Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-07 / 337. szám
1994. december 7., szerda Városaink uj Dunántúli napló 7 Siklós A Pelikán vendégei Az Állami Népi Együttes Kabala nevű kisegyüttesét látja vendégül december 9-én, pénteken a siklósi művelődési központ Pelikán Néptánc Együttese. A budapesti vendégek két zenei órát tartanak a Hajdú Imre úti Általános Iskolában. 16 órától a művelődési központban aprók tánca lesz, míg 18 órai kezdettel táncházba várják az érdeklődőket. Változás várható a tsz életében? A siklósi termelőszövetkezet legutóbbi igazgatósági ülésen a szőlész-borász ágazat azzal az igénnyel állt elő, hogy szeretnének önálló szövetkezetét létrehozni. A tervet a tagság bizonyos százalékának hozzájárulása után várhatóan egy januárban sorra kerülő közgyűlésen fogják megvitatni. Az ágazat hosszú ideje egyébként is jelentős részben szolgáltatói funkciót lát el, tudtuk meg Csőszi Sán- dorXó, a szövetkezet elnökétől, s a különválás után is a szolgáltatás kapna hangsúlyos szerepet. A szőlészet-borászat a termelési érték 25-30 százalékát képviseli a szövetkezeten belül. A szétválás legközelebb tavasszal realizálódhatna. 1000-1000 forint a nyugdíjasoknak A siklósi önkormányzat kép- viselő-testülete döntése alapján ebben az évben is juttatnak a siklósi nyugdíjasoknak 1000-1000 forintos karácsonyi ajándékot. Az utalványokat a helybeli 55 év feletti nők, a 60 év feletti férfiak, a rokkant- nyugdíjasok és a szociális járadékosok jogosultak felvenni a siklósi polgármesteri hivatalban december 5. és 31. között. Az utalványok beválthatók minden siklósi élelmiszer boltban, amely vállalja az utólagos elszámolást, valamint a háztartási boltban. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó HIRDETÉSFELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a Siklósi térség takarékszövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarékszövetkezeteknél. Horváth Sándor A vidéki élet minőségéért A Baranya Megyei Közgyűlésben a 10 ezer fő alatti települések választókörzetében a Falugondnoki Egyesület listáját a Kóróson élő Horváth Sándor vezeti. A pedagógus egyben az ormánsági település polgármestere. Pécsi születésű, 1960-tól a Kémesen tanított 25 esztendőn keresztül. Ezt követően került Kórósra, ahol 1985 óta dolgozik, az összevont tagozatú iskolában tanítja, neveli az 1., 2, 3. és 4. osztályosokat. Hosszú ideig sporttevékenységgel is foglalkozott, edzői minősítést szerzett, de a kulturális szervezői munkából is kivette részét.- A rendszerváltásig nem voltam párttag, azt követően léptem be a KDNP-be, ahol a megyei vezetőség tagja vagyok - mondja Horváth Sándor. - Azért választottam ezt a pártot, mert úgy véltem, ez kíván legtöbbet tenni a kis falvakért. Az 1989-ben indult falugondnoki hálózathoz Baranya megye Borsod után másodikként csatlakozott. Létrejött a baranyai egyesület. Óriási lehetőséget látok a hálózat munkájában, s szerepünk már eddig is konkrét tettekben realizálódott. A megyében 26 településen - többek közt nálunk is - működik a falugondnokság egy főállású gondnokkal. A gyógyszerek kihordásától a betegek orvoshoz szállításán át a közös vásárlóutak szervezéségi számtalan feladatot ellátnak a gondnokságok. Horváth Sándort a gondnokok javasolták listavezetőnek. A problémák reális feltárása, a közvetlen és szervezett segítségnyújtás egyesületük célja. A megyei közgyűlésbe kerülve szót emelne a falugondnoki rendszer kibővítéséért. Szeretné