dicse­kedhet, miközben lakóinak ala­csony életszínvonal jut osztály­részül. Az elmaradott területek fel­karolása, a kistelepülések hát­rányainak csökkentése, a szoci­ális háló kiszélesítése legfonto­sabb feladataik közé tartozik, - vallja Horváth Sándor. „Iskola és Művelődés Beremenden” Alapítvány Az oktatás és a művelődés (lét)feltételeit vizsgálva megál­lapíthatjuk: az esélyegyenlőség elve alapján vidéken élni válto­zatlanul hátrányt jelent a váro­sokkal szemben. Az állam je­lenlegi pénzügyi megszorításait ismerve változásokra pedig aligha számíthatunk. Hacsak a kérő tenyerek nem a központi költségvetés, hanem a helyi ön- kormányzatok, üzemek, vállala­tok és a lakosság felé fordulnak. Mint teszik ezt Beremenden is, alapítvány létrehozásával. Á helyi általános iskola szü­lői munkaközössége és a diák­önkormányzat vezetőjének öt­lete nyomán „Iskola és Műve­lődés Beremenden” Alapítványt hoznak létre. Gilbert Csaba, pedagógus elmondta: legfőbb céljuk kimozdulni a hagyomá­nyos szerepkörből.- Az iskolás gyermekeken keresztül a szülőket, a felnőtte­ket is aktivizálni kívánjuk. Rendezvények, tanfolyamok, egyesületek szervezőjeként, előmozdítójaként fontos közös­ség- és kultúrateremtő feladato­kat szeretnénk ellátni. Terveink között szerepel angol, német, horvát nyelvstúdió létrehozása, gyermekszínház működtetése. A hagyományőrzés keretében helytörténeti szakkör működte­tése, kiállítások rendezése a község néprajzi, ipari és bánya­történeti emlékeiből. A Szombathelyen végzett magyar-népművelés-történelem szakos tanárembertől megtud­tuk még: munkájukban kiemelt szerepet kap a tehetséggondo­zás, az egyéni képességek ki­bontakoztatásához a tárgyi és anyagi feltételek megteremtése. Az alapítvány szentesítése az önkormányzati választások mi­att még egy ideig várat magára, ám addig sem tétlenkednek. Alakulnak az új szakkörök, kis­csoportok, körvonalazódni lát­szanak a kitűzött célok. Elmondhatjuk: lázas munka vette kezdetét az iskolai és kul­turális közéletben Beremenden, a folytatáshoz a tenniakarást méltányoló támogatókra is szükség lesz a jövőben. Bíró Lajos Az Ormánságban, Sellyén születtem és családommal szü­lőhelyemen telepedtünk le. Jogi tanulmányaimat 1978-ban fe­jeztem be, majd ezt követően 1985-ig gyakorló jogászként dolgoztam. 1985-től tanácselnökként, majd polgármesterként igyek­szem nemcsak a vidéki ember számára biztosított „morgoló- dás jogát”, hanem az aktív ér­dekérvényesítés jogát gyako­rolni szülőhelyemért és annak térségért, az Ormánságért. Gyakorolni azért, hogy az itt élő emberek életfeltételei sem­mivel se legyenek rosszabbak az ország bármely településén, bármely térségében lakókénál. Gyakorolni azért, hogy az Ormánság természeti kincsei, néprajza, hagyományos épített környezetének rendkívüli gaz­dagsága ne csak a könyvekben legyen a magyar kultúra értékes része. Ezért nagyon sokat és so­kunknak kell még tenni. Baranya megye Közgyűlésé­ben 1990. óta képviselem a tér­séget. Az elmúlt négy évben szerzett információk, ismeretek alapján - úgy a megyei intéz­ményeknél, mint a megye tele­püléseit járva - sokunkban megfogalmazódott, hogy a kö­vetkező időszakban lehet ezeket az ismereteket felhasználva ha­tékonyan, Baranya megye egé­szének érdekeit érvényesíteni, és ezáltal fejlődését előmozdí­tani. Ezért létrehoztuk a Baranyá­ért Egyesületet, hogy egyrészt koncentráljuk ezeket az