a közgyűlés tagjainak együttérzését, megértését kiharcolni. Hogy a kistelepülések lakói milyen körülmények között élnek, azt jól illusztrálja az elöregedő Kórós példája: a kb. 250 ott élőből 60 a nyugdíjas. Az egy főre eső jövedelem nem éri el az ötezer forintot. Az érem másik oldala, hogy országos hírű templomuk van, ahogy nagyon sok ormánsági kistelepülés is nemzetközi értékekkel dicsekedhet, miközben lakóinak alacsony életszínvonal jut osztályrészül. Az elmaradott területek felkarolása, a kistelepülések hátrányainak csökkentése, a szociális háló kiszélesítése legfontosabb feladataik közé tartozik, - vallja Horváth Sándor. „Iskola és Művelődés Beremenden” Alapítvány Az oktatás és a művelődés (lét)feltételeit vizsgálva megállapíthatjuk: az esélyegyenlőség elve alapján vidéken élni változatlanul hátrányt jelent a városokkal szemben. Az állam jelenlegi pénzügyi megszorításait ismerve változásokra pedig aligha számíthatunk. Hacsak a kérő tenyerek nem a központi költségvetés, hanem a helyi ön- kormányzatok, üzemek, vállalatok és a lakosság felé fordulnak. Mint teszik ezt Beremenden is, alapítvány létrehozásával. Á helyi általános iskola szülői munkaközössége és a diákönkormányzat vezetőjének ötlete nyomán „Iskola és Művelődés Beremenden” Alapítványt hoznak létre. Gilbert Csaba, pedagógus elmondta: legfőbb céljuk kimozdulni a hagyományos szerepkörből.- Az iskolás gyermekeken keresztül a szülőket, a felnőtteket is aktivizálni kívánjuk. Rendezvények, tanfolyamok, egyesületek szervezőjeként, előmozdítójaként fontos közösség- és kultúrateremtő feladatokat szeretnénk ellátni. Terveink között szerepel angol, német, horvát nyelvstúdió létrehozása, gyermekszínház működtetése. A hagyományőrzés keretében helytörténeti szakkör működtetése, kiállítások rendezése a község néprajzi, ipari és bányatörténeti emlékeiből. A Szombathelyen végzett magyar-népművelés-történelem szakos tanárembertől megtudtuk még: munkájukban kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás, az egyéni képességek kibontakoztatásához a tárgyi és anyagi feltételek megteremtése. Az alapítvány szentesítése az önkormányzati választások miatt még egy ideig várat magára, ám addig sem tétlenkednek. Alakulnak az új szakkörök, kiscsoportok, körvonalazódni látszanak a kitűzött célok. Elmondhatjuk: lázas munka vette kezdetét az iskolai és kulturális közéletben Beremenden, a folytatáshoz a tenniakarást méltányoló támogatókra is szükség lesz a jövőben. Bíró Lajos Az Ormánságban, Sellyén születtem és családommal szülőhelyemen telepedtünk le. Jogi tanulmányaimat 1978-ban fejeztem be, majd ezt követően 1985-ig gyakorló jogászként dolgoztam. 1985-től tanácselnökként, majd polgármesterként igyekszem nemcsak a vidéki ember számára biztosított „morgoló- dás jogát”, hanem az aktív érdekérvényesítés jogát gyakorolni szülőhelyemért és annak térségért, az Ormánságért. Gyakorolni azért, hogy az itt élő emberek életfeltételei semmivel se legyenek rosszabbak az ország bármely településén, bármely térségében lakókénál. Gyakorolni azért, hogy az Ormánság természeti kincsei, néprajza, hagyományos épített környezetének rendkívüli gazdagsága ne csak a könyvekben legyen a magyar kultúra értékes része. Ezért nagyon sokat és sokunknak kell még tenni. Baranya megye Közgyűlésében 1990. óta képviselem a térséget. Az elmúlt négy évben szerzett információk, ismeretek alapján - úgy a megyei intézményeknél, mint a megye településeit járva - sokunkban megfogalmazódott, hogy a következő időszakban lehet ezeket az ismereteket felhasználva hatékonyan, Baranya megye egészének érdekeit érvényesíteni, és ezáltal fejlődését előmozdítani. Ezért létrehoztuk a Baranyáért Egyesületet, hogy egyrészt koncentráljuk ezeket az erőforrásokat, másrészt kiküszöbölve a választási rendszer fogyatékosságait, ne hagyjunk tág teret a megyei szinten is felléphető pártcsatározásoknak. A Baranyáért Egyesület létszáma napról napra nő, így biztosítva látjuk, hogy programunk a megye egészének fejlődését előmozdíthatja, és folyamatos információáramlással nem szakadunk el attól a térségétől, amelyet képviselünk. Az egészből két részfeladatot külön is ki szeretnénk emelni, mely számomra rendkívül fontos. Továbbra is célom, hogy megyénk ifjúságvédelmi és szociális területeire jobban ráirányítsam a figyelmet. Meggyőződésem, hogy jóval több lehetőség kínálkozik ennek megváltoztatására, ha koncentráljuk az ön- kormányzatok, civil szervezetek, egyházak erőforrásait. Nagyon fontosnak tartom megyénk gazdasági-társadalmi egyensúlyának megbomlása miatt, hogy éltető emberi közösségeinek ne csak töredékei maradjanak, ezért is öröm számomra, hogy a Baranyáért Egyesület mellé sikerült partnert találnunk a Művelődési Egyesületek Baranya megyei Szövetségében. Nórántné dr. Hajós Klára, a Baranyáért Egyesület és a Művelődési Egyesületek Baranya megyei Szövetsége koalíciójának 1. számú jelöltje a 10 ezer fő alatti településeken Hogy a szőlészek összefogjanak A kamara az infrastruktúráért, a fejlesztésért Bajor Péter maga főfoglalkozású vállalkozó, hivatásos szőlősgazda, a nemrég megalakult siklósi Mezőgazdasági Kamara vezetőségi tagja. Arról beszélgettünk vele, mit tehet egy gazdasági tömörülés a szerveződő rokon társulásokkal, egyesületekkel közösen a környék szőlő- és borkultúrájáért. Mert végre lépni kell. A siklósi borvidéken ugyanis hiába terem kitűnő minőségű bor, ha az értékesítés szervezettsége hiányzik, ha nincsenek palackozók, stb., igazán ismert kereskedelmi cikk sosem lesz belőle.- A mi feladatunk elsősorban az információk közvetítése lesz. Fel kívánjuk majd hívni a gazdák, termelők figyelmét a különböző pályázatokra, ugyanakkor az országos szervek döntéseivel, határozataival, azok következményeivel is megismertetnénk őket. Véleményem szerint segíthetünk majd a gazdáknak az új piacok megismertetésével, netán az olcsóbb, de jó minőségű gépek beszerzési helyeinek felkutatásával is. Munkájuk azonban akkor lesz igazán hatékony, ha a Villány-Siklósi Borút Egyesület tevékenységével, összehangolják, s ha az esetleg megszerveződő Hegyközséggel szintén együttműködnek. A megalakult kamara a sokadik ilyen próbálkozás Siklóson is. Bajor Péter kéri, emeljem ki: a szervezettséget ne érezzék kötelezettségnek, szeretnék, ha tudatosodna a szőlősgazdákban, mindez valóban értük történik. Hisz közös pályázatok útján az infrastruktúra, vagyis a hegyi úthálózat bővítése, ahova lehetséges, víz, villany bevezetése, egy magasabb szintű szőlőtermesztési és borászati technológia megvalósítása is lehetővé válik. Siklóson kb. félszáz árutermeléssel foglalkozó szőlősgazda van, akik eddig önerőből próbáltak meg létezni, fejleszteni. A legtöbben, beleértve a kistermelőket is, kannában árulják terméküket, a palackozás gyakorlatilag megoldatlan. Ákiknek telt rá, utat építettek pincéjükig, bevezették a vizet. A technológiai háttér egyes elemei viszont, a feldolgozó