erőfor­rásokat, másrészt kiküszöbölve a választási rendszer fogyaté­kosságait, ne hagyjunk tág teret a megyei szinten is felléphető pártcsatározásoknak. A Baranyáért Egyesület lét­száma napról napra nő, így biz­tosítva látjuk, hogy programunk a megye egészének fejlődését előmozdíthatja, és folyamatos információáramlással nem sza­kadunk el attól a térségétől, amelyet képviselünk. Az egészből két részfeladatot külön is ki szeretnénk emelni, mely számomra rendkívül fon­tos. Továbbra is célom, hogy me­gyénk ifjúságvédelmi és szociá­lis területeire jobban ráirányít­sam a figyelmet. Meggyőződé­sem, hogy jóval több lehetőség kínálkozik ennek megváltozta­tására, ha koncentráljuk az ön- kormányzatok, civil szerveze­tek, egyházak erőforrásait. Nagyon fontosnak tartom megyénk gazdasági-társadalmi egyensúlyának megbomlása miatt, hogy éltető emberi kö­zösségeinek ne csak töredékei maradjanak, ezért is öröm szá­momra, hogy a Baranyáért Egyesület mellé sikerült part­nert találnunk a Művelődési Egyesületek Baranya megyei Szövetségében. Nórántné dr. Hajós Klára, a Baranyáért Egyesület és a Művelődési Egyesületek Ba­ranya megyei Szövetsége koa­líciójának 1. számú jelöltje a 10 ezer fő alatti településeken Hogy a szőlészek összefogjanak A kamara az infrastruktúráért, a fejlesztésért Bajor Péter maga főfoglalko­zású vállalkozó, hivatásos sző­lősgazda, a nemrég megalakult siklósi Mezőgazdasági Kamara vezetőségi tagja. Arról beszél­gettünk vele, mit tehet egy gaz­dasági tömörülés a szerveződő rokon társulásokkal, egyesüle­tekkel közösen a környék szőlő- és borkultúrájáért. Mert végre lépni kell. A siklósi borvidéken ugyanis hiába terem kitűnő mi­nőségű bor, ha az értékesítés szervezettsége hiányzik, ha nin­csenek palackozók, stb., igazán ismert kereskedelmi cikk sosem lesz belőle.- A mi feladatunk elsősorban az információk közvetítése lesz. Fel kívánjuk majd hívni a gaz­dák, termelők figyelmét a kü­lönböző pályázatokra, ugyan­akkor az országos szervek dön­téseivel, határozataival, azok következményeivel is megis­mertetnénk őket. Véleményem szerint segíthetünk majd a gaz­dáknak az új piacok megismer­tetésével, netán az olcsóbb, de jó minőségű gépek beszerzési helyeinek felkutatásával is. Munkájuk azonban akkor lesz igazán hatékony, ha a Vil­lány-Siklósi Borút Egyesület tevékenységével, összehangol­ják, s ha az esetleg megszerve­ződő Hegyközséggel szintén együttműködnek. A megalakult kamara a sokadik ilyen próbál­kozás Siklóson is. Bajor Péter kéri, emeljem ki: a szervezett­séget ne érezzék kötelezettség­nek, szeretnék, ha tudatosodna a szőlősgazdákban, mindez való­ban értük történik. Hisz közös pályázatok útján az infrastruk­túra, vagyis a hegyi úthálózat bővítése, ahova lehetséges, víz, villany bevezetése, egy maga­sabb szintű szőlőtermesztési és borászati technológia megvaló­sítása is lehetővé válik. Siklóson kb. félszáz áruter­meléssel foglalkozó szőlős­gazda van, akik eddig önerőből próbáltak meg létezni, fejlesz­teni. A legtöbben, beleértve a kistermelőket is, kannában árul­ják terméküket, a palackozás gyakorlatilag megoldatlan. Ákiknek telt rá, utat építettek pincéjükig, bevezették a vizet. A technológiai háttér egyes elemei viszont, a feldolgozó gépek óriási összegekbe kerül­nek ahhoz képest, milyen rövid ideig használják őket, s ezeket a gazdák már csak hébe-hóba tud­ják megvásárolni. A vezetőségi tag azt