gépek óriási összegekbe kerülnek ahhoz képest, milyen rövid ideig használják őket, s ezeket a gazdák már csak hébe-hóba tudják megvásárolni. A vezetőségi tag azt mondja: a segítséget itt is a közös lépésektől remélhetik. A siklósi hegyen lassan eltűnnek azok a területek, ahol részben hobbiműveléssel is foglalkoztak a tulajdonosok, de a piacra is termeltek. A földek koncentrálódnak, s marad néhány kis hobbikért. A nyugati mintára szerveződő kamarák az átalakuló folyamatok katalizátorai lehetnek, némileg érdekhordozó, némileg menedzsmenti szereppel - Siklóson is. Ajándékeső a nyugdíjas klubnak A siklósi Kanizsai Dorottya Nyugdíjas Klub első nagy jubileumát ünnepelte november végén: a 10. évfordulót. Az időseket magas színvonalú műsorral köszöntötte a művelődési központban a helyi fúvószenekar, a Hajdú Imre úti Általános Iskola majorette-csoportja, a siklósi sokac énekkar és a nyugdíjas klub népdalköre. Az ezután átadott értékes és szép ajándékok a klub megbecsüléséről tanúskodnak. Dr. Máté János polgármester egy színes televízió utalványát nyújtotta át a nyugdíjasoknak, a Baranya Megyei Nyugdíjas Szövetség nevében Bosznai Ferenc csoportvezető egy képzőművészeti könyvvel lepte meg őket, Toller Lászlóné a megyei nyugdíjas kamara nevében egy színes rézkarccal, a helyi ÁFÉSZ küldötte pedig 10 ezer forintos támogatással. Nagyon sok helyi cég is szponzorálta a rendezvényt, melyen részt vett a körzet országgyűlési képviselője, Kocsi László is. A klubvezető dr. Magyarné Hajdú Valéria beszámolt a 10 év fontos történéseiről, így a három arany lakodalomról. Két „aranypár” köszöntésére is sor került az eseményen. PLUSZ HAT KÉZBESÍTŐ SEGÍT A POSTÁNAK Karácsonyi csengettyűk, bélyegek-Tulajdonképpen már októberben megkezdődik a karácsonyi forgalom bonyolítása - fogad a siklósi Posta vezetője, Told Erika. - Akkor négy, december 1 -tői két új dolgozó segít a megnövekedett teendők elvégzésében. Őket december végéig alkalmazzuk. Képeslap-választékunk a 8 forintostól a 200 forintosig terjed, de árulunk elektromos harangot, díszpapírt, szentképes bélyegeket is. A forgalom igazán a hónap második felében, 16. után ugrik meg. így a nyugdíjakat is előbb viszik házhoz a postások egy központi rendelet értelmében: 2-án kezdik meg kihordásukat, s 16-án fejezik be. Az ünnepi készülődés is az új szemlélet jegyében történik néhány éve az immár a „hivatal” elnevezést nélkülöző Postán.- Most, mikor egy új arculatú postát szeretnénk létrehozni, úgy vélem, sok dolgozónak meg kell változtatnia szemléletét, hozzáállását - mondja a vezető. - Valamennyiüknek rendelkeznie kell a kapcsolatteremtés elemei feltételeivel, az udvariassággal, türelemmel, figyelmességgel. Régóta folyik nálunk házi oktatás, de a továbbképzésnek is megvannak a kialakított formái. Munkatársaink jelentős része számítógépijei dolgozik. A környező kis posták szempontjából pedig koordináló szerepet is ellátunk. A „külsőségek” nemhiába fontosak, szól Told Erika. A rend, a tisztaság, a levélszekrények ürítési idejének pontos betartása, a dolgozók új öltözete mind az új postai képhez tartoznak. S mindez együtt a közönségért történik, ha úgy tetszik, a mi közérzetünk érdekében. Karácsony, újév előtt rengetegen kerülünk velük kapcsolatban. Ilyenkor is szeretnék, hogy aki csak egy képeslapot jön be feladni vagy vásárolni, az is egy barátságos helyre érkezzék, s elégedetten távozzon. Megkezdődött a karácsonyi forgalom Fotó: Löffler Gábor