mondja: a segítséget itt is a közös lépésektől remélhe­tik. A siklósi hegyen lassan el­tűnnek azok a területek, ahol részben hobbiműveléssel is fog­lalkoztak a tulajdonosok, de a piacra is termeltek. A földek koncentrálódnak, s marad né­hány kis hobbikért. A nyugati mintára szerveződő kamarák az átalakuló folyamatok katalizá­torai lehetnek, némileg érdek­hordozó, némileg menedzs­menti szereppel - Siklóson is. Ajándékeső a nyugdíjas klubnak A siklósi Kanizsai Dorottya Nyugdíjas Klub első nagy jubi­leumát ünnepelte november vé­gén: a 10. évfordulót. Az időse­ket magas színvonalú műsorral köszöntötte a művelődési köz­pontban a helyi fúvószenekar, a Hajdú Imre úti Általános Iskola majorette-csoportja, a siklósi sokac énekkar és a nyugdíjas klub népdalköre. Az ezután átadott értékes és szép ajándékok a klub megbe­csüléséről tanúskodnak. Dr. Máté János polgármester egy színes televízió utalványát nyúj­totta át a nyugdíjasoknak, a Ba­ranya Megyei Nyugdíjas Szö­vetség nevében Bosznai Ferenc csoportvezető egy képzőművé­szeti könyvvel lepte meg őket, Toller Lászlóné a megyei nyug­díjas kamara nevében egy szí­nes rézkarccal, a helyi ÁFÉSZ küldötte pedig 10 ezer forintos támogatással. Nagyon sok helyi cég is szponzorálta a rendez­vényt, melyen részt vett a kör­zet országgyűlési képviselője, Kocsi László is. A klubvezető dr. Magyarné Hajdú Valéria beszámolt a 10 év fontos történéseiről, így a há­rom arany lakodalomról. Két „aranypár” köszöntésére is sor került az eseményen. PLUSZ HAT KÉZBESÍTŐ SEGÍT A POSTÁNAK Karácsonyi csengettyűk, bélyegek-Tulajdonképpen már októ­berben megkezdődik a karácso­nyi forgalom bonyolítása - fo­gad a siklósi Posta vezetője, Told Erika. - Akkor négy, de­cember 1 -tői két új dolgozó se­gít a megnövekedett teendők elvégzésében. Őket december végéig alkalmazzuk. Képes­lap-választékunk a 8 forintostól a 200 forintosig terjed, de áru­lunk elektromos harangot, dísz­papírt, szentképes bélyegeket is. A forgalom igazán a hónap második felében, 16. után ugrik meg. így a nyugdíjakat is előbb viszik házhoz a postások egy központi rendelet értelmében: 2-án kezdik meg kihordásukat, s 16-án fejezik be. Az ünnepi készülődés is az új szemlélet je­gyében történik néhány éve az immár a „hivatal” elnevezést nélkülöző Postán.- Most, mikor egy új arculatú postát szeretnénk létrehozni, úgy vélem, sok dolgozónak meg kell változtatnia szemléle­tét, hozzáállását - mondja a ve­zető. - Valamennyiüknek ren­delkeznie kell a kapcsolatterem­tés elemei feltételeivel, az udva­riassággal, türelemmel, figyel­mességgel. Régóta folyik ná­lunk házi oktatás, de a tovább­képzésnek is megvannak a kia­lakított formái. Munkatársaink jelentős része számítógépijei dolgozik. A környező kis pos­ták szempontjából pedig koor­dináló szerepet is ellátunk. A „külsőségek” nemhiába fontosak, szól Told Erika. A rend, a tisztaság, a levélszekré­nyek ürítési idejének pontos be­tartása, a dolgozók új öltözete mind az új postai képhez tartoz­nak. S mindez együtt a közön­ségért történik, ha úgy tetszik, a mi közérzetünk érdekében. Ka­rácsony, újév előtt rengetegen kerülünk velük kapcsolatban. Ilyenkor is szeretnék, hogy aki csak egy képeslapot jön be fel­adni vagy vásárolni, az is egy barátságos helyre érkezzék, s elégedetten távozzon. Megkezdődött a karácsonyi forgalom Fotó: Löffler Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom